Petőfi Népe, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-16 / 167. szám

t$66. Juttas M, szombat

5. «Mal

Termelők, felvásárlók, kereskedelem

Egy megyei körút tapasztalatai

a szüret, de

Még messze pincészetekben már készülnek az átvételre. Ellátogattunk a kövidinka hazájába. A kiskunma jsai pincészetben Márton József pincevezető tájékoztatott bennünket. A kedvelt, könnyű, jó zamatú asztali borból egyre nagyobb az igény.

— Sajnos, még irányárunk sincs, ezért nehezen megy a szerződéskötés. „Látatlanba” nehezen szerződnek. Eddig 95 vagon szőlőre és ezer hektoliter mustra kötöttünk megállapodást.

Kétségtelen,- hogy szükség lenne megállapítani egy alapárat, amelytől rugalmasan el lehetne térni.

A feldolgozó üzemet is rendbe akarják hozni. Már dolgoznak a szerelők. Ezt a már-t talán idézőjelbe kellett volna tenni, mivel tavaly elkészült az üzem, de nem sikerült megindítani. Sajnos, rosszul tervezték. Most a szerelők próbálják rendbehozni. A kapacitás egyébként 50 ezer mázsa lenne.

Az Élelmiszeripari Tervező Iroda szakemberei levonhatják ebből azt a tanulságot, hogy közlebb kell kerülniük a gyakorlathoz,

A telepítések

eredménye

Vaszkó József csoportvezető- elmondta:

— A kiskunfélegyházi járásban, valamint a városban az elmúlt ötéves terv ideje alatt 5400 hold szőlőt és gyümölcsöst telepítettek. Ebből mintegy 600 hold az őszibarack. Ezért várható, hogy egyre több fog megjelenni a renkívül kedvelt, finom gyümölcsből a piacon.

Ezt egyébként már az idén tapasztaljuk, hiszen ennyi őszibarackot még nem láttunk a boltokban. Az ára is elfogadható. Tehát a telepítéseknek máris meg van a kedvező eredménye.

Jutalék ellenében

Ezt bizonygatja Halász Ferenc, a Kiskunmajsa és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet felvásárlási telepének vezetője, valamint Kovács István, a földmű vessző vetkezet felvás ári ási

főosztályvezetője is. A községben nincs MÉK-telep. A földművesszövetkezet bonyolítja le tehát a felvásárlást és az áru továbbítását. A megyében itt kezdték meg egyébként először az idén az őszibai'ack-felvására! lást nagyobb mennyiségben. Elég nagy a forgalom, 24—25 millió forint értékű különféle zöldséget és gyümölcsöt, valamint állatot ás állati terméket vásárol fel a földművesszövetkezet. Az említett forgalom felét a gyümölcs- és zöldségféleség teszi ki. ömlesztett árut nem vesznek át, a termelők csomagolnak. Ezzel mind a két fél jól jár.

A MÉK bizonyos jutalékot fizet, — attól függően, hogy milyen áruféleségről van szó — az áru továbbításáért. A vita arról folyik, hogy «legendő-e az a jutalék. Állásfoglalás még nem született.

Jó a kapcsolat

A termelők és a felvásárlók közötti kisebb nézeteltérések megszüntetésére alakultak a járási felvásárlási egyeztető bizottságok. Ezek 1962. óta működnek. Horváth István, a Kiskunhalasi Járási Tanács V. B. elnökhelyettese elmondta, hogy ezek a bizottságok betöltötték feladatukat.

— A járási tanács végrehajtó bizottsága többször tárgyalja évente a felvásárlási csoport tevékenységét. Megállapítható,

hogy jó a kapcsolata a vállalatokkal' és a termelő üzemekkel. Ez is elősegíti a felvásárlási tervek teljesítését és azt, hogy kevés vitás ügvre került sor.

A három és fél év alatt, mint azt Bénák János, a felvásárlási csoport vezetője elmondta, ötven ügyet tárgyaltak, örvendetes, hogy az ügyek több mint felénél sikerült megegyezésre jutni. Az idén 11 ügyet tárgyaltak, ebből hét esetben megszületett az egyezség, négy esetben csak állásfoglalás történt, az egyeztető bizottság részéről. A felek nem egyeztek meg.

1962-től mostanáig számítva 50 ügy viszonylag nem sok. Ez is bizonyítja, hogy egyre javulnak a kapcsolatok, a termelők törekednek a jobb minőségre és a felvásárlók is igyekeznek betartani a megállapodásokat.

Egy ilyen, viszonylag rövid körúton csak néhány észrevételt lehet tenni, hiszen nincs idő részletkérdések elemzésére. Tény az, hogy már az eddigi tapasztalatok is azt bizonyítják: egyre nagyobbak a követelmények, amelyek magasabb színvonalú vezetést igényelnek már most, a gazdasági reform előkészítésének időszakában.

Kereskedő Sándor

Szerényen, becsülettel

A FALU kommunistáira nagy és sokrétű feladatokat ró az idei nyár. Társaik élén iparkod- niok kell helytállni a nagy szívet és erőt követelő munkában. Meg kell mutatniok. hogy értik hivatásuk lényegét, tudják, mit követel tőlük az idők szelleme. A párt közelgő IX. kongresszusa különben is arra ösztönzi őket, hogy a nagy összegezésre való felkészülés idején külön- külön is jól vizsgázzanak. A készülődésnek már igen sok jele tapasztalható és igen változatosak a módok is. ahogyan egy-egy alapszervezet a felkészülést értelmezi. A legtöbb helyen — s ez a helyes, a kommunista felfogáshoz méltó út — úgy vélik, hogy a kongresz- szusra való felkészülés a napi pártmunka része s a jó kommunista ünnep előtt és után is kész a számadásra.

Ez a felfogás már csak azért is helyes, mert a mi pártunk kongresszusait nem a pirosbetűs ünnepek nyugalma, hanem mindinkább a lázas munka, a tervek, viták, töprengések, a jó értelemben vett türelmetlen útkeresés jellemzik.

EZÉRT VAN IGAZUK azoknak az alapszervezeteknek, akik az előző kongresszus határozatainak. s az azóta hozott párt- határozatoknak lelkiismeretes

Foktőn Is beérnek a küzdelem gyümölcsei

Még alig másfél évvel ezelőtt is súlyos gondok kötötték gúzsba a foktői Béke Tsz gazdálkodását: évről évre millió forinton felüli mérleghiány terhelte a zárszámadást, s habár a talaj kitűnő adottságai lehetővé tették volna, nem, vagy csak igen csekély mértékben foglalkozhattak intenzív, nagy jövedelmet adó kultúrákkal — a munkaerő mindjobban növekvő hiánya miatt. Fiatalok úgyszólván nem dolgoztak a szövetkezetben, s a gazdák átlagos életkora is öt- venhét év körül volt. Gépek és épületek dolgában ugyancsak gyengén állt a közös gazdaság.

Ötvenkilenc fiatal

Ügy látszott, ebből a helyzetből alig-alig van kiút. A tsz leleményes, hozzáértő vezetésének azonban sikerült megverekednie a nehézségekkel, s Foktőn ma már örvendetes változásoknak lehetünk tanúi. Az elTcrrek a csengődi „Aranyhomokban66

(Tudósítónktól.}

A CSENGŐDI Aranyhomok

Szakszövetkezet felmérte és megtervezte a soronkövetkező évek tennivalóit, s ezek bizony nem kis gondot jelentenek a vezetőségnek. Schaffer Józseftől, a szakszövetkezet főagronó- musától értesültem, hogy jövőre 20 hold körtét. 1968-ban 20 hold szőlőt, 1969-ben pedig 20 hold almát kívánnak telepíteni.

Az idén elsősorban a belvíz okozat károkat pótolják: 10 hold szőlő és 20 hold gyümölcsöst telepítenek.

— A szőlő és gyümölcsös egyaránt munkaigényes. Lesz-e elég erő a munkálatok elvégzéséhez?

— tudakoltam.

— ÜGY GONDOLJUK, lesz.

Igaz, az őszi munkacsúcsok idején nehéz munkaerőt biztosítani, hiszen egy-két hónapi idényre senki sem szerződik szívesen.

A növényápolás és növényvédelem időben és színvonalasan történő elvégzése csak megfelelő gépesítés mellett tehetsége«. Ezért gépparkunkat terv-1 ló is. szerűm fejlesztjük. Gépkezelő 1

szakemberekkel rendelkezünk. Augusztusban munkába áll a mezőgazdasági gépszerelőnk, a mosonmagyaróvári agráregyetemen pedig egy ösztöndíjasunk tanul — mondotta Schaffer József.

MEGTUDTAM még, hogy a szakszövetkezet 1000 hektoliteres tárolótérrel rendelkezik, amely folyamatos borértékesítés mellett elegendő lenne. Csakhogy a pincék korszerűtlenek, s háromfelé- távol esnek egymástól. A tervidőszakban ezért létesítenek egy ezer hektós korszerű pincét. Ezenkívül a szövetkezet három és fél holdon új telephely kialakítását is tervezi, ahol az első létesítmény, a csővázas kocsiszín máris elkészült Ide összpontosítják a szakszövetkezet gépparkját, aminek üzemszervezési szempontból nagy a jelentősége. Jövőre pedig még egy csővázas, téglafalú helyiséget építenek műtrágyatárolás céljára. S ugyancsak az új telephelyre kerül a 10 tonnás mérleg és egy lóistálM. A.

múlt évet mérleghiány nélkül zárták; állami hozzájárulás nélkül, teljesen saját erőből gazdálkodtak ki azt. És ami nem kevesebb: a gazdák átlagos jövedelme a közösből tavaly már megközelítette a napi 70 forintot. Ez csak a munkaegység szerinti és a rendszeres havi bérezést tartalmazza. Ezenkívül a gazdák mindegyike vállalt százalékos művelésre kukoricát, fű- szerpaprikát és más kapásnövényt.

Noha a munkaegység tervezett értéke az idén nem több 25 forintnál, a részesedés nem marad alatta a tavalyinak. S ennek ösztönző hatásáról leginkább a szövetkezet területe tanúskodik. Gondozottak a földek, ígéretesen fejlődnek a kapások. Mert az ötvenhét éve? átlagéletkor — már a múlté. Remélhetőleg végérvényesen. A szövetkezeti tagság megfiatalodott.

— Ötvenkilenc, húsz éven aluli fiatal dolgozik rendszeresen a szövetkezetben — jelenti ki le nem tagadható örömmel az elnök, Bak Sándor. — A tagság tíz százalékát alkotják. Két évvel ezelőtt egyetlen húsz éven aluli sem dolgozott nálunk.

Kertészet és cukrászda

Kik ezek a fiatalok? Egy részük az idén, illetve tavaly végezte el az általános iskolát. Örömmel maradtak a szövetkezetben. Valamennyien ipari tanulók — a bognár-, a kovács- és a szerelőműhelyben. Aztán van huszonnyolc traktoros. Közülük nyolcán kombájnos tanfolyamot is végeztek. Nincs is gond az aratással, jól kihasználják a négy aratócséplőt. De a földeken is szép számmal dolgoznak a fiatalok, ök művelik a 40 holdas paradicsomot. Húsz holdon pedig szedik a zöldbabot, amit a Kecskeméti Konzervgyárnak adnak át Tíz holdon, paradicsompaprikáit is termesztenek.

Mód van tehát arra, hogy mind nagyobb mértékben foglalkozzanak a kertészkedéssel, kihasználva ezzel a természetes lehetőségeket: a jó talajt és az i öntözést. Másrészt ez az üzenfc

ág kora tavasztól késő őszig állandó elfoglaltságot nyújt. Ügy tűnik, a szövetkezet be is rendezkedett a zöldségtermesztésre, hiszen a fővárosban megnyitott két elárusító standot rendszeresen el kell látni friss áruval. Ez jó kezdeményezés, s ráadásul a tsz-ben nem is egyedülálló. A foktői Duna-parton a napokban nyitják meg a halászcsárdát. (A tsz-nek 25 holdas halastava van.) Ezenkívül, a községi tanács segítségével, cukrászdát is létesítenek. Ezek a látszatra nem nagy dolgok is azt a nyilvánvaló célt szolgálják, hogy a fiatalok jól érezzék magukat Foktőn, ne kívánkozzanak minden áron a városba. A nemrég megalakult harminchat tagú szövetkezeti KISZ-szervezet sokat tehet ezért. Azon túl is — s ez nem lebecsülendő —, hogy autóbusszal Balaton-kömyéki túrára viszi a fiatalokat;

Élnek a jogukkal

A szívós küzdelem gyümölcsei kezdenek beérni, de a továbblépés gondjai sem kisebbek az eddigieknél. Még mindig vannak gazdák, akik nem vesznek részt a közös munkában, bár számuk a korábbihoz képest alaposan lecsökkent, ugyanis a legutóbbi zárszámadó közgyűlésen jónéhányat kizártak közülük. Ez arra utal. hogy kialakulóban van a helyesen értelmezett szövetkezeti munkafegyelem, a közös érdekét féltő gazdák élni tudnak a jogaikkal.

Bár a beruházásokban is gyarapodtak — villamosítottak, vízvezetéket, betonjárdát, itatásos borjú nevelőt építettek —, e tekintetben még' sok tennivaló van. Elsősorban tárolóhelyekre van szükség, fedett színekre — ezek hiánya határt szab az egyébként igen jövedelmező borsó-, somkóró-, baltacím- és lucemamag termesztésének. Megoldásra vár a baromfiólak és a növendékmarha-istálló építése is.

Nem volt könnyű Foktőn az eddig megtett út. Ezután sem lesz az, s ezt éppen az ottani gazdák, vezetők tudják a legjobban. Ezért is bízhatunk a sikerükben.

végrehajtásával állandóan számadásra készen álltak, s most főként az a teendőjük, hogy részletesen elemezzék, mit tettek jól, mit kell még rendbehoz- niok, hogy valóban tiszta lelkiismerettel állhassanak a tagság, s a párt legfőbb fóruma, a kongresszus elé.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a kongresszus előtt nem akadnának különleges tennivalók. s az általában jól politizáló falusi alapszervezeteknek nincs mit javítaniok munkájukon.

A JÓL 'dolgozók számára is van még rengeteg munka, ahol pedig nem mindig képviselték helyesen a jó politikát, különösen hozzá kell látni, hogy a lehetőségekhez képest segítsenek a bajokon. Még mindig nem késő őszintén feltárni a hibákat. tetten érni az elszalasztott lehetőségeket, közös erővel kutatni és meglelni a kátyúból kivezető utat. S ezért az útkeresésért nem csupán a termelőszövetkezeti vagy a közösségi alapszervezetek a felelősek, hanem a járási pártbizottságok is. Az esetek többségében ugyanis kiderül, hogy a gyenge alapszervezet botlásaiban a felsőbb szervek is ludasok. Sok helyen szívesebben látogatják, támogatják az erősebb al önszervezeteket, hiszen ott kézzelfoghatóbbak az eredmények. Van, ahol nem tesznek külömbségct. Ugyanazt mondják, ugyanazt teszik az erős, nagy alapszervezetekben. mint a néhánv tagú, kellő befolyással nem bíró kis közösségekben.

AZ ÜJ STÍLUST, a korszerű, kommunista vezetői erényeket követelni, lemérni ezek jelenlegi értékét, hatékonyságát: ez az egyik legfontosabb feladat , a kongresszus előtt. Van-e keilő emberi tartás és erő a kommunistákban? Van-e tekintélyük, hatásuk, hitelük? Van-e bátorságuk mindig őszintén, becsületesen felelni a közvéleményt foglalkoztató kérdésekre?

Meg kell vizsgálni a munka- módszereket is. Bírálni és száműzni minden káros jelenséget, mely a kommunisták és a tömegek jó kapcsolatait megront- ja. Eljutni mindenkihez, meglelni az agitáció korszerű formáit, vagy feleleveníteni a régi, bevált formákat. És feljegyezni minden véleményt, kifogást, hogy a kongresszus az egész ország közvéleményével számolhasson, hogy a tömegek bele-1 szólás! joga ne csak formális jog, hanem tényleges hatáskör legyen.

S igen fontos teendő az új gazdasági mechanizmus megismertetése, megértése is. Hogy minden kommunista és minden kisember tisztában legyen azzal, mit jelent az ő és a közösség számára az úi irányítási rend. Ennek megértése nélkül megérteden maradna a kongresszus munkája, hiszen éppen az új mechanizmusból következő feladatok felmérése lesz ott a legfontosabb tennivaló.

TEHAT nem egyszeri fellángolások, nem látványos kampány-nekilendülések. hanem a mindennapi kötelességek elvégzése. Szerényen, lelkiismeretesen, szívósan, példamutató becsülettel. Ez a kommunista út.

K. Gy.

Négyezer hold tarló

Learatták a kalászosok 60 szí zalékát a Kecskemét kömyél termelőszövetkezetiek. A töb mint hétezerholdas vetésbí négyezer hold szabadult fe ahol a traktorok már szántjá a tartóit. A szövetkezetek több sége másodnövényként takar mánynövényeket termeszt a ' helyes.