Petőfi Népe, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-16 / 167. szám

t$66. Juttas M, szombat 5. «Mal Termelők, felvásárlók, kereskedelem Egy megyei körút tapasztalatai a szüret, de Még messze pincészetekben már készülnek az átvételre. Ellátogattunk a kövidinka hazájába. A kiskun­ma jsai pincészetben Márton Jó­zsef pincevezető tájékoztatott bennünket. A kedvelt, könnyű, jó zamatú asztali borból egyre nagyobb az igény. — Sajnos, még irányárunk sincs, ezért nehezen megy a szerződéskötés. „Látatlanba” ne­hezen szerződnek. Eddig 95 va­gon szőlőre és ezer hektoliter mustra kötöttünk megállapo­dást. Kétségtelen,- hogy szükség lenne megállapítani egy alap­árat, amelytől rugalmasan el lehetne térni. A feldolgozó üzemet is rend­be akarják hozni. Már dolgoz­nak a szerelők. Ezt a már-t ta­lán idézőjelbe kellett volna ten­ni, mivel tavaly elkészült az üzem, de nem sikerült megin­dítani. Sajnos, rosszul tervez­ték. Most a szerelők próbálják rendbehozni. A kapacitás egyéb­ként 50 ezer mázsa lenne. Az Élelmiszeripari Tervező Iroda szakemberei levonhatják ebből azt a tanulságot, hogy közlebb kell kerülniük a gya­korlathoz, A telepítések eredménye Vaszkó József csoportvezető- elmondta: — A kiskunfélegyházi járás­ban, valamint a városban az elmúlt ötéves terv ideje alatt 5400 hold szőlőt és gyümölcsöst telepítettek. Ebből mintegy 600 hold az őszibarack. Ezért várha­tó, hogy egyre több fog megje­lenni a renkívül kedvelt, finom gyümölcsből a piacon. Ezt egyébként már az idén tapasztaljuk, hiszen ennyi őszi­barackot még nem láttunk a boltokban. Az ára is elfogadha­tó. Tehát a telepítéseknek már­is meg van a kedvező eredmé­nye. Jutalék ellenében Ezt bizonygatja Halász Fe­renc, a Kiskunmajsa és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet felvásárlási telepének vezetője, valamint Kovács István, a föld­mű vessző vetkezet felvás ári ási főosztályvezetője is. A község­ben nincs MÉK-telep. A föld­művesszövetkezet bonyolítja le tehát a felvásárlást és az áru továbbítását. A megyében itt kezdték meg egyébként először az idén az őszibai'ack-felvásár­a! lást nagyobb mennyiségben. Elég nagy a forgalom, 24—25 millió forint értékű különféle zöldséget és gyümölcsöt, vala­mint állatot ás állati terméket vásárol fel a földművesszövet­kezet. Az említett forgalom fe­lét a gyümölcs- és zöldségféle­ség teszi ki. ömlesztett árut nem vesznek át, a termelők csomagolnak. Ezzel mind a két fél jól jár. A MÉK bizonyos jutalékot fizet, — attól függően, hogy mi­lyen áruféleségről van szó — az áru továbbításáért. A vita ar­ról folyik, hogy «legendő-e az a jutalék. Állásfoglalás még nem született. Jó a kapcsolat A termelők és a felvásárlók közötti kisebb nézeteltérések megszüntetésére alakultak a járási felvásárlási egyeztető bi­zottságok. Ezek 1962. óta mű­ködnek. Horváth István, a Kis­kunhalasi Járási Tanács V. B. elnökhelyettese elmondta, hogy ezek a bizottságok betöltötték feladatukat. — A járási tanács végrehaj­tó bizottsága többször tárgyalja évente a felvásárlási csoport te­vékenységét. Megállapítható, hogy jó a kapcsolata a vállala­tokkal' és a termelő üzemekkel. Ez is elősegíti a felvásárlási ter­vek teljesítését és azt, hogy ke­vés vitás ügvre került sor. A három és fél év alatt, mint azt Bénák János, a felvásárlási csoport vezetője elmondta, öt­ven ügyet tárgyaltak, örvende­tes, hogy az ügyek több mint felénél sikerült megegyezésre jutni. Az idén 11 ügyet tárgyal­tak, ebből hét esetben megszü­letett az egyezség, négy esetben csak állásfoglalás történt, az egyeztető bizottság részéről. A felek nem egyeztek meg. 1962-től mostanáig számítva 50 ügy viszonylag nem sok. Ez is bizonyítja, hogy egyre javul­nak a kapcsolatok, a termelők törekednek a jobb minőségre és a felvásárlók is igyekeznek be­tartani a megállapodásokat. Egy ilyen, viszonylag rövid körúton csak néhány észrevételt lehet tenni, hiszen nincs idő részletkérdések elemzésére. Tény az, hogy már az eddigi tapasztalatok is azt bizonyít­ják: egyre nagyobbak a köve­telmények, amelyek magasabb színvonalú vezetést igényelnek már most, a gazdasági reform előkészítésének időszakában. Kereskedő Sándor Szerényen, becsülettel A FALU kommunistáira nagy és sokrétű feladatokat ró az idei nyár. Társaik élén iparkod- niok kell helytállni a nagy szí­vet és erőt követelő munkában. Meg kell mutatniok. hogy értik hivatásuk lényegét, tudják, mit követel tőlük az idők szelleme. A párt közelgő IX. kongresszu­sa különben is arra ösztönzi őket, hogy a nagy összegezésre való felkészülés idején külön- külön is jól vizsgázzanak. A készülődésnek már igen sok je­le tapasztalható és igen válto­zatosak a módok is. ahogyan egy-egy alapszervezet a felké­szülést értelmezi. A legtöbb he­lyen — s ez a helyes, a kom­munista felfogáshoz méltó út — úgy vélik, hogy a kongresz- szusra való felkészülés a napi pártmunka része s a jó kom­munista ünnep előtt és után is kész a számadásra. Ez a felfogás már csak azért is helyes, mert a mi pártunk kongresszusait nem a pirosbetűs ünnepek nyugalma, hanem mindinkább a lázas munka, a tervek, viták, töprengések, a jó értelemben vett türelmetlen útkeresés jellemzik. EZÉRT VAN IGAZUK azok­nak az alapszervezeteknek, akik az előző kongresszus határoza­tainak. s az azóta hozott párt- határozatoknak lelkiismeretes Foktőn Is beérnek a küzdelem gyümölcsei Még alig másfél évvel ezelőtt is súlyos gondok kötötték gúzs­ba a foktői Béke Tsz gazdálko­dását: évről évre millió forin­ton felüli mérleghiány terhelte a zárszámadást, s habár a talaj kitűnő adottságai lehetővé tet­ték volna, nem, vagy csak igen csekély mértékben foglalkozhat­tak intenzív, nagy jövedelmet adó kultúrákkal — a munkaerő mindjobban növekvő hiánya miatt. Fiatalok úgyszólván nem dolgoztak a szövetkezetben, s a gazdák átlagos életkora is öt- venhét év körül volt. Gépek és épületek dolgában ugyancsak gyengén állt a közös gazdaság. Ötvenkilenc fiatal Ügy látszott, ebből a helyzet­ből alig-alig van kiút. A tsz leleményes, hozzáértő vezetésé­nek azonban sikerült megvere­kednie a nehézségekkel, s Fok­tőn ma már örvendetes változá­soknak lehetünk tanúi. Az el­Tcrrek a csengődi „Aranyhomokban66 (Tudósítónktól.} A CSENGŐDI Aranyhomok Szakszövetkezet felmérte és megtervezte a soronkövetkező évek tennivalóit, s ezek bizony nem kis gondot jelentenek a vezetőségnek. Schaffer József­től, a szakszövetkezet főagronó- musától értesültem, hogy jövő­re 20 hold körtét. 1968-ban 20 hold szőlőt, 1969-ben pedig 20 hold almát kívánnak telepíteni. Az idén elsősorban a belvíz okozat károkat pótolják: 10 hold szőlő és 20 hold gyümölcsöst te­lepítenek. — A szőlő és gyümölcsös egy­aránt munkaigényes. Lesz-e elég erő a munkálatok elvégzéséhez? — tudakoltam. — ÜGY GONDOLJUK, lesz. Igaz, az őszi munkacsúcsok ide­jén nehéz munkaerőt biztosíta­ni, hiszen egy-két hónapi idény­re senki sem szerződik szívesen. A növényápolás és növényvéde­lem időben és színvonalasan történő elvégzése csak megfe­lelő gépesítés mellett tehetsé­ge«. Ezért gépparkunkat terv-1 ló is. szerűm fejlesztjük. Gépkezelő 1 szakemberekkel rendelkezünk. Augusztusban munkába áll a mezőgazdasági gépszerelőnk, a mosonmagyaróvári agráregye­temen pedig egy ösztöndíjasunk tanul — mondotta Schaffer Jó­zsef. MEGTUDTAM még, hogy a szakszövetkezet 1000 hektolite­res tárolótérrel rendelkezik, amely folyamatos borértékesítés mellett elegendő lenne. Csak­hogy a pincék korszerűtlenek, s háromfelé- távol esnek egy­mástól. A tervidőszakban ezért létesítenek egy ezer hektós kor­szerű pincét. Ezenkívül a szö­vetkezet három és fél holdon új telephely kialakítását is tervezi, ahol az első létesítmény, a cső­vázas kocsiszín máris elkészült Ide összpontosítják a szakszö­vetkezet gépparkját, aminek üzemszervezési szempontból nagy a jelentősége. Jövőre pe­dig még egy csővázas, tégla­falú helyiséget építenek műtrá­gyatárolás céljára. S ugyancsak az új telephelyre kerül a 10 tonnás mérleg és egy lóistál­M. A. múlt évet mérleghiány nélkül zárták; állami hozzájárulás nél­kül, teljesen saját erőből gazdál­kodtak ki azt. És ami nem ke­vesebb: a gazdák átlagos jöve­delme a közösből tavaly már megközelítette a napi 70 forin­tot. Ez csak a munkaegység sze­rinti és a rendszeres havi bé­rezést tartalmazza. Ezenkívül a gazdák mindegyike vállalt szá­zalékos művelésre kukoricát, fű- szerpaprikát és más kapásnö­vényt. Noha a munkaegység terve­zett értéke az idén nem több 25 forintnál, a részesedés nem ma­rad alatta a tavalyinak. S en­nek ösztönző hatásáról legin­kább a szövetkezet területe ta­núskodik. Gondozottak a földek, ígéretesen fejlődnek a kapások. Mert az ötvenhét éve? átlagélet­kor — már a múlté. Remélhe­tőleg végérvényesen. A szövet­kezeti tagság megfiatalodott. — Ötvenkilenc, húsz éven aluli fiatal dolgozik rendszere­sen a szövetkezetben — jelenti ki le nem tagadható örömmel az elnök, Bak Sándor. — A tagság tíz százalékát alkotják. Két évvel ezelőtt egyetlen húsz éven aluli sem dolgozott ná­lunk. Kertészet és cukrászda Kik ezek a fiatalok? Egy ré­szük az idén, illetve tavaly vé­gezte el az általános iskolát. Örömmel maradtak a szövetke­zetben. Valamennyien ipari ta­nulók — a bognár-, a kovács- és a szerelőműhelyben. Aztán van huszonnyolc traktoros. Kö­zülük nyolcán kombájnos tan­folyamot is végeztek. Nincs is gond az aratással, jól kihasz­nálják a négy aratócséplőt. De a földeken is szép számmal dolgoznak a fiatalok, ök mű­velik a 40 holdas paradicsomot. Húsz holdon pedig szedik a zöldbabot, amit a Kecskeméti Konzervgyárnak adnak át Tíz holdon, paradicsompaprikáit is termesztenek. Mód van tehát arra, hogy mind nagyobb mértékben foglal­kozzanak a kertészkedéssel, ki­használva ezzel a természetes lehetőségeket: a jó talajt és az i öntözést. Másrészt ez az üzenfc ág kora tavasztól késő őszig ál­landó elfoglaltságot nyújt. Ügy tűnik, a szövetkezet be is ren­dezkedett a zöldségtermesztésre, hiszen a fővárosban megnyitott két elárusító standot rendszere­sen el kell látni friss áruval. Ez jó kezdeményezés, s ráadásul a tsz-ben nem is egyedülálló. A foktői Duna-parton a napok­ban nyitják meg a halászcsár­dát. (A tsz-nek 25 holdas halas­tava van.) Ezenkívül, a községi tanács segítségével, cukrászdát is létesítenek. Ezek a látszatra nem nagy dolgok is azt a nyil­vánvaló célt szolgálják, hogy a fiatalok jól érezzék magukat Foktőn, ne kívánkozzanak min­den áron a városba. A nemrég megalakult harminchat tagú szö­vetkezeti KISZ-szervezet sokat tehet ezért. Azon túl is — s ez nem lebecsülendő —, hogy au­tóbusszal Balaton-kömyéki tú­rára viszi a fiatalokat; Élnek a jogukkal A szívós küzdelem gyümölcsei kezdenek beérni, de a tovább­lépés gondjai sem kisebbek az eddigieknél. Még mindig van­nak gazdák, akik nem vesznek részt a közös munkában, bár számuk a korábbihoz képest alaposan lecsökkent, ugyanis a legutóbbi zárszámadó közgyűlé­sen jónéhányat kizártak közü­lük. Ez arra utal. hogy kiala­kulóban van a helyesen értel­mezett szövetkezeti munkafegye­lem, a közös érdekét féltő gaz­dák élni tudnak a jogaikkal. Bár a beruházásokban is gya­rapodtak — villamosítottak, víz­vezetéket, betonjárdát, itatásos borjú nevelőt építettek —, e te­kintetben még' sok tennivaló van. Elsősorban tárolóhelyekre van szükség, fedett színekre — ezek hiánya határt szab az egyébként igen jövedelmező borsó-, somkóró-, baltacím- és lucemamag termesztésének. Megoldásra vár a baromfiólak és a növendékmarha-istálló épí­tése is. Nem volt könnyű Foktőn az eddig megtett út. Ezután sem lesz az, s ezt éppen az ottani gazdák, vezetők tudják a leg­jobban. Ezért is bízhatunk a si­kerükben. végrehajtásával állandóan szám­adásra készen álltak, s most fő­ként az a teendőjük, hogy rész­letesen elemezzék, mit tettek jól, mit kell még rendbehoz- niok, hogy valóban tiszta lel­kiismerettel állhassanak a tag­ság, s a párt legfőbb fóruma, a kongresszus elé. Ez persze nem jelenti azt, hogy a kongresszus előtt nem akadnának különleges tenni­valók. s az általában jól poli­tizáló falusi alapszervezetek­nek nincs mit javítaniok mun­kájukon. A JÓL 'dolgozók számára is van még rengeteg munka, ahol pedig nem mindig képviselték helyesen a jó politikát, külö­nösen hozzá kell látni, hogy a lehetőségekhez képest segítse­nek a bajokon. Még mindig nem késő őszintén feltárni a hibá­kat. tetten érni az elszalasztott lehetőségeket, közös erővel ku­tatni és meglelni a kátyúból ki­vezető utat. S ezért az útkere­sésért nem csupán a termelő­szövetkezeti vagy a közösségi alapszervezetek a felelősek, ha­nem a járási pártbizottságok is. Az esetek többségében ugyanis kiderül, hogy a gyenge alap­szervezet botlásaiban a felsőbb szervek is ludasok. Sok helyen szívesebben látogatják, támogat­ják az erősebb al önszervezete­ket, hiszen ott kézzelfoghatób­bak az eredmények. Van, ahol nem tesznek külömbségct. Ugyanazt mondják, ugyanazt te­szik az erős, nagy alapszerve­zetekben. mint a néhánv tagú, kellő befolyással nem bíró kis közösségekben. AZ ÜJ STÍLUST, a korszerű, kommunista vezetői erényeket követelni, lemérni ezek jelenlegi értékét, hatékonyságát: ez az egyik legfontosabb feladat , a kongresszus előtt. Van-e keilő emberi tartás és erő a kommu­nistákban? Van-e tekintélyük, hatásuk, hitelük? Van-e bátor­ságuk mindig őszintén, becsüle­tesen felelni a közvéleményt foglalkoztató kérdésekre? Meg kell vizsgálni a munka- módszereket is. Bírálni és szám­űzni minden káros jelenséget, mely a kommunisták és a tö­megek jó kapcsolatait megront- ja. Eljutni mindenkihez, meg­lelni az agitáció korszerű for­máit, vagy feleleveníteni a régi, bevált formákat. És feljegyezni minden véleményt, kifogást, hogy a kongresszus az egész or­szág közvéleményével számol­hasson, hogy a tömegek bele-1 szólás! joga ne csak formális jog, hanem tényleges hatáskör legyen. S igen fontos teendő az új gazdasági mechanizmus megis­mertetése, megértése is. Hogy minden kommunista és minden kisember tisztában legyen azzal, mit jelent az ő és a közösség számára az úi irányítási rend. Ennek megértése nélkül meg­érteden maradna a kongresszus munkája, hiszen éppen az új mechanizmusból következő fel­adatok felmérése lesz ott a leg­fontosabb tennivaló. TEHAT nem egyszeri fellán­golások, nem látványos kam­pány-nekilendülések. hanem a mindennapi kötelességek elvég­zése. Szerényen, lelkiismerete­sen, szívósan, példamutató be­csülettel. Ez a kommunista út. K. Gy. Négyezer hold tarló Learatták a kalászosok 60 szí zalékát a Kecskemét kömyél termelőszövetkezetiek. A töb mint hétezerholdas vetésbí négyezer hold szabadult fe ahol a traktorok már szántjá a tartóit. A szövetkezetek több sége másodnövényként takar mánynövényeket termeszt a ' helyes.

Next

/
Thumbnails
Contents