Petőfi Népe, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-26 / 175. szám

ism. JŰMna M. £ed« 3. oldal Érvényesül az üzemi — gazdaságosabb a termelés A tiszakécskei ipari munkások élnek jogaikkal Tavaly a tervezett 57 millió helyett 64 millió forint értékű különböző cikkeket — főként hátipermetezőket, gázfejlesztő készülékeket, vegyi- és gyógy­szeripari berendezéseket, tej­szállítókocsikhoz tartályokat — készítettek a Vegyiműveket Sze­relő Vállalat Tiszakécskei Gyár­egységében. A tervtúlteljesítés­nek megfelelően az összaiyere- ség a számbavett hat és fél millióval szemben tízmillióra, a munkások havi átlagkeresete pedig 1560 forintra növekedett A gyáregység idei tervében mar csaknem 70 millió forint termelési érték szerepel, s a bé­rek a tavalyihoz képest 3,5 szá­zalékkal emelkednek, önhibá­ján kívül — főleg anyaghiány miatt — mostani első féléves tervét 92 százalékra teljesítette a gyáregység, de mint látni fog­juk, vezetői és a munkásai két­ségtelenül megteremtik a lema­radás pótlásának lehetőségét. Amit nem tükröznek oz qdatolc A számok tükrében nagyjából ennyiben vetíthető vissza a 370 fizikai munkást és félszáz mű­szaki vezetőt, adminisztrátort foglalkoztató üzem másféléves tevékenysége. Az azonban már nem derül ki az adatokból, hogy az eredmények elérésében, s a további tennivalók meghatáro­zásában milyen nagy szerepet játszik az üzemi demokrácia ér­vényesülése. Az, hogy a mun­kások beleszólnak a termelés irányításába, valamint minden -olyan feladat, megoldásába, mely hat a magatartásukra, a gyár­egység életére, s mindezeken keresztül a termelés növekedé­sére. A negyedévenként megtartott termelési tanácskozásokon hal­latják véleményüket, javasla­taikkal állnak elő, s a vezetőség helyt ad megfontolt szavuknak, megszívleli észrevételeiket. Egy javaslat — 700 ezer forint haszon Még az elmúlt év elején el­hangzott például az a javaslat, hogy az üzemben hozzanak lét­re előkészítő csoportot, s ennek tagjai időszakonként — általá­ban negyedévenként — előre kapják meg a termelési doku­mentációt, aminek alapján vé­telezzék és készítsék elő a meg­munkáláshoz az anyagot. Az ésszerű javaslat megvaló­sításra került, s csakhamar megmutatkozott a haszna. Míg azelőtt az úgynevezett járatos méretű anyagok felhasználásá­nál keletkezett hulladék veszen­dőbe ment, most, a termelési tervek ismeretében, a különbö­ző gyártmányoknál fennmaradó anyagot egy későbbi termékhez félreteszik, előkészítik. Különö­sen a lemezeknél marad meg több olyan kisebb-nagyobb da­rab, amelyek — ha esetleg csak hetek múltán is — még kitű­nően feldolgozhatok. A csoport ténykedésének kö­szönhetően az anyagfelhaszná­lás átfutási ideje lényegesen csökken, s az esetleges hiányok pótlására is idejében történik intézkedés. Az előkészítő csoport munká­ja tavaly 700 ezer forint meg­takarítást eredményezett —, s egy további ötlet megvalósítá­sának az alapját is képezi. A gyáregység vezetői most foglal­koznak a tervvel, hogy kikészí­tő csoportot is létrehoznak, mely elsősorban az exportcikkek mi­nőségének a javításán munkál­kodik. A gazdaságosabb termelésre irányuló több más javaslat sem maradt falrahányt borsó. Az idei első féléves lemaradás pót­lása érdekében a munkások — miután a gyáregység vezetői ki­kérték véleményüket — rámu­tattak, hogy az IKARUS-nak gyártott alumínium tej tartályok előállításánál körültekintőbb munkaelosztásra, a kapacitás alaposabb felmérésére van szük­ség. Sürgették a nemrég siker­rel kikísérletezett hegesztőauto­mata használatát is, amelyre — a kísérlet sikere ellenére — esetleg lassabban került volna sor. A sürgetés egyszersmind ar­ra is utal, hogy a munkások nem félnek a műszaki fejlesz­téstől, sőt: igénylik azt. De nemcsak termelési kér­désekben kérik ki véleményü­ket. Azt is megkérdezték tőlük, hogy egyetértenek-e a kitünte­tésre javasoltak névsorával. Nos: a társaik helytállását jobban is­merő munkások egy-két eset­ben „megpetíciózták” a vezető­ség elgondolását. A rendszeres bérfejlesztés so­rán is érvényesülhet a munká­sok beleszólása abban, hogy ki­nek milyen mértékben emeljék a bérét. Széles körű versenymozgalom senymozgalom az üzem falain túl is hat: a brigádok patronál­ják a község bölcsődéit, óvodáit, iskoláit. Társadalmi munkában elvégzik az ablakok, vízcsapok javítását, a kályhák, füstcsövek rendbehozását stb. Íme: ilyen eredményeket szül egyetlen ipari üzemben is, ha lehetővé teszik, hogy a munká­sok beleszóljanak saját tevé­kenységük irányításába, egyszó­val: ha élhetnek demokratikus jogaikkal. Tarján István Szakosítják a gazdálkodást A kiskunhalasi Vörös Októ­ber Termelőszövetkezetben a szakosítás eredményeképpen számottevően fejlesztik az ál­latállományt. A terv szerint évente 1200—1500 darab hízott sertést adnak át a népgazda­ságnak. A hizlalás meggyorsí­tására kísérletképpen bevezették a szemcsézett táp etetését. Most összegezték az első félévi ered­ményeket és megállapították, hogy ezer hízott sertés átlagá­ban egy kilogramm súlygyara­podásához 3,60 kilogramm táp­takarmányra volt szükség. Ez kiváló eredmény, ha figyelembe vesszük, hogy a feletetett táp­nak mintegy fele volt szemcsé­zett takarmány. Közismert, hogy legtöbb gazdaságban egy kilogramm súlygyarapodáshoz ugyanebből az összetételű ta­karmányból liszt formájában Elsősorban e demokratikus ! csaknem 5 kilogrammot fogyasz- légkömek köszönhető, hogy a ! tanak a jószágok. A szemcsé- közelgő pártkongresszus tiszte-1 zett takarmánytáp előnyeiről letére nagy lendülettel indult idén a szocialista munkaver­seny. A műszakiakkal együtt összesen négyszázan versenyez­nek. A szocialista cím elnyeré­séért például — 140 fővel — húsz brigád küzd; a Szakma ifjú mestere, s a Kiváló ifjú technikus mozgalomnak 30, il­letve 16 résztvevője van. Ugyancsak az idén a KISZ- szervezet létrehozta a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Ta­nácsát. Ennek ténykedése a ter­melés gazdaságosságának javí­tását, a műszaki fejlesztést, s a munkások szakmai képzését szolgálja. Az utóbbi érdekében például a fiatal technikusok he­tenként kétszer tanítják az esz­tergályosokat a rajzolvasásra. A széles körű szocialista ver­már többször hírt adtunk. Ed­dig csak kísérletképpen alkal­mazták, de a jövőben rá akar­nak térni a rendszeres eteté­sére. Ehhez természetesen az is szükséges, hogy az ipar nagyobb mértékben foglalkozzon a szem­csézett takarmány gyártásával. A gazdaságban fejlesztik a te­hénállományt, ez év végére 115- re növelik. A távlati terv sze­rint még jelentős állománynö­velést fognak elérni. Évente 130 hízómarhát akarnak átadni a felvásárlónak, saját szaporulat­ból. A juhállománynál inkább a minőség javítására törekednek. Hétszáz anyajuhot tartanak. Ki­választják azokat az egyedeket, amelyeknek magasabb a gyapjú­hozama, Az állatenyésztés fejlesztésé­vel összefüggően az elmúlt év­ben 150 hold legelőt javítottak fel. A javított legelőkön három­szoros szénatermést takarítanak be. Az idén 450 hold legelőt ja­vítanak. Az ezzel kapcsolatos kísérleteket Petrányi István, a Kiskunhalasi Felsőfokú Mező- gazdasági Technikum tanára irányítja. Az eddigi tapasztala­tok alapján történik a további legelőjavítás. Gyorsabb kiszolgálás A közelmúltban adták át rendeltetésének Kiskunfélegy­házán — négy, egyenként 25 ezer liter űrtartalmú tartály- lyal — az új benzintöltő állo­mást. Mennyire kellett ez a létestímény. jól bizonyítja, hogy az új kút máris a régi forgalmának kétszeresét bo­nyolítja. (Kovács János felvétele.) Okosan kell élni vele! a háztáji termelés fejlesztéséhez JÖL ISMERT TÉNY: hazánk­eszközök biztosítását kormány­zatunk több intézkedése előse­gíti. Így az OTP a múlt év ban a feldolgozásra és fogyasz­tásra kerülő mezőgazdasági ere- - .,.... , ,-• detü termékek jelentős részét j kölcsönt - termelési h,­a háztáji gazdaságok adják. A közellátásunk szempontjából ki­emelkedő fontosságú tejterme­lést vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a mintegy 800 ezres te­hénállomány több. mint a fele — egy évvel ezelőtt — a ház­táji és kisegítő gazdaságokhoz tartozott. Több. mint 4 millió sertést, hozzávetőleg 25 millió baromfit nevelnek a háztáji és kerti gazdaságokban. Az őszi­barack, meggy, szilva, szőlő és bor nagyobb hányada ugyan­csak a háztáji és kisegítő gaz­daságokból származik. A kiragadott példák nem hagynak kétséget afelől, hogy a háztáji és kertgazdaságok ter­melési lehetőségeinek jobb ki­használása elsőrendű népgazda- sági érdek. A HAztA.II gazdálkodás fej­lesztéséhez szükséges anyagi Háromezer mosógép, sok „aprócikk Csomagban az utánpótlás A háromhetes kiárusítás első napja ff „Most vegyen, most érdemes” olvashattuk tegnap több üzlet kirakatára ragasztott plakáton és a legtöbb kirakatban a pla­kátok mellett a tíz-negyven szá­zalékos árengedménnyel kiáru­sításra kerülő vasműszaki cik­kek, bútorok, fényképezőgépek is magukra hívták a vásárlók figyelmét. így a kiárusítás első napján, a hétfő délelőtti órák­ban egyedül a kecskeméti lak- berendezési áruházban négy da­rab kelt el a kétszemélyes Or­gona és Ibolya heverőkből, amelyeknek most darabonként 200, illetve 400 forinttal olcsóbb az ára. A vasműszaki cikkek iránt az Állami Áruházban volt leg­nagyobb az érdeklődés, amely­nek titka, hogy a kirakatban is itt sorakoztattak fel legtöbbet, s legnagyobb választékban a le­szállított áruféleségekből, míg a Szabadság téri vasműszaki bolt kirakatában csak néhány cikket láttunk. A forgalom adatai a három­hetes kiárusítás első napján még nem mondanának túl sokat, ezért inkább azt tudakoltuk, hogy a nagyobb érdeklődésre számottartó árucikkekből meg­felelő mennyiség áll-e a raktá­rokon? A válasz e tekintetben is megnyugtató. Az 1600 forint helyett 1280 forintért kapható M—102-es mosógépből a megyé­ben több mint háromezer, Zúz­mara fagylaltgépből mintegy kétezer darab vár vevőre. A 398 forint helyett 240 forintos áron forgalomba kerülő cső­ágyakból körülbelül 600 darab a raktárkészlet, s a 630 forintért kapható csecsemőmérlegből 150-et kínál a kereskedelem. Az apróbb cikkek közül a kézi kávéőrlő, a tésztaprés, a húsgépre szerelhető dióőrlőbe- tét, a konzervbontó, a zsebké­sek, a hajlított körömolló szá­míthat nagy keresletre, s mind­ezekből elegendő mennyiség várja a vásárlókat. Felkészültek a kiárusításra az OFOTÉRT-üzletek is. Első nap­juk forgalmát minden bizony­nyal nem a kínálat, hanem a borús idő befolyásolta. A Sza­badság téri üzletben ennek elle­nére már hétfőn délelőtt két FED 3 típusú fényképezőgépet vásároltak, s néhány napszem­üveget. A boltban már az első napon is kapható volt vala­mennyi fajtája a leszállított árucikkeknek, de hogy a követ­kező hetekben sem jöjjenek za­varba, fővárosi központjuk a címükre tegnap feladott cso­magban már az utánpótlásról is gondoskodott. telt — folyósít foglalkozásuktól függetlenül mindazoknak, akik mezőgazdasági művelésre alkal­mas földterülettel — háztáji­val,kerttel, udvarral — rendel­keznek, s azt mezőgazdasági ter­meléssel vagy állattartással kí­vánják hasznosítani. Kölcsön folyósítható gyü­mölcstermelésre. szőlőtelepí­tésre. zöldségfélék termesztésé­re, vágó- és tenyészállatok ne­velésére, gazdasági épületek fel­újítására, méhészet létesítésére, kisebb mezőgazdasági gépek be­szerzésére, s más. a mezőgaz­dasági árutermelést szolgáló cé­lokra. A HITEL mértéke a kezde­ményezés, illetve beszerzés nagyságához igazodik, s legfel­jebb 15 ezer forintig terjedhet. A hitel feltételei kedvezőek. Az ötezer forintig terjedő hitele­ket három, az ennél nagyobb összegüket pedig legfeljebb öt év alatt kell visszafizetni havi, félévi vagy évi részletekben. A hitelek utáni havi 8 százalék kamatot számítanak fel. Ez év júniusáig csaknem ti­zenötezer ilyen hitelkérelmet teljesített az OTP. A folyósított összeg országosan mintegy 100 millió forintot tesz ki. Helyenként a tsz-vezetők munkaerőgondokra hivatkozva, nem látják szívesen a terme­lési hiteligénylést, holott a ház­táji gazdaság megfelelő keretek között fejlődve a közös gazda­ság előrejutását is meggyorsít­hatja. Más helyeken az jelenti a legnagyobb akadályt, hogy a háztáji földeket minden évben különböző táblában jelölik Ilyen esetben a tsz-gazda szá­mára nem ígérkezik kedvező­nek a több évre szóló befekte­tés. A HARMADIK ötéves ten' mezőgazdasági előirányzatai a háztáji és kisegítő gazdaságok lehetőségeinek jobb kihasználó sát is feltételezik. Ehhez ad se­gítséget az állam: okosan élni kell vele! B. J-

Next

/
Thumbnails
Contents