Petőfi Népe, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-13 / 164. szám

3. oldal ÄH56. július 13, szerda Figyelemreméltó kexdeményezés Kerttársulás Nagybaracskán A SZÖVOSZ korábban or­szágszerte kezdeményezte, hogy a városok határában található parlagterületeket kertgazdálko­dás céljára vegyék igénybe az üzemek munkásai, s a hivatalok dolgozói. Az elgondolás megva­lósítása többféle célt szolgál. A kenyérkereső munka utáni ker­tészkedés a művelői számára hasznos egészségi szempontból, de úgy is, hogy kielégíti ház­tartási szükségletüket, sőt, az esetleges terménytöbblet értéke­sítése bevételhez is juttatja őket. Több városban* mint például Budapesten és a zöldségellátás­ban különösen hiányt szenvedő Zalaegerszegen* a szóban levő célra százával béreltek már ki- sebb-nagyobb parcellákat. Meg­művelésükhöz — akárcsak a szövetkezeti háztáji gazdaságok — termelési hitelt is igénybe vehetnek. Megyénkben — a jelentős mértékű kertgazdálkodás miatt — eddig kevésbé talált vissz­hangra a kezdeményezés, jólle­het még ki nem használt tarta­lékterület jócskán akad itt is. ÉRDEKES módon nem vala­melyik városunkban, hanem a megye egyik déli községében, Nagybaracskán léptek elsőnek a kezdeményezők sorába, s ez a vállalkozók mellett az itteni ta­karékszövetkezet érdeme. Ami különösen figyelemre méltó: mindjárt társulást hoztak létre, s nem zöldségféléket, hanem csemegeszőlőt szándékoznak termeszteni. A kerttársulás öttagú intéző bizottságát szövetkezeti gazdák­ból és állami gazdasági dolgo­zókból június közepén alakítot­ták meg. Hatvanan. mégpedig a község három termelőszövet­kezete gazdáinak a soraiból — egyenlő arányban —, összesen negyvenötén törömültek a tár­sulásban, a többi tizenöt tagot a Hazafias Népfront Bizottság a napokban jelöli ki a szükséges létszámot máris meg­haladó jelentkezők közül. Állami tartalékterületből 40— 50 évre egy tagban 15 kataszt- rális holdat bérel a társulás; egy-egy tagnak tehát 400 négy­szögöl lesz a területe. A taka­rékszövetkezet a tereprendezés­re, s a nagyüzemi módon tör­ténő telepítésre, valamint a te­rület bekerítésére holdanként 20 — tagonként 5 — ezer forint hitelt nyújt. Szaporítóanyaghoz a MÉSZÖV segíti a társulást, a telepítés munkájának szaksze­rű irányítását pedig a Csátalja és Vidéke Körzeti Földműves­szövetkezet agronómusa végzi. A telepítésben a kézi munka­erőt a társulás tagsága szolgál­tatja, úgyszintén elvégzi majd az ültetvény gondozását is. A SZŐLŐ termőre fordulása után a termés értékesítése — a takarék-, illetve a földmű­vesszövetkezet közreműködésé­vel — közösen történik. A tag­ságnak a tervételen kívül azál­tal is haszna lesz, hogy a cse­megeszőlő manipulálása során lehulló bogyók kipréselésével borhoz is jut. (A szövetkezeti gazdák háztáji földjeinek a te­rületét egyébként a termőrefor- dulás után a társulásban levő parcellájuknak megfelelően csökkentik a tsz-ek; az utóbbiak is jól járnak tehát az új terme­lő közösség létrehozásával.) A tereprendezést az ősszel, a telepítést a jövő év tavaszán végzik el. ÉRDEMES megjegyezni azt is: a MÉSZÖV — és nemcsak a társulás, hanem az egyéb terme­lési hitelt igénylők érdekében is — eljárni szándékozik az orszá­gos illetékes szerveknél avégett, hogy a később hasznosuló ága­zatokra adott kölcsön ne öt, hanem nyolc év alatt legyen visszatérítendő, s nagyobb ösz- szegnél, arányosan csökkenjen — legkevesebb 6 százalékig — a kamatláb. T. I. Rekord búzatermés (Tudósítónktól.) A felsőszentiváni Oj Élet Tsz gazdái joggal büszkélkedtek a múlt évi 840 hold búzatermés betakarítása után, mert holdan­ként 18,2 mázsás hozamot köny­velhettek el. A sikert a jól megválasztott előveteményeknek — lucerna, borsó, kender —, a trágyázásnak, az időbeni ve­tésnek és a jó ápolásnak tulaj­donítottuk. A múlt évi csapa­dék a sokévi átlagnak felelt meg, s 650 milliméter körül mozgott. S az idén? Az Üj Élet Tsz július 5-én San Pasture búzát aratott kombájnnal és a 105 holdon 24,4 mázsás átlagtermést ért el. Pedig az aratás előtt nagy vihar, jégkárok rongálták, sok helyen le is döntötték a viaszérésben levő gabonát. Re­ménykedhetünk tehát, hogy a további eredmények sem ma­radnak el sokkal a 105 hold termésátlagától. Közben érkezett a hír a köz­ség másik termelőszövetkezeté­ből: az első, 42 holdas búzatáb­la holdanként! hozama az Űj Életben elértnél is jobb. Az aratók újságolták ezt. A szö­vetkezet vezetősége még nem nyilatkozik, valószínűleg meg­lepetésnek tartogatja az ered­ményt. Annyit máris megállapítha­tunk: a szép hozamok titka — a korszerű agrotechnikai eljárá­sok mellett a bőséges csapa­dékban kereshető. Hiszen becs­léseink szerint az idén átlago­san mintegy 800 milliméter csa­padékot kapott határunk. Varga Ferenc Kiváló orvos Magas, egyenes tartásd férfi dr. Cseh Imre egyetemi magán­tanár, a bajai kórház igazgató főorvosa. Aki nem ismeri köze­lebbről, el sem hiszi, hogy mint diplomás orvos 36 évvel ezelőtt ■öltötte magára a fehér köpenyt. Egyébként 25 évvel ezelőtt te­lepedett meg a Sugociva part­ján, s nemcsak a város lakói te­kintik tősgyökeres bajainak im­már, de ő is bajainak vallja magát. — Nincs ebben semmi csodá­latos — vallja —, hiszen en­gem a kórházon, hivatásomon, betegeimen kívül oly sok min­den köt ide. Az emberek, bará­taim, a folyó, a hétvégi kirán­dulások. No meg első nagy tu­dományos sikerem: 1946-ban bajai orvosként nyertem el az egyetemi magántanár címet és f tudományos fokozatot. — S most, az idei Semmel­Anti főiünk félik tucatnyi csiszoló- ■*' gép rágja a szikrázó öntvényt. A finom szürkéskék por köhögésre ingerel, de hősiesen műhelyeknek is — így jellemzi visszafojtom a krákogást. a kollektívát a brigádvezető, Nem akarok szégyenben marad- akivel a kevésbé zajos udvarra ni ezek előtt az emberek előtt, húzódva beszélgetünk. akik már hosszú évek óta pa­nasz nélkül nyelik a vasízű, sű­rű levegőt. Nincs olyan torok, amelyik túl tudná kiabálni a falakat re­M olnar Károlytól, a szak- szervezeti bizottság ter­melési felelősétől tudom, hogy a Május 1 brigád az elsők közt kapcsolódott be a pártkongresz­vább a gondolatait a brigádvezető. — Gépek­kel jól el van látva a csiszolóműhely és mind­annyian értjük a dolgunkat. Ügy gondoltuk, hogy ha minden nap egy kicsivel jobban kihasznál­juk a munkaidőt, mint eddig, — ne értsen félre, nálunk koráb­ban sem volt lógás, üresjárat — akkor menni fog a dolog. Mint hallom eddig sikerült is tel­jesíteni az üzemnek a vállalást. Igen, eddig sikerült. Bár az első félévi munkát csak a mér­leg elkészülte után lehet fel­mérni teljes egészében, annyit a statisztikai adatok is elárul­megtető zajt. Kmetovits János szus tiszteletére indított mun- brigádvezető jórészt mozdula- kaversenybe. Hozzájárulásuk tokkal dirigálja társait. De nélkül nem is vállalhatta volna nincs is szükség itt sok beszéd- az üzem az export termelés — re. A Május 1 brigád olyan 7,2 millió forint értékű - túl- “a^Tay Ttervenlelül Vállalt emberekből áll. akik hosszú teljesítését, hiszen minden önt- nalc> hogv a teTuen >elul vállán évek óta dolgoznak együtt és vény keresztül megy a kezükön, talán ismerik egymás gondola- Hiába növelné a termelést pél­dául az öntöde, ha ők nem győznék a plusz munkát. tát is. — Nálunk nem kell agitálni, ha mondjuk egy soronkívüli fel­adathoz ember kell. Nem egy­— Akkor sem szónokolt sen­5000 export fürdőkádból 1200 máris elkészült. Pedig az év vé­géig még hat hónap hátra van. H a nem tennénk meg min­dent, ami tőlünk telik, akkor aligha születhetne újabb, ki, amikor papírra vetettük a jobb a régi helyén. szer segítettünk már a szomszéd versenyfelajánlást — szövi to­B. D. weis-évfordulón Kiváló orvos kitüntetést kapott.;. — Igen... Nem számítottam az elismerésre, annál is inkább, mert 10 évvel ezelőtt Érdemes orvos lettem. De azért nagyoi. jól esik az elismerés. Nem ma gam, a kollégáim, a munkatái- saim miatt. S bár személy íz_- rint én részesültem a megtisz­teltetésben, én tudom a legjo íj­ban, hogy mindent nekik kö­szönhetek. Ennyit mondott magáról dr. Cseh Imre, aki a kórházig zga- tói teendőkön kívül a kő. bonc nők főorvosi tisztet is ellátja a megye legnagyobb — 850 ág; a, — kórházában, örül az intíz- mény fejlődésének, hiszen 1958 - óta urológiai, koraszülött osz­tállyal, új gyógyszertárral, mo­sodával, karbantartó műhellyel bővült a kórház, és május 1-én megnyílt Bácsalmáson a 65 ágyas 2. számú belgyógyászati osztály is. No, és az évről évre nagyobbodó Duna-parti üdülő, aminek építésben a kórház több mint félezer dolgozója egy em­berként segédkezett. Az igazgatói, főorvosi teendő­kön kívül tudományos tevékeny­séget is folytat dr. Cseh Imre, s a fiatal orvosok szakmai-eti­kai nevelését is elsőrendű köte­lességének tekinti. S amikor megtudom: Mindezen felül köz­életi tevékenységre is futja ener­giájából, látva csodálkozásomat, csak ennyit válaszol: — Meggyőződésem, hogy a legértékesebb közéleti tevékeny­séget az jelenti, ha az ember vá­lasztott hivatásának, kapott fel­adatának erejéhez mérten a leg­jobban megfelel. De az embert még ez sem elégítheti ki. Ezért örülök, hogy a választók bizal­mából ebben a ciklusban is tag­ja lehetek a városi tanácsnak. Mint a TIT városi szervezeté­nek tiszteletbeli elnöke is igyek­szem hasznos munkát végezni, mert úgy érzem: érdemes. Ami­kor egy-egy előadást tartok a városban, vagy a járásban, egy­szerű emberek előtt, látom az érdeklődő, feszülten figyelő szempárokat magam előtt, arra gondolok, hogy kell, hasznos, ér­demes erre is időt szakítani. Mert egy orvosnak azonkívül, hogy betegeket gyógyít, abban is segíteni kell az embereket, hogy minél tovább megóvják a meglevő kincset: az egészsé­get. B. Gy. tájékoztatásban. Ilyen többek között, hogy a pártnapokon sokkal több szó esett a nem­zetközi helyzetről, mint a dol­gozókat közvetlenül érintő bel­politikai kérdésekről. Márpedig az év elején életbe léptetett új prémium- rendszer, a részleges ár- ' és bérrendezés, a gazdasági me­chanizmus reformja, a harma­dik ötéves terv célkitűzései, g a közelgő IX. pártkongresszus — hogy csak a legfontosabbakat említsük — mind olyan ese­mény, amely belpolitikai éle­tünk rendkívüli élénkségéről tanúskodik. Jelenlegi és jövő­beni helyzetünk alakulásáról van szó. Érthető hát, hogy ez érdekli társadalmunk valameny- nyi rétegét. A gyárakban sokan kérdik a dolgozók közül, vajon lesz -e az új gazdaságirányítási rendszer­ben is beleszólásuk a vezetés­be, hogyan alakul majd az üze­mi demokrácia? A munkaver- seny-mozgalomban Is bizonyos torzulások voltak tapasztalha­tók. Néhány helyen a vezetők favorizálják az egyes kiugró eredményt elérő szocialista bri­gádokat azzal, hogy az üzemi átlagnak kedvezőbb körülménye­ket biztosítanak száriunkra. Nem gondolnak arra, hogy az ilyes­mi az űsszdölgozók körében gátolja az egészséges verseny­szellem kibontakozását. Ez azonban szerencsére —ha fel is kell rá figyelni és küzde­ni ellene — nem általános je­lenség a megye ipari üzemei­ben. összegészében a termelési eredmények megnyugtató mó­don alakultak. Sokkal inkább szükséges a versenymozgalom tartalmi vonatkozásait illetően előbbre lépni. A politikai, szak­mai képzettség növelése, a kol­lektív — egymást segítő — szellem kibontakoztatása a a szocialista embertípus jellem­vonásainak kifejlesztése a dol­gozókban olyan tényezője, ame­lyek még jobb termelési ered­mények elérésére taszik képes­sé őket a jövőben. E néhány példából is lát­ható, milyen sokoldalúan kell szervezni a jövőben az üzemi pártszervezeteknek politikai te­vékenységüket. Emellett sokkal többre van szükség, mint a párt politikája általános vonat­kozásainak tudatosítására. A vállalatok önállóságának növe­lése új helyzetet teremt. A párt- szervezeteknek — sokkal job­ban, mint azelőtt — az általá­nos politikai irányvonal kere­tein belül önállóbban, a helyi sa­játosságoknak, feladatoknak megfelelően kell tudni politi­zálni. A dolgozók akkor érzik igazán a párt gondoskodását — és ennek nyomán vállalnak részt a termelés gondjaiból — ha a körülöttük dolgozó kom­munistáktól az őket közvetle­nebbül érintő problémákra is megnyugtató választ, magyará­zatot kapnak. Többen úgy vélekednek, hogy az új gazdaságirányítási rendszerben csökken a párt ve­zető szerepe. Erről szó sincs. Abból fakad ez a helytelen né­zet, hogy egyes üzemi párt- szervezetek a múltban a gaz­dasági vezetők helyett akartak irányítani. A pártszervezetnek azonban nem az a feladata, hogy szakmai funkciókat gya­koroljon, hanem az, hogy el­lenőrizze, beszámoltassa a gaz­dasági vezetőket, s ha szüksé­ges — mert megfeledkeztek ró­la — a rájuk háruló felelősség­re idejében figyelmeztesse őket. Felvetődik a kérdés: akkor milyen is legyen a pártszerve­zetek politikai munkájának új mechanizmusa? Ezt sémák kö­zé szorítani helytelen lenne, minden esetben a helyi viszo­nyokhoz kell alkalmazkodni. Valamennyi üzemben fontos azonban, hogy a termelés érde­kében folytatott politikai mun­ka és a gazdasági vezetés kö­zött meg legyen az összhang. Ne fordulhasson elő például* hogy a brigádok anyaghiány, vagy rossz üzemszervezés mi­att ne teljesíthessék vállalásu­kat. Fontos az üzemi demokrá­cia erősítése is. Ha figyelembe vesszük a dolgozók jó javasla­tait, egyre inkább az üzem gaz­dáinak érzik magukat, s na­gyobb kedvvel vesznek részt a termelő munkában. Elengedhetetlenül szükség van arra, hogy minden párttag be­hatóan tanulmányozza a párt gazdasági politikáját, mert csak így lehet jó agitátor. Nagyon lényeges ugyanis, hogy egészsé­ges közgazdasági szemlélet ala­kuljon ki a dolgozók körében. Ugyanakkor helyes, ha a párt- szervezet a bigádvezetők politi­kai képzésére is megkülönböz­tetett figyelmet fordít. A kézi aratóbrigádok is segítenek (Tudósítónktól.) Bár az elmúlt napok időjárá­sa gyakran hátráltatta a mun­kát, mégis, szerte a határban biztató kép fogadta a- község párt- ég tanácsi vezetőit a kö­zelmúlt napokban tartott szem­le alkalmával. Ahol a megdöntött gabona le­hetetlenné tette a gépi munkát, ott jól szervezett kézi aratóbri­gádok serénykednek. Jórészt ennek köszönhető, hogy nincs fennakadás az aratásban, s a nyári munkák minden területen A hatékony politikai nevelés egyik legfontosabb fel­tétele, hogy a pártszervezet is­merje az üzem dolgozóit fog­lalkoztató problémákat, s érzé­kenyen reagáljon azokra. Ha a vezetőségi és taggyűléseken eze­ket rendszeresen megvitatják — természetesen nem holmi ap­ró pletykákról, hanem a kollek­tívát általánosan érintő kérdé­sekről van szó — megtalálják a dolgozók sokoldalú politikai nevelésének is hatékonyabb módszereit. Nagy Ottó tervszerűen folynak. Sikerekkel kecsegtet a község termelőszövetkezetei között zaj­ló kongresszusi munkaverser y is, mely a betakarításra éppúgy kiterjed, mint a növényápolás­ra és az állattenyésztésre. Igen hasznos az a segítség, melyet a tsz-gazdák családtagjai nyúj­tanak a nyári nagy munkák dandárjában. A látottakat, tapasztaltakat a község vezetői a párt és a ta­nács együttes vb-ülésén értéke­lik. *• fljofaáf József i

Next

/
Thumbnails
Contents