Petőfi Népe, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-24 / 174. szám
1966. füli nt 54» msámajf S. eíűaS Hatodik emeleten készülni a falazással. Utána tározták, hogy megszerzik a szo- már csak a tíz mázsás vasbeton cialista címet. Meg kell adni födémpanelek beemelése vár a „jól hajtanak”, ha kell éjjeldarusra és ezen az építkezésen nappal dolgoznak — dicséri végzett a munkával. Az építés- őket az építésvezető. — Ők vezető az emeletet övező kor- azok, akik a munkaidő végét láthoz hív és lemutat a mély- sohasem tartják számon. Ugyanbe. Ott az utcai front második is, ha a betongyárból szállítA szocialista eímért küzdő Kádár brigád egyik csoportja földfeltöltést és padló alatti tükörvágást végez. Képünkön a brigádtagok — Abonyi Elek, Eszik János, Szörényi László, Jobbágy András — Kádár Mihály brigádvezető irányításával dolgoznak. Az udvaron játszadozó gyermekek apró babáknak tűnnek innen a hatodik emeletről. A látóhatár kitágul, látni a várost övező földeket. A Széchenyi téri új bérház legfelső emeletére költözők a szép kilátással kárpótolhatják majd magukat azért, hogy nem valamelyik alsóbb szinten laknak. Most azonban még a munka zajától hangos itt minden. Suba Sándor darus, az Épületgépköl- csönző Vállalat dolgozója egy gombnyomással nagy halom téglát lendít a magasba. Tercsi József kőművesbrigádjának tagjai gyorsan kiürítik a téglával telt tartályt, azután rakják a falat tovább. Látszik, hogy minden mozdulatuknak célja, értelme van. — Szervezettebben halad a munka, mióta az MSZMP IX. Kongresszusára az építkezés dolgozói megtették felajánlásukat — mondja Dékány Pál építésvezető. — Vállalták, hogy november helyett augusztus 20-ra elkészítik az udvari épület' hatodik emeletét is. November 30- ra pedig az egész építkezés tető alatt lesz. Három hetet még ebből a határidőből is lefaragunk — kapcsolódik a beszélgetésbe a brigádvezető. — A hét végére felrakjuk a födémeket, s augusztus 1-én megkezdhetik a daru lebontását. Csak a darust sajnáljuk, hogy el kell válnunk tőle. Csendes, szerény, szorgalmas ember. Megszerettük, jól együtt tudtunk vele dolgozni. — Már az első vállalás is csaknem 90 ezer forint megtakarítást jelent, ugyanis a daru bérleti díja naponta ezer forint — veszi át ismét a szót az építésvezető. — A határidőből való újabb három hét lefaragása, amiről Tercsi József beszél, az megint 20 ezer forint darúbér- leti díj megtakarításával csökkenti az építkezés költségeit. Űjabb téglarakást emel a daru a mélyből a hatodik emeletre. A brigádtagok máris kirakásához látnak, délig el akarnak Néhány héttel ezelőtt lapunk hasábjain kifogásoltuk, hogy a lajosmizsei Aranyhomok Tszcs- nek a gyümölcstermesztési versenyben elért jó helyezésért jutalomként kiutalt permetezőgépet pénzért kell megváltania, mondván, hogy termelőszövetkezeti csoport nem részesülhet „állami támogatásban.” Sajnos, ez a hátrányos megkülönböztetés korántsem egyedülálló. A Kecskeméti Járási Tanács V. B. mezőgazdasági osztálya legutóbb csokorba szedte azokat a jogi, termelési és közgazdasági jellegű akadályokat, amelyek csakis a termelőcsoportok közös gazdálkodása előtt tornyosulnak. Néhány ezek közül, csak mutatóba: ■' :;j Nincs szabályozva a vezetők hatásköre, a földjáradék kifizetése. a közös értékesítés, a munkaszervezés — nem is szólva a közös munkában részt vevő gazdák társadalombiztosításáról. Az elnök beosztását tiszteletbeli funkcióként ítélik meg, s az ezért járó részesedését jövedelmi adóval sújtják. Holott a járásban nem egy termelőszövetkezeti csoport van, amelynek a közös területe meghaladja az ezer holdat. s nyilvánvaló, hogy az itteni gazdálkodás irányítása már egész napos, rendszeres elfoglaltságot igényel. A csoportokkal a vállalatok évről évre késve kötik meg az értékesítési szerződéseket, s fgy az előleget is csak akkor kapják emelete is „oszloperdőben” áll már. Az ácsok Nagy Gergely szocialista brigádja és az át- képzős brigád — serényen dolgozik az állványokon. — Csak a második emeleten legyünk túl, máris gyorsabban haladunk — magyarázza Dékány elvtárs. — A nagy fesztáv miatt vasbetonnal kell dolgoznunk az alsóbb szinteken. A harmadik emelettől felfelé már téglával építkezünk. Betonszállító gépkocsi érkezik. Még meg sem áll, s máris körülötte sürögnek néhányan. — Azok Kádár Mihály betonozó brigádjának tagjai. Elhameg, amikor a termelés növelésére abban az évben már nem tudják felhasználni. A műtrágya tárolására nincs megállapodásuk az AGROKER- rel — eltekintve egy-két kivételtől, amely személyes kapcsolatokon alapul. Az állatforgalmi vállalat a tsz-eknek két, a tszcs-k részére csak 1,50 forint felárat fizet a sertéshús kilójáért. A növényvédő szerek után forgalmi adót, a közösben foglalkoztatott lovak után pedig darabonként 800 forint adót kell fizetniük. A termelő- szövetkezetek ezek alól is mentesítettek. A belvízkárra nem kapnak térítést, ugyanakkor az Állami Biztosító magasabb díjtételt számít fel, mint a tsz- ekben. A kecskeméti járás 30 termelőszövetkezeti csoportjának 11350 gazdája 84 405 holdon gazdálkodik —. valamivel nagyobb területen, mint a járás termelőszövetkezetei. A közös művelésbe vont terület kevés híján húszezer hold, amelynek 2727 holdján van nagyüzemi szőlű- és gyümölcsültetvény. A* állattenyésztő telepeken 668 számosállat található. Száztízmillió forint a közös vagyon értéke. Kell ehhez kommentár? A csoportokban a kollektív gazdálkodásra irányuló szándék nyilvánvaló, s ez nem is lehet másképp. Csakhogy ezt a négyöt évvel ezelőtt megjelent rendelkezések ma már nem segítik, hanem mindjobban akadályozzák. —ni — el. mány érkezik, addig maradnak, míg be nem építik az anyagot, nehogy másnapra tönkremenjen. A másik említésre méltóan szorgalmas munkacsapat Tari Dénes ifjúsági vegyes brigádja. Azért nem látni őket, mert a pincében vakolnak. Oda augusztusban már jöhetnek a vízvezeték- és villanyszerelők. Létrákon mászunk lefelé az emeletekről, szűk — csak soványaknak való — nyílásokon keresztül. - Tizenhárom hónap múlva azonban — vagyis a jövő év szeptemberében — már kényelmes lépcsőházban, vagy liften közlekedhetnek a lakók. A pártkongresszus tiszteltére ugyanis vállalták az építők, hogy egy hónappal a határidő előtt adják át Kecskemét legnagyobb lakóépületét, a Széchenyi téri 94 lakásos bérházat. Nagy Ottó EDDIG igen sokszor így volt. Az iparági főigazgatóságtól lejött a vidéki gyáregységbe egy vezető, két vezető. Idelent ösz- szesereglett az üzem teljes vezető kollektívája, igazgatótól, párttitkártól kezdve főmérnökön át az osztályvezetőkig, s együttesen tartották a nagy „simposiont”. A felsőbb szerv vezetőit tájékoztatták: ez így van, az úgy, a problémák meg ezek. Vagyis mit tudtak meg a kiküldöttek? Amit a jelentésekből, beszámolókból addig is végeredményben ebből a forrásból ismertek meg, hiszen a vezetők együttes munkájával készültek azok. Mikor a kis konferencián túljutottak, a vendégek is, helyiek is megkönnyebbülten sóhajtottak fel magukban. Végre túljutottak valami kötelező gesztuson, amely — mint „látogatás a területen“ — a felső irányító szerv évi munkatervében egy pont volt, s amelyet idelent is bekalkuláltak a tennivalók közé. Ezután már felüdülés volt a jó forró fekete. Míg azt fogyasztották, el is hangzott a barátságos mozgósító mondat. Akár valamelyik vendég, akár a helyi vezető részéről. — Akkor talán körül is nézhetnénk a gyárban! Nagy egyetértés. Ekkorra már rég elszállt az a kezdeti feszültség, amely ilyen találkozásokat, érthetően, bevezeti. KÖRÜL IS NÉZTÉK! Ügy testületileg, ahogyan aznap, együtt keményen dolgoztak. Mert az azért koncepciózus, mindenkitől áttekintő szemléletet követelt; az összefüggések helyes felmérését. Ennek természetszerű kiegészítőjeként következett az üzem körül- és belül- nézése, a gyakorlati ' valósággal való találkozás. Sajnos, igen sokszor csak elméletben. Mert aligha nevezhető az életteli, gyakorlati tapasztalatok „szerzésének” olyan üzemi körút, melynek során az előbb említett népes testület végigsétált a műhelyeken, üzemrészeken. — „Nem is tudom, mikor láttam utoljára olyan főigazgató- sági, minisztériumi vezetőt, aki a kellő tájékoztatás megtörténte után így szólt volna: Köszönöm az elvtársak alapos információit. Sokat tanultam én is azokból. Most pedig, ha nem veszik rossznéven, egyedül nézek körül a gyárban. Szeretnék legalább egy félnapot a műhelyekben tölteni. Nagyon sokat lehet tanulni a munkásoktól. A változások, nem várt, előre nem látott körülmények kint a munkahelyeken jelentkeznek leghamarabb és közvetlenül. Jó azokat minél előbb megtudni a vezetőknek is. Nem beszélve sok más szubjektív tényezőről, amelyet legpontosabban mégiscsak a műhelyekben tud meg az ember. .. Még egyszer köszönöm fáradozásukat, a szép munkát. Most már nem tartom fel tovább az elvtársakat. Azaz... Délután még egy órát kérnék önöktől. Szeretném elmondani, milyen képet kaptam odakint az üzemről.. A FENTI VÉLEMÉNYT egy megyei szakszervezeti vezető foglalta így össze. Mennyire igaza van abban, hogy ilyen szinten is más munkastílusra lesz szükség a jövőben. Jóllehet, az ábrázolt gépies üzemlátogatás eddigi irányítási rendszerünkben sem volt helyes és szükségszerű, valamennyire magyarázható az elmerevedés. Amikor a gazdasági irányítás tervlebontásos rendszerében a fentről kötelezően előírt tervutasítások domináltak, hogy úgy mondjuk, lassan nem is volt olyan „érdekes”, életközeiben megy-e végbe egy gyárlátogatás, vagy a szemléltetett tűzoltó módszer is megteszi. Lent úgy voltak vele: „Ügy is fent döntenek.” — Fent pedig: „A terveket lebontottuk, utasítottunk; a többi nem a mi dolgunk.” Persze, nem ilyen egyszerű összegzések következménye volt a helytelenített jelenség. Viszont az tény, hogy a gyakorlatban a kelleténél több esetben így érvényesült. AZ üj mechanizmusban! amikor a kötelező tervutasítások helyét átveszi a vállalat magakészitette terve, a nagyobb önállósággal járó nagyobb felelősség egyenesen megköveteli ezen a fokon is az új munkastílust. A tervek közvetlen megvalósítóinak. a termékek előállítóinak véleményét, meghallgatását nem lehet mellőzni... Még egy gyárlátogatás alkalmával sem. Tóth István A HARTAI Üj Élet Termelőszövetkezet párt- titkárától, Bíró Gézától a napokban levelet kaptunk. örömmel közölte, hogy 850 hold búza vetésterületen 25 mázsa holdanként: termésátlagot értek el. A drágszéli Üj Barázda Termelőszövetkezetből Kákonyi Károly levelezőnk azt közli, hogy a belvízkárok ellenére 13 mázsa átlagtermést takarítottak be 360 hold vetésterületen, 74 hold Bezosztája búza pedig 23,5 mázsát adott holdanként. Hasonló eredményekről kaptunk hírt a kiskunhalasi Vörös Október Termelőszövetkezetből, ahol 20 hold Bezosztája 25 mázsa termést adott holdanként. Ilyen hozamra még a legöregebb halasi gazdák sem emlékeznek. A felsőszentiváni Üj Élet Termelőszövetkezetben tavaly 18,2 má- .zsa búzatermést értek el holdanként. Az idén a vihar- és jégkárok ellenére 105 holdon 24,4 mázsa átlagtermést adott a San Pastore. A Gabonafeldolgozó és Felvásárló Vállalat szakemberei még néhány héttel ezelőtt aggódtak a tervteljesítés miatt. Most már a kiváló termés- eredmények láttán a termelőszövetkezetek egymás után kötik a pótszerződéseket és könnyűszerrel túlteljesíti a felvásárlási tervet a vállalat.. Kétségtelen, hogy az említett kiváló termés- eredmények mellett vannak alacsonyabb hozamok is, de az eddigi becslések szerint a megyei átlag fölözi a tavalyit. Ha figyelembe vesszük a szeszélyes Időjárást, a belvízkárokat, a vihar és jég pusztításait, akkor különösen számottevőnek mondható a terméseredmények ily módon SOK ÖSSZETEVŐJE van annak, hogy a legutóbbi megyei mezőgazdasági operatív bizottsági ülésen elhangozhatott az a megállapítás: egyes termelőszövetkezetek az utóbbi években megduplázták a búza terméshozamait. Éz köszönhető elsősorban az agrotechnikai tennivalók végrehajtásának. Ezenkívül az intenzív búzák egyre nagyobb fokú termesztésének. Közismert azonban, hogy ez utóbbiak, mint már a nevükben is benne van: igényesebbek. Ebből következően tehát időben kell elvégezni a talajelőkészítést. a vetést és gondoskodni kell a kellő talajerőpótlásról. Az aratás végefelé tartunk. Soha nem fordult még elő — mondják a szakemberek —, hogy alig több mint egy hónap alatt befejezzük a betakarítást. Emlékszünk rá, hogy alig egy évtizeddel ezelőtt lelkes versenyvállalások születtek, hogy augusztus 20-ra befejezzük a betakarítást. Az idén néhány nap múlva már mindenütt raktárakban lesz az összes kenyérgabona. Egy évtized alatt micsoda fejlődés. Ez elsősorban a gépesítés fejlettségének köszönhető. Igaz, hogy az idén korábban kezdődött az aratás, de ettől függetlenül, nagyon nagy eredmény ez. ÉS ITT nem szabad megfeledkeznünk az emberekről, a helytállásról. A szeszélyes időjárás bizony próbára tette a kombájnosokat, a gépek kezelőit. Kihasználták a napsütéses félnapokat, nyújtott műszakban dolgoztak és megharcoltak minden szem gabonáért. Erről írt Hálák János, a hartai Béke Termelőszövetkezet párttitkára is egyik levelében. Elmondta, hogy a jó munka eredményeképpen náluk is minden eddiginél nagyobb termést sikerült betakarítani. Nem egy olyan táblájuk van, ahol 30 mázsa volt az átlag; A betakarítást nyomon követi a szalmalehordás és a szántás — írja. A hősi munkáról több levelezőnk megemlékezett. — Más aratás ez, mint az eddigiek — mondta minap az egyik termelőszövetkezet elnöke. — Más emberek dolgoznak a gabonatáblákon, mint néhány évvel ezelőtt. Ha így fogjuk fel ezeket az eredményeket, akkor szinte természetesnek tartjuk őket, hiszen a mezőgazdasági nagyüzemekben ennél még nagyobb sikerek is születnek majd. K. S. MÁS ARATÁS Idejétmúlt rendelkezések
