Petőfi Népe, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-24 / 174. szám

Szocialista iskola korszerű (Folytatás a 7. oldalról.) helyéről ír. Nagy figyelmet ér­demlő kérdés ez. Talán nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy sem iskoláinkban, sem nevelés- elméleti munkáinkban ez a kérdés nincs a méltó helyén. Pedig egy jó gyermek-, vagy if­júsági szervezet hatalmas erő lehet az iskolában, az iskola egész tevékenységét jól segíthe­ti. Mégis, ez a felismerés gyak­ran csak szavakban nyilvánul meg, míg a valóságban kínosan ügyelnek arra, hogy a fiatalok az őket is érintő kérdésekbe be­le ne szóljanak. Holott az ifjú­sági szervezetekre való szoro­sabb támaszkodás megsokszo­rozhatná az eredményeket, pél­dául egy közösen meghozott fe­gyelmi döntés hatásosabb le­hetne. Érdemes újra és újra ta­nulmányozni és alkalmazni. A. Sz. Makarenko ilyen irányú te­vékenységét, még akkor is, ha a felületes szemlélők és a min­dent kézlegyintéssel elintézők szerint „sajátos körülmények között” érte is el eredményeit. Nem a „sajátos körülmény”, hanem az a nagyszerű pedagó­giai mesterség a lényeg, amely­nek birtokában Makarenko fel­ismerte az önkormányzat, az ifjúsági szervezet szerepét és fontosságát. Lényeges kérdéseket érint Czédli György tartalmas írása is. Kétségtelen tény, hogy a fiatalokat a jövőre készítjük elő és mégis azok, akik ezt végzik, gyakran megragadnak a jelen egy adott szintjén, sőt egyesok még ettől is elmaradnak. És ekkor jön az ugyancsak lépten- nyomon a fiatalok szemére ve­tett cinizmus. Azt viszont már •okán elfelejtik, hogy egyebek között a cinizmusnak olyan oka is van, hogy néhányan, akár még marxista oktatók is, tár­sadalmi valóságunk elmélyült, sokoldalú és reális elemzése he­lyett — gyakran csupán jelsza­vakkal tömik az általuk okta­tott fiatalokat. Még csodálkoz­nak is, hogy a fiatalok, akikbe akaratuk ellenére plántálják a cinizmust, . ezeket a sémákat nem képesek megemészteni, mert az élet a valóság, a té­nyek sorozatából, nem pedig klisékből áll. Ehhez kapcsolódik az a he­lyes megállapítás is, hogy reá­lis életcélt kell a fiatalok elé kitűzni. És a reális életcél va­lóban nem csupán a felsőokta­tás, az iroda és íróasztal, ha­nem a közvetlen termelő tevé­kenység. És mindezért egyre ke­ményebben meg kell küzdeni. Ezt a küzdést, a saját magunk javára végzett kemény munkát kell egyre inkább hangsúlyoz­ni. Nyilván nem a pedagógiai munka hibája ez csupán, hanem egy korábbi, ma már túlhala­dott társadalmi valóság tovább­éléséről van szó. A felszabadu­láskor és az azt követő évek­ben, amikor máról-holnapra egész társadalmi osztályok tűn­tek el a történelem süllyesztő­jében és a történelmi igazság­szolgáltatás a méltó magaslat­ra emelte az addig elnyomott és kizsákmányolt osztályokat, ezen osztályok gyermekei előtt az érvényesülési lehetőségeket illetően tényleg csak a csilla­gos ég volt a határ. Ez érthető is, hiszen az újjáépítés, a gyors iparosítás, az új államappará­tus megteremtése stb. rengeteg iskola új erőt kíván. Ma viszont kon­szolidálódott, a fejlődés maga­sabb szintjén levő társadal­munkban már más a helyzet. Ez a más nem. az érvényesülé­si lehetőség hiányában, hanem az érvényesülés átértelmezésé­ben, és az azért való kemény küzdelemben van. Nekünk ezek­ről is beszélnünk kell. A PEDAGÓGUS pártszerve­zetek szerepét, jelentőségét töb­ben is érintették, de a kérdés­sel a legbehatóbban Sági Já- nosné foglalkozott. A pedagógus pártszervezetek az iskolában folyó oktató-nevelőmunika fon­tos té.iyezői. Tevékenységük szerves része a nevelőmunka állandó javítása, a tantestületi egység alakítása, a pedagógu­sok világnézeti szilárdítása, ideo­lógiai képzése, az új megoldá­sok kezdeményezése' és gondo­zása stb. Ezek fontos és jól körvonalazható feladatok. Elvi­leg itt nincs is vita, a gyakor­lat azonban gyakran mást mu­tat. Ma még — és ez talán ter­mészetes is — pedagógus párt- szervezeteink egy részének munkáját az útkeresés jellem­zi. Ténykedésüket nem mindig a ténylegesen pártfeladatokat je­lentő tennivalókra koncentrál­ják, hanem, magukra vesznek igazgatási feladatokat is, sőt helyenként egyenesen ezt igény­lik. Ezen javítani, változtatni kell. Ügy véljük, hogy a peda­gógus pártalapszervezetek ve­zető és irányító szerepét az is­kolai élet minden területén ma­guknak az alapszervezeteknek kell munkájukkal kivívni és ezt elsősorban politikai eszközökkel lehet elérni. * Ennyit a vita érdemi részé­ről, ami, ismételten hangsú­lyozzuk, hasznosnaik, tartalmas­nak bizonyult. A megjelent írá­sokat érdemes a továbbiakban is tanulmányozni. Van azonban még egy dolog, amit röviden érintenünk kell. Ez a közokta­tás társadalmi üggyé tétele. Vitazárónk elején is utaltunk már rá, hogy ez nem a várako­zásnak megfelelően sikerült. Tudjuk, hogy az érdeklődés sokkal szélesebb körű volt an­nál, ami a lapban megjelentés nem is ez mutatja, hogy a köz­oktatás mennyire közügy, de a közölt írások szerzői a két szü­lő kivételével gyakorló pedagó­gusok voltak. Jogosan vetődik fel a kérdés: hol maradtak az ifjúsági vezetők, a tömegszer­vezetek vezetői, a munkahe­lyek, ahol a tanulók gyakorlati képzése folyik? Egy bizonyos! Közülük senki sem hallatta szavát. Ami még ennél is feltűnőbb és érthetetlenebb, az az, hogy a több mint két hónapig tartó vita folyamán a megyénk köz­oktatását közvetlenül irányító szervek, illetve azok dolgozói közül senki, egyetlen lélek sem szólt, nem közölte véleményét. Ez a jelenség elgondolkodtató. A „SZOCIALISTA iskola — korszerű iskolá”-ról szóló vita lapunkban lezárul. Nem zárul­hat le azonban a gyakorlatban, ahol azt állandóan napirenden tartani és gazdagítani kell. Szerkesztőségünk a tapasztala­tokat figyelembe véve, a lap­ban a jövőben is helyt kíván adni hasonló, de más közérde­kű kérdésekről folyó vitának is. Az erre vonatkozó javaslatokat szívesen fogadjuk. Őszibarack- és borkiállítás Szegeden Szombaton országos ősziba­rack- és borkiállítás nyílt Sze­geden a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat kul­túrtermében. Az illatos gyümölcs reprezentatív bemutatóján az ország minden tája: a Duna— Tisza köze, a Mecsek vidéke, Buda és Tiszántúl egyaránt kép­viselteti magát. Negyvennyolc termelőszövetkezet, állami és kísérleti gazdaság mintegy négy­száz ládában helyezte el válo­gatott termését. A kiállításon, amelyet Molnár Károly, a SZÖ- VOSZ elnökhelyettese nyitott meg, érdekes látványosság a kadarkaszökökút. Hatalmas dí­szes porcelán vázákból törnek fel a borsugarak. A bemutatón tizenöt pincegazdaság és állami gazdaság mintegy 100 bormin­tával vesz vészt, Balszerencsés vereség Sunderlandben Szovjetunió — Magyarország 2x1 (IsO) Sunderland, vezette: Gardexa- zabal (Spanyolország). Szovjetunió: Jasin — Pono- marjov, Sesztyernyev, Danyilov, Voronyin, Szabó, Huszainov, Csiszlenkó, Malofejev, Banyi- sevszkij, Parkujan. Magyarország: Géléi — Ká­poszta, Mátrai, Szepesi, Mészöly, Sípos, Nagy L, Bene, Albert, Rákosi, Farkas. A választás a magyar csapat­nak kedvezett és így a szovjet válogatott kezdte a játékot. Az első esemény Sípos biztos haza­adása volt. A következő szov­jet támadás a bal oldalon fu­tott, s Mátrainak az utolsó pil­lanatban sikerült Banyisevszkij elől becsúszószereléssel mente­ni. A magyár csapat láthatóan idegesen küzdött az első per­cekben, sok hibás leadás tarkí­totta a játékot. A 3. percben szögletet ívelt be Rákosi, s ebből Szepesi bombázott fölé. A szovjet csapat vezetőgólja nagy védelmi hibából született meg az 5. percben. Ekkor helyzetet. Az utolsó pillanatig teljes erőbedobással, hatalmas lelkesedéssel küzdött a magyar csapat. A vezetés birtokában a szovjet válogatott labdatartásra és időhúzásra rendezkedett be. A magyar csapat támadásait a játékvezetői sípszóig nem kísér­te szerencse és végül is vesztes­ként hagyta el a pályát. A látottak alapján nem érde­melt vereséget a magyar csa­pat. Igaz, hogy az első félidő­ben gyengébben ment a játék, de szünet után már jól műkö­dött az együttes gépezete. Saj­nos, a gólhelyzeteket csatáraink nem tudták kihasználni, viszont védelmünk a két gólnál súlyo­san hibázott, ami a rendkívül szívósan küzdő és igen jól vé­dekező szovjet válogatott győ­zelmét eredményezte. A győztes csapat védelme egészen kiváló teljesítményt nyújtott és meg­lepően korszerű csatárjátékot is láthattunk a támadóktól. A magyar csapatból ezúttal is Mátrai, Sípos és Rákosi nyúj­tott kitűnő teljesítményt. A csatársor — főleg az első fél­időben — nagyon bátortalanul küzdött, nem tudott megbirkóz­ni az ellenfél kemény védelmé­vel. További eredmények: Anglia—Argentína 1:0 (0:0) Góllövő: Hurst (84. perc). NSZK—Uruguay 4:0 (1:0) Góllövők: Held (11. perc), Be­ckenbauer (70. perc), Seeler (77. pere) és Haller (83. perc). Portugália—Koreai NDK 5:3 (2:3) Góllövők: Eusebio (28. perc, 43. perc 11-esből, 57. perc, 80. perc 11-esből), Augusto (80. perc), illetve: Pak Szjung Szin (1. perc), Li Dong Woon (20. perc) és Jang Szun Kuk (24. perc). Az eredmények alapján hét­főn és kedden az alábbi párosí­tásban küzdenek a csapatok a döntőbe jutásért: Anglia—Portugália és NSZK —Szovjetunió. szöglet szállt be a magyar kapu előterébe és Géléi ki­ejtett labdáját Csiszlenkó szemfülesen a hálóba jut­tatta. 1:0. Nagy potyagól... A gól után sem élénkült a magyar csatársor. A szovjet vé­delem rendkívül síorosan fe­dezte csatárainkat, akik sajnos, nem igyekeztek megszabadulni őrzőiktől. A mezőnyben az első negyedóra elteltével egyenrangú ellenfele voltunk a szovjet vá­logatottnak, de amikor Jasin közelébe kerültek a csatáraink, megálít a tudományuk. Alig tették próbára a kitűnő kapust. Egyre jobban játékba lendült a magyar tizehegy. A csajárok is többet mozogtak, ennek ered­ménye, hogy a 30. percben egy viharos erejű magyar támadás végén Mészöly bombája alig kerülte el a felső sarkot. A 35. percben újra mi rohamoztunk, 11-es gyanús helyzet alakult ki Jasin kapuja előtt, de a Játék- vezető rálőtt labdának mi "nősí­tette az esetet. A 44. percben egy gyors szovjet lefutás végén szabadrúgáshoz jutottak a piros mezes játékosok. Voronyin Par- Jcujanhoz passzolt, akinek bom­bája a magyar kapufáról vágó­dott ki. Most nekünk volt sze­rencsénk. Sajnos, szünet után már az első percben a magyar csapat hálójában táncolt a labda. Mé­szöly a 16-os oldalvonalénál feleslegesen szabálytalankodott. Huszajnov beívelt labdájá­ra a védők nem mozdultak és Parkujan a hálóba he­lyezte a labdát. 2:0. Ez is hatalmas potyagól volt! A gól mintha felrázta volna a magyar csapatot. Hatalmas ost­romba kezdett és szinte végig­támadta a második félidőt. A 11. percben Eenét a 16-oson belül szabálytalanul szerelték a védők, de a biró a 16-os vona­láról rendelt el szabadrúgást. I Végre a sorozatos magyar tá­madások a 13. percben értek góllá. Ekkor Albert kiharcolt egy labdát, majd Benéhez továbbított, s a csatár éles szögből a hálóba bombázott. 2:1. Mindjárt utána Mészöly lövé­sét menti Jasin úgy, hogy Bene elé üti, de a csatár nem ismeri fel helyzetét. A 20. percben valóságos ostrom alá került a szovjet kapu, lövés-lövés után zúgott a kapura, de egyikből sem született gól. Beszorult a szovjet válogatott, s csak gyors lefutásokkal kísérletezett. Ek­kor már jól zárt a védelmünk Mészöly, majd Rákosi hagy«! ki egy-egy százszázalékos gól­Egy csapat a raji A Népsport Csütörtöki számá­ban néhány sorban arról tudó­sít. hogy Bács-Kiskun megyé­ben befejeződött a bajnokság tavaszi fordulója. Igen — be­fejeződött, de már meg is kez­dődik az őszi. A Kecskeméti Honvéd labda­rúgói. felkészülten várják a raj­tot, amely számukra szomba­ton veszi kezdetét. A lassan ott­honukká váló Belsővárosi Sport­Csak 13 találatos szelvény volt a VB-2-n A VB—2. szelvények totó ér­tékelése megtörtént. E szerint 293 124 db érkezett1 be a Sport­fogadási és Lottó Igazgatóság­hoz. Miután 13 plusz 1 találat nem volt, az egyetlen 13 találatos szelvény tulajdonosa az 1 osz­tály nyereményalapján felül a jutalomalapot is megkapta, te­hát nyereménye együttesen az illeték levonása után 209 136 Ft. 12 találatot 55 fogadó ért el, nyereményük egyenként 1850,— Ft. 11 találata 703 pályázónak volt, nyereményük 145,— Ft. 10 találatos szelvény 5265 akadt, nyereményük 29,— Ft. A 12., 11., és 10 találatos nye­remények már az illeték levo­nása után értendők. Totópályázat az atlétikai EB-vel kapcsolatban A Sportfogadási és Lottó Igazga­tóság a Budapesten augusztus 30— szeptember 4-e között sorra kerülő VIII. Atlétikai Európa-bajuoksággal kapcsolatban totószelvényeken pá­lyázatot hirdet. A pályázaton a 32., a 33., és a 34. heti totószelvények vásárlói vehetnek részt. A feladat az, hogy a 2—4 és 6 hasábos szelvények igazolószelvény-részére nyomtatott, az Európa-bajnokság emblémájának egy-egy részét ábrá­zoló rajzot össze kell illeszteni és azt levelezőlapra ragasztva, a pályá­zó nevének és címének a feltünte­tésével augusztus 22—27-e között el kell juttatni a Sportfogadási és Lot­tó Igazgatság címére: Budapest, 62. Postafiók: 270, A pályázaton csak nyeretlen szel­vényekkel lehet.részt venni. A beér­kezett szelvények tulajdonosai kö­zött szeptember első felében egy 2 személyes külföldi társasutazást, Le­hel-hűtőszekrényt, Star televízióké­szüléket, rádiót, porszívót stb. sor­solnak ki. A nyeremények száma 100. (MTI> a sok közül előtt pályán a Tiszakécske csapata le^z az első ellenfelük. A Hon­véd labdarúgók csak egészen rövid pihenőt tartottak A kecskeméti csapat a tava­szi fordulóban a második he­lyen végzett a Kiskunfélegyhá­zi Honvéd mögött 1 ponttal le­maradva. A 44:16-os gólarány i3 szép teljesítmény, de még sok­kal több van ebben a csapat­ban. Ez a véleménye Krivi Ot­tó edzőnek is. Beszélgetésünk során elmondotta, hogy a Kecs­keméti Honvéd kiegyensúlyozott csapat. Kiemelkedő egyéni tel­jesítmény kevés akadt. Ha az ősszel jobban akarnak szerepel­ni, az eddigieknél többet kell nyújtani a játékosoknak, Gál István Két ifjúsági birkózónk lengyel túrára utazik Kedves levelet hozott napok­ban a posta Tatáról. Szabó Ist­ván, a KTE kitűnő ifjúsági bir­kózója számolt be arról, hogy négyhetes kemény felkészülés után a magyar ifjúsági birkózó válogatott lengyelországi túrá­ra készül. A tatai edzőtáborban megyénkből négy ifjúsági birkó­zó is készült a keret edzésein. Kecskemétről Szabó és Kállai, Tiszakécskéről Fodor és Kis­kunfélegyházáról Seres József vehetett részt az edzőtáborozá­son ,és mo6t a válogató verse­nyen. Ez utóbbin történt meg a válogatott csapat végleges ki­választása. Szabó István a dön­tőben legyőzte Bereczkyt a Bp. Vasas országos bajnokát. Seres József pedig a kecskeméti Kál­lai legyőzésével került a csapat­ba. Végleges tehát, hogy a len­gyelországi túrán 60 kg-ban Szabó István (KTE) szabadfo­gásban, kötöttfogású 65 kg-brr pedig Seres József (Félegyhá Vasas) képviseli a magyar szí neket. A lengyelországi ifjúsá gi találkozó után eldől az i hogy kik utaznak majd a jö\ évi szófiai ifjúsági világbajnok­ságra. Ezen a lengyel ország versenyen próbálják ki elősző a birkózás új ifjúsági súlycso­port beosztását (48. 52. 57, 6° 65, 70, 75, 81, 87, és nehézsúly- Ez a beosztás a jövő év január hónapjától már nálunk is be vezetésre kerül. Kovács Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents