Petőfi Népe, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-23 / 173. szám
1966. július S3, szombat S. oldal A vándorserleg gazdái Szakszerű tartás milliókat ér Szakszövetkezetünk — a ke- fceli Dózsa — hatszázkilencven tagja kis híján négyezer holdon gazdálkodik. Ennek az egyötödét teszi ki a közös terület. Évről évre növekvő nagyságú szántóterületünk idén megközelíti a 300 holdat, 160 holdon pedig — fele-fele arányban — nagyüzemi szőlőnk és gyümölcsösünk van. Az idén termőre forduló húsz hold nagyüzemi szőlőnk minden holdjáról — az eddigi becslések szerint — 35— 40 mázsát szüretelünk. A 75 hold kalászos kézi aratását követően most az őszi árpa cséplésén szorgoskodnak a gazdák. Ebből a kalászosból holdanként 14 mázsás átlagtermésre számítunk, s előreláthatólag jól fizet a rozs is. Állattenyésztési üzemág híján a talajerőt — kihasználva a helybeli tőzegtelep közelségét — elsősorban dúsított tőzegkorTiszavidék Mezőgazdaság- fejlesztési Iroda alakult a Földművelésügyi Minisztérium Beruházási Igazgatóságának vidéki kihelyezett részlegeként. Létrehozásának célja: a II. tiszai vízlépcső és öntözőrendszer kiépítésével kapcsolatos mezőgazdaság-fejlesztési feladatok komplex megalapozásának és végrehajtásának elősegítése. A II. tiszai vízlépcső és öntözőrendszer a következő évek egyik legnagyobb, több megye mezőgazdasági termelését lényegesen befolyásoló beruházás lesz. Az iroda sf- érintett mezőgazdasági üzemek helyzetének elemzése, a kiinduló adatok kidolgoztatása és összesítése alapján megállapítja majd, hogy hol a legfontosabb és legeredményesebb az öntözéses gazdálkodás nagyarányú fejlesztése, hogy ennek megfelelően hol és hogyan kell az öntözőfürtöket kialakítani. Az érintett területre vonatkozó, s más minisztériumok által készített fejlesztési terveket összehangolják a mezőgazdaság-fejlesztési tervekkel, általában egyeztetik a komplex fejlesztési terveket, különös tekintettel a belvízrendezésre. Az iroda segíti majd az egyes mezőgazdasági üzemeket is korszerű öntözéses gazdaságuk, s az ehhez kapcsolódó járulékos létesítmények megtervezésében és kialakításában. pávai pótoljuk, ősz óta ebből húszezer mázsányit vásároltunk, s juttatunk folyamatosan a termőföldekre. Tapasztalataink szerint a talaj szerkezetére és erőállapotára egyaránt igen előnyös e talajjavító alkalmazása. A nagy mennyiségben termelt szalmát viszont a községi legelőn levő szarvasmarhák karámjaiba almozzuk. Ily módon teszünk szert tetemes mennyiségű istállótrágyára. Tudatában vagyunk természetesen annak, hogy ezt a szükségállapotot már a közeljövőben — az állattenyésztési üzemág kialakításával — fel kell számolnunk. A szakszövetkezetek tavalyi munkaversenyében második helyezést elérve. birtokosai vagyunk a SZÖVOSZ vándorserlegének. A IX. pártkongresszus tiszteletére a megye valameny- nyi szakszövetkeztét munkaversenybe szólítottuk. Traktoros és növénytermesztő brigádunk ^mellett a szocialista cím elnyeréséért is küzd. FI aisz András agronómns Meleg a bunder Háromszáz pecsenyebárányt értékesít az idén a szabadszállási Lenin Tsz. Csaknem 30 kilós súlyban adják át a növendékállatokat, s így egy-egy bárányért megközelítőleg 600 forintot kapnak. Mielőtt azonban elérnék a kívánt súlyt, a közös gazdaság juhászai megfosztják őket a bundájuktól. A gyapjúból egyébként is jelentős bevételhez jut a szövetkezet, mivel az anyajuhokról átlagosan 4,70 kilót nyírnak le. A megye állatorvosai nagy érdeklődéssel tanulmányozták a megyei tanács múlt év szeptemberében hozott határozatát a takarmánytermesztés és az erre alapozott állattenyésztés megyei távlati fejlesztési tervéről, a fejlesztés irányelveiről. Ügy gondolom, amikor egy ilyen fontos témáról indül vita a megyei lap hasábjain, feltétlenül helyes, ha az állategészségügyi helyzetről is szót ejtünk. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével egyidejűleg megváltozott az állategészségügy helyzete is. Az állatállomány koncentrált elhelyezésével a fertőző betegségek jelentősége, gazdasági kihatása megnövekedett. A szervezetre káros hatást kifejtő környezeti tényezők — mint például a takarmányozásban. elhelyezésben, gondozásban elkövetett kisebb- nagyobb hibák — egyszerre nagy létszámú állaton jelentkeznek és kihatásuk éppen ezért egy adott gazdaságra nézve számottevő kárral járhat. Az állam segítsége A megváltozott viszonyok között az állategészségügyi szakemberek csak akkor tudják betölteni hivatásukat, csak akkor segíthetik eredményesen a célkitűzések elérését, ha igyekeznek megelőzni a fertőző betegségeket és a felnevelési betegségek megszüntetését célzó intézkedések betartására törekednek. A szarvasmarha-tenyésztésben a legnagyobb gondot a gumókor okozza. Az állomány gü- mőkórmentesítését az állam jelentős összegekkel támogatja. A beteg jószágok megfelelő állami kártalanítás mellett kerülnek levágásra. A termelőszövetkezetek, valamint az egyéni állattartók, ha szarvasmarhaállományukat, gümőkórtól mentesítik, segélyben részesülnek. Ha az állományból eltávolítan- dó fertőzött teheneket saját tenyésztésű, egészséges üszővel pótolják, a segély összege a minőségtől és a hozamtól függően eléri a 2500—5000 forintot. A mentesség elérése után annak fenntartásával járó többletkiadások fedezésére a gazdaságok a gümőkórmentes tehenészetekből származó tej után literenként 30 fillér, a tejszín után zsírkilogrammonként 8 forint, a felvásárolt egészséges üszők után pedig darabonként 800 forint mentességi felárat kapnak. Ezek az összegek országosan jelentősek. Például az egészséges tej után literenként 30 fillért számítva évente mintegy 100 millió forint kerül kifizetésre. Figyelembe véve az 1970 végéig a megye termelőszövetkezetei évenként majdnem 30 ezer több mint 500 kilogramm átlagsúlyú vágómarhát és több mint 800 ezer hektoliter tejet adnak át értékesítésre, az ár- különbözet évente csaknem 50 millió forint. Ebből az összegből minden gazdaság olyan mértékben részesül, amilyen mértékben és amilyen ütemben szarvasmarha-állományát mentesíteni tudja. A megyében eddig 17 termelőszövetkezetben alakították ki a tbc-mentes állományt. Nem megnyugtató Szót kell ejteni a sertéstenyésztésről. A termelőszövetkezetek sertéstenyésztése az utóbbi időben nem alakult megnyugtató módon. Különösen az elhullások mutatói kedvezőtlenek. Ha ezek okait vizsgáljuk, szembetűnő, hogy járványmentes időszakban az elhullások 65 —12 százaléka a különböző tartási. takarmányozási és gondozási hibákból eredő emésztési és légzőszervi bántalmakból származnak és mindössze 4—5 százaléka volt fertőző eredetű. A megyében 1964-ben a közös állomány 12,8, 1965-ben pedig 14,8 százaléka hullott el. Hiba, hogy termelőszövetkezeteink egy részében nehezen terjednek a fejlett tartási eljárások. A vemhes és szoptatós kocákat nem megfelelően ta- karmányozzák, korszerűtlenek a fiaztatók, a malacok tartási helye huzatos. Sok a megfázásból eredő bántalom. kevés az alomszalma és így tovább. A sertéstenyészetekben nagyon fontos a brucellózis elleni védekezés. E tekintetben már vannak kiváló eredmények. A mentesítési munkák jól haladnak előre a tataházai Petőfi, a mis kei Egyetértés, a kalocsai Iszkra, a bajai Micsurin Terme- lőszövetezetben. a madarasi termelőszövetkezeti vállalkozásnál, továbbá négy állami gazdaság sertéstenyésztésében. Nagyobb szaktudást A fejlesztési irányelvek helyesen állapítják meg, hogy az állattenyésztési munka hatékonyságának növelése, *a kitűzött feladatok megvalósítása nem nélkülözheti az állattenyésztéshez értő, a nagyüzemi állategészségügyet ismerő és ellátni tudó szakembereket. Ezért rendszeres havi állatorvos-továbbképző előadásokat rendeznek a megyében. Ezeken az állategészségügy és az állattenyésztés területén jelentkező új eljárásokat, módszereket ismerhetik meg a szakemberek. A tervek között szerepel új állatorvosi körzetek létrehozása és a községi állatorvosok számának 19—15 fővel való növelése. Ugyanakkor ki akarjuk terjeszteni a termelőszövetkezetekben az állategészségügyi felelősök hálózatát. A megyében 30 ilyen felelős kiképzése már megtörtént. Csak néhány vonatkozását tudtam érinteni az állategészségügynek. Ilyen rövid írásban nincs is másra lehetőség. De azt hiszem. így is sikerült felvillantanom azokat a lehetőségeket és tennivalókat, amelyek még előttünk állnak. (Mezei Miklós megyei főállatorvos Alkotni tért haza SERÉNYI GYÖRGY harmincöt esztendő után 1962-ben tért vissza Argentínából Kecskemétre. Akkoriban ezt mondta: „A hátralevő néhány évemet ott szeretném eltölteni, ahol születtem.” Rövidesen kiderült azonban, hogy Gyuri bácsi nem csupán az emlékeinek akar élni. Üzemeket, megyei és tanácsi vezetőket keresett fel azzal az óhajjal, hogy bőséges élettapasztalatait. szakmai tudását legalább szűkebb pátriája: Kecskemét hasznosítsa. Mi magyarok hajlamosak vagyunk arra, hogy túlbecsüljük messze földről visszatért horifitársaink igyekezetét, gyorsan meghatódunk, ha tanújelét adják a hazájuk iránti szeretetüknek. De vajífn túlzás-e azt állítani, hogy a munkául töltött, hányatott életút után csak az képes újra kezdeni a küzdelmet, a munkát, aki — Berényi György szavaival élve — úgy érzi, hogy most született meg másodszor. Gyuri bácsi az Ingatlankezelő Vállalatnál helyezkedett el. műszaki ellenőrként tevékenykedik. Nem idegen számára ez a feladat, hiszen Argentínában is dolgozott egy hasonló feladatokat ellátó állami vállalatnál és kis asztalos üzemében is sok szálloda, étterem, családiház berendezése készült el 35 év alatt. — Kezdetben itthon a munkatársaim között is akadt olyan, aki — ha nyíltan nem is kérdezte — nem értette, hogy miért hajtom magam, hiszen ketten a feleségemmel szerényen eléldegélhetnénk az eddig szerzett anyagiakból is. — Csodálkozva nézett rám a felügyeletemre bízott kőműves, amikor figyelmeztettem, hogy ha fél téglára van szüksége a falazásnál, ne egy egészet törjön ketté, hanem hajoljon le a láda mellett heverő darabért. Hasonló értetlenséggel fogadták az egyébként, derék, szorgalmas iparosemberek azt a megjegyzésemet is, hogy amerre én megfordultam életemben — Argentínán kívül jártam már Európa csaknem valamennyi országában — általában mindenütt takarékosabban bántak az anyaggal, sőt a munkaidővel is. mint- ahogy manapság nálunk teszik egyesek. Harcolnom kellett egy olyan egyszerű dologért, hogy a vakolásnál tegyenek deszkát a fal tövébe, gyűjtség össze és használják fel a lehullott habarcsot.- LEHET, hogy egyesek „kukacos öregnek” neveznek a hátam mögött, pedig nem magamnak őrzöm én azt a téglát, festéket, vagy maltert. Amikor hazatértem azt tapasztaltam, hogy ebben a rendszerben megvalósulhat mindaz, amiről mi 1919-ben álmodtunk, amiért a Tanácsköztársaság bukása után vállaltuk az üldözést és a szám- kivetettséget is. De, hogy mikor valósulnak meg szép terveink, az azon is múlik, hogy mennyire bánunk takarékosan a ránk bízott anyagi értékekkel itt és mindenütt. NEMCSAK ilyen módon igyekszik hasznosítani magát Gyuri bácsi. Az Ingatlankezelő Vállalat most próbálja ki az általa javasolt új vakolási eljárást. Az idős mester így beszél az ésszerűsítésről : — Valamikor a 30-as években egy német cég villanegyedet. épített Buenos Airesben. A lakások elkészülte után néhány hónappal kiderült, hogy a tengerszintnél jóval mélyebben fekvő területen, a talajvíz felhúzódik a falakba. Perre került a dolog, és hogy mentse a menthetőt, az építő vállalat különleges védő vakolással látta el utólag a lakásokat, ami tökéletesen ellenállt a víz támadásának. — Hazatérve azt tapasztaltam, hogy itt Kecskeméten is nagyon sok egészségtelen, vizes épület van. Eszembe jutott az argentínai eset, sőt az is, hogy miből keverték a habarcsot a német szakemberek, akikkel kapcsolatban álltam akkoriban. A Batthyány utca 29. szám alatti lakás felújításánál próbálta ki az Ingat- lankező Vállalat a Berényi György által kevert habarcsot. Hogy milyen sikerrel. arról saját szememmel is meggyőződhettem néhány nappal ezelőtt, amikor meglátogattam a lakás jelenlegi tulajdonosát. De hadd idézzem bizonyságul a szakemberek véleményét is: „A vakolat az eddig teljesen vizes és salétromos lakást úgy leszigetelte, hogy azon semminemű vizesedés, vagy salétromártalom nem tapasztalható. Ez a®». női is inkább figyelemre méltó, mivel a helyiség évtizedeken keresztül sózókamra volt és állandó nedvesedésnek volt kitéve. Az előbbi bérlő, Németh Antal 1964-ben teljes felújítást végzett, azonban régi eljárással készített vakolat egy év alatt nagyobb részben lemál. lőtt, és a fal teljesen elgombásodott.” A fenti sorokat a Bács-Kiskun megyei Tanács Építési Közlekedési és Vízügyi Osztályán készült jegyzőkönyvben olvastam. E jegyzőkönyv szerint az illetékesek további kísérletezésre javasolják a védővakolást. Gyorsan híre futott a városban a dolognak és nemrégiben az egyik magánkisiparos több ezer forintot ígért Gyuri bácsinak a keverék „titkáért”. Talán mondanom sem kellene, hogy dolgavégezetlenül távozott. — Ha valóban beválik a módszerem — amiben én teljesen biztos vagyok — akkor úgyis megismeri majd mindenki. A kísérletezésre pedig kiválóan alkalmas a mi vállalatunk, hiszen évről évre sok száz elgombásodott, omló vakolaté lakást kell felújítanunk — mondja Gyuri bácsi. SZÍVBŐL kívánjuk, hogy valóban beváljon és széles körben terjedjen el nálunk a tengeren túlról hozott eljárás. És egyben azt is kívánjuk, hogy á következő éveikben még hasznos ötlettel javaslattal bizonyíthassa Berényi György: nem csupán emlékezni, hanem alkotni tért vissza hozzánk, annyi év után. 4- - Békés Dezső
