Petőfi Népe, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-08 / 134. szám

Legfőbb követelmény:, gyorsan, pontosan A lakosság ügyeinek intézése a tanácsoknál Negyvenezer jegy elővételben a Szegedi Szabadtéri Játékokra A Szegedi Szabadtéri Játé­kok idei programjától a Dóm téri előadások művészi színvo­nalának további emelkedését várják. A bemutatók iránti ér­deklődést mutatja, hogy mint­egy másfél hónappal a művé­szi eseménysorozat kezdete előtt már csaknem 40 ezer je­gyet elővételben megvásárol­tak. Jó ütemben halad az ün­nepi hetek idején sorra kerülő kiállítások, találkozók, különfé­le kulturális bemutatók és sportversenyek szervezése. Nagy az érdeklődés az ipari-, az épí- tóművészeti-, a foto-, az őszi­barack- és más kiállításokon való részvétel iránt is, A vendéglátóipar felkészült arra, hogy naponta 26 ezer ebé­det tudjon felszolgálni. Ennek érdekében több szabadtéri ét­termet is megnyitnak az ün­nepi hetek kezdetéig. (MTI) Olyan kérdést vizsgált meg nemrégiben a megyei népi ellen­őrzési bizottság egyik munkacso­portja, amely szinte a szó szoros értelmében a megye minden la­kosával kapcsolatban áll. A vizs­gálat célja annak megállapítása volt, hogy a hatósági jogkörrel rendelkező államigazgatási szer­vek kellő körültekintéssel, ala­possággal és bürokráciamente­sen intézik-e a lakosság ügyeit. A tanácsoknak a lakossággal való eleven, szoros kapcsolatát jól bizonyítja az a tény, hogy megyénkben évente közel 670 ezer ügyet intéznek. Azt jelenti ez, hogy gyakorlatilag minden család három alkalommal for­dul a községi, járási, megyei ta­nácshoz egy év alatt. Nem mind­egy tehát, hogyan foglalkoznak ügyeikkel. Ennek megállapításá­ra fordította figyelmét a népi ellenőrzés, amikor megvizsgálta, hogy a bürokráciamentes, tör­vényes ügyintézésnek mindenhol megvannak-e a tárgyi, jogsza­bályi és a személyi feltételei. Létszám és alkalmasság Általában az' a tapasztalat, hogy számszerűit megfelelő a személyi állomány, bár itt-ott előfordul, hogy a megengedett létszámnál többen dolgoznak. A megyei tanács vb egészségügyi osztályán például az engedélye­zett létszám kétszeresét foglal­koztatják. Másutt viszont gyak­ran hiányt lehet tapasztalni. Ez utóbbi elsősorban a községi ta­nácsokra vonatkozik, s ott is fő­leg a pénzügyi és az adminiszt­ratív dolgozókra. A gyakori sze­mélycsere következménye, hogy járatlanság, szakmai gyakorlat­lanság jellemzi az ilyen embe­rek munkáját Nemcsak a sze­mélyi, de a tárgyi feltételek sem ki elégitőek mindenütt, s ez rendkívül megnehezíti az el­A megelőzés érdekében Három nap alatt 12 ezer járművet ellenőriztek A MEGYE közútjain a kö­zelmúltban a megyei rendőr-fő­kapitányság közlekedésrendé­szeti ^jsztálya, önkéntes rend­őrök, Dűnügyi nyomozók és a KPM autófelügyeletének ellen­őrei közös vizsgálatot tartottak. A háromnapos közúti ellenőr­zés méreteire jellemző, hogy a mimikában közel négyszázan vettek részt 19 gépkocsival és 73 motor-kerékpárral. E nagy munkát igénylő vizsgálat ösz- szesítő adatai nagyon jól jel­lemzik a megye közúti közle­kedési helyzetét AZ ELLENŐRZÉS elsőrendű feladata az volt, hogy pontos képet kapjon a közutakon elő­forduló szabálysértésektől. E célból 1562 teher, 2985 személy- gépkocsit, 3875 motorkerékpárt, 3031 kerékpárt és fogatolt jár­művet vizsgáltak felül közle­kedésrendészeti szempontból. Műszaki hiányosságot mindösz- sze 9 gépjárműnél találtak, amelyek közül három rossz fékkel vett részt a forgalom­ban. A szabálytalanságok vo­natkozásában az első helyen a gyorshajtás, közvetlenül mögöt­te pedig az ittas vezetés áll. Ezenkívül „előkelő” helyet fog­lal el a felsorolásban az el­sőbbségi jog megsértése, a sza­bálytalan előzés és az engedély nélküli járművezetés. E három nap alatt összesen 1780 esetben intézkedtek az el­lenőrzést végzők, amelyből 712 esetben figyelmeztetést, 301 esetben feljelentést és 754 eset­ben helyszíni bírságolást kel­lett alkalmazni. A bírságolás adatai önmagukért beszélnek: a gépjárművezetők közül 549-et összesen 27 340 forintra büntet­tek meg a fenti szabálytalan­ságok miatt. Nem képeztek ki­vételt a fogatolt jármű- és ke­rékpárhajtok, sőt, a gyalogosok sem. Az ellenőrzött 3031 foga- toltjármű-hajtó, kerékpáros és gyalogos közül 205-öt 5980 fo­rint helyszíni bírság kifizetésé­re köteleztek. KÜLÖN foglalkozott az; el­lenőrzés az ittas vezetéssel. A három nap alatt 345 alkohol- szondás vizsgálatot tartottak, amely 25 esetben mutatta ki a különböző mértékű szeszfo­gyasztást. Az ittasan közleke­dők közül tíz esetben büntető eljárást kellett indítani, míg 15 ittas járművezető ellen sza­bálysértési feljelentést tettek. Meg kell mondani, hogy az it­tas vezetőket azonnal kitiltot­ták a forgalomból. A KPM autófelügyeletének ellenőrei a szállítással kapcso­latos szabályszegéseket vizsgál­ták meg 934 tehergépkocsin. A legtöbb szabálytalanságot a ter­melőszövetkezetek járműveinél tapasztalták. 171 teherautó kö­zül 80-nál kellett a figyelmez tetést és a feljelentést alkal­mazni. Az autóközlekedési vál­lalatok 258 tehergépkocsija kö­zül 65-nél volt szabálytalanság tapasztalható. Az említett ezer tehergépkocsiból 33-nak nem volt szabályos menetlevele, húsz tehergépkocsi-vezető jogtalan árufuvarozást végzett, 18 teher­gépkocsi engedély nélkül lépte át a körzethatárt, s nyolc eset ben jogtalan gépjármű haszná­latot is megállapítottak. A HÁROMNAPOS ellenőrzés a megállapítások szerint igen hasznos volt, hiszen olyan hiá­nyosságokra derített fényt, ame­lyek veszélyeztetik a közleke­dés biztonságát, a fekete fuva rok pedig a társadalmi tulaj dönt. A vizsgálat, a közlekedé­si fegyelem megszilárdítása mellett hozzájárult még a köz­úti balesetek megelőzéséhez is. Gémes Gábor mélyült munkát, az ügyfelekkel való zavartalan foglalkozást. Példa erre a Kecskeméti Járási Tanács V. B. mezőgazdasági osz­tálya, ahol öt szobában 31 em­ber dolgozik. De említhetjük a Kecskeméti Városi Tanács V. B. igazgatási osztályát is, ami lé­nyegében egyetlen helyiségben.] zsúfolódik. Ezeknek a körülményeknek a vizsgálata döntő fontosságú és természetes, hogy a népi ellen­őrök ebből indultak ki megálla­pításaik során. A munka minősége A fentiek ellenére — a népi ellenőrök megállapítása szerint dicséretére válik a tanácsi apparátus dolgozóinak. hogy szinte kifogástalan munkát vé­geznek. Betartják a legfőbb kö­vetelményt: pontosan, gyorsan, a jogszabályok figyelembe véte­lével intézik a lakosság ügyes­bajos problémáit Ha akad is itt-ott tévedés, szabálytalanság, az elsősorban a helytelen elő­írások, a hatásköri bizonytalan­ságok következménye. A vizs­gálat során a NEB munkatársai 6817 ügyet tanulmányoztak, s közülük mindössze 12 akadt, amelyben — hatáskör nélkül — intézkedtek a tanácsok. Álta­lában a mezőgazdasági osztályo­kon tapasztalható ez. Nincsenek mindenütt tisztában azzal, mi tartozik a tsz-ek közgyűlése elé és mi a tanács vb szakosztályai­hoz. Ez azonban — ahogy fen­tebb is említettük — nem álta­lános. Az ügyfeleket lelkiisme­retesen, rendszeresen meghall­gatják, ugyanez a helyzet a ta­núk és a szakértők vonatkozá­sában is — ha közreműködésük­re valamely eljárás során szük­ség van. Hiba viszont, hogy nem mindig készítenek jegyzőköny­vet ilyen esetekben. Az azon­ban. hogy a határozatok döntő többsége jogerőre emelkedik, az ügyintézés lelkiismeretességére és arra enged következtetni, hogy a szakosztályok dolgozói kioktatják a feleket jogaikra, kötelességükre és azok megnyug­szanak a döntésekben, ellene nem fellebbeznek. A dolgozók beadványainak jobb, pontosabb intézése céljá­ból a tanácsok végrehajtó bi­zottságai a munkába bevonják a tanácstagokat, a különböző bi­zottságokat, aktivistákat is. Leg­inkább lakásügyek kivizsgálásá­nál, környezettanulmánynál, szociálpolitikai kérdéseknél van erre szükség. A tapasztalatok szerint szívesen végzik ezt a munkát, tapasztalatokkal, álta­lános ismereteikkel segítenek. Jogok, törvényes érdekek Ha a lakosság közül valaki a tanácsokhoz, mint hatósági jog­körrel bíró államigazgatási szervhez fordul, ezt elsősorban azért teszi, hogy érvényesítse jogait, törvényes érdekeit. A tanácsok dolgozóinak tehát ezt kell figyelembe venni akkor, ha „ügyfél” fordul hozzájuk panaszával, kérelmével. Hogyan valósul ez meg a gyakorlatban? Ahhoz, hogy erre a kérdésre választ kapjon, a NEB több mint 3500 ügy aktáit vizsgálta meg Megnyugtató, hogy mind­össze 49 került közöttük, amely­ben az ügyfelet nem világosí­tották fel fellebbezési jogáról. Az esetek legnagyobb része Kis­kunhalason, a járási tanács me­zőgazdasági osztályán történt, ahol hiányos szövegezésű forma- nyomtatványt használtak. Álta-1 lános tapasztalat, hogy a dön­tésről rövid időn belül értesítik az érdekelteket. Bizonyítja ezt, hogy a 3500 ügy közül csupán 341 esetben lépték túl a 30 na­pos határidőt, do ezek is főleg bonyolult földrendezési viták voltak. Ahhoz, hogy az alsóbb szintű tanácsok munkája jó legyen, nemcsak az ott dolgozók lelki­ismeretességére, gondosságára van szükség. Hoz_ájárul ehhez — éspedig nagymértékben — az a tény is, hogy az irányító szer­vek: megyei tanács, járási ta­nácsok. kielégítően gyakoroljak felügyeleti jogkörüket. Az ellen­őrzések során nemcsak a fogya­tékosságra hívják fel a figyel­met, de arra is, hogyan kell helyesen eljárni egy-egy konk­rét esetben. Ezenkívül körleve­lekkel, tájékoztatókkal, az egy­séges gyakorlat kialakítását célzó intézkedésekkel, törekvé­sekkel találkozunk. Hibák ter­mészetesen még . vannak. De az általános fejlődés ezen a te­rületen is a pontosság, a gyor­saság, a minőségi munka irá­nyában halad. A dolgozók jogai, tömeges érdekei kielégítő vé­delmet kapnak, beadványaikkal bizalommal fordulhatnak a ta­nácsokhoz. Gál Sándor több madár MINT EMBER Hazánkban eddig 334 madár« fajt vettek úgynevezett észlelé­si leltárba az ornitológusok. Eb­ből 210 faj fészkel és költ ná­lunk, 124 pedig csak átvonul. Ez utóbbiak között vannak rend­szeres „beszálló vendégeink”, de ide sorol a flhmingó is, amely­ből az utóbbi száz év alatt csu­pán 4—5 példányt láttak, vagy a vadhattyú, 'amelynek néhány példánya a Fertő-tó ausztriai szakaszain, valamint a Duna deltájában fészkel, s így néha nálunk vendégeskednek pár na­pot. A honos és vendég madárfa­jok egyedszámának nagy kü­lönbségére jellemző, hogy a ván­dorsólyomból jelenleg csupán egy-két pár fészkel a hegyvidé­keken. Pedig 1950-ben még 15 vándorsólyomfészket tartottak számon. A pusztulás oka az, hogy egyes „specialisták'’ kisi- bolták az országból a rendkívül értékes, ritka vadászmadarakat. Nem hivatalos árfolyam szerint egy vándorsólyomért csaknem fél ezer nyugatnémet márkát fizetnek, sőt Volt eset, hogy egy zugmadarász hazánkfia két só­lyomért személygépkocsit kapott ajándékba. A kerecsensólyom ugyancsak kiveszőben levő ma­darunk, alig )8—10 pár fészkel az országban. Ornitológiái rit­kaságnak számít a kígyászölyv; a Bükkben és a Pilisben tudnak 3—4 kígyászfószekről. A néhány éve még kipusztulástól féltett holló létszáma a korábbi 3—4, párról 10—1? párra szaporodott. Viszont a kívánatosnál sokkal több van például szürke varjú­ból, szarkából, verébből és bal­káni gerléből. A kártékony szür­ke varjút és szarkát a vadászok és vadőrök rendszeresen pusz­títják: évente 70—80 ezer tró­feát (csőrt, Vagy lábat) mellé- . kelnek jelentéseikhez. Erdős vi- i dékeken a szajkót is irtják. A varjúfélék és a verebek létszá- 1 ma megközelíti vagy eléri az ország lakosságáét, a honos és vendégfajok összlétszáma pedig többszörösen meghaladja. Megkezdődött a burgonyaexport A hűvös, párás idő rendkívül! re. Napi 4—5 [vagonos tételekben kedvez a gumók fejlődésének s j megkezdték áz újburgonya ex­így a korai burgonyatermo vide- ................................................. ké kről naponta már 10 vagon P°rtJat 1S; Az elso. rakományt áru érkezik a felvásárlótelepek-: Csehszlovákiába továbbították. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és ? megyei tanács lapja. Főszerkesztő: ir. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Feleld, kiadó: Mezei István igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-33 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09. Előfizethető a helyi postahivataloknái és kézbesítőknél. Terjeszti a Magyar Posta. __________________Előfizetési díj i hónapra 13 forint. 66 . 4356 Bács^ Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét Index: 25 065. 4 sarkvidék fővárosa Murmanszk a Szovjetunió egyik legnagyobb tengeri kikö­tője, „a Sarkvidék fővárosa”. A murmanszki kikötő sohasem fagy be; egész évben a legkü­lönbözőbb országok zászlói alatt futnak be ide a hajók, melyek útja azután Murmanszkból Af­rika, Ázsia, Amerika és Ausztrá­lia partjai felé vezet. Az SZKP XXIII. kongresszu­sának irányelvei alapján, a Szovjetunió 1966—70-es ötéves tervében a kikötői» forgalmának mintegy 40 százalékos növekedé­sét írták elő; 90 százalékra kell emelni a rakodómunka gépesíté­sének színvonalát. A Szovjetunió tengeri flottája tonnatartalom tekintetében vi­lágviszonylatban a hatodik he­lyen áll, bár nemrég még a ti­zenegyedik volt. Több mint 1000 hajója van, amelyek össz-befo- gadóképessége csaknem 10 mii lió tonnát tesz ki. A nagyarányú növekedés magyarázatát a Szov­jetunió gazdaságának és külke­reskedelmének fejlődése adja. Hajók a murmanszki kikötőben. *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents