Petőfi Népe, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-20 / 197. szám
Vfíág proletárjai, egyesüfjetekl XXI. ÉVFOLYAM, 191. SZÁM Ára 80 fillér r 1966. A DG. 20, SZOMBAT Az új élet ünnepe T izenhét és? tett ^ azóta, hogy az országgyűlésen először elhangzott: minden hatalom a dolgozó népé, s minden, ami épül, minden, ami fejlődés, termelés, gyarapodás — a nép akaratából és a népért történik! Most már nyugodtan beszélhetünk róla, hogy amikor az Alkotmányt törvénybe iktattuk, még nem volt beteljesült valóság. Múltak az évek —, jobbára nehéz, gondterhes esztendők. de újabb és újabb bátor indításokkal és a nagy tervek mellett nagy beteljesülésekkel — ma már élő valóság az Alkotmány. Sőt, az azóta végbement változások — a szocializmus alapjainak lerakása, s a szocializmus teljes felépítésének megkezdése —. még megfogalmazásra várnak az Alkotmányban. Á talakult az életünk —. még mindig alakulóban van és hiba volna az ünnepi Mákban elfeledkezni a még előttünk álló nagy feladatokról. Az idei ünnepen a gazdasági életben elindított, és végbemenő nagy változások mellett nem kisebb figyelmet érdemel Magyarország nemzetközi helyzetének alakulása. Keleten és Nyugaton egyaránt megnövekedett tekintélyünk. Elegendő utalni a magyar állami és pártvezetők mind sűrűbb és jelentősebb külföldi látogatásaira, szocialista és más államférfiak magyarországi utazásaira, amelyekről a nemzetközi sajtó megfelelő hangsúllyal számol be, még akkor is, ha egy-egy találkozó nem hoz látványos eredményeket. A nemzeti erők szocialista célú összefogására épült politika, amelynek történelmi értékű terméke, s nagymértékben foglalata az Alkotmány, elindította a nemzet nagy társadalmi és gazdasági átalakulását. A folyamat kedvező eredményei ma már életünk minden területén kézzelfogható módon jelentkeznek. A falu volt a legelmaradottabb, a faluban a legmélyebbek és legszembeötlőbbek a változások. S ikerűit kialakítani a modern, gépesített nagyüzemi termelési formák és a régi hagyományok megközelítően jó egyensúlyát, s ha az egyéni önzés néhol még fölébe is kerekedik az új közösségi szemléletnek arról már senki sem vitatkozik, hogy a szövetkezeti gazdálkodási forma bevált. Arról sem, hogy a falvakban szinte mindenütt megfigyelhető anyagi gyarapodás, az új házsorok, a nagyobb igényesség, a magasabb kulturális törekvések forrása az az életforma, amely az új termelési rend évről évre szaporodó gazdasági eredményeire épült. A városokban és ipari központokban kisebb volt az elmaradottság, érthető, hogy a fejlődés itt gyorsabb ütemben ment végbe, oiy módon, hogy a falu és város ellentéte csökkent, s ma már kibontakoznak az egységes szocialista társadalom körvonalai. A ugusztus 20-án az új életet és annak állandóan gyarapodó eredményeit ünnepli az ország, azonban az ünnep nem jelent megállást a munkában, az építkezésben, csak számbavételt és az eddig szerzett tapasztalatok értékelését. Gazdasági életünk átszervezése, rendezése minden következő napra új feladatokat jelent mindannyiunk számára, s a tervek megvalósításában az ország további gyarapodásának, szocialista építkezésünk sikeres befejezésének biztató ígérete nejlik. A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottságának FELHÍVÁSA az ipari üzemek, vállalatok és mezőgazdasági üzemek egymás közötti szocialista versenyére a harmadik ötéves terv időszakában A MÁSODIK ötéves terv sikeres végrehajtása számos kiemelkedő eredményt hozott a termelés, a foglalkoztatottság, a termelékenység, a gazdaságosság, a takarékosság és sok más területen. Az elért eredményekben évről évre nagyobb szerepet játszottak a szocialista munkaverseny különböző formái. A megyei pártbizottság 1961. évi versenyfelhívása a gazdasági egységek, s a munkások széles körében megértésre és követésre talált, s mind nagyobb megbecsülés övezte a vándorzászlót, ' vagy helyezést elért üzemeket, gazdaságokat. E kitüntetések még jobb munkára ösztönözték a legjobbakat* ugyanakkor követendő példaként álltak a versenyben hátrább maradók előtt. A legjobbak eredményeinek erkölcsi elismerése erőit és önbizalmat adott a gazdasági vezetésnek — de a mozgalmi szerveknek is — a feladatok eredményes megoldásához. A HARMADIK ötéves terv még nagyobb feladatai szükség- szerűvé teszik a verseny folytatását, az eddiginél is hatékonyabb ösztönzők alkalmazását és széles körű szocialista versenyszellem kialakítását. Jó alapul szolgál az a kedvező és minden eddiginél szélesebb kört érintő aktivitás, mely a IX. pártkongresszust és a gazdasági mechanizmus reformjának megvalósítását megelőzi. A gazdasági egységek közötti versengés során, a hagyományos és általános termelési, gazdaságossági* minőségi stb. mutatók mellett, széles teret loetl biztosítani az új gazdasági mechanizmus bevezetésével kapcsolatos új módszerek, lehetőségek és adottságok jobb kihasználásához. Az új tervidőszak feladatainak eredményes megvalósítása érdekében, a megyei pártbizottság felhívással fordul megyénk munkásaihoz, a szövetkezeti parasztsághoz, a műszaki, gazdasági és agrár-szakemberekhez, tevékenyen vegyenek részt a harmadik ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításában, a szocialista munkaversenyben. A PÁRTSZERVEZETEK, gazdasági vezetők, tömegszervezetek, szocialista brigádok tekintsék mindennapi feladatuknak a verseny szervezését, ellenőrzését és értékelését. Tárják fel a termelési tartalékokat, keressék az új módszereket, mozgósítsanak a feladatok jobb, gyorsabb, színvonalasabb végrehajtására, lelkes, öntudatos munkára. Meggyőző érvekkel népszerűsítsék célkitűzéseink egész társadalmunkéit érintő vonásait, nyerjék meg céljainknak a legszélesebb tömegeket. A VERS ÉNT CÉLJA a harmadik ötéves terv sikeres teljesítése és ezen belül: Alapvető feladat az éves gazdasági tervek minden részletében való teljesítése, a korszerű üzem- és munkaszervezés, a termelési költségek csökkentése, a gazdaságosság növelése útján. Súlyponti feladat a minőségi maradéktalan Igen fontos az exportminőségű termékek arányának, s ezzel együtt az export növelése. A termelési tartalékok feltárásával növelni kell a munka termelékenységét. A mezőgazdasági termelés túlteljesítése minden vonatkozásban kívánatos. A mezőgazdasági üzemekben — fentieken túl — kiemelt figyelmet kell fordítani az új agro- és zootech- nikai eljárások bevezetésére, széles körű alkalmazására, a belterjes kultúrák fejlesztésére, az öntözéses terület növelésére, ésszerű kihasználására. Erőfeszítéseket kell tenni a gépi munka arányának növelésére, a talajerővisszapótlás fokozására, a korszerű állattartás bázisának megteremtésére, a kertészeti kultúrák fejlesztésére és állagának javítására. NAGY FIGYELMET kell fordítani az új gazdasági mechanizmus követelményeinek megismerésére, alkalmazására, a vezetés színvonalának emelésére és az átmenet zökkenőmentes lebonyolítására. Igen fontos a termelés és értékesítés, Illetve a termelés és a szükségletek összhangjának biztosítása, a mező- gazdaságban a vállalati gazdálkodás irányában való fejlődés, a kisegítő és melléküzemági tevékenység fokozása. A pártszervezetek, szakszervezetek és egyéb tömegszervezetek legfőbb feladata a szocialista tudatformálás, az emberek nevelése. I folytatás a 2. oldalon.) követelmények megvalósítása. a pihenéshez $oq a munkához 3oq a tanuláshoz \