Petőfi Népe, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-08 / 134. szám

1966. június 8. szerda 3. oldal A sötétkékruhás hadsereg Sokan kezdjük azzal a napot, hogy papucsba bújunk, kicso­szogunk a levélszekrényig és ott helyben belelapozunk a még nyomdaszagú újságba. A föld legtermészetesebb dolgának tart­juk, hogy mire felkelünk, már a szekrényünkben van a lap. De azon sem csodálkozunk, hogy az ebéd mellé megkapjuk barátunk szívélyes jókívánságát, amit ta­lán az ország másik felében ve­tett papírra, néhány órával ko­rábban. Még véletlenül sem jut eszünkbe, hogy milyen jól szer­vezett hadseregnek kell mun­kálkodnia — szinte észrevétle­nül — ahhoz, hogy, ilyen gyor­san, pontosan hozzánk érjenek a nagyvilág hírei. Reggel a kézbesítőknél Egy-egy közkatonájával talál­kozunk néha e sötétkékruhás hadseregnek, amint hátán a de­geszre tömött táskával tapossa a kerékpárpedált. De ez már csak a befejező hadművelet. A munka kora hajnalban kez­dődik, amikor beszáguld a vasútról a küldeményekkel ra­kott zöld gépkocsi a kecskeméti postahivatal udvarára. Sok éves rutinnal rendelkező kezek válogatják, osztályozzák a különböző küldeményeket, az­tán kisorjázik a kapun az újság­hordók csapata. Mire végigka- rikázzák a várost, ismét bené­pesedik a kézbesítők parányi asztalokkal, deszkafakokkal zsú­folt „támaszpontja”. Alig múlt el néhány perccel nyolc óra és a postások előtt már utcák, sőt házszámok sze­rint csoportosítva emelkednek a levélkupacok. Az egyenletes zsongást most egy katonás hang hasítja ke­resztül; Figyelem kartársak! Felolvasom a hiányos címzésű leveleket. Kőrös Imre levélel­osztó sokszor csak egy nevet tud kiböngészni a borítékon, vagy legfeljebb a városrészre utal a hiányos címzés, mégis pillanatokon belül megérkezik a válasz valamelyik asztal mel­lől: — Hozzám tartozik. Tudom kiről van szó. Az utolsó táska — Hány száz nevet kell fej­ben tartaniok, hogy a rendelte­tési helyükre érkezzenek az ilyen, jóformán címzés nélküli levelek is? — Még sohasem számoltam össze, hogy hány embert ismer­tem meg Kecskeméten negyven év alatt. De az biztos, hogy ha sétálni indulok a családdal va­sárnap, minden második ember­nek köszönnöm kell — válaszol büszkén Lukács Pista bácsi, a legidősebb kecskeméti postás. Negyven év kerékpáron. Napi tíz kilométert számítva is kö­rülbelül 120 ezer kilométert tett meg a nehéz táskával a hátán. — Bizony az ember jobban bírja, mint ez az elpusztítha- tatlannak látszó jószág — ütö- geti meg bőrtarisznyáját —, hi­szen ha jól számolom, most koptatom a tizenötödiket. De már ez az utolsó — fűzi hozzá szomorkás mosollyal. Lukács Pista bácsi — két társával együtt — nyugdíjba megy jövőre. Megérdemlik a pihenőt. De lesz-e utánpótlás? — Sajnos, kevés fiatal jön hozzánk — panaszolja Farkas Bertalan, a kézbesítő osztály vezetője. — Pedig most már nagy szükség lenne rájuk, te­kintve, hogy postásaink átlagos életkora 45 év körül mozog. A nyugdíjba vonulók helyére nem Harmati Ferenc, a Kőolaj- és Gázipari Tervező Vállalat mun­katársa érdekes találmányt dol­gozott ki a termőtalaj fűtésére. Módszere szerint a kertészetek földjébe párhuzamos csatorná­kat kell ásni, ezeket jó hőve­zető fémlemezekkel fedik, s a csatornahálózat fölé 15—40 cen­timéter vastag melegágyi földet hordanak. A csatornákba gőzt vagy termálvizet engednek, s a fűtött talajon a hideg hónapok­ban is jól megterem a primőr­tudom kit állítunk majd, hiszen jelenleg is létszámgonddal küz­dünk. Nem könnyű mesterség, de a fizetés — beleszámítva a pos­tától kapott egyenruhát is — tisztességes megélhetést biztosít. Sanyi és a csőposta Lám. aki a legkevesebbet ke­resd a kecskeméti postán, az is nagyon elégedett. Szabó Sanyi­ról, a tizenhatéves gyakornok­ról van szó. Ö még mindössze 350 forintot visz haza minden hónapban. Igaz viszont, hogy csak négy órát dolgozik napon­ta. Táviratkézbesítő. Keresetének nagyrészét nyug­díjas szüleinek adja, de azért össze tudott már spórolni ma­gának egy zsebrádiót is. — Legalább nem unatkozol a kerékpáron, hallgatsz egy kis zenét. — Egyenruhában, munka köz­ben rádiózni? Hogy tetszik ilyet gondolni? — néz rám megró- vóan. Még sokmindenről szeretném kérdezni a szemfüles legénykét, de a fejünk fölött húzódó cső­posta egyre többször mordul sürgetően és Sanyi most már csak fél füllel figyel a társal­gásra. — Ne tessék haragudni, de ezek a táviratok nekem jönnek a csövön, indulnom kell — mentegetőzik és indul is. Már a kerékpár nyergéből kiált vissza széles mosollyal; — Ma jó sok munkám lesz, bica- j ózhatok kedvemre. Békés Dezső áru. Évente akár ötször is szü­retelni lehet a fűtött földeken. A fűtőcsatornákhoz csőveze­ték sem kell, sőt, ha a fűtés­hez nem meleg vizet, hanem gőzt használnak, úgy az elszi­várgás ellen védő szigetelő- anyagra sincs szükség. A befek­tetés viszonylag kicsiny és az már az első évben többszörösen visszatérüL Elsőként a Sasad Tsz tárgyal a találmány beve­zetéséről. (MTI) Évente ötször terem a fűthető talaj légzésé is. Nagy vita volt annak­idején sokan megalkuvásnak tartották a szakszövetkezetek megteremtését. Az élet azokat igazolta, akik mellette kardos­kodtak. Jól boldogulnak, s a tit­kár látta a magasból a boldogu­lás távlatait is. A szakszövetke­zetek, által telepített nagy szőlő- és gyümölcstáblákat, az építke­zéseket, melyekkel lerakják a jövendő korszerű nagyüzem alapjait. Harminchárom ezer hold sző­lőt, 20 000 hold gyümölcsöst és ugyanannyi erdőt telepített a Bács megyei nép öt év alatt. A legnagyobb gondot okozó futóho­mok hasznosítása tehát megkez­dődött. Csak megkezdődött, hi­szen a felhők távlatából jól lát­szott a 600 000 holdnyi sivatag, s annak bizony csak egy hányadát hódították még meg a telepítők. A homok fojtogató szorítása csak enyhült, de hol van még az az idő, hogy meg is szűnjön. A kommunista menetrend viszont készen áll, s titkár elszánását is növelte a látomás. A távlat ugyanis a további telepítéseken kívül a homoki takarmányter­mesztés kialakítását, s az állat- tenyésztés hatalmas megnöveke­dését jelzi. Tehát van més tennivaló. A fentről kitárulkozó nagy tá­volság is sugallt néhány gondo­latot. Például a'zt, hogy a jó eredménnyel termelt zöldségfé­lék okos hasznosítását mennyire megnehezítik a feldolgozás gondjai. A Kecskeméti Konzerv­gyár például képtelen egyedül erre a feladatra. Lám. milyen távolságok választják el a megye távoli zugaitól. Ki győzi a szál­lítást emberrel, járművel, idő­vel? Ráadásul Kecskeméten ke­vés a munkaerő, másutt viszont felesleg is akad. Telephelyek kellenek a legfontosabb termelé­si gócokon, melyek legalább fél­kész állapotban hozzák a kon­zerválandó zöldség- és gyü­mölcsféléket. Jó szem is kell, mely meglátja a lehetőségeket és bá­torság, mely küzd a jó ötlete­kért. A megyei titkár a magas­ban felidézte egy külföldi tanul­mányútja emlékét. Egy gazda­ságban valóságos szőlőmaghegy- be ütközik. „Ez a nagy üzlet — mondták a gazdaság vezetői. — A mindenkori szőlőár negyedét kapjuk érte.” A szőlőmagból ét­olaj. gyógyszeralapanyag készül, a piacon verekszenek érte. A megyei titkárt és társait fellel­kesítették a látottak. Mi lesz itt­hon? Ezt mi is megtehetnénk. Évek teltek is azóta, s egyelőre még semmi sincsen. Legfeljebb huzavona. Tavaly olasz cég vá­sárolta meg tőlük a törkölyt az olaszoknak úgy látszik, megéri. Pedig a Bács megyei szőlőmag­ból éppen annyi olajat üthetné­nek, mint a megvében termesz­tett napraforgóból. De az is látszott a magasból, hogy több már a tett, mint a gáncs. S a merész, jó tervek fél- '•etolják az útból az aggálvosko- dókat. Látszott a jánoshalmi sertéstenyésztő és hizlaló üzem modern telepe. Tsz-közi vállal­kozás. S ugyancsak a tsz-ek kö­zös akarata teremtette meg a kiskunfélegyházi libatenyésztő és hizlaló üzemet. Okosan meg­oldották az előnevelést és a tö­mést. Egy kiskunfélegyházi tsz- tag olyan tömőgépet szerkesz­tett, melyre messzeföldről kí­váncsiak a szakemberek. Mennyi bátor kísérlet, mely kivívta az elismerést, s ma már segít megváltoztatni, tartalma­sabbá tenni az életet. A csőku­tas öntözés, az újszerű szőlő- és gyümölcstermesztő nagyüzemek. Vagy a kertészeti ágak gépesíté­se. Ha arra vártak volna a gaz­daságok, hogy ellássák őket megfelelő gépekkel, talán még ma is várhatnának. A tsz-ek és állami gazdaságok szakemberei maguk terveztek különféle gép­típusokat. A legjobbakat már gyártják, s a távlati tervek újabb jó gépeket ígérnek. A déli végeken például" Izgalmas dolog a kukoricatermesztés. Csak hogy kevés a trágya, csínján kell bánni vele. A szakemberek so­ros, trágyaszóró gépeket szer­kesztettek. Gazdaságos megol­dás, s a megye szövetkezeteinek kukoricatermesztési átlaga 18 mázsára nőtt, pedig egyéni kor­ban alig érte el a 12 mázsát. A megváltozott táj, a gondok ellenére is gazdagodó élet, a magasban is az embert iuttatta a titkár eszébe. A sok tízezer Bács megyei szorgalmas embert, akik a megalapozott tervek szolgálatában fáradoznak az eredményekért. S azt az ör­vendetes tényt, hogy a tömegek munkakedvének növekedésével együtt a kommunisták munka­stílusa is napról napra fejlődik. Fejlődik a termelőszövetkezeti tagok szociális és egészségügyi ellátása Július 1-én életbe lépnek az új rendelkezések |A MEZŐGAZDASÁGI szocia­lista átszervezésének befejezése óta eltelt néhány évbein a me­zőgazdasági termelőszövetkeze­teik politikai, gazdasági és szer­vezeti megszilárdításában je­lentős eredményeket értünk el. Az. elmúlt két évben azonban mindinkább nyilvánvalóbbá vált, hogy a termelőszövetkeze­tek további fejlődését néhány tényező kedvezőtlenül befolyá­solja. Ezért foglalkozott az MSZMP Központi Bizottsága 1965. decemberi ülésén — töb­bek között — a mezőgazdasági felvásárlási árak egy részének rendezésével, valamint a ter­melőszövetkezeti tagok szociá­lis és egészségügyi ellátásának továbbfejlesztésével, mint olyan kérdésekkel, melyek megoldá­sával jelenlegi viszonyaink kö­zött meggyorsíthatjuk a terme­lőszövetkezetek fejlődését. A Központi Bizottság decem­beri határozatában indítványo­zott fontos intézkedések ez év­ben kerülnek megvalósításra. A termelőszövetkezeti tagok szo­ciális és egészségügyi ellátásá­nak továbbfejlesztésére vonat­kozó rendelkezések július i -én lépnek életbe. Fontos, hogy a tsz-parasztság kívánságának és az ország anyagi teherbíróké­pességének megfelelő rendelke­zéseket az érdekeltek megis­merjék. | A MOST | érvénybe lépő ren­delkezések értelmében a beteg­ségi ellátásban a társadalom­biztosítótól a tsz-tagok által igénybe vehető ingyenes és kedvezményes természetbeni szolgáltatásokat ki kell egészí­teni a gyógyfürdőkezeléssel és fogpótlással is. A betegségi segélyt a betegség miatt keresőképtelen tagok ré­szére továbbra is közvetlent a termelőszövetkezetek adják, szociális-kulturális alapjuk ter­hére. A betegségi segélyt a ke­resőképtelen tag előző évi egy hónapra jutó átlagos részese­dése alapján célszerű megálla­pítani. A betegségi segély ja­Nem maguk cipelik már a gon­dokat. Szövetségesek tábora ve­szi őket körül. Volt idő, amikor csak a puszta számokat nézte jó néhány vezető. Persze, ez is fon­tos. Tudni kell: száz hold sző­lőt telepítünk, száz lakást épí­tünk, ennyi meg ennyi mázsára növeljük a termésátlagot. De ki telepít, ki épít, ki növel? Előfor­dult az is, hogy sokan passzívan várták, hogy a terv ki tudja, ki­nek az erejéből valóra váljon? Most már megvan a kommunis­ta derékhad, mely tettekkel agi­tál, melynek szenvedélyévé vált a cselekvés, és jól megtanult dolgozni, cselekedni. Ennek a derékhadnak van koncepciója, világos célja, távlatokban, ösz- szefüggésekben lát, tudja, hogy mit akar mit kell tennie, örül az újnak, elhessegeti azok félel­mét, akik az új sikerét maradi, merev emberektől féltik. Meglehet, akad ilyen Is közöttük, aki fél az újtól, fél a gondolkozástól, a tettektől. Ezek­nek bizony a távlatok meleg na­pokat ígérnek. Az új stílus, a szocialista demokrácia legszebb vonásainak kiterjedését követeli. A mi demokráciánk: részt vál­lalni a tettekből, a felelősség­ből. nemcsak a döntés, hanem a megvalósítás jogát is jelenti. Lenyűgöző a távlati kép a fel­hők magasából, de a tennivalók heve mégis csak itt süt legfor­róbban föld- és emberközelben. A megyei titkár is így érzi ezt, s a látott egészet most újra ré­szekre bontja, megbeszéli övéi­vel. ki mit tegyen holnap és hol­napután. Kékesdi Gyula vasolt napi összege az fgy tct­számított egy napra jutó része­sedés 50—75 százaléka. A tbc-ben megbetegedett ter­melőszövetkezet’ tag részére — állami forrásból — a betegség tartamára rendszeres anyagi tá­mogatást kell nyújtani. [la a termelőszövetkezettől kapott be­tegségi segély az olyan tagnál, akinek eltartásra szoruló csa­ládtagja is van, nem éri el a napi 40 Ft-ot, az olyan tagnál pedig, akinek eltartásra szoruló családtagja nincsen, a napi 30 Ft-ot, a betegségi segély összegét napi 40, illetőleg 30 Ft-ra kell kiegészíteni. A támogatás ősz- szege azonban napi 6 Ft-ná! több nem lehet. | A , SZÜLÉSI! segélynél a tár- sadalombiztosí tótól járó anya­sági segély feltételeit az általá­nos szabályokkal összhangban állapították meg. Annak a nő­nek, aki a munkaviszonyban álló nők anyasági segélyének feltételét — 270 napi biztosítá­si idő a szülést megelőző két éven belül — a termelőszövet­kezetben végzett munkával tel­jesíti, ugyanolyan összegű anya­sági segélyt kell adni, mint amennyi a munkaviszonyban ál­ló nőknek jár (Első szülésnél 700, második és további szülé­seknél 600 Ft.) A jelenlegivel azonos összegű — 500, illetve 400 Ft — anyasági segély jár annak a nőnek, aki az előző két évben 150 napon át, két vagy ennél több, 10 éven aluli gyer­mek gondozása esetén legalább 50 napon át, részt vett a közös munkában. A termelőszövetkezetekben tagként dolgozó nők szülési sza­badságát a munkaviszonyban állókéval azonosan, 20 hétben kell megállapítani. A terhessé­gi-gyermekágyi segélyt helyet­tesítő szülési segélyt továbbra is a termelőszövetkezetek fize­tik. Azoknak a szülő nőknek, akik a közös munkában az elő­ző évben legalább 150 (8 órára átszámított) munkanapot dol­goztak, a szülési szabadság ide­jére az előző évi átlagos része­sedésük arányos részét kell fo­lyósítani, az ennél kevesebbet, de legalább 100 naipot dolgozó nők a szülési szabadság min­den hónapjára előző évi átla­gos havi részesedésük 75 száza­lékát kapják. A szülési szabad­ságra járó segély legkisebb összege napi 30 Ft lehet. | A MÓDOSÍTÓ| rendelkezés értelmében igen jelentős az elő rehaladás a termelőszövetkeze­ti tagok családi pótlékának ki- terjesztésében, A termelőszö­vetkezeti tagok jelenleg csalá­di pótlékot három, 10 éven alu­li gyermek. után kapnak. A családi pótlék összege 210 Ft, s ez minden további gyermek után 70—70 Ft-tal emelkedik. Az idevágó határozat előírja, hogy július 1-től a termelő­szövetkezeti tagoknak két gyer­mek után is jár családi pótlék, a korhatár pedig tíz évről ti­zennégyre emelkedik. A csalá­di pótlék összege továbbra is gyermekenként 70—70 Ft. A termelőszövetkezeti tagok egészségügyi és szociális ellá­tottságának továbbfejlesztése népgazdasági szinten, éves vi­szonylatban igen jelentős, mint­egy 300 millió forint többlet- juttatást jelent. | A FELSOROLT^ rendelkezé­sek világosan" mutatják, hogy a jövőben az eddiginél is na­gyobb jelentőséget kap minden tekintetben az, hogy a közör gazdaság dolgozói milyen mér­tékben vesznek részt a közös munkában. Azok a tsz-gazdák. akik egész éven át becsülettel dolgoznak, a szociális ellátás szempontjából is előnyösebb helyzetbe kerülnek. N. S.

Next

/
Thumbnails
Contents