Petőfi Népe, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-20 / 170. szám
1966. július 20. szerda S. oldal Változatos program, új formák Nyáron sem pihennek a népművelők Segítenek a helyi vezetők Levelek a közoktatásról GÉD ER LAKON a júliusi tanácsülés napirendjén szerepelt az általános iskola egyéves munkájának értékelése. Illés László igazgató számolt be a tanévről. Jó munkáról, sok sikerről adhatott jelentést a község vezetőtestületének. Az átlageredmény az év végén 3,5 volt, a legjobb osztály a második, 4,1-es eredményt ért el. Ebben nagy szerepe van annak, hogy állandó jellegű tanulmányi verseny folyik az iskolában amit minden héten értékelnek. Jól szerepeltek a géderlaki gyerekek a járási versenyeken is. Helyesírásból, magyarból a legjobbak lettek, számtanból első helyezett lett az iskola egyik ötödik osztályos tanulója. Az igazgató beszámolója részletesen foglalkozott a világnézeti nevelés, a szülői házzal és a községi szervekkel kialakult kapcsolat »kérdéseivel. Egyetlen panasza volt csak: Több mint százéves az az épület- ahol az alsósok tanulnak, s most már mindenképpen sürgős javításra szorul a tetőszerkezet. A tanácsülés határozatot hozott, amely kimondja, hogy fel kell kérni a járási tanács vb műszaki csoportját a szükséges felülvizsgálatra és ezután ki kell javíttatni az iskola tető-: szerkezetét. Molnár János BÁCSALMÁSON a község vezetői látogattak el a diákotthonba, amely tavaly ősszel nyitotta meg kapuit a tanyai gyerekek előtt. Abonyi Vilmos igazgató az első esztendő eredményeiről tájékoztatta a vendégeket. Hetvennyolc lakója volt a kollégiumnak. Közöttük néhány alsós is akadt Az elhelyezés megfelelő, bár a felszerelés még nem teljes, s ahhoz, hogy valóban minden tekintetben megfeleljen a kollégium a követelményeknek, mielőbb ki kell egészíteni. Az első esztendőben gondot okozott a közösség összekovácsolása, hiszen sok tanyai iskolából érkeztek a gyerekek. A jövőben ez már nem okoz nehézségeket hiszen mindinkább kialakul a törzsgárda, a kollektíva magja, amely jó irányba befolyásolja az újonnan érkezetteket. A kezdet nehézségeivel magyarázható, hogy a tanulmányi eredmény mindössze 3,1 volt az elmúlt tanévben. Erősen lerontotta a többség jó munkáját az a néhány nagyon gyenge felkészültségű, előzőleg a tanyai iskolában rosszul oktatott gyerek, aki az alapvető ismereteket sem szerezte meg az alsó tagozatban. Nem egy ötödik-hatodik osztályos itt tanult meg jól olvasni, vagy számolni. Elképzelhető, milyen nagy erőfeszítéseket kívánt az ilyeneknél a hiányok pótlása a tanároktól. Másfelől ez is figyelmeztetés; bizonyítéka annak, hogy a tanyai gyerekek hátrányba helyzete csak a hétközi otthonokkal szüntethető meg. A gyerekek jól érezték magukat a kollégiumban. Dicséri az ellátást, hogy általában háromnégy kilót híztak az egy év alatt. A nevelők igyekeztek rászoktatni őket a szabad idő okos kihasználására is. Jól működtek a szakkörök és valamennyi kollégiumlakó rendszeresen látogatta a könyvtárat. A község vezetői tüzetesen körülnéztek a diákotthonban, köszönetüket fejezték ki á nevelőknek és a kollégium minden dolgozójának az odaadó munkáért és ígéretet tettek, hogy támogatni fogják a továbbiakban is a diákotthont. Szeptemberben bizonyára még jobban felszerelt, otthonosabb kollégium várja a tanyai gyerekeket Bácsalmáson. Magyar János Lehet, hogy hulfölddel is versenyeznénk?... Október elején folytatódik a megyék közötti rádiós vetélkedés Nyár elejére a népművelési évad befejeződött, ezzel azonban nem ért véget a művelődési házak munkája. Sőt éppen a nyári program számos újszerű és változatos népművelési forma bevezetését tette szükségessé. Elmondhatjuk, hogy Bács- Kiskun megyében jól megszervezték a művelődési házak nyári programját. Már jó előre gondoltak arra, hogy a fiatalság ebben az időszakban fokozottabban igényli a szórakozást Csaknem valamennyi strandon megvalósították a magnetofonos zenei ismertetőket. A strandok általában új területei a népművelésnek: követendő példának lehet ezen a téren állítani a kiskunhalasi művelődési házat, amely alkalmas időben még filmet is vetít a fürdőben. Ugyancsak a kiskunhalasi példára kell hivatkoznunk a szabadtéri filmvetítés említésekor. Halason hagyománnyá vált a szabadtéri ismeretterjesztés, de a kiskőrösi járásban is akadt már követője. A kecskeméti szabadtéri vetítésnek is már törzsközönsége van a Leninvá- rosban. A megyei tanács művelődésügyi osztályának népművelési tanácsadója a megyei filmtár anyagából egy-egy témakörhöz csoportosítva „filmcsokrokat” állított össze és azt katalógusban a művelődési intézmények rendelkezésére bocsátotta. A filmmel kapcsolatban meg kell említenünk, hogy például • kecskeméti fehértói úttörőtábor filmellátását is a megyei filmtár katalógusa alapján biztosítja a városi művelődési ház. Baján a napközis gyermektáborban ugyancsak rendszeresn vetítenek filmet, a kecskeméti Gyermekszínház pedig részletes vetítési tervet dolgozott ki a nyári időszakra; Fontos — ha nem is vidám — programja a művelődési otthonoknak a bukott tanulók korrepetálása, pótvizsgára való felkészítése. Ezt a feladatot önfeláldozó pedagógusok segítségével úgy igyekszenek a művelődési otthonok elvégezni, hogy pihenésre és szórakozásra is jusson ideje a gyenge tanulóknak. Szerepet kapnak a művelődési házak nyári programjában a kirándulások. Számos művészeti csoport — különösen Kiskunrörjgel nyúzzák, klnyfil délre, majd megöszlk estebédre! — Maguk ketten ugye körösiek? — kérdezte Vendel Lalára célozva. — Igen, persze, de miért kérdi? — Vissza kéne vágni egy kicsit. — Pont maga mondja, aki szintén kecskeméti? — Hát csak azért, hogy egálban legyen a dolog. — Régi mérkőzés ez már, sose lenne vége. Különben Feri nem is minket gúnyol, csak a társaságot szórakoztatja. Hadd teljen az idő. Meg aztán én nem is vagyok olyan hangulatban. _ Sejtettem. Krizsán sokat b eszélt. Tán olyasmit is, amit nem kellett volna — jegyezte meg Vendel. — Nem tudom mire gondol? Szerintem nem mondott semmi feleslegeset. Bár mindenki tudná a razzia hiteles történetét. — Már bolygatják odafönt is, a parlamentben. Azt mondják, hogy a kormánynak kezd kényelmetlenné válni a dolog. Szeretnék eltussolni, meg helyi túlkapásnak feltüntetni. Ez azonban bajosan fog menni. De halason — megy országjáró vagy megyei kirándulásra, ezeket mindenütt összekötik művészi programmal. Széles lehetősége van a kiállításoknak is. Magánfotósok, foto- klubok és filmszakkörök rendeznek kamarakiállításokat. A könyvtárak egyre több klubnál A dunapataji tájmúzeumot hónapok óta tatarozzák. A 160 esztendős parasztházat eredeti formájában állítják vissza. Az agyagfalakat alábetonozták, bent a gerendás szobákban korszerű neon világítást szereltek fel. Meg is érdemli ez a kis múzeum a gondoskodást, hiszen egyre gyarapodó leletanyagával már országos nevezetességre kezd szert tenni. Pastyik István tanár szomorúan panaszolja el, hogy a gondos tatarozás ellenére is a múzeum anyaga veszélynek van kitéve. A tető megjavítására ugyanis nem akad szakiparos. Eső veri, vihar tépázza a rongyos nádtetőt, a pár száz kéve jó nád már hosszú ideje ott fekszik az udvaron. Csak éppen fel kéne rakni. De ki rakja fel? A nádtető elkészítése és javítása ma már aligha tartozik a szokványos építőipari munkához. Nincs is. aki vállalja, persze az állami és szövetkezeti szektorban. Meg tudná azonban tényleg nem tud valami jó körösi adomát? Megütközve nézhettem rá, mert szinte bocsánatkérően mondta: — Csak. hogy az idő teljen! Nem volt nagy kedvem hozzá, de Aczél olyan rábeszélően kért, hogy odasétáltam a kör széléhez, aztán bekiabáltam: —- Tudjátok-e, hogy választották régen Kecskeméten a bírót? — Halljuk, halljuk — hallatszott rögtön innen is. onnan is, és utat engedtek középre. — Hát úgy, hogy tetűt raktak az asztal közepére, s a jelöltek a szakálluk végét az asztalra csüngették. Amelyiknek a szakállára először mászott fel a tetű, az lett a bíró. — Olyan Is lett az! — kurjantott fel most Korbély Anti. — De olyan ám! — vette át most a szót Lala, akivel nem először csináltuk már ezt a mókát és akár estig is el tudtunk volna adomázhi ilyenképpen. — De nem ám! Hogy milyen okos bírókat választottak. Ezt hallgassátok meg. Kicsit félrehúzódtam, hogy helyet adjak az újabb felszólalónak, s közben körülnéztem, helyeznek el a nyári szezonra letéti könyvtárakat. Az ifjúsági táncestek és össztáncok lehetővé teszik, hogy az amatőr tánczenekarokat is fokozottabban foglalkoztassák. A mozik a nagyobb filmek vetítésekor ankétot tartanak. B. J. csinálni a munkát a Dunapataji Községi Tanács KÖFA-brigádja. Hát akkor miért nem csinálja? Mert másutt van elfoglalva. A községben sok az egyéb munka, ahol helyt kell állni, ezért házzíi-halasztja a brigád a pa- taji múzeum nádtetejének kijavítását. A sok-sok fáradozással, a lakosság szorgalmával és érdeklődésével összehordott múzeumi leletanyag ki van téve annak, hogy a roggyant tetőn át bezúduló eső tönkreteszi. Némi előrelátással elejét lehetne venni a komolyabb kárnak. Tegyék lehetővé a községi tanács vezetői a KÖFA-brigádnak, hogy fölrakja a nádtetőt a múzeumra. Ügy hallottuk, hogy ha szakembert ad a község, társadalmi munkában nem lesz hiány. Többen is jelentkeztek önkéntes munkára, mint amennyire szükség van. Csak „nádazó szakember” kell még. hogy Aczél Vendel hallgatje-e az előadásunkat és elégedett-e sikerünkkel, de hiába kerestem a tekintetemmel, sehol se láttam. No, ez csak ugratott engem, ha nem is kíváncsi rá, hogy mit mondunk. Lala aztán elmesélte, hogy a kecskemétiek egyszer az érseket várták látogatóba. Igen ám, de a földbirtokos nép zsugori volt, gondolták, megúszhatják ezt a ceremóniát kevés költséggel is. A bíró kieszelte — mégsem volt az olyan buta ember _—, hogy meghal egy kis időre. Ügy is lett. Fel is ravatalozták tisztességesen. Jön az érsek és sopánkodik nagyon: Szegény bíró! Aztán olyan szép beszédet ka- nyarított, hogy még a halott^ is egészen elérzékenyedett tőle. Nem is állhatta meg szó nélkül. Felült a ravatalon és illően megköszönte az érsek úr jóságát. — De ez még semmi! — kezdett Lala egy másik históriába, és én csöndesen kibújtam a gyűrűből. Kívülről tudtam már az egészet, s nem volt kedvem végighallgatni a magakitalálta, meg a régi lédeci és rátóti csúfolódó históriákból gyártott „eredeti” kecskeméti történeteket. Még emlékeznek megyénk lakói arra a nagyszabású küzdelemre. amelyet májusban Bács- Kiskun megye vívott Veszprém megyével a Kossuth Rádió hulA fasor felé ballagtam, amikor az ott húzódó deszkakerítés közelében egy kisebb csoportosulást vettem észre. „No, ezek is viccmesélők” — gondoltam, csak az tűnt fél, hogy nagyon hallgatagok és mindannyian egy pontra szegezik a tekintetüket. A kíváncsiság meg az unalom odahajtott. Először semmit sem láttam, csak amikor ketten-hár- man hátrahúzódtak és átadták a helyüket, vettem észre a deszkára rajzszögezve egy papírlapot. Az első, ami a szemembe tűnt a szálkás, dőlt nagy betűkkel készített felírás: SZABAD NÉP És alatta kisebb betűkkel: KOMMUNISTÁK MAG YABORSXAGI PARTJA (A K. I. Szekciója) Hivatalos lapja I. évfolyam, I. szám Budapest, 1942. n. 1. Ezt már csak géppel írták, nem is volt valami tisztán olvasható: SZABAD NÉP SZABAD ORSZÁGBAN Csak az aláhúzott szöveget tudtam hirtelen kisilabizálni: FÜGGETLEN, SZABAD demokratiküs magyarorszAg fFolytatása következik.) lómhosszán. A vetélkedőből megyénk került ki győztesen és ezzel jogot nyert arra, hogy a „Tiszán innen — Dunán túl” Henyék közötti vetélkedő középdöntőjében részt vegyen. A Kossuth Rádiónál már meghatározták a középdöntő időpontját. Az első vetélkedő október 7-én lesz. Megtörtént a vetélkedő párok sorsolása is Bács-Kiskun megyének nehéz ellenfél Jutott: Baranya megye. A többi vetélkedő pár: Pest megye — Heves megye és Fejér megye—Somogy megye. Hogy október 7-én melyik pár lép porondra, még nem döntötte el a Rádió. A vetélkedő további menetében már igen erős mezőny küzd az első három helyért, ami nem megvetendő, mert az első három helyezett értékes jutalomban részesül. Emeld a győztesek rangját, hogy ez a vetélkedő nem ér véget a december elején sorra kerülő döntővel, mert — mint azt velünk közölték — a Rádió tárgyalásokat folytat a bécsi, berlini és varsói rádiókkal olyan vetélkedő megszervezésére. amelyben a mi győztes három megyénk venné fel a küzdelmet egy osztrák, egy német ét egy lengyel területi egység lakosságával. Lehet, hogv megyénk nemzetközi küzdelemnek lesz a részese?. B. J. Javaslat a nádtető ügyében Szél koptatta, eső marta a papírrá rongyolódott nádtetőt. Ezt kellene sürgősen kicserélni nemcsak a főépületen, hanem a hozzátartozó és raktárnak használt egykori istállón is. \
