Petőfi Népe, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-15 / 166. szám

196«. júBus 15. péntek 8. oldal Termelők, felvásárlók, n. kereskedelem Egy megyei körűt tapasztalatai Közegészségügyül elégtelen A MÉK kecskeméti felvásár­ló telepének forgalma évente 4—5 ezer vagon vegyesáru. A megye telepei összforgalmának 33 százaléka itt bonyolódik le. Ilyenkor, az idényben, több mint félezren dolgoznak a válogatás­nál. Szűcs József, a MÉK kecs­keméti kirendeltségének veze­tője, valamint Holló József te­lepvezető kalauzolt bennünket. A legértékesebb áru most a kajszibarack. Ez nagyrészt „le­futott” már. Nyugat-Európa va­lamennyi számottevő államába szállítottak innen, Kecskemétről is. Ottjártunkkor is várta a szé­pen csomagolt, kedvelt gyümölcs a hűtővagonokat. Német Szövet­ségi Köztársaságba, Ausztriába, Svájcba ment többek között szállítmány. Az árut előhűtik a szállítás előtt, aztán kerül a vagonokba. A megyéből az idén mintegy 200 vagon kajszit vá­sároltak fel, jóval kevesebbet, mint az átlag. A rószabarack- ból várnak nagyobb mennyisé­get. A termelők a molyozásért, valamint a csomagolásért egy- egy forintot kapnak az átvételi áron felül. Segítik a termelést Perényi Istvánnál, a MÉK igazgatójával arról beszélget­tünk, hogy a vállalat milyen segítséget ad a termelőknek. — Érdekünk, hogy segítsük a termelést, hiszen a felvásárlás eredményei ettől függnek. Ezért például burgonyavetőmagot jut­tatunk azoknak a gazdaságok­nak, amelyek szerződnek ve­lünk. Több termelőszövetkezet­nek burgonya-kombájnt is adunk ingyenes használatra. Százezer forint értékű fóliát aka­runk juttatni az idén a terme­lőszövetkezetnek, hogy a korai zöldség- és gyümölcsfélék még hamarabb kerüljenek a fogyasz­tóhoz. Segítjük az új kultúrák elterjedését. A hagyma termesz­tés eddigi eredményeiről pél­dául már a megyei lap is sok hírt adott. Adunk különböző zöldség- és gyümölcsválogató, osztályozó gépeket, egyelőre in­gyenes használatra. Beszélgetés közben felmerült a gazdasági reformmal kapcso­latos előkészítő munka és az is, miképp tudja a MÉK segíteni az ellátást azon felül, hogy fel­vásárol és szétosztja az üzletek­ben az árut. Törekednek az egyenletes térítésre. Nagyon rit­kán fordul elő olyan helyzet, mint nemrég Kecskeméten, hogy délután már sehol sem lehetett kapni zöldpaprikát. Olyasmi vi­szont előfordult már többször is, hogy ha valamely áruból hiányt tapasztaltak, — legutóbb például uborkából, — másutt vásárolt a MÉK. Az előbbi eset­ben például Budapesten, a Bos- nyák téren, csak azért, hogy Kecskeméten legyen uborka. Azt is érdemes ezzel kapcso­latban megjegyezni, hogy olcsób­ban vette meg az árut a Bos- nyák téren, egy megyei termelő­szövetkezetitől, mintha ugyanaz a szövetkezet helyben adja el. Íme. ilyen hatása is lehet a piaci áringadozásnak, amelyet a kereslet és a kínálat jelentő­sen befolyásol. Milyen legyen a kapcsolat? Arról is sok szó esett, milyen legyen a kapcsolat a tanácsok végrehajtó bizottságai és a vál­lalat között. A MÉK igazgatójá­nak véleménye szerint több megbeszélést kellene tartani a munka összehangolása céljából. A tanácsi vezetők pedig azt han­goztatják, hogy a nagyobb ön­állóság érdekében inkább csak egyes elvi kérdésekben kellene megállapodni. — Az új helyzetben — ma­gyarázta Magony Imié. a me­gyei tanács vb felvásárlási osz­tályvezetője — a mi feladatunk az ellenőrző és értékelő munka, a felvásárlás szervezése, össze­fogása és ellenőrzése és bizo­nyos igazgatási jellegű felada­tok. Mi nem akarunk beleszól­ni a vállalat munkájába, de ar­ra ügyelünk, hogy tevékenysége a népgazdasági érdekeket szol­gálja. Még sok-sok beszélgetésre, vi­tára lesz szükség míg kikristá­lyosodik az új munkastílus. Miért csökkent a vetésterület? A Gabonafelvásárló és Fel­dolgozó Vállalat kiskunfélegy­házi körzeti üzemében Egyedi József üzemvezető fogadott ben­nünket, csatlakozott hozzánk Vaszkó József, a járási tanács vb felvásárlási csoportvezetője is. Valamennyi termelőszövetke­zettel megkötötték a megálla­podást. Az idén nagy mennyi­ségben vesznek át úgynevezett kombájntiszta gabonát is. amit a vállalat tisztít. A pálmonostori Keleti Fény Termelőszövetkezet például 33 vagon ilyen gabonát szállít. A termelőszövetkezetnek Szorgalmasan dolgoznak a ke­nyérgabona betakarításán az apostagi Duna Termelőszövet­kezet gazdái. A hét közepéig csaknem 300 holdon végeztek az őszi árpa betakarításával, s a viharkár ellenére is holdan­ként 12 mázsás átlagtermést ér­tek el. Jó ütemben halad a ke­nyérgabona betakarítása is. A 600 hóid vetésterületnek több mint a felén elvégezték már fel­adatukat az arató-cséplőgépek. A szövetkezeti kombájnosok versenyében Homo Gábor jár az élen, 3800 mázsás teljesít­ményével. A betakarítással egy időben tesznek eleget a tsz trak­torosai a nyári mélyszántás- il­letve a tarlóhántás tennivalói­nak is. A learatott terület 300 holdján végezték el napjainkig a tarlóhántást, a nyári mély­szántás pedig 165 holdon áll készen. Kimagasló eredményt ért el e munkában — 70 holdas mázsánként 1,80 forintot kell fi­zetniük a tisztításért. — Teljesíti-e az üzem a ter­vét? — Nem valószínű — válaszolt az üzemvezető, — mert a bel­víz sok kárt tett a vetésekben, azonkívül csökkent a vetésterü­let is, annak ellenére, hogy mint ismeretes, a kenyérgabona-ve­tésterv kötelező volt. Szerintem a szakembereknek jobban kel­lene ellenőrizni a vetésterv tel­jesítését majd az ősszel. Azt is meg kellene vizsgálni, miért csökken évről évre az intenzív gabonák vetésterülete, holott a tapasztalatok szerint ezek ter­mésátlaga jóval magasabb, mint a hazaiaké. Az üzemvezetőnek vélemé­nyünk szerint igaza van. A fen­tiek ellenőrzése azonban hosz- szabb vizsgálódást igényel. A já­rás illetékes szakemberei ezt bi­zonyára meg is teszik. Meglátogattunk két felvevő­helyet. A műszaki előkészüle­tekkel bizony egyi kicsit elkés­tek. A Farmer-gabona szárító- berendezés számára csak most készül a hely. Nem tudni, mi­kor fogják üzembe helyezni. (Folytatjuk.) teljesítményével — két trakto­rosuk: Boldog János és Martin- kovics János. Hasonlóan jó ütemben halad a szalma kazla- zása, melyet külön brigád vé­gez. Tompái János pórt titkár Rendeletek, miniszteri uta­sítások szabályozzák, hogyan kell az egészségügyi előírások­nak megfelelően kezelni az élelmiszereket. Ezek betartása igen fontos, hiszen nemcsak egyszerűen a kultúrált keres­kedelemről, hanem a lakos­ság egészségvédelméről van sző. A megyei népi ellenőrzési bizottság az elmúlt hetekben a sütőipari termékek szállítá­sát, tárolását vizsgálta, és sok helyen a szerzett tapasztalatok nem voltak a legmegnyugta- tóbbak. Az ellenőrzés a hibák nagy részét a szállításnál tárta fel. A szállítóeszközök többségé­ben nincsenek beszerelve az előírt polcok, hiányzik a szel­lőzőnyílás. Emiatt a kenyér, illetve péksütemény porosán, szennyezetten kerül a boltok­ba. A Kecskeméti Sütőipari Vállalat kiskunfélegyházi üze­mének polc nélküli gépkocsi­jában a népi ellenőrök nyolc soron egymásra rakva találták a kenyeret, mondanunk sem kell, eléggé elformátlanodva. A Bajaszentistván város­részbe szállító gépkocsi nyi­tott, ponyvája szakadozott, emiatt az áru porosán érkezett az üzletbe. Kiskunhalason az egyik szállítókocsi belseje az ellenőrzés alkalmával vizes, sőt sáros volt. Sajnos, sok esetben maguk a szállítással megbízott dolgo­zók is követnek el szabályta­lanságot. Nem használják pél­dául a kenyérhordáshoz a ko­sarakat és fehér vászonkesz- tyfiket. Kiskunfélegyházán az egyik üzletbe — ahová lovas kocsival hordják az árut — a lóhajtó hordta be a kenyeret anélkül, hogy a kesztyűt fel­vette volna. Pálmonostorán az fmsz 15-ös számú boltjának ellenőrzésekor a lóhajtó fel­vette ugyan a kenyérhordás­hoz a kesztyűt, de az rongyos volt és enyhén szólva nem a tisztaságtól volt fekete a színe. Ezek egyébként nem egyedül­álló jelenségek. Hasonló ta­pasztalatokat gyűjtöttek a né­pi ellenőrök Ba.ján, Kalocsán, Kiskőrösön. Kiskunhalason, Kecskeméten, s a hozzájuk tartozó járásokban. Baj van a rendeletek betar­tásával, az üzletek egy részé­ben is.. A Kiskunt elegy há:~ Földművesszövetkezetnek jó­formán egyik boltja sem ren­delkezik megfelelő kenyértáro­ló hellyel. A 30-as számú bolt­ban például a jégszekrény te­tején egymásra halmozva ta- karatlanul tartják a kenyeret. A 26-os és 28-as számú fmsz- boltban a péksütemény és a kenyér nyitott kosárban van és a vásárlók szabadon válo­gathatnak miközben összefog- dossák az árut. Szomorú, hogy a sütőipari termékek bolti tá­rolásával kapcsolatos hiányos­ságok sem csak a kiskunfél­egyházi fmsz-boltokra jellem­zőek. A népi ellenőrök vizsgálata nem új igényeket tárt fel, je­lentésük csupán a meglevő rendelkezések betartására hív­ja fel a figyelmet. Nem is állít a sütőipari vállalatok és a ke­reskedelem elé teljesíthetetlen követelményeket. A szállító- eszközök polcokkal való ellá­tásához, az üzletekben megfe­lelő tárolóhelyek létesítéséhez nem kellenek nagy beruházá­sok. inkább akaratra, lelemé­nyességre, jó indulatra van szükség. A kenyér behordásá- ban részt vevő lóhajtóknál és gépkocsivezetőknél a fehér vá­szonkesztyű használata is ezen múlik. Nem sok tehát amit ezek- után az illetékesektől elvá­runk, csak annyi, amennyit ők önmaguk szempontjából is ter­mészetesnek tartanak. Amikor ugyanis étkezés előtt kezet mosunk, úgy gondoljuk, nem­csak a kezünk, hanem a ke­nyér. vagy péksütemény is gusztusos, tiszta lesz, amit el­fogyasztunk. N. O. Termékeny együttműködés A közelmúltban létrejött magyar—jugoszláv kooperációs megállapodás alapján a Budapest: Mezőgazdasági Gépgyárban már sorozatbr.r gyártják a KS—69-es típusú járvaszecskázó géf kaszáló- és rendfelszedő adapterét. A kompieli gépegység egyéb elemei a Novi-Sadi ,.Pobeda’ gyárban készülnek. A magyar és jugoszláv válla­lat közösen gyártott termékére más népi demok­ratikus és nyugati ország felhasználóitól is jelen, tős rendelések érkeztek. Képünkön: a budapesti gyár nagy szereldéjében szerelésre sorakoznak a2 adapterek. (MTI fotó — Bereth Ferenc felvétele.) Barátok az Már túl vagyunk a vacsorán, elhangzottak a köszöntők, a bú­csúbeszédek. A helyiségben — a Keceli Földművesszövetkezet vendéglőjének különtermében — az a meghitt hangulat uralko­dik, ami egymást jól ismerő, régi barátok között tapasztal­ható csupán. A magyar házi­gazdák koszorújában — egy-egy csoport középpontjában — nyol­cán vannak itt az NDK-ból. A meisseni és a kiskőrösi járás között immár harmadik éve fennálló, s egyre izmosodó kap­csolat negyedik „eseményének” a végső percei ezek. Megyénk­ből két küldöttség járt már a porcelánjáról világhíres német városban és környékén, idén pedig látogatásaikat a németek újabb küldöttsége viszonozta: többségükben termelőszövetke­zetek (LPG-k) elnökei, valamint két járási mezőgazdasági ve­zető. — Tíz napon keresztül ismer­kedtünk nemcsak a kiskőrösi já­rással és Bács-Kiskun megyé­vel, hanem szép országuk más tájaival is — mondja Gerhard Menzel, a küldöttség vezetője. — Budapest, Balaton ... Itt, „testvérjárásunkban” magától értetődően elsősorban a nagy­üzemi gazdálkodást tanulmá­nyoztuk. A kiváló eredmények­kel büszkélkedő keceli és kis­kőrösi szakszövetkezeteken kí­vül olyan nagyüzemeket is al­kalmunk volt megtekinteni, mint a hartaL Béke és a csávolyi Egyesülés Tsz, vagy a Bajai Ál­lami Gazdaság. És amint pereg a szó, mi is sok mindenről képet kapunk. Német barátaink házatáján a borkezelés, a pincetechnológia ért el napjainkig olyan fejlett­séget, amelynek tapasztalatait nálunk is feltétlenül érdemes megszívlelni. Hasonlóan magas fokú a gépesítés, a kemizálás; rendkívül jók a tejhozamok, szakszerűen kiépített a mester­séges termékenyítő hálózat és az utód ellenőrzés is. Nekünk sem lehet azonban szégyenkezésre okunk. Megyénk­ben a meisseni gazdák a sertés és a baromfi nagyüzemi tartá­sát és tenyésztését, továbbá a szőlő- és gyümölcstermesztést illetően kaptak igen hasznos, jó ötleteket. — Az állattenyésztés és a szántóföldi növénytermesztés a legfontosabb üzemágaink — folytatja Menzel elvtárs. — Ab­raktakarmányból például 35 má­zsa a járás hektáronkénti át­laga. Ami a tehenenkénti tej­hozamot illeti, az például a rausslitzi termelőszövetkezetben 3600 liter, ... S a küldöttség más tagjaival való szót értés is arról győz meg bennünket, hogy Me- iásen már nemcsak porcelánjá­ról nevezetes. — Kétezer hektáros gazdasági területtel a miénk Drezda me­gye legnagyobb termelőszövet­kezete — így mutatkozik be Heinz Blochwitz, a Walter Ul­bricht LPG elnöke. — A me­gyében elsőnek alakult meg 1952-ben ez a közös gazdaság, s azóta gazdái az egyik legran­gosabb állami kitüntetést is ki­érdemelték. — Jelentősen előreléptünk a gépesítésben is — mondja az elnök. — Erőgépeink száma 5< Most szándékozunk legaláb egy, magyar gyártmányú D4- K-t beszerezni. Ezt a gépet szomszédos tsz-ben többízbe: munkában is láttuk, s ott re mekül bevált. — Félezernél több gazdán! közül minden ötödik tagja pártnak. Kádár elvtárs NDK beli látogatása nyomán azza bocsátottak útnak: visszatéré semkor számoljok be a magya mezőgazdaság fejlődéséről. — Vajon mit tartalmaz máj. az élménybeszámoló? — érdek lődünk. — Egyebek közt azt, an országjárásunk során lépten nyomon szemembe tűnt, hog elhanyagolt táblákat seholser láttunk. Mindenfelé a mozgolc dás, az elevenség, a munka do minált, és mindinkább gépek kel. A legfőbb „magyar erény ként” — a szorgalmat viszer haza emlékeim közt, mint am nemcsak a bennünket légin kább érdeklő paraszti tenniva lókra, de a szocializmus ép; tésének valamennyi folyamatár: jellemző. Jóba Tibor Búzatermésük javát már betakarították as apostagi Duna Tss gasdái

Next

/
Thumbnails
Contents