Petőfi Népe, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-11 / 137. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA csipke Idegnyugtató csend a hatalmas parkban, ahol rózsák erdeje ontja az illatot. Szerény? de ízléses ház a park hátterében, homlokán csak ennyi CSIPKE-HÁZ. Körülötte csen desség. Bent is az: ha egy var rótűt leejtenek, hallani finom zengését. Csend van, pedig szorgos munka folyik itt. A csipkevarró teremben fürge ujjak sü- rögnek. Hang alig hallatszik kell a figyelem. A csipkevar rás nehéz tudomány! — Milyen „szakmai” képzettség kell hozzá? — kérdezem Bodrogi Istvántól, a Kiskunhalasi Háziipari Szövetkezet elnökétől. — Elsősorban rátermettség, megfelelő kézügyesség. Könnyű ujjak, és ami nagyon fontos a benső lelki egyensúly. Ideges állapotban nem lehet csipkét varrni. De azonkívül jó adag szakmai tudás is kell Nemrégiben 15-en végezték el a hathónapos csipkevarró tan folyamot. Ők most itt dolgoznak a derűs világítási! teremben. Uj jaik között surran a tű, így születik a halasi csipke. Az a csipke, amelyet már születése első esztendejében szárnyára vett a hír. Hogy kezdődött? . A századforduló táján nagy divat volt a csipke. Az otthon ülő asszonyok, lányok nem utolsósorban unaloműzésnek vették a kézimunkát. De abban az időben hazánkban még nem volt kiemelkedő csipketípus. Pedig a népművészet kellő anyagot adott volna hozzá. Töméntelen sok csipkét hoztak be külföldről, ezzel látták el a belföldi piacot. Erre figyelt fel Dékáni Árpád halasi rajztanár: a népművészet kimeríthetetlen kincsesbányája lenne a magyar esi pkekészítésnek, ha volna valaki, aki az ő terveit végrehajtaná. .. Rajzolt, tervezett. A magyar népi motívumok felhasználásával szébbnél-szebb, csodálatosnál csodálatosabb mintákat álmodott meg. És akadt, aki életet lehelt a tervekbe: Markovi ts Mária, ő lett édesanyja a halasi csipkének, amely azóta sikeresen fut versenyt a ■világhírű velencei és brüsszeli csipkével. Tavaly 4,2 millió forint értékű halasi csipke ment külföldre. Itt született, ebben a halk, világos teremben, ahol fürge ujjak hímezik valósággá Molnár Béla és Stefanek Ernő terveit. Balogh József A hódító Képünkön: így készül — csendes, napfényes szobában — fürge ujjak virtuóz mozgása nyomán a halasi csipkeköltemény. Hatvankét könyv jelent meg az idei ünnepi könyvhétre, de ezenkívül a pár héttel vagy hónappal előbb meg jelent irodalmi alkotások közül is széles választékot nyújtottak a könyvesboltok az olvasóknak. Az ünnepi könyvhét se regszemléjén élő és klasszikus irodalmunk válogatott anyaga, a világirodalom számos jelentős alkotása jelent meg a korábbi évekhez képest emelkedő példányszámban. Az ünnepi könyvhét Bács- Kiskun megyei eseményeiről szóló beszámolók már beérkeztek a megyei Könyvbarát Bizottsághoz, így megállapítható, hogy a könyv ünnepe az idén felülmúlta az eddigi hasonló rendezvényeket. A megyében természetesen Kiskunfélegyházán volt legnagyobb sikere a könyvhétnek, ami annak tudható be, hogy itt tartották az ünnepélyes megyei megnyitót, a félegyházi földművesszövetkezet öt sátorból álló könyvparkot épített fel, ahol egész héten át folyt a könyvárusítás és csaknem mindennap dedikálták az írók műveiket. A félegyházii egész heti ünnepségeken részt vett Balázs Anna, Barabás Tibor, Buda Fe renc, Dékány András, Fehér Klára, Fodor András, Hatvani Dániel, Jobbágy Károly, Kis Dénes, Sós Zoltán, Szabó Pál, Sza konyi Károly, Tatay Sándor és Vas István. A félegyházi könyvesbolt a háromnapos eső ellenére is minden eddigit meghaladó forgalmat bonyolított le: az ünnepi könyvhéten 140 ezer forint értékű könyvet adtak el a járás területén. A megye többi részén is színesek, elevenek és eredményesek voltak a könyvhét allcalmáv'il megrendezett irodalmi ünnepségek, író—olvasó találkozók. Ami a könyvesboltok és bizományosok könyvvel való ellátását illeti, számos helyen felmerült a panasz, hogy a nagy érdeklődésre számot tartó könyvekből nem kaptak elegendő példányt Példaként említjük meg, hogy a kecskeméti Szabadság téri könyvesbolt Sántba Ferenc Áruló-jából 4-et, Mezei András: Legendák születőben c. kötetéből ugyancsak 4-et és Nagy László Kossuth-díjas költő Arccal a tengernek című ver- seskötetéböl mindössze 5 példányt kapott. Mindhárom könyvből legalább hússzorosát el tudták volna adni. Természetesen nagyon sok bizományos nem jutott hozzá a „slágerkönyvekhez”, ami azt bizonyítja, hogy a jelentkező könyveket magasabb példányszámban kellett volna megjelentetni. Bár a könyvellátás terén voltak zökkenők, az egyre nagyobb érdeklődés azt bizonyítja, hogy az ünnepi könyvhét betölti célját: évről évre emeli és ébren tartja j az érdeklődést az élő és a kiasz- i szikus irodalom; a könyv iránt. B. J. xxi. P.VF., «7. sz. Ára 60 fillér wm, jtjn. n, szombat Űj nyitvatartási idő Befejezés előtt a bajai kombinát Négy hónap alatt 30 millió forint szolgáltatás Idén, a terv szerint. 116 millió 600 ezer forint értékű munkát végeznek a lakosság részére a megyei ktsz-ek. Egyik legjelentősebb feladatuk a 300 lakás felépítése. Az előirányzat megvalósításának elősegítésére év végéig több mint 6 millió forintot fordítanak a szolgáltató ipar fejlesztésére. Többek között Baján, Császártöltésen és C sávolyon építenek szolgáltató házat idén és megkezdik a kecskeméti kétemeletes szolgáltató kombinát alapozását. Az utóbbi létesítmény — összesen 2 millió 900 ezer forint költséggel — a jövő évben készül el. Tovább korszerűsítik a szövetkezetek gépparkját is: a rendelkezésre álló összeg felhasználásával emelődarukat szállítószalagokat és betonkeverőket vásárolnak az építő részlegeknek, a Kecskeméti Ruházati Ktsz pedig új mosógépet kap. A szolgáltató részlegek épületeinek, berendezéseinek a felújítására 2 millió 700 ezer forintot költenek. Ez évben új szolgáltatással jelentkeznek a ktsz-ek: július 1-től kezdődően átveszik a Gázmű Vállalattól a propán-bután palackok házhoz szállítását. E feladattal azokat a szövetkezeteket bízza meg a KISZÖV, amelyek saját szállítóeszközzel, sőt járműjavító műhellyel is rendelkeznek. Remélhetőleg nem lesz tehát fennakadás a gázellátásban — legalább is ami a szállítást illeti. A fogyasztók kívánságának eleget téve. több ktsz megszervezi körzetében a háztartási gépek garanciális javítását. Régi kívánság teljesül azzal is, hogy a javítással, szolgáltatással foglalkozó részlegek fokozatosan új nyitvatartási időre térnek át és a jövőben, a kora reggeli, illetve esti órákban is a lakosság rendelkezésére állnak. Eddig nyolc ktsz-nél nyújtották meg a nyitvatartási időt. A Bácsbokodi Vegyes- és Építő Ktsz villanyszerelő és háztartá- sigép-javító részlege például az eddigi 16 óra 30 perc helyett, 18 órakor húzza le a rolót. Az elmúlt években jól bevált gebines részlegek számát is tovább szaporítja idén a KISZÖV. Eddig 32 kisiparos — fodrász, fényképész, bérfűrészelő stb. — kötött szerződést és látott munkához, zömmel olyan községekben, ahol eddig nélkülözte a lakosság a szóban forgó szakmát. Részben az említett fejlesztési munkáknak köszönhető, hogy az év első négy hónapjában 30 millió 623 ezer forint értékű szolgáltatást végeztek a ktsz-ek, 11 százalékkal többet, mint 1965 hasonló időszakában. Különösen az építőipar jeleskedett: 2 millió forinttal termelt többet, mint a Korábbi év első négy hónapjában. A túlteljesítés tekintélyes hányada a belvízkárok helyreállításából adódott. Dicséretes eredményt ért él a lakossági szolgáltatás növelésében többek között a Hajósi Vegyes- és Építő-, valamint a Katymári Vegyes Ktsz. B. D Nekivetni a váltakat A gazda, akinek a háza tüzet fog, fellármázza a szomszédokat, végigkiabálja a falut, hogy „tűz van! tűz van!”, s aztán — a kocsmába megy. Az értelem azonnal tiltakozik: ilyen nincs, ez lehetetlen! Hasonló esetet azonban százat is tapasztalhatunk naponta. Legfeljebb nem égő házzal és elszabadult folyóval, hanem a közélet, a társadalmi élet ki- sebb-nagyobb dolgaival kapcsolatban. Arról van szó, hogy a hibát, a bajt, a tennivalót a közösségi ember éberségével és öntudatával keressük és jelezzük. csak aztán úgy teszünk, mint az a bizonyos gazda. Megírunk egy levelet az újságnak, felszólalunk a népfrontban vagy elkocogunk a népi ellenőrzéshez, s mint aki megtette kötelességét, többé nem törődünk az üggyel. Legfeljebb még kilőjük a jelzőrakétát, elpanaszoljuk a telefonba, mondván: „Kérem, én megmondtam, én idejében figyelmeztettem, de azóta sem történt semmi, pedig csak három ember kellene egy órára ásóval, lapáttal...” — s mérgelődünk, hogy milyen tehetetlen a hivatal, milyen bürokratikus az ügyintézés. E Isiét a vállalati anyag- beszerző a pártbizottságra és elmondja, hogy baj lesz a tervteljesítéssel, mert nem érkezik idejében az anyag. A szövetkezeti főkönyvelő' a bankban és a tanácsnál házal, hogy nem lesz meg a tagságnak a megígért előleg. És apparátusok mozdulnak meg, hivatalok váltanak egymással „jegyzékeket”, dagadnak az aktacsomók. Már öt, már tíz, már harminc ember foglalkozik az üggyel, pedig talán egy is elintézhette volna, ha nem „jelez” és nem „feljegyzést készít”, hanem megfogja az „ásó” nyelét és elintézi* Mi e jelenség oka? A személyes .utánajárás gondját és fáradalmát miért helyettesítjük inkább mások mozgósításával? Egyformán van az okok között kényelmesség is, önbiztosítás is. Hadd ügyködjenek mások, a sajtó, a hivatal — ez a gondolatmenet egyik ága. így nagyobb az ügy társadalmi nyomatéka! A másik ágon meg ez a meggondolás fut: mondják meg ők, mit csináljunk, így legalább nem illethet majd bennünket semmiféle szemrehányás! De ez a szemléletmód sántít. Hiszen saját dolgaink, egy utca, egy lakónegyed, egy gyár vagy termelőszövetkezet gondja mégis csak az ott élő emberek terhe. A megoldásért is elsősorban önmagunknak tartozunk számadással. Vannak, akik azt mondják. belefáradnak az utánajárásba, sokallják a harcot, amit egy-egy jó ügyért még az épülő szocializmus körülményei között is meg kell vjvniok. Ügy volna természetes, hogy az ilyen törekvések gáncstalanul és símán érvényesüljenek mindig, mindenütt. A szocializmusban is kézbe kell venni a jó ügyet. Harcolni kell beidegződésekkel, régi görcsökkel, értetlenséggel, lustasággal. Sokszor a magunk tehetetlenségi nyomatékával is. A társadalom nem elektronikus gépezet, amely kellő jelzésekre automatikusan elvégez bizonyos műveleteket. Az embernek legalább olyan aktívnak kell lennie az intézkedésben is,_ mint a protestánsban! Mielőtt tehát kiröppentünk egy jelzőrakétát, mielőtt feljegyzéseket készítünk, alapos kötelességtudattal magunk próbáljuk meg a magunk gondjait megoldani, S. L Megycszertc nagy sikerrel ünnepelték_ a magyar könyvet (ff^u Egyre nagyobb az irodalom iránti érdeklődés
