Petőfi Népe, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-14 / 165. szám

Év végére, jövő év elejére végleg a Villamos Berendezés és Készülék Művek J. sz. gyára veszi át a kunszent- miklósi vastömegeikkipari üzemet. Az eddigi főprofil, az IKARUSZ-ülések gyártásáról fokozatosan térnek át trafóházak készítésére. Siroki Gábor éppen egy ilyen gyártmány szerelését végzi.

leadni a munkába, nemcsak az erei like! Ez azonban nem csupán az anyagi érdekeltség érvényesülését feltételezi, hanem azt is, hogy a nagyüzemi gazdálkodásban meglevő természetes alá- és fölérendeltségi viszony —amiről Nyers Rezső elvtárs is szólt tavaly Hartán — emberi összetartozássá melegedjék. Ahol a vezetők még csak a gazdasági mutatókra érzékenyek, de szinte csak a termelésre vonatkozó szavaik vannak az emberekhez, ne várjanak önkéntes fegyelmet. lelkesedést.

Az emberség kifejezője az a hűségjutalom, melyet — egyenként 500 Ft-ot — az első 19 olyan szövetkezeti tagnak fizettek ki a vecsei Virágzó Tsz-ben, akik 10 éve már egyfolytában tagok. Közgyűlési határozat: ez rendszeres legyen. ... A megbecsülést tükrözte az a szép gesztus, mellyel a 3 hartal termelőszövetkezet 148 idős tsz-gazdát látott vendégül egy kis vigasságra. Ilyet nem felejtenek el a fiatalabbak sem. Az emberek gondjának-bajának átérzáse diktálta például az apostagi Duna Tsz-ben vagy a szabadszállási Lenin-nél végrehajtott alapszabály-módosítást, akár a szociális-kulturális alap felhasználásáról, akár a terhes nők segélyéről, munkaidejéről.

S ha egy-egy tsz-en belül melegebbé válnak az emberi kapcsolatok-— nem sógor—koma-klikk alapon rangsorolják a tagokat, hanem a tisztelet fő kritériuma. a munka és a magatartás —, akkor ez a légkör a többi szövetkezetre is kisugárzik. Megnyilvánul bajtársi se- sítségnyújtásban, mikor bajba jut a másik közös gazdaság. Megyénk történelmének aranylapjaira íródik az az ösz- szefogás, amellyel a dunavecsei járás tsz-ei siettek az árvíz sújtotta közös gazdaságok megsegítésére.

Mit gyűjtöttek össze a Járás legkiválóbb termelőszövetkezeti vezetői, gazdái a közelgő megyei pártértekezlet, majd az MSZMP XX. kongresszusának asztalára — csak az utóbbi két esztendőben? ... 1965-ben a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány ván- dorzászlaját és elismerő oklevelét kapta a hartai Űj Élet Tsz; a Minisztertanács elismerő oklevele illette a hartai Lenin Tsz-t és az országos versenyben elért nyolcadik helyezésért díszoklevél a hartai Béke Termelőszövetkezetet.

... 1966-ban „Kiváló Termelőszövetkezeti Gazdaság” címmel és vándorzász- lóval tüntették ki az ország legjobbjai közé számító dunavecsei Virágzó Tsz-t A Minisztertanács elismerő oklevelét kaptá meg mind a hartai Ű.i Élet, mind a Béke Tsz.

A kiváló tsz-ek elnökeinek névsora: A hartaiak: Leitheizer Imre. Tóth V. Imre, Oláh Pál. A dunavecsei Virágzóé: Csőke István.

De nemcsak az ő nevük érdemelne említést. Hozzájuk hasonlóan tisztelik, szeretik a járásban, megyében a szabadszállási Mathiász Tsz elnökét, F^rSas Ignácot, aki vállára vette á EáíySba jutott másik helybeli tsz vezetését is. Eecsülik az ottani Lenin Tsz elnökét, Báli Ferencet, aki üzemből jött falura és kitűnően él szervezési, vezetési tapasztalataival. Elismerés jár azoknak a tsz-vezetőknek, gazdáknak, akik a mostoha adottságok, kedvezőtlen személyi feltételek mellett is szívósan küzdöttek, hogy megszűnjön a mérleghiány, vagy gyenge gazdaságukat a Jók közé hozzák fel.

Viszont bármilyen jó elnök sem boldogulna jó szakembergárda, szorgalmas tagság nélkül. Olyan kommunisták nélkül, mint — a sok közül — a sold Kossuth és Rákóczi Tsz párttagjai, akik családlátogatások során kérték a tsz-gazdák véleményét, javaslatait, tervezéshez, szervezéshez, hozzászoktatták őket, hogy szóljanák bele a közös ügyeibe... Az újságcikk korlátozott lehetőségei miatt igazságtalanul szűkszavú a felsorolás, hiszen még szinte kapásból egész lajstromát hozhatnánk a kiváló tsz-gazdák neveinek... Íme... Apostagi Duna Tsz: Két-háromszáz ember dolgozott hétköznap, vasárnap az őszi munkák sikeréért, jöttek a Dunaújvárosban dolgozó családtagok is. Ro- szik Sándor, J. Sztrihó István, Vödrös János traktorosok neve mellé csak igy fér el a többieké: derekasan dolgoztak a növénytermesztők, fogatosok is. Du- naegyháza: „Tavaly megszűnt a mérleghiány a Haladás Tsz-ben” — írhatta 1965-ben az újság. Az új vezetőség de- rekas munkát végzett. Anda Lajos elnök épített a munkaversenyre, volt célprémium. A tagok eltették emlékbe Huszár József párttitkár kedves levelét, melyben megköszönte hűségüket, kitartó igyekezetüket... Dicsérjük a kunpe- széri Asszonyklub tevékeny tagjait. Változatos módon gondoskodnak kulturált időtöltésről, tanulásról, művelődésről, szórakozásról. Kunszentmiklós sok-sok ügyes, neves dolgozója közül említsük itt a Kiskunság Tsz állattenyésztési agronómusát. Balatoni Tibort, aki háztáji juhfalkájával is kísérletezik, hogy a közös állományban mielőbb hasznosítani lehessen a tapasztalatokat ... Soltról a gépjavító állomás igazgatójának, Bakos Nándornak és főmérnökének, Simon Lajosnak a javaslata jut eszünkbe. Ha az akut alkatrész- hiányra gondolunk, kívánatos volna véleményük, kezdeményezésük szélesebb területű realizálása: tegyék a javítóál- lcmások feladatává az alkatrészgyártást. Náluk ez jól megy... Szabadszállásról nem lehet kifelejteni a Mafhiász Tsz kitűnő háztáji bizottságát, ennek elnökét, Zrínyi Józsi bácsit, s tagjait, Császár Sándort, Biksi Imrét. Ismernek minden portát. Meggyőző szavukra egy év alatt hússzal növekedett csak a tehéntartók száma. Szalkszentmártonból kihagyhatjuk a juhutód-ellenőrzőállo- más, vagy az ügyeskedő Hunyadi Tsz- tagok megemlítését? Tassról a helyi tsz-eket, a példamutató legelőgondozásért

Hogyan tovább?

Helységenként egy-egy név és máris mekkora lista! Pedig mennyi dicsérni való van még a járásban! Tsz-vezetők klubja, Népfrontklub Dunaegyhá- zán ... Olyan nagyszerű tsz-gazdák, mint a hartai Beszedics Péter bácsi, aki a „Kiváló állattenyésztő” jelvény tulajdonosa, vagy a járás első helyezést elért háztáji baromfitenyésztője, a szabadszállási Nagy Sándor né, aki pár kiló híján 50 mázsa baromfit és 3000 tojást értékesített, s a versenyben másocfiít, szintén szabadszállási őzt.

vács Lajosné, meg Tóth Józsefné Kunszentmiklósról, aki harmadik.

Legutóbb a megye vezető, politikai testületé, a megyei párt-végrehajtóbizottság nyilvánította elismerését a járás vezetőinek, dolgozóinak a második ötéves terv során elért szép eredményekért. Egyetértettek a politikai, gazdasági vonalvezetéssel, s a járás III. ötéves tervének vázlatos ismeretében is sok segítséget adtak a Hogyan tovább?- ra is. Bátorították a járás vezetőit olyan önállóságra, amilyet — a helyi lehetőségek, adottságok Ismeretében — a szőlőtelepítésnél tanúsítottak. 811 holddal növekedett öt év alatt a szőlőterület, 728 holddal a gyümölcsösöké. Holott a felsőbb szerv csak párszáz holdnyi fejlesztést javasolt.

Egyöntetűen arra ösztönözték a járás vezetőit, hogy kiemelten foglalkozzanak a gyenge tsz-ek szakkáderhelyze- 'tének erősítésével... Ne nyugodjanak bele, hogy a zöldségtermesztést — területileg — visszafejlesztették. Még akkor sem, ha ez nem járt a termésmeny- nyiség csökkenésével... Állattenyésztésben fektessenek nagy súlyt a minőségi mutatók teljesítésére... Ne legyenek olyan óvatosak a juhállomány gyarapításában (akkor sem. ha egyelőre pl. munkaerő- és takarmánygondok játszanak közre). Figyeljék a nemzetközi piacot, ahol — a fejlett kapitalista országokban is — keresett cikk, és a belső fogyasztás is egyre jobban igényli... Törekedjenek a tsz-ekben a helyes termelési szerkezet kialakítására, az üzemi szakosítás elvének érvényesítésével. Ez teszi lehetővé a mind üzem- szerűbb munkaszervezést. A három fő területi rendszernek megfelelő gazdasági rendszert kell uralkodóvá tenni. Homoki körzetben valóban a homokit —• szóló, gyümölcs erdő. Szikesen a szikit.

A foglalkoztatottság biztosítására több utat kell járni egy időben. Ipari vagy iparszerű munkaalkalmat lehet teremteni: segéd- és melléküzemágakkal, háziiparba való bedolgozással, egy-egy alkalmas ktsz fejlesztésével — és így tovább.

Elsősorban azonban a mezőgazdaságban kell megtalálni a munkalehetőségeket, hiszen tudvalevő, hogy komoly mértékű belső munkanélküliség van még a tsz-ekben. Felmérések szerint a nők legfeljebb hat-hét hónapot dolgoznak évente, a növénytermesztő férfiak is mintegy 100 nappal kevesebbet, mint ugyanilyen beosztásban — állami gazdaságban ... Az üzemszerű szervezés megkívánja pl. a traktorok kétműsza* kos igénybevételét; ez is kétszer annyi munkaalkalom.

Közel sincsenek még kiaknázva a háztáji gazdálkodás lehetőségei. Nagy fantázia van a baromfinevelésben, öregek is elbírnak a ház körül 100—150 szárnyast. A téli tanyázgatás, kártyázás, poharazás mellett a fiatalabbaknál is jut idő baromfigondozásra. Beszéltünk a nemzetközi piacról. A kereskedelmi körök kutatásai igazolják, hogy külföldön kapós a „háztáji ízű” baromfi. Ez nem „érzelmi” kérdés, a piaccal számolni kell... Fontolóra lehet venni, nem volna-e érdemes, ha a tsz mondjuk csibével, kölcsönnel, takarmánnyal is segítene vállalkozó tagokat. Például olyan egyszerűen, praktikusan fűthető háztáji ólak kialakítására, amilyet az a bácsbokodi házaspár csinált. A férj dolgozik a tsz-ben. az asszony törődik a baromfineveléssel. Fürdőszoba, tv, autó minden van. Sokat jövedelmez nekik, hogy igen korai csirkéVajon hány versét írta e gyertyatartó mellett Petőfi Sándor? — kérdezi Majsai Károly, a szalkszentmártoni Petőfi Ház vezetője, aki a helybeli úttörőkkel együtt igen nagy szeretettel tevékenykedett az egykori Petőfl-szoba berendezésén; a lakosságtól összegyűjtött. eredeti bútorokkal, használati tárgyakkal.

vei tudnak piacra menni ... Minden faluban vannak nagyobb udvarok, gazdasági épületek. Lehet életre hívni társulásokat. Mindjárt kevesebb költséges baromfigyárra lenne szükség és a meglevőket is tehermentesítené — export, belső ellátás dolgában — ilyen háztáji orientáció.

Ami pedig a fiatalok visszahozását, meggyökereztetését illeti. Azzal az életközei módszerrel, ami a járás vezetőinek sajátja, beszélgessenek az eljárókkal baráti összejöveteleken. Elmondanak sok mindent, amit semmilyen értekezleten nem hoznának elő. Mert a legfőbb tényezőkön, mint a készpénzfizetés, biztos, folyamatos munka — múlik elsősorban a siker. Ezenkívül azonban sok objektív és szubjektív motívum szerepet játszik még. Vegyük példának a lakást. Amikor arról írt az újság, hogy Kunadacson családi kertesházak építésére alkalmas, 400 négyszögöles telkeket jelöltek ki, s 50-et már átadtak értékesítésre az OTP-nek — amiből tíz mindjárt gazdára talált —, egyidőben jött a hír. Egymásután jelentkeztek a tsz-ekben fiatalok, akik korábban az ország különböző vidékeire jártak el munkára. Volt idő. hogy húszán helyezkedtek el a helyi gazdaságokban ... Amikor Dabi Sándor, a tassi Rákóczi Tsz elnöke elmondotta, hogyan zárkózott fel az 1963-ban még 320 ezer forint mérleghiánnyal zárt szövetkezet a j ó k közé, beszélt egy tanyaközpont megvásárlásáról is. Annak épületeit összkomfortos szolgálati lakásokká alakítják át, hogy hat-hét. mes»- sziről hazajött fiatalember és családja számára biztosítsanak otthont.

Mondogatjuk, hogy akik városból, iparból jönnek vissza falura, már nem elégednek meg unalmas, elmaradott környezettel. Igazuk is van. Ez a természetes, még az otthon vojtaknak is. Ök is IBUSZ-kirándulásra. külföldre utaznak, tv-t néznek, városba motoroznak, autóznak. Megszeretik a kulturált miliőt... A dunavecsei járás vezetőit, dolgozóit nem érheti szó, hogy nem tettek meg minden tőlük telhetőt lakóhelyük fejlesztéséért, öt év alatt hatszorosára emelkedett a társadalmi munka értéke a járásban. Mit olvastunk nemrég a megyei lapban? A községfejlesztési versenyben — „A járások közül első a dunavecsei ... Az ötezer lélek- szám feletti községek versenyében első Szabadszállás... harmadik Solt... Az .ötezer lélekszám alatti községek közül ... harmadik Dunavecse...”

Sikerek, eredmények beszédes adatai szóltak a járás öt év alatt végzett munkájáról ...

Ha mondanivalónkat az innenső Duna-partról indítottuk, lépjünk most át a másikra. Gyönyörű fehér, vörös, sárga, kék fények festik csalogatóvá az éjszakai eget Dunaújváros felett. De ha áttekintünk a vecsei oldalra, a szocializmus neonfényei szintén városi pompával hívogatnak. Mind több eljáró érzi, hogy az otthoniak kezemunká iának, szeretetének melege árad a hazai higanygőzlámpákból. Üzeni: Jöjjetek vissza minél többen, minél előbb!...

Szöveg: Tóth István Fényképezte; Pásztor Zoltán