Petőfi Népe, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-30 / 179. szám

34 V) Világ proletárjai, egyesüljetek! MSZMP bács-kiskuh H EGYEI BIZOTTSÁGA MEGYEI TANÁCS XXI. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM Ära 60 filler^ i 196«. JÜUUS SO, SZOMBAT V%iv Csaknem kétmilliárd forint értékű árut vásárolnak fel a második félévben Munkaértekeslet Kecskeméten Pénteken délelőtt Kecskemé­ten a megyei tanács vb-szék- házában érekezletet tartottak a járási tanácsok végrehajtó bi­zottságainak felvásárlási csoport- vezetői, valamint a termeltető és felvásárló vállalatok vezetői. A tanácskozáson Magony Im­re, a megyei tanács vb felvá­sárlási osztályvezetője összefog­lalta az első félévi felvásárlási eredményeket és részletesen ele­mezte a soron levő tennivaló­kat. Mint rámutatott, az első félévi felvásárlási eredmények értékelése során figyelembe kell venni, hogy mind a szerződtetés, mind az áruátvétel az előző évekkel szemben megváltozott módszerekkel folyt. Az új szer­ződéskötési rendszer, amely tel­jes önállóságot adott a termelő­szövetkezeteknek — bevált. A termelő üzemek elképze­lései egyeznek a népgaada* sági érdekekkel és az idén az elmúlt évhez vi­szonyítva javult az árufelhoza­tal, a piacok ellátása. Ugyan­akkor — a baromfi és tejter­mék kivételével — olcsóbbak az árak is. Kiemelkedően jól alakult az újburgonya, a zöldségek és gyü­mölcsfélék termelési és felvá­sárlási eredménye. Burgonyából mintegy 250 vagonnal, gyü­mölcsből 350 vagonnal nagyobb mennyiséget vásároltak fel a MÉK-telepek és a földműves­szövetkezetek, mint az előző év­ben. A hízott sertés felvásárlási tervét 110 százalékra teljesítette az állatforgalmi vállalat az első félévben. Az idén előszűr mondható kielégítőnek a sertéshizlalás és felvásárlás üteme. Hasonlóképpen túlteljesítette a vállalat a vágómarha felvásár­lási előirányzatot is. Baromfiból viszont lemaradás tapasztalható, hasonlóképpen a tojásfelvásárlás sem halad úgy, mint tavaly. A továbbiakban részletesen elemezte valamennyi cikkre vo­natkozó felvásárlási eredménye­ket, majd rátért a második fél­évben jelentkező feladatokra. Törvény és kötelesség A z SZMT munkásvédelmi bizottságának a féléves jelen­tését olvasva, az első, amit örömmel állapíthatunk meg: Az idei év első felében keve­sebb halálos üzemi baleset for­dult elő, mint a tavalyi év ha­sonló időszakában. A szakmák zöménél csökkent a három na­pon túl gyógyuló sérülések és a baleset miatt kiesett munka­napok száma. Hiba lenne azonban, ha elé­gedettségbe ringatnánk magun­kat és úgy vélnénk, hogy a munkásvédelem területén min­den a legnagyobb rendjén van. Hiba lenne, hiszen a megyei ipar és mezőgazdaság egészét véve alapul, emelkedést tapasz­talunk mind a balesetek, mind a kiesett munkanapok terüle­tén. A hét halálos baleset ke­vesebb ugyan a tavalyinál és a sokévi átlagnál is, de ez csak viszonylagos. Ha végignézzük a baleseti jegyzőkönyveket, meg­állapíthatjuk, hogy nem a vak véletlen, a rossz sors okozta a tragédiákat, hanem a fegyelme­zetlenül, rosszul végzett munka. Az alpári Búzakalász Terme­lőszövetkezetben azért ’kellett meghalnia egy embernek, mert az előző nap kiásott és úgy ha­gyott fa éppen akkor dőlt le, amikor a szerencsétlen munkás alatta tartózkodott. Egy vigyá­zatlan vasutas az ütközők kö­zött lelte halálát a szerelvény összeállítása közben és az Ál­lami Építőipari Vállalat egyik brigádvezetője is azért zuhant a mélybe, mert elhanyagolta az alapvető balesetmegelőző előírásokat. Ezeket a sérüléseket és még sok olyat, ami viszonylag enyhe következménnyel járt, meg le­hetett volna előzni. Kétségte­len, hogy az esetek zömében maga a sérült idézte a fejére a bajt. De nem ritkán a műm irattársak, vagy a vállalat veze­tői követték el a mulasztást. A Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár festői például azért szenvedtek ólommérgezést, mert a megengedett napi 7 órával szemben, hosszú időn keresztül, napi 8 órát dolgoztak, sőt, túl­óráztak is az egészségre veszé­lyes munkahelyen. B alesetek megelőzésének a legjobb, leghatásosabb módsze­re a dolgozók oktatása, neve­lése. Észrevételeikkel, javasla­taikkal sokat segíthetnek a munkásvédelemben részt vevő társadalmi aktivisták is. De vitathatatlan, hogy a munkások védelméről mindenekelőtt a vállalat gazdasági vezetőinek kell gondoskodniuk. A törvé­nyek félreérthetetlenül kimond­ják ezt. Sajnos, még mindig elég gyakran előfordul, hogy a vezetőség mulasztását utólag igyekeznek a balesetet szenve­dett dolgozó nyakába varrni. A tényeket elferdítő vizsgála­tok ellen elsősorban azért kell tiltakoznunk, mert meghazud­tolják a munkások érdekében hozott törvényeket. De felbe­csülhetetlen kárt okoz a lát­szatvizsgálat, a felelősség elke- nése azért is, mert ily módon nem kerülnek napvilágra a baleseti források. Ismeretes, hogy a gazdasági vezetők anyagilag is felelősek a dolgozók testi épségéért. Az utólag kiszabott büntetés — prémium megvonás síb. — azonban többnyire csak „eső után köpönyeg”, nem tesz jóvá semmit. Kívánatos tehát mi­előbb felülvizsgálni a jelenlegi gyakorlatot. Kísérje felelősség­re vonás és anyagi büntetés a biztonsági szemlék, vagy egyéb ellenőrzések alkalmával feltárt hibákat akkor is, ha még nem okoztak balesetet B. D. — A következő hónapokban közel négyszer annyi árut kell átvenni, szállítani, forgalmazni, mint az első félévben. Az idén 2,2—2,3 milliárd forint értékű árut vásárolunk fel, ebből a második félévben 1,7—1,9 milli­árd értékű vár átvételre. Mindez nagy szervezettséget, valamennyi érdekelt együttmű­ködését kívánja. Különösen fontos a kenyér­gabona felvásárlásának za­vartalansága. Ä kilátások örvendetesen jók. Az idén magasabb a termésát­lag a tavalyinál. A beszámoló után a jelenle­vők részletesen megvitatták a gazdasági reform előkészítése során kialakult új helyzetet, amely a felvásárlás számos vo­natkozását érinti. A felszólalók közül többen szóvá tették, hogy már most fel kell készülni a kapások felvásárlására, tárolására. Kukoricából különösen jő ter­més mutatkozik, ami átvételi gondokat okozhat, ha nincs meg a kellő előkészület. Szó esett az állat és állati termékek felvásárlásáról, vala­mint a szüreti előkészületekről is. A munkaértekezlet tanulsága­it Magony Imre foglalta össze. Elsőfokú árvízvédelmi készültség Bajánál Hétfőre várható az árhullám Élénken emlékszünk még a tavalyi nagy árvízveszélyre, amelyet hosszú küzdelem után a társadalom nagyarányú ösz- szefogásával, a védekezési mun­ka tökéletes, pontos megszerve­zésével sikerült elhárítani. Az idén szerencsére különösebb ve­szély nem fenyegeti a Duna mel­lett lakók házait, értékeit, a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok javait, épületeit. Ügy látszik azonban ez a nyár sem múlik el anélkül, hogy a folyó fel ne hívná magára a figyel­met A bőséges nyári esőzések kö­vetkeztében erősen megduzzadt a Duna, áradnak mellékfolyói is. Csütörtökön délután két órá­tól Bajánál elrendelték az első­fokú árvízvédelmi készültséget. Ez tulajdonképpen csak figyelő- szolgálatot jelent, de az Alsó- dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság emberei ezenkívül minden szük­séges anyagot előkészítettek a váratlan helyzetekre. A vízgaz­dálkodási társulatok a nyári gá­tak mentén szervezték meg a figyelőszolgálatot Előrejelzések szerint a Duna felső szakaszáról lefelé húzódó árhullám vasárnap estére, vagy hétfőn reggelre éri el Baját, il­letve az igazgatóság területét. Ezzel a Duna vízállása 810 cen­timéterre emelkedik, ami való­színűleg szükségessé teszi a má­sodfokú árvízvédelmi készültség elrendelését Különösebb baj még nincs. Ennek ellenére megkezdték a folyó hullámterében levő érté­kek — kitermelt fa, szénabog­lyák stb. — biztonságosabb hely­re történő elszállítását. A víz­ügyi igazgatóság felhívta a kü­lönböző gazdaságok figyelmét arra, hogy az elszállítási mun­kát haladéktalanul végezzék el, mert bár az előrejelzések sze­rint nem kell közvetlen veszély­től tartani, nagyobb esőzés, né­hány bővizű zápor, tovább emelheti a Duna vízállását. 11 . ; , i g. s. Kállai Gyula fogadta Couve de Murville-t A francia külügyminiszter a Balatonra látogatott Maurice Couve de Murville, ken Budapestről külön vonattal francia külügyminiszter és fe- a Balatonhoz utazott. lesége, valamint kísérete pénte­Az indulásnál, mint az képün­kön látható, az esernyő is fontos szerepet kapott: a kiadós nyári eső ellenére vendégünk jő ke- délyűen vágott neki a magyar tengerhez vezető útnak. A vendégeket elkísérte Szilá­gyi Béla külügyminiszter-helyet­tes és felesége, valamint Ray­mond Gastambide. a Francia Köztársaság budapesti nagykö­vete. Balatonfüredről gépkocsi­val folytatták útjukat Tihanyba, ahol megtekintették a múzeum kiállításait és az apátságot, majd Badacsonyba látogattak. Ebéd után a Szőlészeti Kutató Intézet vendégházában borkós­tolón vettek részt. A badacso­nyi tartózkodást hajókirándulás követte, majd a vendégek visz- szautaztak a fővárosba. Kállai Gyula, a Miniszterta­nács elnöke pénteken délután az Országházban fogadta Mau­rice Couve de Murville fran­cia külügyminisztert és szívé­lyes eszmecserét folytatott vele. A látogatásnál jelen volt Péter János külügyminiszter, Szilágyi Béla külügyminiszterhelyettes és Valkó Márton, a Magyar Nép- köztársaság párizsi nagykövete. Tüntetés az apartheid ellen NEW YORK (TASZSZ) Az amerikai ENSZ-misszió New York-i székháza előtt csü­törtökön tüntetésre került sor a hágai nemzetközi bíróságnak Dél-Afrika kérdésében hozott határozata ellen. A tüntetők traszparensein olvasható felíra­tok a Dél-Afrikában uralkodó apartheid-politika me^jüntetó- 'eót követelték.

Next

/
Thumbnails
Contents