Petőfi Népe, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-22 / 172. szám

1966. július 22, péntek g. oldal cAm'u/ cl {(ui f/u'oh felkar san/mk Csigalassú cserebere A televízió nézői már hallot­ták az idén a Szegedi Szabadtéri Játékok szignálját: a felkészü­lésről beszámoló TV-híradó szá­mára előlegezte a játékok igaz­gatósága. Valóságban azonban szombaton este fél 8 órakor har- sannak fel először a fanfárok, köszöntve az idei év első elő­adásának, Kodály Zoltán: Háry János-ának szereplőit és nézőit. Amíg azonban sor kerül az ün­nepélyes aktusra, számtalan problémát kell megoldani a Ti- sza-parti városban, hogy a Sze­gedi Ünnepi Hetek minden ven­dége jól érezze magát, s vissza­térésre csalogató emlékkel tá­vozhasson. Nagytakarítás Aki ezekben a napokban járt Szegeden, tapasztalhatta, hogy teljes a felfordulás. Akár a nagy ünnepre készülő családi otthonokban szokott lenni. De ebben a felfordulásban, általá­nos ,,kirakatrendezésben” látni már a holnapi rendet: az új parkírozóhelyeket, a kicsinosí­tott vendéglátó üzemeket, a ven­dégek kényelmét szolgáló fris­sen berendezett kerthelyiségeket, pavilonokat. Persze egy-két időzített épít­kezés, útjavítás határideje ki­tolódott és most igazä hajrára van szükség ahhoz, hogy a nyi­tás napjára eltűnjenek az áll­ványok; tisztán, korszerű - for­galmi jelzésekkel ellátva simul­janak az úttestek a várható sok száznyi autó kerekei alá. S az említett „kirakatrendezés’’ szó- szerint is értendő, mert most kerülnek le a nagy fehér vász­nak a széles üvegablakokról, és most kerül közönség elé az az áru­választék, amelyet a fesztiválra rendelt a kereskedelem, az a számtalan ajándéktárgy, ame­lyet tipikusan szegedi emlék­ként vihet magával a játékok közönsége. Hetvenezer vendégnap A Szegedi Idegenforgalmi Hi­vatal előtt egész autókaravánok állnak, mintha csak a szezon közepén volnánk. Osztrák, cseh, nyugatnémet, lengyel, jugoszláv turisták kérnek camping elhe­lyezést, belgák, luxemburgiak szálloda jellegű ellátást igényel­nek. Gács György, az idegenfor­galmi hivatal vezetője azt mond­ja: nincs ok a panaszra. Szeged­nek az idén már nagyon jelen­tős előszezonja volt. A szállo­dák forgalmán kívül naponta átlagban 4—500 vendég elhelye­zéséről kellett gondoskodni, s a Tisza-parti campingben csupán az elmúlt vasárnap mintegy 500, túlnyomó többségében nyugati turista tartózkodott. A fesztiválváros kedvező helyzetben van. A Szeged— Röszke határállomáson 88 állam polgárai lépnek be, s útjukat akár a főváros, akár Románia, esetleg a Dunántúl felé kíván­ják folytatni: Szegeden át kell haladniok. Elzárt Szegednek — amely szinte minden szolgálta­tást tud nyújtani — igyekeznie kell gyümölcsöztétni ezt a trah- zitforgalmat, de minden helyi sovinizmus nélkül olyan pros­pektusokat is a vendégek ke­zébe kell adnia, amelyek az or­szág más idegenforgalmi érde­kességeire hívják fel a figyel­met. Prospektus hét nyelven Eddig mintegy 10 ezer olyan külföldi látogató jelezte érke­zését, aki jegyet és szállást is igényelt. Az egyéni turistákon kívül Jugoszláviából a szerve­zett csoportok részére 2000 je­gyet igényeltek, de autóbuszok érkeznek Franciaországból, Ang­liából, Svédországból. Németor­szágból, Csehszlovákiából, Len­gyelországból és a Szovjetunió­ból. Érthető, hogy ez a vendég­sereg több nyelvű tájékoztatást kíván. Ezért hét nyelven adták ki a Szegedi Ünnepi Hetek rész­letes programját, s öt nyelven készültek leporellók, plakátok. Az elmúlt vasárnap már meg­nyílt az ország 152 képzőművé­szének 312 alkotását bemutató Szegedi Nyári Tárlat, hétfőn pe- dig dr. Ortutay Gyula akadémi­kus nyitotta meg a magyar, né­met, cseh, lengyel, román és finn résztvevőkkel a két hétig folyó Szegedi Nyári Egyetem előadássorozatát. A Dóm téren hajnalig tartó próbákkal készül­nek a Háry János előadásban és Az ember tragédiája felújítá­sában részt vevő művészek. A fegyelmezett, nagy gonddal fo­lyó felkészülés láttán úgy tű­nik, mire a fanfárok szombaton este felharsannak, Szeged készen áll arra, hogy az előbbi évek tapasztalatait is figyelembe vé­ve, még magasabb szinten, még Sokrétűbb programmal és na­gyobb élményt nyújtva várja vendégeit. Varga Ákos AZ EMBER FELFEDEZÉSE Július 23-án 18.20: Cuvier szalonja. „Az ősember nem létezik” — mondta Georges Cuvier, a modern anatómia és őslénytan előfutára, legalábbis a köztudat sze­rint. Valójában ilyen határozott ki­jelentést nem tett Cuvier, még szemben állt az evolúció gondolatá­val, életműve mégis jelentős. A nagy francia tudósról beszél dr. Be­nedek Istv.án. RANDEVÚ A FÉSZEK KLUBBAN 21.15: Közreműködők: Buss Gyula. Erns­ter Dezső, Érsek Mária, Daróczi Je­nő, Galambos Erzsi, Gyöngyössy Katalin, Harmatit Éva, Kellér De­zső, Komáromi Éva, Lehocziky Zsu­zsa, Margittal Ági, Medgyessi Má­ria, Meszléri Judit, Moldován Ste­fánia, Nagy Anna, Rodolfó, Szend- rő Józsiéi, valamint á Balogh—Ko­vács-duó. TORREÁDOR-KERINGŐ Július 21-én 20.20: Magyarul beszélő angol film (16 éven felülieknek). A visszaemléke­zéseit diktáló tábornok nosztalgiá­val gohdal vissza ifjúsága csodás kalandjaira. Ezek valóságában idő­vel kételkedni kezdünk, s a tábor­nok bevallja a férfiasságáról 'szóló történetek alaptalanságát. S amikor úgy látszik, hogy végre „lehetne valami”, a tábornok gyáva és visz- szavonul... ATTRAKCIÓ 21.50: A filmösszeállításban neihcsak cir­kuszi produkciók, hanem, vízibalett, pantomim és egyéb műsomzámok is szerepelnek. Közkívánatra meg­ismételjük Leonid Engibarov pan­tomimművész számait. RCCCMYC „Remélem, hogy húsvétkor hazaengedik. És remélem, jól van. Valószínűleg tanyára me­gyek tanítani, de ennek is örü­lök. Mi most másodrendű em­berek vagyunk” — írja szép is­kolás betűkkel. A „másodrendű emberek” szavakat a cenzor vastag kék ceruzával aláhúzta. Megírom ennek a gyereknek, hogy legyen óvatosabb. Nem szeretném, ha végén elkoboznák a leveleimet, neki pedig baja származna be­lőle. Még egy levél az ágyamon, a viaszosvászon alatt. Apám ka­nyargós, jól ismert betűi: ' „Kedves Laci fiam! Kívánom, hogy levelem a leg­jobb egészségben találjon. Tu­datom veled, hogy mi jól va­gyunk, egészségesek. Idehaza csak Te hiányzol. Azt írod, hogy jól vagy és semmiben sem szen­vedsz hiányt. Édesanyád azért kedveskedni akar valamivel. Egy kis édességet sütött és ma postára adtam- Fogyaszd 29. egészséggel. Kérdezed, hogy igaz-e a kenyérfejadag. Tényleg 20 deka, de nekünk elég, miyel kukoricás, anyád gyomra úgyse bírna. A bankban semmi újság. Garai úr érdeklődött utánad. Február elején megvolt a köz­gyűlés. Az újság is megírta. Ki is vágtam, ha érdekel. írjál, kedves fiam. írd meg, hogy mit küldhetünk. Remélem, a cso­magot meglcapod. Csókolunk mindannyian.’’ A kivágott újságcikk egy csöpp>et sem érdekel ,de ha már apám küldte, hát azt is végig­böngészem. Leírja, hogy a bank elég jól zárta az évet, a betét- állománya 92 365.29 pengővel és adósállománya 202 419.15 pengővel emelkedett. A forgal­ma tízmillió pengővel haladta meg az elmúlt évit. A jobb üz­leteredmény ellenére csak 16 969.39 pengő nyereséget álla­pít meg — a közhitell szempon­tok óvatos mérsékletet írnak elő. Az ülésen Gödrös Aladár i^zgatósági tág elnökölt és bfe választották Jeney Pétert, a vá­ros tekintélyes nagykereskedőjét. Megfordítom a kis újságlapot, hiába, a betüéhség feléled az emberben, ha heteken át sem­mit sem olvashat. No, ezek már érdekesebb, köznapibb dolgok: „A Kecskeméti Konzervgyár 600 termelővel kötött 3 fillérre paradicsomszerződést.” „Kétezer ember jelentkezett tuskózásra hétfőn a Nagyerdőn. Csak 536 rész volt felosztva. Ketten-hárman álltak. össze munkára, hogy jusson minden­kinek.” „Pécs városa és környéke sú­lyos bonyodalmak színhelye. 265 bányász napok óta a föld alatt sztrájkol. MecseksZábólcson a nyilasok által felizgatott tömeg, főleg diákság tüntetett a zsidók ellen* „Február 6-án este 8 órakor József Attíla-eSt volt a Fővárosi Vigadóban. Be vezetőt mondott Darvas József, .rendezte Hont Ferenc. Közreműködtek József Jolán, Gobbi Hilda és mások.” Összegyűröm a p>äpirlap>ot és zsebre süllyesztem. A sokféle tilalom közül nem tudom, hogy egy Ilyen újBágdárabkának az elolvasása megengedhető-e az újonc honvédegyén számára. A szoba népe Igen csendes, senki sem zavarja a másikat. Tisztálkodnak, rendbeszedik a holmijukat a holnapi foglalko­zásra, amikor megint szabályos öltözetben, hiánytalan gombok­kal és fényesre pucolt bakan­csokban kell megjelenni a reg­geli sora közön. (Folytatása következik.) |l| Két ház telekkönyvi I * I cseréje korjil folyik a huzavona, az egyiket félmillió­ra becsülték, a másikat másfél millióra. Az értékkülönbözet te­hát egymillió. Minden hasonló cserénél az árdifferenciát meg szokták fizetni. Ez esetben azon­ban az egyik ügyfél — joggal — húzódozik, ezért megy a cse­re már hosszú ideje csigalassú­sággal. Kiskőrösön nincs művelődé­si ház. A régi >— szükségmeg- öldás volt az is — életveszé­lyessé vált, becsukta kapuit. Ma. radt a járási művelődési ház rendelkezésére az a parányi kis helyiség, amely valaha a nagy­vendéglő raktára volt. Hosszú ideje folyik a huza­kodás a Tölgyszéki-féle ház kö­rül, amelyet a Kiskőrös és Vi­déke Körzeti Földművesszövet­kezet vásárolt meg az államtól félmillió forintért. Legutóbb eb­ben az épületben kapott átme­netileg otthont a járási könyv­tár, majd amikor az új könyv­tárépület elkészült, „ifjúsági ház” lett belőle. Alfélé, kis művelő­dési ház, ahol a különböző klu­bok otthont kaptak volna. Ebben azonban nincs sok kö­szönet. Vegyük csak sorjába. A szóban forgó házat tataroz­ni kellene, hogy céljának meg­felelhessen. Erről egyelőre szó 3cm lehet, mert itt foglal he­lyet — nemcsak a saroküzlet­ben, hanem raktárával az udva­ron is — a háztartási bolt. Itt van még az AKÖV-irányító is. bár róla az hírlik, hogy hamaro­san kiköltözik a soltvadkerti út­ra. Kétségtelen, hogy a gépko­csivezetők számára ez a meg­oldás kínálkozik a legalkalma- sabbhak. Addig tehát nem tatarozzák á házat, amíg a telekkönyvi átírás meg nem történik. Ez pe­dig egyelőre még a jövő zenéje. Az egymillió forintos árkülönb­séget ugyahis — jogosan és in­dokoltan — a földművesszövet­kezet nem szándékszik megfi­zetni. De hát mi lesz akkor? A Szarvas Étterem rekonstrukció­ja a közeljövő tervében szere­pel. Az fmsz átalakíttathatja a régi művelődési házat reprezen­tatív étteremmé, mert hiszen az épületet annak idején tartós ke­zelésbe vette. De a művelődési ház céljára — klubhelyiségek­nek — kiszemelt Tölgyszéki- féle házhoz a község nem nyúl hozzá a telekkönyvi átírásig. El­végre több százezer forintos be­fektetésről van szó. | p | Érdemes elgondolkozni, ! ___! hogy fejlődhetett idáig e z az egyelőre megoldatlan kér­dés. Az épületcsere ment vol­na símán, hiszen az egymillió forintos árkülönbséget maguk a felek is irreálisnak tartják, et­től el is tekintettek volna. Ha­nem a nagy értékűnek becsült állami ingatlan — a volt mű­velődési ház roggyant épülete — védelme címén az OTP vé­tót emelt és csak akkor hajlan­dó a tulajdonjog átírásához hoz­zájárulni, ha a millió forintot az fmsz megtéríti a községnek. Helyes-e törvényeinket, ren­delkezéseinket Ilyen merev szi­gorúsággal magyarázni? Olyan objektumok cseréjéről van Itt szó, amelyek mindenképpen — így vagy úgy a kultúrát szol­gálják. A művelődési ház első­sorban. de maga az étterem is. Mert mi a helyzet most? Van Kiskőrösnek egy 180 személy ki­szolgálására alkalmas étterme. Ezt a Szarvas rekonstrukciójá­val 400 személyesre fejlesztik. A kiskőrösi fmsz nem hibáz­tatható a csere elhúzódásáért* hiszen benne meg van a jó szándék a lebonyolításhoz. Ed­dig is sokat áldozott a művelő­désre, e tekintetben elsők kö­zött van az országban. Arra is hajlandó, hogy a háztartási bol­tot elhelyezze a Tölgyszéki-ház- ból, ha a Küzületeket Elhelyező Bizottság alkalmas helyiséget utal ki a boltnak. Tisztára ar­ról van itt szó, hogy a két épü­let telekkönyvi cseréjét szük­séges-e, szabad-e ilyen bürokra­tikusán, szűklátókörűén hátrál­tatnak a pénzügyi szerveknek? Nem szabad. A kiskőrösi művelődési ház munkája most teljesen széteső, nyolc egymástól távo' jő helyen bonyolítják le a rendezvénye­ket. Mondani sem kell: ez erő­sen rontja a munka minőségét. A csere sem szünteti ugyan meg véglegesen a gondokat, annyi azonban mindenesetre elérhető, hogy a klubok egy helyre tö­mörülnek és a kistermes elő­adásokat is saját portáján old­hatja meg a járási művelődési ház. | * | Nyilván felötlik — jo­I ” I gosan — az olvasóban a kérdés: miért így, toldozással- foltozással akarják Kiskőrösön megoldani a művelődési ház ügyét? Fel kell vetni a kérdést erről az oldalról is. A kiskőrösi járás megyénk leggazdagabb járása. Számos községében megoldották már a művelődési otthonok kérdését. Az akasztói művelődési otthon­ra joggal lehetnek büszkék nemcsak a község, hanem a já­rás lakói is. Csengődön pár hét múlva nyitja meg kapuit az új kultúrotthon. Miért, éppen a járási székhelyen terpeszkednek ezek a gondok? Kiskőrös — a Petőfi-kultusz gócpontja — tekintélyes idegen­forgalommal rendelkezik. A népgazdasági tervben számos intézkedés szolgálja a község városiasodását nyilván azzal a céllal, hogy marad örökkön nagyközség. A községi és járási tanácsok tervében és munká­jában azonban nem mutatkozik etekkel párhuzamos igyekezet. Ennek tudható be az is, hogy a művelődési ház ügye még mindig csak a fent leírt cseré­nél tart. Mind a megyei pártbizottsá­gon, mind a megyei tanács mű­velődési osztályán azt a felvi­lágosítást kaptuk, hogy belátha­tó Időn belül nem tervezik — a megye részéről — a kiskőrö­si művelődési ház felépítései. Hacsak... Igen: hacsak a köz­ség saját erejéből rá nem szán­ja magát. Nem a mi dolgunk, hogy meg­szabjuk, mire költse községfej- lesztési alapját Kiskőrös. Csák rá szeretnénk mütatnt: sokkal szegényebb községek összeaáz- dálkodtak már egy művelődé­si házra valót. Ezek a gondolatok annak az űrügyén merültek fel. hogy ha a kiskőrösiek már régebben rá­szánták volna magukat egy kor­szerű, Petőfi szülőhelyéhez mél­tó művelődési ház felépítésére, akkor most nem kellene azt lesni, vajon mire fejlődik a Tölgyszéki-féle ház és a Sza vas cseréje. De ha már a dolog így áll, ezt a cserét is minél hama­rabb be kell fejezni, hogy leg­alább részBén megoldódjon a régen vajúdó kérdés. . Balogh József ' Fáklya Könyvek A Zrínyi Katonai Kiadó meg­indította a Fáklya Könyvek cí­mű sorozatát. A sorozat célja, a szépirodalom nemes eszközeivel-, igényes módon, a munkásmoz­galom és szabadságharcos ha­gyományaink történetéből egy- egy korszak, egy-egy kiemelke­dő egyéniség bemutatása. A sorozat első kötetében Fíí- löp János József Attm-dijás író Sziklai Sándornak állított emléket Rendületlenül című munkájában. Földes Péter iz­galmas kalandregényében, a Margaréta-ügy-bcn egy titokza­tos futár útját mondja el a vi­haros 1918—1919-es esztendők­ben.

Next

/
Thumbnails
Contents