Petőfi Népe, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-07 / 159. szám

190«. JfiHns 1, «sűtőrHHs 3. oldal Miért van gnníabroncshiány a mezőgazdaságban? MINDEN ÉVBEN, különösen e nagy nyári munkák idején, visszatérő probléma a mezőgaz­daságban a gumiabroncshiány. Nyilatkozatok hangzanak el: azért áll egy sor mezőgazdasági gép, mert hiányzik a pneu, nem termel eleget a gyár, nem szál­lít a kereskedelem — pneu nél­kül viszont nem használható a traktor, a kombájn, a vontató. Ezzel kapcsolatban felkerestük az Országos Gumiipari Vállalat kereskedelmi igazgatóját, Kar-/ dós Jenőt, aki a következő tá­jékoztatást adta: — A mezőgazdaság az idén 143 ezer gumiabroncsra kapott keretszámot az Országos Terv­hivataltól, ezenkívül még tíz­ezer újrafutózott pneut is kap­nak a termelőszövetkezetek és gépállomások. Ez 30 százalék­kal több a tavalyinál. Június végéig 77 ezer pneu érkezett a mezőgazdasághoz. Tavaly egyéb­ként 8600 darabbal többet szál­lított a kereskedelem az igé- nyeltnél, úgyhogy a mezőgaz­daság tartalékkészlettel is ren­delkezett az év elején. A jelen­legi helyzet így kétségtelenül kedvezőbb a tavalyinál. — EZ NEM jelenti azt, hogy egyetlen méretű gumiabroncs­ból sincs hiány. Az MTZ-típusú szovjet traktor gumiabroncsa import, de a külkereskedelem ebből már éleve 1500 darabbal kevesebbet tudott lekötni, mint a mezőgazdaság tényleges ren­delése. Az utólag megrendelt pneuk rövidesen megérkeznek, a szovjet traktorok gumlab- roncsellátása ezzel megoldódik. — Itthon a Cordatic pneu gyárrészlege sem teljesítette maradéktalanul méretspecifi­kus tervét: három-négy, a me­zőgazdaságban használt méret gyártásával maradt el a ter­vezett programtól. Végered­ményben azonban az idén 50 százalékkal több mezőgazdasági pneut gyártanak itthon, mint tavaly. Az ellátást jelentősen segítené, ha az eddiginél lénye­gesen több újrafutózható, hasz­nált gumiabroncs érkezne az évi százezres kapacitással rendelke­ző korszerű váci ú.jrafutózó üzembe. Ezt előmozdítja az a rendelkezés is, hogy július 1-től minden beszolgáltatott újrafu­tózható gumiabroncsért térítést fizet az Országos Gumiipari Vállalat. — MIVEL lehetne még segí­teni a mezőgazdaság gumiab­ronccsal történő ellátását? Min­denekelőtt azzal, ha a termelő- szövetkezetek és gépállomások időben megrendelik az árut. Előfordulnák ugyanis olvan ese­tek, hogy azért hiányzik a me­zőgazdasági gépekről a gumi­abroncs, mert nincs megrende­lés. Az időben történő rendelés elsősorban a termelőszövetkeze­tek és gépállomások érdekét szolgálná, de lényegesen meg­könnyítené a gyártók, az Or­szágos Gumiipari Vállalat hely­zetét. Előfordult sajnos, olyan eset is, hogy az igények előze­tes felmérése nem volt gondos és nagy eltérések mutatkoznak a bejelentett igények és a tény­leges rendelkezések között. Az OGV kereskedelmi igazgatósá­ga az időben adott rendelkezé­sek alapján a vásárló termelő- szövetkezetek és gépállomások igényeit pontosabban tudja ki­elégíteni. K. I. Pálinka - magasai színvonalon Hosszas fontolgatás és bizony eléá sok vita előzte meg a Kis­kunfélegyházi Vegyipari Gép- | gyár 6-os számú pártalapszer- 1 vezetőnek a születését. Ez az I alapszervezet ugyanis a terme- j lést előkészítő osztályok — szer- ! kesztós, technológia, műszaki fejlesztési-, anyag- és termelési osztály — kommunistáit tömörí­ti és kezdetben néhány párttag attól tartott, hogy ez a megoldás elősegítheti a műszakiak elkü­lönülését a fizikai munkásoktól. Budapesti tapaszta'atok Kohut Béla, az üzem párttit­kára így emlékezik a 6-os alap­szervezet megalakulásának a körülményeire: — Sokat törtük a fejünket azon, hogyan tudnánk még ha­tékonyabbá tenni termelést se­gítő politikai munkánkat, ho­gyan tudnánk emelni az eszmei nevelés színvonalát. Az eszme­cserék során felvetődött, hogy ha egy alapszervezetbe tömöríte. nénk a politikailag és szakmai­lag is jól képzett műszakiakat, akkor az eddiginél is jobban tudnánk hasznosítani a hozzá­értésüket. Az új típusú alapszervezet létrehozása természetesen nem légből kapott ötlet volt. A gép­gyári kommunistákhoz eljutott a híre annak, hogy számos bu­dapesti üzemben már hosszabb ideje működnek hasonló alap­szervezetek és eredményeik is biztatóak. Mielőtt azonban dön­töttek a kérdésben, felkeresték a fővárosi elvtársakat. — Nem állítom, hogy a kez­detben aggodalmaskodókat töké­letesen meggyőzték a Budapes­ten szerzett tapasztalatok. Lehet, hogy még mindig attól a bizo­nyos elkülönüléstől tartanak egyesek. Számukra a kollektíva Tudományos megalapozottsággal Exprésszhizlalá Bácsalfíscsíaü A sertéstelep látszatra telje­sen jelentéktelen. Régimódi, többnyire baromfiólakból átala­kított férőhelyek sorakoznak, bár körülöttük pedáns rend és tisztaság uralkodik. Mégis, mi az, ami a bácsal­mási Táncsics Tsz sertéstenyé­szetét a megyében szinte egye­dülállóvá teszi? — Mi nem attól tartunk, hogy el kell halasztanunk a hízók átadását — mondja Kancsár Fe­renc elnök. — Hanem attól, hogy hat hónap után az átlag­súly nehogy meghaladja a 130 kilót. Mert akkor már kevésbé gazdaságos az értékesítés. — Hogyan? Itt hat hónapra „keszülnek el” a hízók? Mi­vel takarmányoznak? Bizo­nyára táppal. — Dehogyis. A táp nem min­dig egyforma. És az visszaveti a súlygyarapodást. Gazdasági abrakkal etetünk. Vízzel kevert kukoricadarával. No meg zöld- lucernával. Télen pedig a saját őrlésű herelisztet keverjük az abrakhoz. — És mennyi abrakot hasz­nálnak fel egy kiló súlygya­rapodáshoz? — Három és fél kilót. Ezt meg kell nézni közelebb­ről. — Kérem, mí szakítottunk az­zal a módszerrel, hogy válasz­tás után azonnal hízóra fogjuk a malacot — jegyzi meg Szalma Mihály főmezőgazdász. — A hatvan kiló átlagsúly eléréséig a süldők a nap nagyobb részét a szabadban, , az arra kijelölt lucernatáblán töltik. Az állatnak mozgás, napfény, levegő kell. A hatvan kiló súly eléréséig „ki­lövi magát” a sertés. Csak fej­' lett csontozatra lehet a húst gyorsan „rárakni”. — Hogyan zajlik le az ete­tés? Nyilván ez sem, elha­nyagolható körülmény? — De mennyire, hogy nem — bólogat Wolvaiter Jakab bri­gádvezető. — Itt a pontosságnak legalább olyan jelentősége van, mint a vasútnál. Vagyis alkal­mazkodni kell az állat feltételes reflexeihez, öt perces késésnek sem szabad előfordulnia. Ha va­lami ok miatt késésre van kilá­tás, akkor én magam is megfo­gom az abrakos zsákot, a vöd­röt, vagy ami kell. És aztán pontosan el kell találni, mek­kora az a mennyiség, amit. a sertés jóízűen elfogyaszt, de jól is lakik egyúttal. Öt perc alatt jól kell lakni a malacnak. Ha egy perccel is tovább eszik, a következő etetésnél már csök­kentjük az adagot. Mélyére nézve a módszernek, nem lehet elvitatni a tudomá­nyos megalapozottságot. S az a jó a Táncsics Tsz-ben, hogy kö­vetkezetesen ragaszkodnak hoz­zá. Ennek köszönhetik az ered­ményeiket. És még sok egyébnek.’ A gondozók az eredményesség szerint részesednek. Havi jöve­delmük 3500—4000 forint között van. Rendszeresen meg is kap­ják. Valamennyien fiatalok. Legidősebb a brigádvezető, aki 44 éves. Nem is kívánkoznak el sehová. Meg kell jegyezni, hogy a tsz-tagság átlagos életkora sem haladja meg a 45 évet. S még egy adat, ami ezzel össze­függ: 23 ezer forint volt a múlt évi átlagjövedelem. A nagyszerű hizlalás alapja természetesen a színvonalas ko­catartás: a tenyésztés. A két kocagondozó, Salamon József és Vér Ferenc — mindketten több mint tízéves gyakorlattal ren­delkeznek. Salamon József, aki korábban a Bácsalmási Állami Gazdaságban dolgozott, szak­munkásképesítést is szerzett. Részesedésük ugyancsak az eredményesség, a választási súly után történik. Kilónként három forintot, s ha az elhul­lás a három százalék alatt van, minden száz malacból kettőt megkapnak prémium címén. A legutóbbi választási súly — 8—10 hetes korban — átlagosan 27 kiló volt. Ez párját ritkító eredmény! Évi jövedelmük 70—80 ezer forint körül van. A válasz- tási hónapokban — évente kettő van ilyen — 27 ezer forintot kapnak kézhez. A részesedés túlzottnak tűn­het, még a Táncsics Tsz-ben is. — Igen, a látszat ezt mutatja — ismeri el az elnök. — De a rendkívüli eredmények átlagon felüli méltánylást érdemelnek. És ez az igazi ösztönzés. S ve­gyük figyelembe azt is, hogy ezek az emberek az év minden napján hajnali négykor már a telepen vannak, s még este hat­hétkor is ott találhatók. Egészítsük ezt ki ezzel: az 1600 hold szántóval rendelkező szövetkezet évente 1200 hízót, 80 hízó marhát és 500 pecsenye­bárányt értékesít. A bevétel kétharmadát az állattenyésztés „hozza”. S így módja van rá a tsz-nek, hogy a Petőfi Tsz-szel közösen korszerű, önetetőkkel ellátott sertéstelepet építsen. Mindez összefügg a nagyfokú anyagi ösztönzéssel. Nem is akárhogyan. H. D. [ eredményei szolgálnak majd döntő érvül — mondja Kohut ! Béla. Műszakiak a munkaversenyben Ötvös Ferenc, a 6-os alap­I szervezet szervező titkára — „civilben” tervezőmérnök — na­gyon szerényen nyilatkozik az eddig végzett munkáról És nem is teljesen indokolatlanul, hiszen alig fél évvel ezelőtt tartották az alakuló ülést. Viszont az is igaz, hogy a 6-os alapszervezet­ben a párt sok régi. kipróbált „katonája” tevékenykedik és nem újra kezdték a politikai munkát, hanem folytatják — mégpedig a korábbinál lényege­sen jobb körülmények között. — Az egyik legfontosabb fel- I adatunk, hogy az eddiginél több műszakit vonjunk be a munka­versenybe. s megtaláljuk azt I a területet, ahol hatékonyan segíthetik a brigádokat — fej­tegeti a szervező titkár; A 6-os alapszervezet veze­tősége az egyik ülésére meghívta az üzemben dolgozó szocialista brigádok vezetőit is. Ezen a ta­nácskozáson vitatták meg, hogy a műszakiakból alakult brigá­dok — a tavalyi héttel szemben idén már tizenhárom ilyen mun­kacsapat dolgozik a különböző osztályokon — miként fűzhetik még szorosabbra a kapcsolatu­kat a műhelyekben tevékeny­kedő kollektívákkal. Többen szóvá tették, hogy az új gyártmányok bevezetésénél adódnak problémák a leggyak­rabban. Még a gyakorlott szak­munkásoknak is gondot okozhat hogyan ültessék át a műszaki rajzot a gyakorlatba. Ilyen eset­ben igen jó szolgálatot tehet a brigád műszaki patrónusa. Az sem ritkaság, hogy bár a papírra vetett terv jó. lent a műhelyben mégis kiderül, hogy némi korrekcióra szorul. Kétol­dalú segítségről lesz tehát szó, mert a műszakiak is jó! hasz­nosíthatják majd a fizikai mun­kások észrevételeit, javaslatait. A politikai nevelés gazdái — Természetesen nem csupán az új gyártmányok bevezetését, a technológia elsajátítását se­gíthetik a műszaki patrónusok — fűzi tovább a gondolatait ötvös Ferenc. — Támogathatjuk az újítások kidolgozását, bevezeté­sét és — ami a legfontosabb — szakmai és politikai tanácsadói lehetnek a munkacsapat tag­jainak. A vensenymozgalom szervezé­sén túl a politikai képzés szín­vonalának az emelését is célul tűzte ki a 6-os számú alap­szervezet. Eddig is a soraikból került ki az üzemi, politikai körök előadóinak a zöme, de a jövőben még többet szeretnének tenni az eszmei nevelés terén. — Fokozatosan az egész okta­tás gazdájává, támogatójává vál­hat ez a jól képzett elvtársakat tömörítő alapszervezet — véle­kedik Kohut Béla. Már búcsúznánk, amikor ven­déglátóink megjegyzik: — Ha eddig még nem alakítottuk vol­na meg a 6-os alapszervezetet, akkor most, a gazdasági refor­mok politikai előkészítése idején bizonyára felvetődne a szük­ségessége. A sok vonásában új­szerű gazdálkodás, újszerű szem­léletet követel a termelést irá­nyító műszakiaktól: nagyobb ru­galmasságot és több önállósá­got a döntésekben. Ennek a szemléletnek a kialakítását is hasznosan segítheti az alapszer­vezetünk. A rövid beszélgetés nem ölel­hette fel a Vegyipari Gépgyár 6-os számú alapszervezetének az egész tevékenységét. De amennyit megismerhettünk a műszaki beosztásban dolgozó kommunisták terveiből, az — úgy véljük — elég bizonyíté­kul szolgálhat a kezdetben ag­godalmaskodóknak is. A leg­fiatalabb alapszervezet működé­sétől bátran remélhetik a gép­gyáriak, hogy a pártmunka szín­vonalának az emelkedését ered­ményezi majd. B. D. Növelik a burgonya C-viíaniin tartalmát A burgonyatermelés fejleszté­sének új eszközeként kísérletez­nek a radioaktív besugárzással az Agrártudományi Egyetemen. A terméshozamok kisebb-na- gyobb mértékű növekedése mel­lett a radio-stimulációnak érde­kes következménye a burgonya C-vitamin tartalmának növeke­dése. Körülbelül 20—50 száza­lékkal. Dr. Láng Géza: 1 növénytermesztés kézikönyve Mezőgazdasági szakembereink már évek óta érezték egy minden rész- letre kiterjedő, a mai kor követel­ményeinek megfelelő szántóföldi nö­vénytermesztési kézikönyv hiányát. Ezt a hiányosságot pótolja a dr. Láng Gézának, az Akadémia leve­lező tagjának szerkesztésében most megjelent kétkötetes mű. A gépesítés, a kemizálás, az újabb fajták nagyobb lehetőségeket tárnak fel a növénytermesztés szakemberei előtt. E lehetőségek ki­használásához azonban szélesebb körű ismeretek is szükségesek. Ezt a sokoldalú ismeretanyagot tárja elénk a növény érmés 's minden lényeges részcetére kiterjedő kézi­könyv. A gabonaféléken, a takarmány* és az ipari növényeken kívül vala­mennyi termesztett növényünk is­mertetése is fontosságához méri részletességgel kap helyet az 1200 oldalas munkában. Hasznos útba­igazításokat nyújt a kilenc csoport­ba sorolt 126 növény rendszertaná­ról, fajtáinak megválasztásáról ég­hajlati és talajigényéről, trágyázásá­ról, a termesztés különböző mozza­natainak agrotechnikájáról és g tárolás kérdéseiről egyaránt. Meg­találjuk benne a betegségek és kár­tevők leírását, egyúttal az ellenük való legkorszerűbb — mechanikai, kémiai és biológiai — védekezésmó­dok alapos ismertetését is. A mű szerzői az egyes növények termesztésének legjobb hazai spe­cialistái. A könyv összeállításában részt vett mintegy félszáz szakember közt találjuk megyénkből dr. Bauer Ferencet és dr. Vezekényi Ernői, a mezőgazdasági tudományok kandi­dátusait, mint a rozs, illetve a szegletes lednek termesztéséről szóló részek szerzőit. „A növénytermesztés kézikönyve”, a benne foglalt gazdag ismeret- anyag nemcsak értékes kötettel gyarapítja a szakemberek könyvtá­rát, de nélkülözhetetlen segítséget is jelent számukra a mindennapi munkában akár a mezőgazdasági nagyüzemekben, akár a szakirányí­tásban vagy — oktatásban dolgoz­zanak is A könyvnek a tartalmához mér­ten színvonalas' kiállításáért a Me­zőgazdasági Kiadót is méltán elis­merés illeti. Megkezdődött az országos borverseny Szerdán a városligeti Vajda- hunyad vára Román-termében megkezdődött a megyei borver­seny győzteseinek rangsorolása. A mezőnyben az ország yala- mennyi kiváló borvidékét kép­viselő 576 bor, 23 csemegebor és 15 pezsgő szerepel. A borok kategóriájában külön nagy cso­port a 109 tokaji bor, köztük a világhíres aszúk legjobb év­járatai. A fehér borok közül 360, a vörösek közül 107 bajnok- jelöltet állítottak a ..rajthoz”, Az országos borverseny els két órájában az alföldi fehé és a hegyvidéki vörösborok egy egy csoportja vonult át krií tálypoharakban a bírák gyertya fényes asztalain, ahol szín. il lat íz és aroma, valamint savak, cukrok és az alkohol tartalom harmóniája szeri*1 bírálták el azokat. Á mérce szi gorú: a 20—20 „versenyző” kő zül eddig csupán egy fehér- é két vörös bor nyert aranyérmei (MTI* \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents