Petőfi Népe, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-03 / 156. szám

I 1968. fätim 9, vasárnap 3. oldal A Minisztertanács és a SZOT közös határozata az államigazgatási szervek és a szakszervezetek rendszeres munkakapcsolatáról és együttműködéséről adata, hogy mozgósítsák a dol­gozókat kötelességük teljesíté­sére. egyszersmind a vezetésben való részvételre, jogaik érvé­nyesítésére. A vállalati gazda­sági vezetés és a szakszerveze­tek megállapodásait kollektív szerződésben kell összefoglalni. A DOLGOZÓK napi ügyeivel való alaposabb, lelkiismerete­sebb foglalkozás, a dolgozók hathatósabb érdekvédelme indo­kolttá teszi, hogy a szakszerve­zeti szervek a gazdálkodás jobb megszervezését, az egészsége­sebb és biztonságosabb munka- feltételeket biztosító fokozot­tabb követelményeket állítsa­nak a gazdasági vezetés elé. Szükséges, hogy a dolgozók élet- és munkakörülményeivel kapcsolatos meghatározott kér­désekben a gazdasági vezetők üzemi szinten is csak a szak- szervezetekkel való egyetértés alapján döntsenek. Az így létre­jött döntéseket és intézkedése­ket a szakszervezeték támogas­sák, viszont emeljenek vétót minden olyan intézkedéssel szemben, amelyek a törvényes rendelkezéseket, a közös meg­állapodásokat, a szocialista er­kölcsnek megfelelő bánásmódot sértik, s ne járuljanak hozzá ilyen intézkedések végrehajtá­sához. A JÖVŐBEN az üzemi és üzemegységi gazdasági vezetők tevékenységének megítélésénél, vezető tisztségükben történő megerősítésüknél vagy leváltá­suknál a szakszervezeti szervek véleményét ki kell kérni. Ennek rendszerét is közösen dolgozza ki a Minisztertanács és a SZOT Elnöksége. Egyetértés alakult ki abban is, hogy a SZOT és a szakszer­vezetek a törvényes rendelke­zések megszegőivel szemben az illetékes állami szerveknél el­járást kezdeményezzenek, s a szakszervezetekkel kötött meg­állapodások megszegése esetén — amennyiben szükséges —til­takozásukat nyilvánosan is ki­fejezzék. Az új gazdasági mechaniz­musban a szakszervezetek jo­gainak fokozottabb érvényesíté­séhez szükséges intézkedésekre a javaslatokat a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa dolgozza ki. Ezzel egyidejűleg a SZOT javaslatot tesz az üzemi de­mokrácia továbbfejlesztésére is. A MEGBESZÉLÉSEN foglal­koztak néhány más időszerű kérdéssel is. Megállapították, hogy az üzemi dolgozók szo­ciális, kulturális, munkavédel­mi, egészségügyi és munkásel­látási helyzetének javítására — ahol ez még nem kielégítő — további intézkedéseket kell ten­ni. E kérdés rendezésére a SZOT Elnöksége — megfelelő időben — előterjeszti javasla­tait a kormánynak. A Minisztertanács és a SZOT Elnöksége elismeréssel állapí­totta meg, hogy az MSZMP IX. kongresszusára kezdeménye­zett szocialista munkaverseny- mozgalom egyre jobban kiszé­lesedik, s már eddig is jelentős eredményeket hozott. Felhívják a gazdasági, mű­szaki, szakszervezeti vezetőket, hogy a továbbiakban is tegye­nek meg mindent a dolgozók aktivitásának kibontakoztatásá­ra, a versenyvállalások sikeres teljesítésének útjában álló aka­dályok elhárítására. A MINISZTERTANÁCS és a SZOT Elnöksége felkéri a dol­gozókat, hogy e nemes mozga­lom keretében segítsék elő mű­helyük, üzemük, vállalatuk, in­tézményük ez évi feladatainak megvalósítását, mert ez alapoz­za meg a további fejlődést, ez biztosítja az ország termelő erőinek fejlődését és ezzel az életszínvonal további növeke­dését. (MTt> valamint az új ötéves terv si­keres megvalósítása. A kormány és a SZOT erőteljesebb együtt­működése arra irányul, hogy előmozdítsa a terv legfőbb cél­jainak elérését — közöttük a munka hatékonyságának növe­lését, a termelékenység emelé­sét, a minőség javítását, a ta­karékosság fokozását —, vala­mint a termelés és a fogyasz­tás, továbbá az egészségvéde­lem, a kulturális előrehaladás és a szociális gondoskodás to­vábbi fejlesztését. A Minisztertanács és a SZOT Elnöksége egyetért abban, hogy a szakszervezetek tevékenyen részt vesznek az új gazdasági mechanizmus kidolgozásában. AZ ÁLLAMI vezető szervek és a szakszervezeti központi szervek között tovább fejlesz­tik az állandó konzultációs kap­csolatot, javaslataikat közösen egymás ülésein előterjesztik, s arra törekednek, hogy a kérdé­sek megítélésében előforduló véleménykülönbségek nyíltan felszínre kerüljenek és egyez­tetésük megtörténjék. Közösen biztosítják, hogy ma­radéktalanul érvényesüljön a Munka Törvénykönyvének az a rendelkezése, miszerint a dolgo­zók életkörülményeivel kapcso­latos kérdésekben a Miniszter- tanács a SZOT véleményének meghallgatásával döntsön, a miniszterek pedig az érintett szakszervezetekkel egyetértés­ben határozzanak és az e kér­désekben hozott fontosabb ha­tározatokat együtt adják ki. A gazdasági irányítás reform­ja szükségessé teszi, hogy a dol­gozók jobban részt vegyenek a közügyek intézésében és ez a dolgozók aktivitásának újabb forrását nyitja meg. Ebből kö­vetkezik, hogy az üzemi demok­ráciának, az üzemi szakszerve­zeti munkának tovább kell fej­lődnie, magasabb színvonalra kell emelkednie. Mindez szük­ségessé teszi, hogy a szocialista vállalatok vezetésében együtte­sen és egyidejűleg érvényesül­jön az igazgató egyszemélyi ve­zetése és a dolgozók kollektív részvétele. A szakszervezetek és a gazdasági vezetés közös fel­«9 Üzemszerűen Fáradhatatlanul aratták-csépelték a termést az apostagi Hunyadi Termelő- szövetkezet kom­bájnjai a gabona­táblák egyre kiseb­bedé felén, amikor nyomukban megje­lentek a traktor- vontatású ekék. Benke József, Ko- zári Gábor, Martin- kovics János és Boldog János gépei álltak neki egy 80 holdas tábla tarló­hántásának. Mindr annyian a tsz tag­jai és a szövetkezet gépeit vezetik. Leg­elői épp a fiatal Benke József halad, aki most tölti első esztendejét a Hu­nyadi Tsz-ben. Aratás, cséplés, tarlóhántás — üzemszerű folyto­nossággal követik egymást. Ez a kor­szerű nagyüzemi mezőgazdaság. (Fo­tó: Pásztor Zoltán.) A FORRADALMI munkás— paraszt kormány elnöke és el­nökhelyettesei, valamint a SZOT titkárságának tagjai meg­beszélést tartottak. A megbeszélésen abból indul­tak ki, hogy az Országgyűlés elfogadta az új ötéves tervről szóló törvényt, eredményesen folyik az 1966. évi népgazdasági terv végrehajtása, mindjobban kibontakozik az MSZMP IX. kongresszusa tiszteletére kezde­ményezett szocialista munka- verseny, megkezdődött a gazda­sági irányítás reformjából adó­dó feladatok kidolgozása. Fi­gyelemmel arra, hogy a felada­tokat helyesen kialakítani és végrehajtani csak úgy lehet, ha ebben a dolgozók — mindenek­előtt a szervezett dogozók — javaslataikkal, tanácsaikkal te­vékenyen részt vesznek, az ál­lami és társadalmi szervek ösz- szefogását meg kell erősíteni, együttműködésük tonnáit to­vább kell fejleszteni, tartalmát pedig tovább kell javítani, és bővíteni. A megbeszélés résztvevői ki­alakították az állami gazdasági szervek és a szakszervezetek rendszeres munkakapcsolatának, együ ttműködésének főbb voná­sait és módszereit. Megállapo­dásukat a Minisztertanács és a SZOT elnöksége jóváhagyta. A MEGBESZÉLÉSEN létre­jött megállapodás az alábbi főbb intézkedéseket tartalmaz­za. A megbeszélés részvevői egyetértettek abban, hogy a so­ron levő legfontosabb feladat az 1966. évi népgazdasági terv, hogy Imre unokája az itthoni munka mellett autóvezetői vizs­gára készül — És András? — Jó gyerek. Sertésgondozó a tszos-ben, ott tölti az minden idejét. De meg is éri neki! Két éve egyhetes csehszlovák—len­gjél úttal jutalmazták. Ügy tudom most is szóltak már ne­ki: gondoskodjon helyettesről mert megint jutalomszabadság- ya küldik. — Korábban ugye tizenegy holdon gazdálkodtak? Hogy jobb? Megütközve néznek rám, lát­szik: jó ideje nem töprengtek már ezen. Dolgoznak — elége­dettek, s ha számolnak, akkor úgy: mennyi a teljesítménybére egy hold kapálásnak, a külön­féle szőlőmunkáknak. Ezt is azért, mert most „tanulják” — az idén vezették be a közös mű­velésű területeken a garantált bérezés helyett. Izsák Károlyékról is szólni kelene még, akik új házas fiuk­nak húszezer forintos költség­gel toldták meg a tanyát, de úgy, hogy széles ikerablakával, kőporos homlokzatával városi villának is beillene. Ebből a családból nemcsak a nagylá­nyok járnak rendszeresen a tszcs-központba tv-t nézni, mo­ziba, hanem a szülők is. Különben a tanyarekonstruk­ció nem meglepő és egyedi je­lenség ezen a vidélien. A nád­tetőt sokan cserélték fel cse­réppel, s képletesen és valóság­ban is nagyobb ablakot nyitot­tak a világra az öreg tanyák jó részén. Nagy Tibor és Bene­dek Zoltán, a Rákóczi pánttit­kára és főkönyvelője így foglal­ja össze a változásokat: — Kevés olyan tanya van a környéken, ahol ne lenne leg­alább egy motorkerékpár, rá­diója is csaknem mindegyik csa­ládnak van — így Benedek Zol­tán. — En itt születtem, itt éltem le az életemet. Számomra a leg­szembetűnőbbek: 1. Mezítlábas gyerk nincs, 2. Régen a lakás- viszonyokból, életmódból ere­dően gyakori volt a gyermek- halandóság, sok volt a tbc-s. Az utóbbi tíz évben ezen a környé­ken nem gyászoltak kisgyerme­ket — mondja Nagy Tibor. Szinte tengernyi példát sorol­nak emlékezetből az új iránti fogékonyságra; arra, hogy nem­csak külsőségekben változnak a tanyák, az itteni emberek élete. Nemcsak itt, a Rákóczi Tszcs környékén, hanem a község túl­só „végében” a hajdan elma­radottságáról híres tolvajosi ré­szen is: — Ha előadást, színdarabot hirdetünk az iskolában, majd szétdudorodik a terem az em­berektől, annyian összejönnek. Maguk a tolvajosiak is két év alatt három színielőadással mu­tatkoztak be, bár itt a Rákóczi­ban sikerülne így életre kelteni a KISZ-t. Bízunk benne, hogy a népfrontcsoport, s a nőtanács után ez is sikerül. — A pártszervezet? — Tizenhat tagja van. Az el­nököt, a két könyvelőt leszá­mítva mind kétkezi munkás, parasztemberek. Itt, s az utóbbi években váltak kommunistákká. — A fiatalok? Elmennek vagy maradnak? — Nem panaszkodhatunk. Ránknézve nem rossz az arány. Csorba Pista bácsiéknál négy gyerek maradt itthon, három katona, három szakmát tanult. Izsák Károlyéknál hat gyerek közül négy a mezőgazdaságban dolgozik. — És városi emberből is lesz néha tanyasi — jegyzi meg ne­vetve Benedek Zoltán, aki öt évvel ezelőtt, felesége pedagó­gusi kinevezésekor telepedett át Szegedről a tolvajosi tanyai is­kolába. Négy gyerek, 1200 kö­tetes saját könyvtár, a dombok mögött folyó régészeti ásatások aprólékos tanulmányozása — ez nyújtja a harmincéves főköny­velő szabad idejének legszebb élményeit. S mit kamatozik ez környezete számára? Elsősor­ban azt, hogy nyugtalanul ösz­tönzi a fiatalokat az összefogás­ra, szerepet tanul velük, KISZ- oktatást vezet. Tagadhatatlan: ha nem is mindenütt egyformán, megtor­panások nélkül, de a korhoz igazodó új életforma bontakozik ki a tanyákon. Azt jelentené ez, hogy a gazdasági előnyök miatt — nagyobb állattartási lehetőségek, a földnek, mint munkahelynek a közelsége — végleg kiegyeztek a tanyai élet­tel? Hogy mennyire időleges meg­oldásról van szó, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az elmúlt öt éwen az orgová- njú tanács 169 új, falusi házra adott ki építési engedélyt. Még ennél is több azonban a telekre várók, a betelepülés gondolatá­val nemcsak kacérkodók száma. Sürgető igényükre a válasz? A napokban kezdődtek újabb te- le^kisajátítások előkészületei, amellyel a következő öt évben ötszáz telket tudnak biztosítani az építkezőknek. Kik költöznek be a tanyáról? — Általában a munkát nehe­zen bíró öregek. A fiatalok még kint maradnak, szeretnék kicsit összeszedni magukat. De szép számmal akadnak már, akik azért hanyagolják el a tanyát, mert itt bent a faluban teljesen berendezett, összkomfortos ház várja őket — mesélik a tanács­nál. Ez az újfajta „kéüLaíkiság” már éppen úgy a jövőbe mu­tat, mint a tanyaiak olvasott­ságának, mozi- és kultúrházlá- togatásának növekedése. Eszik Éva

Next

/
Thumbnails
Contents