Petőfi Népe, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-08 / 134. szám

1966. június 8. szerda

3. oldal

A sötétkékruhás hadsereg

Sokan kezdjük azzal a napot, hogy papucsba bújunk, kicsoszogunk a levélszekrényig és ott helyben belelapozunk a még nyomdaszagú újságba. A föld legtermészetesebb dolgának tartjuk, hogy mire felkelünk, már a szekrényünkben van a lap. De azon sem csodálkozunk, hogy az ebéd mellé megkapjuk barátunk szívélyes jókívánságát, amit talán az ország másik felében vetett papírra, néhány órával korábban.

Még véletlenül sem jut eszünkbe, hogy milyen jól szervezett hadseregnek kell munkálkodnia — szinte észrevétlenül — ahhoz, hogy, ilyen gyorsan, pontosan hozzánk érjenek a nagyvilág hírei.

Reggel

a kézbesítőknél

Egy-egy közkatonájával találkozunk néha e sötétkékruhás hadseregnek, amint hátán a degeszre tömött táskával tapossa a kerékpárpedált. De ez már csak a befejező hadművelet.

A munka kora hajnalban kezdődik, amikor beszáguld a vasútról a küldeményekkel rakott zöld gépkocsi a kecskeméti postahivatal udvarára.

Sok éves rutinnal rendelkező kezek válogatják, osztályozzák a különböző küldeményeket, aztán kisorjázik a kapun az újsághordók csapata. Mire végigka- rikázzák a várost, ismét benépesedik a kézbesítők parányi asztalokkal, deszkafakokkal zsúfolt „támaszpontja”.

Alig múlt el néhány perccel nyolc óra és a postások előtt már utcák, sőt házszámok szerint csoportosítva emelkednek a levélkupacok.

Az egyenletes zsongást most egy katonás hang hasítja keresztül; Figyelem kartársak! Felolvasom a hiányos címzésű leveleket. Kőrös Imre levélelosztó sokszor csak egy nevet tud kiböngészni a borítékon, vagy legfeljebb a városrészre utal a hiányos címzés, mégis pillanatokon belül megérkezik a

válasz valamelyik asztal mellől: — Hozzám tartozik. Tudom kiről van szó.

Az utolsó táska

— Hány száz nevet kell fejben tartaniok, hogy a rendeltetési helyükre érkezzenek az ilyen, jóformán címzés nélküli levelek is?

— Még sohasem számoltam össze, hogy hány embert ismertem meg Kecskeméten negyven év alatt. De az biztos, hogy ha sétálni indulok a családdal vasárnap, minden második embernek köszönnöm kell — válaszol büszkén Lukács Pista bácsi, a legidősebb kecskeméti postás.

Negyven év kerékpáron. Napi tíz kilométert számítva is körülbelül 120 ezer kilométert tett meg a nehéz táskával a hátán.

— Bizony az ember jobban bírja, mint ez az elpusztítha- tatlannak látszó jószág — ütö- geti meg bőrtarisznyáját —, hiszen ha jól számolom, most koptatom a tizenötödiket. De már ez az utolsó — fűzi hozzá szomorkás mosollyal.

Lukács Pista bácsi — két társával együtt — nyugdíjba megy jövőre. Megérdemlik a pihenőt. De lesz-e utánpótlás?

— Sajnos, kevés fiatal jön hozzánk — panaszolja Farkas Bertalan, a kézbesítő osztály vezetője. — Pedig most már nagy szükség lenne rájuk, tekintve, hogy postásaink átlagos életkora 45 év körül mozog. A nyugdíjba vonulók helyére nem

Harmati Ferenc, a Kőolaj- és Gázipari Tervező Vállalat munkatársa érdekes találmányt dolgozott ki a termőtalaj fűtésére. Módszere szerint a kertészetek földjébe párhuzamos csatornákat kell ásni, ezeket jó hővezető fémlemezekkel fedik, s a csatornahálózat fölé 15—40 centiméter vastag melegágyi földet hordanak. A csatornákba gőzt vagy termálvizet engednek, s a fűtött talajon a hideg hónapokban is jól megterem a primőrtudom kit állítunk majd, hiszen jelenleg is létszámgonddal küzdünk.

Nem könnyű mesterség, de a fizetés — beleszámítva a postától kapott egyenruhát is — tisztességes megélhetést biztosít.

Sanyi és a csőposta

Lám. aki a legkevesebbet keresd a kecskeméti postán, az is nagyon elégedett. Szabó Sanyiról, a tizenhatéves gyakornokról van szó. Ö még mindössze 350 forintot visz haza minden hónapban. Igaz viszont, hogy csak négy órát dolgozik naponta. Táviratkézbesítő.

Keresetének nagyrészét nyugdíjas szüleinek adja, de azért össze tudott már spórolni magának egy zsebrádiót is.

— Legalább nem unatkozol a kerékpáron, hallgatsz egy kis zenét.

— Egyenruhában, munka közben rádiózni? Hogy tetszik ilyet gondolni? — néz rám megró- vóan.

Még sokmindenről szeretném kérdezni a szemfüles legénykét, de a fejünk fölött húzódó csőposta egyre többször mordul sürgetően és Sanyi most már csak fél füllel figyel a társalgásra.

— Ne tessék haragudni, de ezek a táviratok nekem jönnek a csövön, indulnom kell — mentegetőzik és indul is.

Már a kerékpár nyergéből kiált vissza széles mosollyal; — Ma jó sok munkám lesz, bica- j ózhatok kedvemre.

Békés Dezső

áru. Évente akár ötször is szüretelni lehet a fűtött földeken.

A fűtőcsatornákhoz csővezeték sem kell, sőt, ha a fűtéshez nem meleg vizet, hanem gőzt használnak, úgy az elszivárgás ellen védő szigetelő- anyagra sincs szükség. A befektetés viszonylag kicsiny és az már az első évben többszörösen visszatérüL Elsőként a Sasad Tsz tárgyal a találmány bevezetéséről. (MTI)

Évente ötször terem a fűthető talaj

légzésé is. Nagy vita volt annakidején sokan megalkuvásnak tartották a szakszövetkezetek megteremtését. Az élet azokat igazolta, akik mellette kardoskodtak. Jól boldogulnak, s a titkár látta a magasból a boldogulás távlatait is. A szakszövetkezetek, által telepített nagy szőlő- és gyümölcstáblákat, az építkezéseket, melyekkel lerakják a jövendő korszerű nagyüzem alapjait.

Harminchárom ezer hold szőlőt, 20 000 hold gyümölcsöst és ugyanannyi erdőt telepített a Bács megyei nép öt év alatt. A legnagyobb gondot okozó futóhomok hasznosítása tehát megkezdődött. Csak megkezdődött, hiszen a felhők távlatából jól látszott a 600 000 holdnyi sivatag, s annak bizony csak egy hányadát hódították még meg a telepítők. A homok fojtogató szorítása csak enyhült, de hol van még az az idő, hogy meg is szűnjön. A kommunista menetrend viszont készen áll, s titkár elszánását is növelte a látomás. A távlat ugyanis a további telepítéseken kívül a homoki takarmánytermesztés kialakítását, s az állat- tenyésztés hatalmas megnövekedését jelzi.

Tehát van més tennivaló. A fentről kitárulkozó nagy távolság is sugallt néhány gondolatot. Például a'zt, hogy a jó eredménnyel termelt zöldségfélék okos hasznosítását mennyire megnehezítik a feldolgozás gondjai. A Kecskeméti Konzervgyár például képtelen egyedül erre a feladatra. Lám. milyen

távolságok választják el a megye távoli zugaitól. Ki győzi a szállítást emberrel, járművel, idővel? Ráadásul Kecskeméten kevés a munkaerő, másutt viszont felesleg is akad. Telephelyek kellenek a legfontosabb termelési gócokon, melyek legalább félkész állapotban hozzák a konzerválandó zöldség- és gyümölcsféléket.

Jó szem is kell, mely meglátja a lehetőségeket és bátorság, mely küzd a jó ötletekért. A megyei titkár a magasban felidézte egy külföldi tanulmányútja emlékét. Egy gazdaságban valóságos szőlőmaghegy- be ütközik. „Ez a nagy üzlet — mondták a gazdaság vezetői. — A mindenkori szőlőár negyedét kapjuk érte.” A szőlőmagból étolaj. gyógyszeralapanyag készül, a piacon verekszenek érte. A megyei titkárt és társait fellelkesítették a látottak. Mi lesz itthon? Ezt mi is megtehetnénk. Évek teltek is azóta, s egyelőre még semmi sincsen. Legfeljebb huzavona. Tavaly olasz cég vásárolta meg tőlük a törkölyt az olaszoknak úgy látszik, megéri. Pedig a Bács megyei szőlőmagból éppen annyi olajat üthetnének, mint a megvében termesztett napraforgóból.

De az is látszott a magasból, hogy több már a tett, mint a gáncs. S a merész, jó tervek fél- '•etolják az útból az aggálvosko- dókat. Látszott a jánoshalmi sertéstenyésztő és hizlaló üzem modern telepe. Tsz-közi vállalkozás. S ugyancsak a tsz-ek közös akarata teremtette meg a

kiskunfélegyházi libatenyésztő és hizlaló üzemet. Okosan megoldották az előnevelést és a tömést. Egy kiskunfélegyházi tsz- tag olyan tömőgépet szerkesztett, melyre messzeföldről kíváncsiak a szakemberek.

Mennyi bátor kísérlet, mely kivívta az elismerést, s ma már segít megváltoztatni, tartalmasabbá tenni az életet. A csőkutas öntözés, az újszerű szőlő- és gyümölcstermesztő nagyüzemek. Vagy a kertészeti ágak gépesítése. Ha arra vártak volna a gazdaságok, hogy ellássák őket megfelelő gépekkel, talán még ma is várhatnának. A tsz-ek és állami gazdaságok szakemberei maguk terveztek különféle géptípusokat. A legjobbakat már gyártják, s a távlati tervek újabb jó gépeket ígérnek. A déli végeken például" Izgalmas dolog a kukoricatermesztés. Csak hogy kevés a trágya, csínján kell bánni vele. A szakemberek soros, trágyaszóró gépeket szerkesztettek. Gazdaságos megoldás, s a megye szövetkezeteinek kukoricatermesztési átlaga 18 mázsára nőtt, pedig egyéni korban alig érte el a 12 mázsát.

A megváltozott táj, a gondok ellenére is gazdagodó élet, a magasban is az embert iuttatta a titkár eszébe. A sok tízezer Bács megyei szorgalmas embert, akik a megalapozott tervek szolgálatában fáradoznak az eredményekért. S azt az örvendetes tényt, hogy a tömegek munkakedvének növekedésével együtt a kommunisták munkastílusa is napról napra fejlődik.

Fejlődik a termelőszövetkezeti tagok szociális és egészségügyi ellátása

Július 1-én életbe lépnek az új rendelkezések

|A MEZŐGAZDASÁGI szocialista átszervezésének befejezése óta eltelt néhány évbein a mezőgazdasági termelőszövetkezeteik politikai, gazdasági és szervezeti megszilárdításában jelentős eredményeket értünk el. Az. elmúlt két évben azonban mindinkább nyilvánvalóbbá vált, hogy a termelőszövetkezetek további fejlődését néhány tényező kedvezőtlenül befolyásolja. Ezért foglalkozott az MSZMP Központi Bizottsága 1965. decemberi ülésén — többek között — a mezőgazdasági felvásárlási árak egy részének rendezésével, valamint a termelőszövetkezeti tagok szociális és egészségügyi ellátásának továbbfejlesztésével, mint olyan kérdésekkel, melyek megoldásával jelenlegi viszonyaink között meggyorsíthatjuk a termelőszövetkezetek fejlődését.

A Központi Bizottság decemberi határozatában indítványozott fontos intézkedések ez évben kerülnek megvalósításra. A termelőszövetkezeti tagok szociális és egészségügyi ellátásának továbbfejlesztésére vonatkozó rendelkezések július i -én lépnek életbe. Fontos, hogy a tsz-parasztság kívánságának és az ország anyagi teherbíróképességének megfelelő rendelkezéseket az érdekeltek megismerjék.

| A MOST | érvénybe lépő rendelkezések értelmében a betegségi ellátásban a társadalombiztosítótól a tsz-tagok által igénybe vehető ingyenes és kedvezményes természetbeni szolgáltatásokat ki kell egészíteni a gyógyfürdőkezeléssel és fogpótlással is.

A betegségi segélyt a betegség miatt keresőképtelen tagok részére továbbra is közvetlent a termelőszövetkezetek adják, szociális-kulturális alapjuk terhére. A betegségi segélyt a keresőképtelen tag előző évi egy hónapra jutó átlagos részesedése alapján célszerű megállapítani. A betegségi segély jaNem maguk cipelik már a gondokat. Szövetségesek tábora veszi őket körül. Volt idő, amikor csak a puszta számokat nézte jó néhány vezető. Persze, ez is fontos. Tudni kell: száz hold szőlőt telepítünk, száz lakást építünk, ennyi meg ennyi mázsára növeljük a termésátlagot. De ki telepít, ki épít, ki növel? Előfordult az is, hogy sokan passzívan várták, hogy a terv ki tudja, kinek az erejéből valóra váljon? Most már megvan a kommunista derékhad, mely tettekkel agitál, melynek szenvedélyévé vált a cselekvés, és jól megtanult dolgozni, cselekedni. Ennek a derékhadnak van koncepciója, világos célja, távlatokban, ösz- szefüggésekben lát, tudja, hogy mit akar mit kell tennie, örül az újnak, elhessegeti azok félelmét, akik az új sikerét maradi, merev emberektől féltik.

Meglehet, akad ilyen Is közöttük, aki fél az újtól, fél a gondolkozástól, a tettektől. Ezeknek bizony a távlatok meleg napokat ígérnek. Az új stílus, a szocialista demokrácia legszebb vonásainak kiterjedését követeli. A mi demokráciánk: részt vállalni a tettekből, a felelősségből. nemcsak a döntés, hanem a megvalósítás jogát is jelenti.

Lenyűgöző a távlati kép a felhők magasából, de a tennivalók heve mégis csak itt süt legforróbban föld- és emberközelben. A megyei titkár is így érzi ezt, s a látott egészet most újra részekre bontja, megbeszéli övéivel. ki mit tegyen holnap és holnapután.

Kékesdi Gyula

vasolt napi összege az fgy tctszámított egy napra jutó részesedés 50—75 százaléka.

A tbc-ben megbetegedett termelőszövetkezet’ tag részére — állami forrásból — a betegség tartamára rendszeres anyagi támogatást kell nyújtani. [la a termelőszövetkezettől kapott betegségi segély az olyan tagnál, akinek eltartásra szoruló családtagja is van, nem éri el a napi 40 Ft-ot, az olyan tagnál pedig, akinek eltartásra szoruló családtagja nincsen, a napi 30 Ft-ot, a betegségi segély összegét napi 40, illetőleg 30 Ft-ra kell kiegészíteni. A támogatás ősz- szege azonban napi 6 Ft-ná! több nem lehet.

| A , SZÜLÉSI! segélynél a tár- sadalombiztosí tótól járó anyasági segély feltételeit az általános szabályokkal összhangban állapították meg. Annak a nőnek, aki a munkaviszonyban álló nők anyasági segélyének feltételét — 270 napi biztosítási idő a szülést megelőző két éven belül — a termelőszövetkezetben végzett munkával teljesíti, ugyanolyan összegű anyasági segélyt kell adni, mint amennyi a munkaviszonyban álló nőknek jár (Első szülésnél 700, második és további szüléseknél 600 Ft.) A jelenlegivel azonos összegű — 500, illetve 400 Ft — anyasági segély jár annak a nőnek, aki az előző két évben 150 napon át, két vagy ennél több, 10 éven aluli gyermek gondozása esetén legalább 50 napon át, részt vett a közös munkában.

A termelőszövetkezetekben tagként dolgozó nők szülési szabadságát a munkaviszonyban állókéval azonosan, 20 hétben kell megállapítani. A terhességi-gyermekágyi segélyt helyettesítő szülési segélyt továbbra is a termelőszövetkezetek fizetik. Azoknak a szülő nőknek, akik a közös munkában az előző évben legalább 150 (8 órára átszámított) munkanapot dolgoztak, a szülési szabadság idejére az előző évi átlagos részesedésük arányos részét kell folyósítani, az ennél kevesebbet, de legalább 100 naipot dolgozó nők a szülési szabadság minden hónapjára előző évi átlagos havi részesedésük 75 százalékát kapják. A szülési szabadságra járó segély legkisebb összege napi 30 Ft lehet.

| A MÓDOSÍTÓ| rendelkezés értelmében igen jelentős az elő rehaladás a termelőszövetkezeti tagok családi pótlékának ki- terjesztésében, A termelőszövetkezeti tagok jelenleg családi pótlékot három, 10 éven aluli gyermek. után kapnak. A családi pótlék összege 210 Ft, s ez minden további gyermek után 70—70 Ft-tal emelkedik. Az idevágó határozat előírja, hogy július 1-től a termelőszövetkezeti tagoknak két gyermek után is jár családi pótlék, a korhatár pedig tíz évről tizennégyre emelkedik. A családi pótlék összege továbbra is gyermekenként 70—70 Ft.

A termelőszövetkezeti tagok egészségügyi és szociális ellátottságának továbbfejlesztése népgazdasági szinten, éves viszonylatban igen jelentős, mintegy 300 millió forint többlet- juttatást jelent.

| A FELSOROLT^ rendelkezések világosan" mutatják, hogy a jövőben az eddiginél is nagyobb jelentőséget kap minden tekintetben az, hogy a közör gazdaság dolgozói milyen mértékben vesznek részt a közös munkában. Azok a tsz-gazdák. akik egész éven át becsülettel dolgoznak, a szociális ellátás szempontjából is előnyösebb helyzetbe kerülnek. N. S.