Petőfi Népe, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-28 / 177. szám
Kultúrcenfrnm valamennyi tsz-ben láttunk és hallottunk: az asszonyok is kiveszik a részüket a közös munkából. S e mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Elöljáróban egy töredelmes vallomás: elfogult vagyok e várossal, mely ifjú éveim színhelye, emberré érésem tanúja volt. Az olvasó tehát ne várjon tőlem szigorú tárgyilagosságot, újságírói rutint, sem felszínességet takaró „színes” írást. Ebben a riportban, melyben kézenfogva — mint szívélyes házigazda — vezetem körül ezt a szép dunaparti várost megismerni akarókat, — benne lesz óhatatlanul a Haynald utcai akácok illata és a Sugovica megejtő szépsége. Szabálytalan riport lesz... ilégi és az áj.». még régmúlt évszázadokat idéznek, de az egykori Szentháromság téren, melyet valamikor avult, macskaköves útburkolat fedett, ma korszerű útakat találunk. Elköltözött innen a szerda— szombati hetivásár is. A Sz- ''Tdság útján is hiába keresnék a gyümölcsöt áruló kofákat, az elmúlt néhány év alatt tisztábbá, városiasabbá vált a főutca. Az ideérkező azt is látja, hogy ahol régen szántóföld, kukoricás volt, ott ma sok száz lakos számára otthont nyújtó családi házak sora épült fel. és a régi vásárteret is hiába keresem, modem bérházak emelkednek az egykori kalmárkodás helyén. Egy kis kitérő ... Ma a városban pontosan 33 ezer ember él. Miből, hogyan élnek ezek az emberek? Az idősebbek jól emlékeznek még arra az időre, amikor — ahogy mondani szokták — művészet volt Baján elhelyezkedni. A város híres volt kőművesiparáról, de a kőműveslegények még messze, Perzsiában is kikötöttek, mert itthon nem volt munkaalkalom. Mindössze három jelentősebb üzem volt a városban, az egyik a Posztógyár, a másik — mely be is zárta kapuit — a Bútorüzem, a harmadik a Sziebert Bőrgyár. A nap minden szakában a „köpködőn” ácsorgó munkanélküliek vártak sovány keresetet biztosító alkalmi munkára. Ezt az örökséget kellett itt a város vezető szerveinek felszámolni Nézzük, hogyan sikerült? Időzzünk néhány percet az iparnál, mely a foglalkoztatottság szempontjából a legjelentősebb. Nagyot fejlődött a Bajai Finomposztógyár. Űj terméke, a szintetikus anyagból készült takaró, messze földön ismert. A Ganz Bajai Gyáregysége is büszke lehet kitűnő porszívóira, hegesztő-berendezéseire és laborkemencéire. Korszerű gépi berendezéssel készülnek a különböző fehérnemű típusok a Férfi Fehémeműgyár- ban, ahol mintegy ezer nő dolgozik, az átlagos életkoruk huszonhét év. És ki gondolta volna még néhány évvel ezelőtt, hogy a városban valaha is lesz egy olyan üzem, méghozzá nem is akármilyen méretű, melyet úgy hívnak: Kismotor és Gépgyár. Ehhez még talán annyit, hogy az ipari beruházások összege az utolsó 5 év alatt meghaladta a százmillió forintot, és 2320 új munkás jutott biztos keresethez, jó szakmához. Az időnként szkeptikusok is nem kis büszkeséggel sorolják, hogy Baja adja a megye ipari termelésének egyötödét, export tervének tíz százalékát; Szólnom kell az egyre terebélyesedő kisipari szövetkezetekről is. Például a Bajai Vas- és Fémipari Ktsz gyártmányai minőségével komoly hírnevet szerzett az országban. Ha az iparról szóltam, nem feled- kezhetem meg a kereskedelemről sem. Baja régen is nagy forgalmú kereskedő- város volt. A város szívó hatása változatlanul jelentős a környező községekbe, Tradíció^ hogy a falusiak a bajai Vannak Baja őslakói közül olyanok; akik szeretnék siettetni az idő múlását. Számukra mintha kissé lassú lenne a fejlődés, szeretnék, ha városuk minél gyorsabban a legszebbek közé sorakozna. Pedig milyen szép a Duna menti város már most is, és egyre inkább, nemcsak természeti adottságai, hanem rohamos fejlődése, gazdagodása jelenti a legszebb díszét. Akik elköltöztek, s most visszalátogatnak Bajára, jólesően vehetik tudomásul, hogy tehetséges, szorgalmas nép lakja a várost, fejlődése, életének lüktető ritmusa örvendetes valóság. A történelmi városközpont épületei Csatornahálózat cpfil a városban. Serény munka folyik a Nagy István utcában. A Finomposztógyár Tóth Kálmán szövő brigád ja munkában. Előtérben Fehérvári Józsefné, a szocialista brigád vezetője. feljebb színes, tarka mozaikot állíthat össze. Az érdeklődő figyelmét nem 'kerülheti el a város mezőgazdasága. A fejlődés kézzelfogható, a nagyüzemi gazdálkodás Baján is szép eredményeket hozott. A szövetkezetek megszilárdultak, az egységes szövetkezeti parasztság kialakításában Baja is nagyot lépett előre. A Micsurin Tsz sertés- és szarvasmarha tenyészete országos hírű, a Vörös Fény a nagyüzemi baromfitenyésztés megteremtésében jár az élen. A Duna Termelőszövetkezet eredményesen dolgozik a nagyüzemi zöldségtermelés alapjainak megteremtésén. A város tsz-ei a csemegeszőlő telepítési arányának növelésén, 230 kát. hold gyümölcsös állagának megóvásán fáradoznak. Az elmúlt öt évben 317 kát. hold szőlőt telepítettek. E téren azonban még teméntelen a tennivaló. A mezőgazdaság irányítói azon munkálkodnak; hogy a város termelőszövetkezetei még jobban jövedelmező, szilárd gazdaságokká váljanak. Itt említjük meg, amit szinte velező hallgató is helyet igényel, melyet már csak nagy erőfeszítések árán tudnak megoldani. Nagy gondja ez a városnak. Amikor Bajáról, mint kultúrközpont- ról beszélünk, azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a városban közismerten sok az értelmiségi. Számuk az utóbbi években az egyre jobban terebélyesedő iparosítás következtében még tovább nőtt. összefogásukat a TIT és a Szakmaközi Bizottság vállalta, munkájuk eredményeként ma már jól funkcionáló értelmiségi klub tevékenykedik. Ugyancsak részt vállalt a város kulturális, művészeti életének szervezésében és fejlődésében a Művelődés Bará- rátainak Köre. Baja kulturális életébe valahogy belekívánkozik, hogy a nagy múltra visz- szatekintő Tóth Kálmán Irodalmi Társaság az irodalmi élet helyi szervezője és ihletője legyen. Valamit tenni kellene, hogy ez a jelentős művelődési szervezet feltámadjon és újból betöltse hivatását. Ugyanakkor számos jó kezdeboltokban vásárolják meg szükségleteiket, noha nagymértékben megnövekedett a helyi földművesszövetkezetek forgalma is. Az illetékesektől tudom, hogy az elmúlt évben közel ötszáz milliót forgalmaztak a kiskereskedelmi egységek, mely mintegy harmadával múlta felül az öt évvel ezelőttit. 4 A város kereskedelmi életének pezsgésével együtt látom a jól öltözött embereket, az ízlésesen berendezett: bajai otthonokat, az egyre jobban gépesített háztartásokat, az igényt a még szebb, még finomabb áruféleségek iránti A fogadatlan idegenvezető, a város lelkes barátja, szeretne mindent bemutatni, szeretné, ha a változások .legapróbb részleteiről is hírt adhatna. Ez azonban szinte lehetetlen. Így aztán legAz itt élők szomjazzák a kultúrát, tanulásra, művelődésre vágyók. Régen is jó hírű iskolái voltak a városnak, szépséghibájuk csak az volt, hogy falaik közé nem a tanulni vágyó ifjú tehetsége volt a belépőjegy. A jómódú szülők gyerekei továbbtanulhattak, a nincstelenek fiai, leányai előtt zárva voltak az iskolák kapui. Annál örvendetesebb, hogy ma a város szinte megif jodott a sok diáktól. Két jó nevű felsőoktatási intézménye van a városnak. Itt kapott otthont a Felsőfokú Tanítóképző Intézet, és impozánsan magasodik ki a városképből a Sugovica partján épült Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum tömbje. Baján van nemzetségi gimnázium, ahol a német ajkú diákok anyanyelvükön tanulhatnak. A nemzetiségi politika szimbóluma ez. S ha már Bajáról, mint iskolavárosról emlékezünk meg, nem hagyhatjuk szó nélkül azt a továbbtanulási „járványt”, mely hatalmába kerítette az üzemek dolgozóit is. A Ganz gyáregy- i ségében az elmúlt évben 65-en végezték el a Pécsi Zipemovszky Gépipari Technikum villamossági tagozatát. Ezekben a napokban újabb tiz munkás kapott tecnikumi végzettséget. Tizennyolcán pedig a felsőfokú gépipari technikum befejezésével dicsekedhetnek. Ügy érzem, ehhez nem kell kommentár. A szakmai továbbfejlődésből a Bajai Finomposztógyár és a Férfi Fehérneműgyár dolgozói is kiveszik részüket. Eddig 54 munkás szerzett technikusi oklevelet. S mindjárt ide kívánkozik a kulturális élet vezetőinek régi óhaja: á, városnak múlhatatlanul szüksége van egy tizenhat tantermes iskolára. Évente 8500 diák tanul Baján, ezeknek több mint fele vidéki. Ezenkívül. 1900 esti és leí r V
