Petőfi Népe, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-03 / 156. szám
I 1968. fätim 9, vasárnap 3. oldal A Minisztertanács és a SZOT közös határozata az államigazgatási szervek és a szakszervezetek rendszeres munkakapcsolatáról és együttműködéséről adata, hogy mozgósítsák a dolgozókat kötelességük teljesítésére. egyszersmind a vezetésben való részvételre, jogaik érvényesítésére. A vállalati gazdasági vezetés és a szakszervezetek megállapodásait kollektív szerződésben kell összefoglalni. A DOLGOZÓK napi ügyeivel való alaposabb, lelkiismeretesebb foglalkozás, a dolgozók hathatósabb érdekvédelme indokolttá teszi, hogy a szakszervezeti szervek a gazdálkodás jobb megszervezését, az egészségesebb és biztonságosabb munka- feltételeket biztosító fokozottabb követelményeket állítsanak a gazdasági vezetés elé. Szükséges, hogy a dolgozók élet- és munkakörülményeivel kapcsolatos meghatározott kérdésekben a gazdasági vezetők üzemi szinten is csak a szak- szervezetekkel való egyetértés alapján döntsenek. Az így létrejött döntéseket és intézkedéseket a szakszervezeték támogassák, viszont emeljenek vétót minden olyan intézkedéssel szemben, amelyek a törvényes rendelkezéseket, a közös megállapodásokat, a szocialista erkölcsnek megfelelő bánásmódot sértik, s ne járuljanak hozzá ilyen intézkedések végrehajtásához. A JÖVŐBEN az üzemi és üzemegységi gazdasági vezetők tevékenységének megítélésénél, vezető tisztségükben történő megerősítésüknél vagy leváltásuknál a szakszervezeti szervek véleményét ki kell kérni. Ennek rendszerét is közösen dolgozza ki a Minisztertanács és a SZOT Elnöksége. Egyetértés alakult ki abban is, hogy a SZOT és a szakszervezetek a törvényes rendelkezések megszegőivel szemben az illetékes állami szerveknél eljárást kezdeményezzenek, s a szakszervezetekkel kötött megállapodások megszegése esetén — amennyiben szükséges —tiltakozásukat nyilvánosan is kifejezzék. Az új gazdasági mechanizmusban a szakszervezetek jogainak fokozottabb érvényesítéséhez szükséges intézkedésekre a javaslatokat a Szakszervezetek Országos Tanácsa dolgozza ki. Ezzel egyidejűleg a SZOT javaslatot tesz az üzemi demokrácia továbbfejlesztésére is. A MEGBESZÉLÉSEN foglalkoztak néhány más időszerű kérdéssel is. Megállapították, hogy az üzemi dolgozók szociális, kulturális, munkavédelmi, egészségügyi és munkásellátási helyzetének javítására — ahol ez még nem kielégítő — további intézkedéseket kell tenni. E kérdés rendezésére a SZOT Elnöksége — megfelelő időben — előterjeszti javaslatait a kormánynak. A Minisztertanács és a SZOT Elnöksége elismeréssel állapította meg, hogy az MSZMP IX. kongresszusára kezdeményezett szocialista munkaverseny- mozgalom egyre jobban kiszélesedik, s már eddig is jelentős eredményeket hozott. Felhívják a gazdasági, műszaki, szakszervezeti vezetőket, hogy a továbbiakban is tegyenek meg mindent a dolgozók aktivitásának kibontakoztatására, a versenyvállalások sikeres teljesítésének útjában álló akadályok elhárítására. A MINISZTERTANÁCS és a SZOT Elnöksége felkéri a dolgozókat, hogy e nemes mozgalom keretében segítsék elő műhelyük, üzemük, vállalatuk, intézményük ez évi feladatainak megvalósítását, mert ez alapozza meg a további fejlődést, ez biztosítja az ország termelő erőinek fejlődését és ezzel az életszínvonal további növekedését. (MTt> valamint az új ötéves terv sikeres megvalósítása. A kormány és a SZOT erőteljesebb együttműködése arra irányul, hogy előmozdítsa a terv legfőbb céljainak elérését — közöttük a munka hatékonyságának növelését, a termelékenység emelését, a minőség javítását, a takarékosság fokozását —, valamint a termelés és a fogyasztás, továbbá az egészségvédelem, a kulturális előrehaladás és a szociális gondoskodás további fejlesztését. A Minisztertanács és a SZOT Elnöksége egyetért abban, hogy a szakszervezetek tevékenyen részt vesznek az új gazdasági mechanizmus kidolgozásában. AZ ÁLLAMI vezető szervek és a szakszervezeti központi szervek között tovább fejlesztik az állandó konzultációs kapcsolatot, javaslataikat közösen egymás ülésein előterjesztik, s arra törekednek, hogy a kérdések megítélésében előforduló véleménykülönbségek nyíltan felszínre kerüljenek és egyeztetésük megtörténjék. Közösen biztosítják, hogy maradéktalanul érvényesüljön a Munka Törvénykönyvének az a rendelkezése, miszerint a dolgozók életkörülményeivel kapcsolatos kérdésekben a Miniszter- tanács a SZOT véleményének meghallgatásával döntsön, a miniszterek pedig az érintett szakszervezetekkel egyetértésben határozzanak és az e kérdésekben hozott fontosabb határozatokat együtt adják ki. A gazdasági irányítás reformja szükségessé teszi, hogy a dolgozók jobban részt vegyenek a közügyek intézésében és ez a dolgozók aktivitásának újabb forrását nyitja meg. Ebből következik, hogy az üzemi demokráciának, az üzemi szakszervezeti munkának tovább kell fejlődnie, magasabb színvonalra kell emelkednie. Mindez szükségessé teszi, hogy a szocialista vállalatok vezetésében együttesen és egyidejűleg érvényesüljön az igazgató egyszemélyi vezetése és a dolgozók kollektív részvétele. A szakszervezetek és a gazdasági vezetés közös fel«9 Üzemszerűen Fáradhatatlanul aratták-csépelték a termést az apostagi Hunyadi Termelő- szövetkezet kombájnjai a gabonatáblák egyre kisebbedé felén, amikor nyomukban megjelentek a traktor- vontatású ekék. Benke József, Ko- zári Gábor, Martin- kovics János és Boldog János gépei álltak neki egy 80 holdas tábla tarlóhántásának. Mindr annyian a tsz tagjai és a szövetkezet gépeit vezetik. Legelői épp a fiatal Benke József halad, aki most tölti első esztendejét a Hunyadi Tsz-ben. Aratás, cséplés, tarlóhántás — üzemszerű folytonossággal követik egymást. Ez a korszerű nagyüzemi mezőgazdaság. (Fotó: Pásztor Zoltán.) A FORRADALMI munkás— paraszt kormány elnöke és elnökhelyettesei, valamint a SZOT titkárságának tagjai megbeszélést tartottak. A megbeszélésen abból indultak ki, hogy az Országgyűlés elfogadta az új ötéves tervről szóló törvényt, eredményesen folyik az 1966. évi népgazdasági terv végrehajtása, mindjobban kibontakozik az MSZMP IX. kongresszusa tiszteletére kezdeményezett szocialista munka- verseny, megkezdődött a gazdasági irányítás reformjából adódó feladatok kidolgozása. Figyelemmel arra, hogy a feladatokat helyesen kialakítani és végrehajtani csak úgy lehet, ha ebben a dolgozók — mindenekelőtt a szervezett dogozók — javaslataikkal, tanácsaikkal tevékenyen részt vesznek, az állami és társadalmi szervek ösz- szefogását meg kell erősíteni, együttműködésük tonnáit tovább kell fejleszteni, tartalmát pedig tovább kell javítani, és bővíteni. A megbeszélés résztvevői kialakították az állami gazdasági szervek és a szakszervezetek rendszeres munkakapcsolatának, együ ttműködésének főbb vonásait és módszereit. Megállapodásukat a Minisztertanács és a SZOT elnöksége jóváhagyta. A MEGBESZÉLÉSEN létrejött megállapodás az alábbi főbb intézkedéseket tartalmazza. A megbeszélés részvevői egyetértettek abban, hogy a soron levő legfontosabb feladat az 1966. évi népgazdasági terv, hogy Imre unokája az itthoni munka mellett autóvezetői vizsgára készül — És András? — Jó gyerek. Sertésgondozó a tszos-ben, ott tölti az minden idejét. De meg is éri neki! Két éve egyhetes csehszlovák—lengjél úttal jutalmazták. Ügy tudom most is szóltak már neki: gondoskodjon helyettesről mert megint jutalomszabadság- ya küldik. — Korábban ugye tizenegy holdon gazdálkodtak? Hogy jobb? Megütközve néznek rám, látszik: jó ideje nem töprengtek már ezen. Dolgoznak — elégedettek, s ha számolnak, akkor úgy: mennyi a teljesítménybére egy hold kapálásnak, a különféle szőlőmunkáknak. Ezt is azért, mert most „tanulják” — az idén vezették be a közös művelésű területeken a garantált bérezés helyett. Izsák Károlyékról is szólni kelene még, akik új házas fiuknak húszezer forintos költséggel toldták meg a tanyát, de úgy, hogy széles ikerablakával, kőporos homlokzatával városi villának is beillene. Ebből a családból nemcsak a nagylányok járnak rendszeresen a tszcs-központba tv-t nézni, moziba, hanem a szülők is. Különben a tanyarekonstrukció nem meglepő és egyedi jelenség ezen a vidélien. A nádtetőt sokan cserélték fel cseréppel, s képletesen és valóságban is nagyobb ablakot nyitottak a világra az öreg tanyák jó részén. Nagy Tibor és Benedek Zoltán, a Rákóczi pánttitkára és főkönyvelője így foglalja össze a változásokat: — Kevés olyan tanya van a környéken, ahol ne lenne legalább egy motorkerékpár, rádiója is csaknem mindegyik családnak van — így Benedek Zoltán. — En itt születtem, itt éltem le az életemet. Számomra a legszembetűnőbbek: 1. Mezítlábas gyerk nincs, 2. Régen a lakás- viszonyokból, életmódból eredően gyakori volt a gyermek- halandóság, sok volt a tbc-s. Az utóbbi tíz évben ezen a környéken nem gyászoltak kisgyermeket — mondja Nagy Tibor. Szinte tengernyi példát sorolnak emlékezetből az új iránti fogékonyságra; arra, hogy nemcsak külsőségekben változnak a tanyák, az itteni emberek élete. Nemcsak itt, a Rákóczi Tszcs környékén, hanem a község túlsó „végében” a hajdan elmaradottságáról híres tolvajosi részen is: — Ha előadást, színdarabot hirdetünk az iskolában, majd szétdudorodik a terem az emberektől, annyian összejönnek. Maguk a tolvajosiak is két év alatt három színielőadással mutatkoztak be, bár itt a Rákócziban sikerülne így életre kelteni a KISZ-t. Bízunk benne, hogy a népfrontcsoport, s a nőtanács után ez is sikerül. — A pártszervezet? — Tizenhat tagja van. Az elnököt, a két könyvelőt leszámítva mind kétkezi munkás, parasztemberek. Itt, s az utóbbi években váltak kommunistákká. — A fiatalok? Elmennek vagy maradnak? — Nem panaszkodhatunk. Ránknézve nem rossz az arány. Csorba Pista bácsiéknál négy gyerek maradt itthon, három katona, három szakmát tanult. Izsák Károlyéknál hat gyerek közül négy a mezőgazdaságban dolgozik. — És városi emberből is lesz néha tanyasi — jegyzi meg nevetve Benedek Zoltán, aki öt évvel ezelőtt, felesége pedagógusi kinevezésekor telepedett át Szegedről a tolvajosi tanyai iskolába. Négy gyerek, 1200 kötetes saját könyvtár, a dombok mögött folyó régészeti ásatások aprólékos tanulmányozása — ez nyújtja a harmincéves főkönyvelő szabad idejének legszebb élményeit. S mit kamatozik ez környezete számára? Elsősorban azt, hogy nyugtalanul ösztönzi a fiatalokat az összefogásra, szerepet tanul velük, KISZ- oktatást vezet. Tagadhatatlan: ha nem is mindenütt egyformán, megtorpanások nélkül, de a korhoz igazodó új életforma bontakozik ki a tanyákon. Azt jelentené ez, hogy a gazdasági előnyök miatt — nagyobb állattartási lehetőségek, a földnek, mint munkahelynek a közelsége — végleg kiegyeztek a tanyai élettel? Hogy mennyire időleges megoldásról van szó, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az elmúlt öt éwen az orgová- njú tanács 169 új, falusi házra adott ki építési engedélyt. Még ennél is több azonban a telekre várók, a betelepülés gondolatával nemcsak kacérkodók száma. Sürgető igényükre a válasz? A napokban kezdődtek újabb te- le^kisajátítások előkészületei, amellyel a következő öt évben ötszáz telket tudnak biztosítani az építkezőknek. Kik költöznek be a tanyáról? — Általában a munkát nehezen bíró öregek. A fiatalok még kint maradnak, szeretnék kicsit összeszedni magukat. De szép számmal akadnak már, akik azért hanyagolják el a tanyát, mert itt bent a faluban teljesen berendezett, összkomfortos ház várja őket — mesélik a tanácsnál. Ez az újfajta „kéüLaíkiság” már éppen úgy a jövőbe mutat, mint a tanyaiak olvasottságának, mozi- és kultúrházlá- togatásának növekedése. Eszik Éva
