Petőfi Népe, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-22 / 172. szám

1966. július 22, péntek 1 oldal ÉLET FAKAD A HOMOKON Á homokhasznosítás különbö- asö lehetőségeiről beszélgetünk Muzsik Tiborral, a kiskunfél­egyházi járási pártbizottság munkatársával. Ez a téma kü­lönösen érdekes a járásban, mert az összterület 66,4 száza­lékát teszi ki a homokhátság. — A gyenge termőképességü területek hasznosításának első lépcsője volt a nagyarányú sző­lő- és gyümölcstelepítés, 3800 holdon. Az összes homokterüle­teket természetszerűleg nem le­het csak ily módon értékesíteni. Ezért már eddig is telepítettek erdőt a járásban a nagyüzemi gazdaságok, de a terv szerint még kétezer holddal növekszik az erdőterület 1970-ig. A termés­hozamok növelésének egyik fel­tétele a talajjavítás. Évente 1200 holdon szándékozunk lápföld­del javítani a homokot. Erre a célra — az eddigi feltárások szerint — majdnem 40 ezer va­gon lápfölddel rendelkezünk. Mintegy 100 holdnyi lápterü­let még mines feltárva. A já­rásban már több helyen meg­kezdték a kitermelését, sőt al­kalmazzák is talajjavításra. — tájékoztat Muzsik elvtárs: Még hozzáteszi: — A homokhaszno­sítás többféle módszerét valósít­ják meg például a jászszent- lászlói Üj Barázda Termelőszö­vetkezetben. — Nézzük meg talán' köze­lebbről, a gyakorlatban, munká­jukat. ...a királydinnyék helyén Félóra múlva már a király­dinnyés homokot tapossuk. Az igazság az, hogy itt már nem­csak királydinnye van, sőt az van a legkevesebb. Üjtelepítésű szőlőben járunk, az idén fordul termőre, szépen megrakott tő­kékben gyönyörködünk, már he­tedszer permetezik. — Vigyázzanak nehogy a friss permet megfogja a ruhájukat — figyelmeztet az elnök, Kovács József. A határjáráson velünk van dr. Cseh László, a járási ta­nács vb-elnöke és Körösi Lász­ló vb-elnökhelyettes is. Majd elsüllyedünk a homok­ban. Petőfi Sándor az Alföld című versének sorai jutnak az eszembe: ... törpe nyárfaerdő sárgul a királydinnyés homok­ban. Átmegyünk a törpe nyárfa­erdőn, miközben az elnök meg­jegyzi: — Igen, itt valóban nem fej­lődik a nyárfa, inkább a feke­te fenyő kedveli ezt a talajt, nézzék milyen szép fenyőfáink vannak. A termelőszövetkezet a jövő­ben elsősorban fenyőerdőt kí­ván telepíteni, bár már tizen­két holdon létesítettek nyárfa­erdőt is. Bizony alaposan meg kell nézni, hogy I hova telepíte­nek. Sok függ a talajadottsá­goktól. A bőség gondjai Hol van már az a világ, amit a költő megénekelt. Nagyüzemi szőlőskertek, gyümölcsligetek jellemzik a tájat. Az ötezer hol­das termelőszövetkezetben, a 305 hold gyümölcsös és a 153 hold szőlő új telepítés. Megnézzük az őszibarackost, ahol szorgos lányok szedik a szép gyümölcsöket. Négy-öt da­rab nyom egy kilót. Nagy része exportra megy. Gazdag a ter­més, roskadoznak a fák. A negyven holdon több mint tíz fajtát telepített a szövetkezet. Az idén mintegy 450 ezer forint bevételre számítanak a szőlő- és gyümölcstermesztésből. Jövő­re újabb területek termőre for­dulásával legalább egy millió forint bevétel várható. A bőség gondjai jelentkeznek. Munkaerőhiányra számíthatnak. Az elnök már most töri a fejét, ki szedi le jövőre a 60 hold nyári körtés termését A leg­nagyobb munkaidőre esik. A szövetkezetnek még 300 tagja sincs. Közülük majdnem 90 nyugdíjas, járadékos. Az ötven­hat szerződéses alkalmazott máris kevés. Fiatal szakembe­rek kellenek. Négy gyümölcs­kertészünk az idén végzett. Üjabb mezőgazdasági tanulókat szerződtettek. A járás vezetői azt latolgat­ják az elnökkel, hogy mit le­hetne tenni a munkaerőgondok enyhítésére. — Már most elő kell készül­ni arra. hogy jövőre ifjúsági tábort létesítsenek itt a nyári időszakra. Ilyen nagy területű gyümölcsösökben erre feltétlen szükség van — javasolják. Ez még csak az egyik gond. Szükségesek tárolóhelyek, rak­tárak. A távlati tervben szere­pel szeszfőzde Is. e Megtérül a tala'javífás — Ezt a 39 holdnyi területet magunk egyengettük, saját gé­pünkkel. Szudáni füvet vetet­tünk bele. Homokbuckás, hasz­nálhatatlan rész volt ez eddig, olyan, mint az út másik felén jelenleg is látható — mutatja az elnök. — Kiszámítottuk, hogy 20 400 forintba kerül a 39 hold termő­vé tétele. Tehát nem drága, a költségek ■ egy-két év alatt meg­térülnek — büszkélkedik az el­nök. A homokhasznosítás másik módja a talajjavítás. Saját láp­földkitermelésük van. Évente mintegy száz holdon műtrágyá­val és szervestrágyával dúsított lápföldet dolgoznak a talajba. Tavaly egy ilyen javított terü­letről, ahol azelőtt 3—4 mázsa rozs termett, 29 mázsa csöves tengerit takarítottak be holdan­ként. Az elnök elmondja, hogy 10—12 évre elegendő lápfölddel rendelkeznek. A termelőszövetkezetnek nagy gondja a belvízrendezés. Az idén is 400 ezer forint kiesést okozott a belvízkár, elsősorban a gabonában. Arról folyik a szó, hogy miképp lehetne véglegesen rendezni a vízgazdálkodást, megfelelő csatornahálózat kiépí­tésével. Nem kell sok idő és a vala­mikori sivár homokvidék mint a nagy író Móricz Zsigmond mondta: a szóló szőlő, a csengő barack és a mosolygó alma ha­zája lesz. K. S. Válaszol az illetékes Elkészül a kerékpárszín Kössön csomót a zsebkendő­jére emlékeztetőül, mert akkor talán nem felejti el, hogyhosz- szú hónapokkal ezelőtt kerék­párszínt ígért a szomszéd üzem dolgozóinak — ajánlottuk a Kecskeméti Felsőfokú Gépipari Technikum illetékes vezetőjé­nek július 5-én megjelent írá­sunkban. A Szerszám és Gép­elemek Gyára kecskeméti üze­mének dolgozói ugyanis társa­dalmi munkában építettek ma­guknak színt, de azt a techni­kum lebontatta, mivel kellett a hely az új műhelycsarnok­nak. Ügylátszik a jó öreg „zseb- kendős” módszer hasznosnak bizonyult, mert a technikum vezetősége levélben közölte, hogy két héten belül átadják a szomszédnak a várva várt ke­rékpártárolót. — s —ő Szégyen és emberség Az öntő műhely ben se­rény munka folyik. Az izzó, fo­lyékony vas árasztja a hőséget, amit még fokoz a tetőik fölött delelőre kapaszkodó nyári nap. Itt bizony nem lehet könnyel- műsködni. Egyik mozdulat meg­határozza a másikat, s csupán egy rosszul irányított lépés és bekövetkezhet a baleset. Nehéz munka ez. Egészséges, felelős­séggel bíró embereket követel. Ám itt sem mindenki egyfor­ma. Hónapokkal ezelőtt történt, hogy az egyik segédmunkás it­tasan jött be dolgozni. Haza- küldték. Másnap, amikor szé­gyenkezve beállított, keményen megmondogatták neki vélemé­nyüket a többiek. Most ez az ember. K. F. áll az üzem társadalmi bírósága előtt az öntóműhelv irodájának egyik helyiségében a ZIM Kecs­keméti Gyáregységében. Nem az említett italozás miatt. Sú­lyosabb bűnt követett el, s bi­zony nem kellemes a munkatár­sak színe előtt vallani, beszél­ni erről. Mélységes zavarban van. amikor Szlávik József, a társadalmi bíróság elnöke is­merteti az ügyészségtől áttét ha­tározat tartalmát. A szobát zsú­folásig megtöltik a grafitporos férfiak, nők, akik éppen csak beugrottak a műszakról a tár­gyalásra. hogy elmondják véle­ményüket a vádlott munkájáról, magaviseletéről. — Hat hónapja dolgozik vál­lalatunknál K. F. Amikor ide­jött, ő is kapott védő- és mun­karuhát. de azt a raktárból csak három hónap elteltével vette fel. Röviddel később az öltönyt és a bakancsot kivitte a kecs­keméti ócskapiacra és eladta. Miért tette ezt? Tudta-e, hogy a ruha társadalmi tulajdon és nem szabad eladni — teszi fel a kérdést K. F-nek a tanács­vezető. — Nehéz anyagi körülmények közé jutottam. A fizetésemből csak keveset kaptam kézhez, mert levonták a tartásdíjat az elmaradással együtt. Kérem szé­pen. nem tudtam, hogy a ru­hát nem szabad eladni. Ügy gondoltam, mikor kiadják, azt csinál vele az ember, amit akar — válaszol kipirultam izgalmá­ban jobbra-balra tekintgetve a vádlott. Igyekszik elkerülni a körülötte ülők tekintetét. Pedig azok nem úgy néznek rá, mint­ha jóvátehetetlen bűnbe esett volna, hanem mint ábra, aki pillanatnyi zavarában megfe­ledkezett valamiről, s nem is annyira a rossz szándék, inkább a pillanatnyi meggondolatlanság sodorta helytelen cselekedetbe. — Ha anyagi nehézsége volt, miért nem fordult a szakszer­vezeti bizottsághoz? Bizonyára segítenek, ha szól. — Gondoltam én erre, de hogy rövid ideje vagyok itt, meg az a múltkori berúgás is... Így aztán "nem mentem. Meg­bántam és szégyellem, amit tet­tem, többet nem fog előfordul­ni velem ilyesmi. A bíróság után most a hall­gatóságon van a sor. Kérdeznek, véleményt nyilvánítanak, aktí­van bekapcsolódnak a tárgyalás menetébe. Mészáros Ferenc, a homoklaboratórium vezetője — közvetlen felettese K. F-nek — a következőket mondja: Meg vagyunk elégedve a vádlott munkájával. Rendes, szorgalmas embernek ismerjük. Egyszer sem fordult elő. hogy valamit az első szóra ne telje­sített volna. Szóba került már itt az az ittasság. Erről most nem akarok beszélni, hiszen sem azelőtt, sem azután nem esett meg vele hasonló. ígére­tében tehát lehet bízni, annál is inkább, mert tizenhét éve dolgozik, s a ZIM a harmadik munkahelye. Kedvező tapasztalatok A PARTSZERVEZETEK te­kintélyének és vezető szerepé­nek megerősítése érdekében né­hány hónappal ezelőtt az érin­tett községek kommunistáival történt megbeszélés alapján a kecskeméti járásban a kislétszá- mú pártszervezeteket összevon­tuk. Az összevonásokat alapos tapasztalatgyűjtés, vita előzte meg. Ezután született a döntés, mely nyolc község 19 alapszer­vezetét érintette. Most újból vizsgálva ezt az intézkedést. megállapíthatjuk, hogy helyes volt a kislétszámú pártszervezetek összevonása. Ezt állapította meg a járási párt­végrehajtóbizottság is, amikor önálló napirendként tárgyalta meg külön-külön Kunbaracs, Ladánybene, Hetényegyháza és Jakabszállás pártszervezeteinek a munkáját. Lényegében az történt, hogy a zömében tíz tagon aluli, párt­vezetőség nélküli alapszerveze­tek ezekben a községekben meg­szűntek és helyettü húsz. vagy ennél több tagot számláló párt- szervezetek alakultak. Ezek, bár egy kivételével közös gazdasá­gokban működnek, mégis hatás­körükbe tartoznak területi jel­legű szervek is: tanácsok, isko­lák, tömegszervezetek. MEGÁLLAPÍTHATJUK, hogy kivétel nélkül erősödött, szín­vonalasabbá vált a pártvezető­ségek munkája. Valamennyi szervezet élén a korábbi egy tit­kárt 3, vagy több tagú pártve­zetőség váltotta fel. Ez a kollektív vezetés fejlesz­tését is jelentette az adott köz­ségben. Napjainkban már min­den pártszervezetben öthónapos pártiskolával, vagy ennél maga­sabb politikai képzettséggel ren­delkező titkárok vannak. Javult a pártépítési munka. A ballószögi Egyetértés Terme­lőszövetkezeti Csoportban pél­dául az összevonás óta tíz, a fülöpházi Zrínyi Termelőszövet­kezeti Csoportban pedig hat új felvétel történt. NEMCSAK a pártépítésben, hanem a pártélet minden vonat­kozásában kedvezőek az össze­vonások utáni tapasztalatok. Tartalmasabb a szervezeti mun­ka. Sokat nőtt a pártszerveze­tek tekintélye, a pártmunka ha­tékonysága. Aktívabb a párt­tagság, színvonalasabbak a ren­dezvények és a viták. Rendsze­ressé váltak a pártnapok, eze­ken egyre nagyobb számban vesznek részt a pártonkívüliek. Ez utóbbi a kommunisták tö­megkapcsolatának javulását bi­zonyítja. Több pártszervezetben létrehozták a pártcsoportokat. Ezek még sikeresebbé tették a szervezeti munkát. Az összevont pártszervek hatékonyabbá tud­ták tenni a tömegszervezetek pártirányítását. Most mindenütt a vezetőség­újjáválasztó taggyűlésre készü­lődnek. Ez máris élénkebbé tet­te a pártszervezetek munkáját. Az összevonás által megerősö­dött pártalapszervezetekben is egyre tartalmasabbá válik a munka. Azonban még mindig van tennivaló. Helyes, ha min­den kommunistának adnak párt­megbízatást. Az egyre élénneb- bé váló kongresszusi munkaver­senybe is mind többen kapcso­lódnak be. * 1965 ÍGY LEHET méltóképpen ké­szülni pártunk IX. kongresszu­sára. Horváth Ignác Gépesítették a rakodást - keveset vesztegeltek a vagonok Eredményes félévet zárt a kecskeméti vasútállomás Az év első hat hónapjában ki­tettek magukért a szállítók. Nemrégiben a 9-es számú Au­tóközlekedési Vállalat tervtúl- teljesítéséről adtunk hírt, most pedig arról számolunk be, hogy a kecskeméti vasútállomás dol­gozói is eredményesen zárták a félévet. Több mint 19 ezer vagont fo­A többiek igazat adnak Mé­száros bácsinak, ök is ilyen embernek ismerik K. F-et. Se­gít. szorgalmasan dolgozik. — Nem lehet semmiségnek tekinteni K. F. cselekedetét. Társadalmi tulajdont képező ru­hát adott el. De ha megvizsgál­juk személyi körülményeit, ér­tékeljük munkáját, feltétlenül azt kell mondanunk, hogy bi­zalommal vagyunk iránta — mondja Szakéti Rudolf, az üzem személyzeti osztályának vezető­je. — Ha máskor ilyen anyagi és egyéb problémái lesznek, for­duljon közvetlen feletteseihez és az üzem vezetősége segíteni fog. Ezt ígérhetjük. Ezután a bíróság tagjai ta­nácskozásra átmennek a másik szobába. Hamarosan kihirdetik a döntést: K. F. köteles megté­ríteni a vállalatnak okozott kárt. amit havi húszforintos részletekben vonnak le tőle. Ezenkívül a társadalmi bíróság megrovásban részesíti. A határozattal minden­ki egyetért. Elgondolkozva so­rakoznak ki a kis szobából. Va­lamennyien sokat tanulhattak e félórás beszélgetésből. Különö­sen a vádlottra vonatkozik ez. aki megkönnyebbülten, utoljára hagyja el a „tárgyalótermet”. Gál Sáiutor gadott, illetve indított útnak hat hónap alatt a pályaudvar. Az érkezett és feladott áru sú­lya együtt, majdnem elérte a 202 ezer tonnát, összehasonlí­tásul közöljük, hogy a tavalyi év hasonló időszakában 179 ezer tonna áru fordult meg az állomáson. A vasutasok úgy látszik sze­rény emberek. Amikor azt tu­dakoltuk, hogyan hajtották vég­re a megnövekedett feladatot, elsősorban a munkapartnerek érdemeit emlegették. Elmond­ták, hogy az Autóközlekedési Vállalat az idei évben csaknem teljes egészében gépesítette a vagonrakást és^a korábbi évi­nél jobban szervezték meg a munkát a szállító vállalatok is. Ha szükség volt rá, éjszaka, sőt ünnepnapokon is dolgoztak a rakodóbrigádok. Így gyor­san kiürültek és útnak indul­tak ismét a vagonok. A kocsik jó kihasználására utal, hogy az 1965. első félévi 368 ezer forint­tal szemben az idén eddig csak 234 ezer forint állásdijat kell kifizetni. Az első félévben szállított áruk tekintélyes hányadát az építőanyagok tették ki. Előreláthatólag továbbra is eleget tud tenni a szállítási igé­nyeknek a kecskeméti pályaud­var, kivéve a hűtőkocsiellátást. A vállalatok évről-évre több „guruló termoszt” igényelnek. Nem indokolatlanul, hiszen az áru minőségét kívánják óvni ily módon is. De figyelembe véve. hogy ma már országosan is túlszárnyalják az igények a rendelkezésre álló hűtőkocsi mennyiséget — és e téren ug­rásszerű növekedésre nem is le­het számítani a közeljövőben — igen meg kell fontolnia min­den vállalatnak milyen árufé­leségekhez szükséges feltétlenül A hűtővagon

Next

/
Thumbnails
Contents