Petőfi Népe, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-17 / 194. szám

1966. «agrisztas 11, sxerda S. oldal A pirosarany tudósai Praktikus új cikkek — alumíniumból Kalocsán, nem messzire a város központjától, jókora épü­letcsoport hívja fel magára a já­rókelők figyelmét. A tágas ud­vart szegélyező sarokházban a Duna—Tisza közi Mezőgazdasá­gi Kísérleti Intézet fűszerpap­rika nemesítés! és termesztési csoportja dolgozik. Dr. Kapel- ler Károllyal, az intézmény ve­zetőjével a munka rövid szüne­tében arról beszélgettünk el: milyen irányban halad jelenleg a kutató tevékenység, s mit re­mélhet ennek eredményeitől a mezőgazdaság. — Tudományos munkatársa­ink, s természetesen a szélesebb körű gárda, a kutatási segéd­erők közreműködésével folytat­juk vizsgálódásainkat, a neme­sítő munkát. Kapeller legutóbbi vizsgála­tai arra terjedtek ki, hogy a tá­rolás alatt jelentkező betegsé­gek miképpen hatnak a külön­böző fűszerpaprikatörzsekre, mennyiben károsítják a nö­vényt. Sikerült már olyan jól ellenálló törzseket létrehozni, amelyek termésének csupán az 5—6 százaléka romlik, penésze- dik a tárolás során, szemben az eddigi -fajták 30—10 százalékos romlásával! Streptomycin a „ködütés“ ellen — A termelők, sajnos, jól is­merik a nyirkos, párás időben fellépő károsodást, amire azt mondják: „megütötte a köd” a paprikát. Ez voltaképpen egy baktériumfaj kártétele,, amely oly mértékű virághullást, le- vélbántalmakat idéz elő, hogy ez által- az érés két-három hét- ■ tel is eltolódik, nem szólva a tetemes terméskiesésről Ezt a kártételt érdekes mó­don igyekszünk megakadályoz­ni: streptomycinnel folytatunk permetezési kísérleteket. Ez a széliében humán gyógyszerként ismert szer meglepő eredmé­nyeket hoz, a megfelelő fejlő­dési szakaszban kipermetezett antibiotikum-oldat igen hatásos védelmet nyújt. Ha a közeljö­vőben sorrakerülő üvegházi kí­sérleteink a várakozásnak meg­felelően sikerülnek, minden re­mény megvan e védőeljárásnak az általános elterjesztésére. A kísérleti tapasztalatok birtoká­ban rövidesen gazdaságossági számításaink összesítését is nyil­vánosságra hozzuk. Hogy mennyi türelmet, mi­lyen aprólékos vizsgálódást kö­vetel a nemesítők munkája, ezt jól érzékelteti, hogy nem egy­szer csak több ezer kísérlet Dr. Kapeller Károly elége­detten vizsgálja az újonnan ne­mesített paprikatörzset. után sikerül a kellően ellenálló- képes egyedre rábukkanni. Ez utóbbi, az esetek többségében kis termésű, jelentéktelen nö­vény. A jó tulajdonságú — bő termő, magas festéktartalmú — fajtával való többszöri keresz­tezés útján jön azután létre a mindenképp megfelelő egyed. A nemesítési folyamat bizony több évig is eltarthat. Edzés — fertőzés útján Kinn, a kísérleti területen most ennek a munkának az egyik mozzanata van soron. Az ellenállóvá tétel céljából mint­egy 40 ezer fűszerpaprika-nö­vény levelét dohány- és ubor- kamozaik-vírussal fertőzik. Tu­lajdonképpen mesterségesen be- tegítik a növényt, hogy a két- három hét múltával mutatkozó tünetek alapján értékelhessék: melyek a legellenállóbb egye- dek. A világ tájairól egybegyűj- tött fajták legértékesebbjeit ki­válogatják, s olyan fajtákkal ke­resztezik hogy a „házasítás” ré­vén az utód a legelőnyösebb tu­lajdonságokat egyesítse magában. Persze, a mozaikvírus csupán az egyik fertőző „anyag”; év- ről-évré más-más betegséggel szemben vizsgálják a kutatók a fűszerpaprika rezisztenciáját, ellenállóképességét. — Számomra két téma jutott — kapcsolódik a beszélgetésbe Berényi Miklós tudományos munkatárs. —A fűszerpaprika öntözésénél immár nem a víz- mennyiség meghatározása okoz­a termelés és a fizetőképes ke­reslet jobb összhangja, továbbá helyreállítható a termelés és az értékesítés — vagyis az újrater­melés folyamatának — egysége. ILYEN körülmények között a termelőknek áruikat általában alá kell vetniök a piac (a fel­használók, a fogyasztók) érték­ítéletének, amelytől jelentéke­nyen függ a vállalatok és az egyes dolgozók anyagi helyzete. Ezért lehetővé kell tenni, hogy az új árrendszerben az árak széles körben az eladók és ve­vők megegyezése alapján ala­kuljanak. Az ár: a társadalmi elismerés kifejezője. Ez azt je­lenti, hogy az árban nem fel­tétlenül térülnek vissza az elő­állítási költségek és — fordítva — megtörténhet, hogy a piaci ér­tékítélet a költségeket számotte­vően meghaladó árat alakít ki. Ez a termékhelyettesítés lehetősé­geitől, a kereslet és kínálat vi­szonyának változásaitól, a kül­ső piacok hatásától függ első­sorban. A piac — nagyrészt éppen a rugalmas ármechanizmus révén — közvetlenebbül, gyorsabban és pontosabban informálja a vállalatokat a fizetőképes ke­reslet alakulásáról, mint a „fe­lülről” megadott tervfeladatok. És mivel a szükséglet hatékony kielégítéséhez — jól kialakított irányítási rendszerben — gaz­dasági érdek fűződik, a kínálat rugalmasabban alkalmazkodik a kereslethez. A piaci mechaniz­mus ezért hatékonyabb eszköze az irányításnak, mint a részle­tes központi tervutasítás, mert kedvező vagy kedvezőtlen ha­tása közvetlenül ott mutatkozik, ahol a döntés született, tehát a reagálás is közvetlenebb és gyorsabb. A PIAC által közvetített in­formációk általában lehetővé te­szik a helyi termeléssel és a piachoz való rugalmas alkal­mazkodásra szolgáló kisebb fej­lesztéssel összefüggő döntések vállalati hatáskörbe való átadá­sát. {Például a termékösszetétel, a választékbővítés, a termelés intenzitása, a felhasznált erő­források, az elhasznált termelé­si eszközök pótlása és szinten- tartása stb.) A piaci mechaniz­mus szabályozó szerepe a napi termelésben általában érthető: bonyolultabb kérdés a kisebb fejlesztések vagy a bővített új­ratermelés céljait szolgáló be­ruházások esetében. H atása azonban itt sem mellőzhető. A piac jelzései — pl. a rugalmas ármechanizmus segítségével — za a gondot, inkább az: mikor öntözzünk? Ha jól eltaláljuk azt az időpontot, amikor a növény semmiképp sem szomjazhat, ezt a „figyelmességet” sokszorosan bő terméssel hálálja meg. A kellő mennyiségű öntözővizet a virágzás kezdetén, illetve a leg­szárazabb július végi napok­ban célszerű adagolni. A töme­ges termésfejlődés szakaszában azonban mindenképpen fel kell hagyni az öntözéssel. Nem ja­vasoljuk az öntözővizet a pa­lántázáskor sem. Ezt a gondos, alapos tavaszi talajművelés kell, hogy pótolja. Géppel gazdaságosabb Berényi kísérleteinek másik célja: a szedés gépekkel való gyorsítása. Az intézetben szer­kesztett, traktorral vontatható vagy Maulwurfra alkalmazható szedőkocsi — célszerű, olcsó, házilag, barkácsműhelyben is elkészíthető, s használatával a kézi szedéshez képest kétszer akkora teljesítmény érhető el. Tsz-einknek érdemes felfigyelni rá! A 40 holdas kísérleti táblán még megtekintjük a harmadik kutató, dr. Márkus Ferenc új, gépi szedésre kiválóan alkal­mas fűszerpaprika-törzsét. És míg a parcellák végtelenbe nyúló sorait járjuk, látogatá­sunk eredményét abban sum­mázzuk, hogy a nemesítők mun­kája — új törzsektől a szedő­gépig, vírusfertőzéstől a védel­met adó streptomycinig — tel­jességében a gyakorlati mező- gazdaságért van, annak feltét­len szolgálatában áll. Jóba Tibor A BUDAPESTI Nemzetközi Vásáron mutatta bo az össze­rakható alumínium garázs pro­totípusát a Kecskeméti Vas és Fém Ktsz. A kül- és belkeres­kedelem szakemberei elis­merően nyilatkoztak az új gyártmányról, de néhány ki­sebb változtatást javasoltak^ a sorozatgyártás megkezdése előtt. Ezek figyelembe vételével ké­szült az új terv, amely még egyszerűbbé tette az alumínium­panelek összeállítását. Az 5,4x2,8 méter alapterüle­tű és 2 méter magas garázst bárki összeállíthatja másfél óra alatt. Az új cikk ára 13 ezer forint körül mozog majd. AZ ELSŐ megrendeléseket magánosoktól kapta a ktsz, de benyújtotta már igényét a MÜÁRT és a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat is kétszáz alu­mínium garázsra. Érdeklődik a praktikus új cikk iránt a kül­kereskedelem is. A sorozatgyár­tást a negyedik negyedévben kezdi a szövetkezet és jövő­Hínáraratás Tassnál, a „Bakér”-nek ne­vezett Duna-ágban találkoztunk ezzel az érdekes masinával. Ve­zetője Süvegi József, az Alsó Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság dolgozója elmondotta: Váltótár­sával harmincnégy kilométer' hosszúságban tisztítják meg a vizet a veszélyes, a közlekedést, a vízfolyást, az öntözést, für­dést egyaránt akadályozó hí­nártól. Utána? Következik a mederfenék kotrása, „planíro- zása”, de azt már mások vég­zik el, másfajta masinával... (Balogh József felvétele.) ’re már — a kereslettől függően — 1000—1500 panelgarázst állít elő. Ezenkívül számos cikk beve­zetése szerepel a ktsz idei gyárt­mányfejlesztési tervében. Már megérkeztek a gépek és előre­láthatólag az év utolsó hónap­jaiban hozzálátnak az alumí­nium fólia és finomszalag gyár­tásához. A korszerű csomago­lóanyagokat a kereskedelem és a konzervgyár egyaránt jól hasznosíthatja majd. KÜLÖNÖSEN a baromfifel­dolgozó vállalatok körében szá­míthat nagy érdeklődésre a tör­pe hűtőtorony, amely ugyancsak alumíniumból készül és thermo- ventillátoros rendszerrel műkö­dik. Az első darabok még az idén elkészülnek. Akik megfordultak a BNV legszebb épületében, az alumí­niumipar csarnokában, azok bi­zonyára emlékeznek a csillogó mennyezetburkolásra. Az alu­míniumfóliából és plexiből ké­szült panelek ugyancsak a kecs­keméti ktsz-bői kerültek ki. En­nek az új építőanyagnak igen nagy jövőt jósolnak a szakem­berek. hiszen a méhsejtszerűen préselt alumíniumfólia és plexi — illetve farostlemez — kom­binációból készült lapok nem­csak könnyűek, tetszetősök, ki­váló a hang- és hőszigetelő tu-i lajdonságuk is. B. D. a központi irányítás intézmé­nyein keresztül adott esetben befolyásolják, a szükségleteknek megfelelően korrigálják a nép- gazdasági terv, vagy bizonyos ágazat fejlesztésének célkitűzé­seit. A piac hatással van a mun­kaerő áramlására is. A munka­erő áramlását ugyanis a jövő­ben erőteljesebben befolyásol­ja majd a jövedelmek vállala­tonként! nagyobb differenciáló­dása. Márpedig a nagyobb jöve­delem általában ott jön létre, ahol a társadalom többre érté­keli a befektetett munkát. A piaci mechanizmus műkö­dése a vállalatoktól elmélyült piaci — a népgazdasági irányí­tó szerveitől sokoldalú konjuk- túra — elemzést és ismeretet kíván. LÉNYEGES, hogy a piackuta­tást ne azonosítsuk a napi igénybejelentések összesítésével. A piackutatás ennél sokkal több: az igények keletkezését változását olyan időpontra kell vizsgálni, amikor az konkrét piaci kereslet formájában még nem jelentkezik. Ez nélkülözhe­tetlen feltétele annak, hogy az új termék a kereslettel egyidő- ben megjelenhessen. Az elmondottak nem jelen tik azt, hogy idealizáljuk és feti­sizáljuk a piacot. A piac ugyan­is ingadozásokkal, tehát bizo­nyos veszteségekkel szabályoz. Igaz, a gazdasági élet részfolya­mataiban ezek a veszteségek ál­talában kisebbek a jelenlegi tervutasításos rendszer által okozott hátrányoknál. NEM SZABAD a piactól vár­ni . olyan gazdasági folyamatok szabályozását, vagy gazdasági problémák megoldását, amelye­ket a piac nem is szabályozhat vagy önmagábán nem oldhat meg. A piac alkalmatlan a szo­cialista népgazdaság nagy nö­vekedési és fejlesztési problé­máinak megoldására, mindenek­előtt a fejlődés távlatának kör­vonalazására. Ezt egyre inkább csak a tudományos eredmények, készülő beruházások, munkaerő­lehetőségek stb. szabják meg, amelyek a távlati tervek ki­munkálásakor még egyáltalá­ban nincsenek jelen a piacon. A távlati döntések nagy része (pl. a technikai haladás, a strukturális fejlesztés fő irá­nyai, a nem termelő beruházá­sok) tehát nem alakítható ki a kereslet—kínálat viszonyának adott helyzetben történő meg­ítélése alapján. Dr. Varga György , Meglepetések Mégiscsak jó újságot olvasni. Egyetlen nap alatt is annyi meg­lepetés éri az emtiert, hogy csak úgy kapkodja a lejét. Vegyünk csupán néhányat belőlük. Megmenekültek a szülök a vo- aalazgatástól. Mostantól fogva margóval ellátva Kerülnek forga­lomba a kisiskolások füzetei. Biztosra vesszük, hogy fővárosi példára vidéken is fokozottabban ellenőrzik a csondrendelet végre­hajtását. Jobban ügyelnek arra, hogy a vendéglátóhelyek kertjei­ben, nyitott teraszain ne játssza­nak túl zajosan a zenekarok. Ne zavarják az alvók nyugalmát el­sősorban a lakótömbök közé ékelt szórakozóhelyeken •— hangerösítö- berendezéssei lármásított zenével. Az meg mint jövő zenéje is megnyugtató, hogy későbbi évek­ben „hangfogóval” dolgoznak — a kukák. Műanyagból gyártják majd a tartályokat és a gépkocsi is halkabban munkálja meg a szemetet. így nem kukulunk meg attól a mai fülsiketítő zajtól, mely leginkább vaskapu összedőlésére emlékezteti az embert. Nem lebecsülendő felfedezés az sem, hogy ha valaki fogyni akar, nem muszály koplalnia, s külön­böző raffinált hájtalanító tornát végeznie. Ehet annyit a jó étvá­gyú dolgozó, amennyi beléfér, csupán egytől tartózkodjék: a túl­zott szén lii drittel vétel tol. Azaz — csiba a cukortól, méztől, csiba a liszttől — s ami ebből készül, csi­ba a rizstől, de a burgonyától Is. A napi megengedett szénhidrát­mennyiség S0 gramm, ami ponto­san belefér két zsemlébe. Nos, ehhez tartsuk magunkat. Megelle­tünk egy kocsiderék salátát, kel­káposztát, fél disznót, három marhacombot, egyketted cápát, egy fészekalja tojást, egy láda cit­romot, két puttony sajtot, egy le- pedőnyi túrót — ez nem árt. Csak arra vigyázzunk, hogy két zsem- lényi szénhidrátnál többet ne költ- sünik el hozzá. .. És evés előtt mossunk kezet. Megrendült lélekkel vettük azt is tudomásul, hogy egész ifjan — élete 192. évének virágjában huny­ta ie örök álomra szelíd szemét Nuku Alofának — Tonga-szigct fővárosának híres teknősbékája. A megboldogultat még James Cook, a nagy angol felfedező ajándékoz­ta a sziget királyának — 1777-ben. Igen, igen. Semmi sem örök Még a teknősbéka sem. De még a beatle-haj sem. Mert, ami az ifjúság elég széles rétegé­ben a legnagyobb megrázkódtatást okozta, az John Lennonnak, a Bea tles-együttes gitárosának rene- gátsága: Hát beatles-fiú az ilyen': Egy filmszerep kedvéért beleegye­zett abba, hogy kopaszra nyírják! Hajmeresztő! Most mit csináljanak azok a legénykék, akiknek a gi­táros volt az eszményképük? El­végre elég kis hányadának van arra reménye, hogy filmszerepet kapjon. John barátunk cselekedete leg­alább olyan megdöbbentő, mini az, hogy az elkövetkező évad mű­soráról lekerült a Csárdáskirált - nő. Tóth István

Next

/
Thumbnails
Contents