Petőfi Népe, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-05 / 132. szám
Irta: Szabó Ferenc, Az úttörők évfordulója a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnökségének titkára XXL ÉVF., m sz. Ara SO fillér 1966. JÓN. 5, VAS. Pedagógusnapi ünnepség Kecskeméten A megyei tanács vb művelődésügyi osztálya tegnap délelőtt Kecskeméten, a Szakszervezeteik széházában ünnepséget rendezett a 15. Pedagógusnap alkalmából. Az ünnepségen megjelent Pankovits Józsefné ország- gyűlési képviselő, a megyei Nőtanács titkára, dr. Kőrös Gáspár, a megyei tanács vb titkára, a város és a járás párt és állami vezetői, a KlSZ-bizottsá- gok képviselői. A megyei párt- bizottságot Bodor Jenő, a propaganda és művelődési osztály főelőadója képviselte. Az ünnepséget Tövis Ferenc, a megyei tanács vb művelődési osztályának vezetője nyitotta meg, majd Madarász László, a megyei tanács vb elnökhelyettesé mondott beszédet, összefoglalta az elmúlt esztendő eredményeit, s ezekről többek között a következőket mondotta: — Az oktató-nevelőmunka színvonala az elmúlt évben is tovább emelkedett. Szélesedett az iskolareform végrehajtásaként az új tankönyvek, tantervek bevezetésének köre az általános iskolákban, s a középiskolák is megkapták a Nevelési Tervet, az Osztályfőnöki Kézikönyvet, valamint az új Tantervet és Utasítást. Ez a gimnáziumok és a közgazdasági szakközépiskolák első osztályaiban valamennyi tantárgynál bevezetésre került. Az ideológiai irányelvek nyomán jelentős megélénkülés tapasztalható a tantestületekben. Bátrabbak a viták, a hozzászólások, nyilatkozatok és tanáraink a politikai, erkölcsi, világnézeti nevelési lehetőségeket egyre gyakrabban és egyre természetesebben használják fel, ha nem is mindig egyforma mélységben és sikerrel. Valamennyi iskolafajtánknál és intézményünknél tapasztalható a fejlődés. Folytattuk a körzetesítési program végrehajtását: 1965. szeptemberében 6 újabb iskolát körzetesítettünk, s az általános iskolai diákottho- honi helyeket 150-nel bővítettük. Két Új otthont hoztunk létre 120 gyerek számára. így a szak- rendszerű oktatásba bevont tanulók aránya az előző tanévi 81,4 százalékról 83,18 százalékra emelkedett. Az általános iskolai napköziotthonok befogadó- képességét 15 csoporttal bővítettük. Növeltük az általános iskolai gyakorlati foglalkozások bázisát is: 1295-tel több általános iskolai tanuló részesült politechnikai oktatásban, mint az előző tanévben. A középiskolákban a tagozatok arányszámát sikerült valamivel javítani: a szakközépiskolai tagozatba Járók arányszáma az elmúlt évi 14,5 százalékról 19,04 százalékra emelkedett. — Mindez egy esztendő alatt következett be, — folytatta a szónok —, s aki nem él együtt az iskolával, talán nem is tudja felmérni, hogy ezek mögött a szerény eredmények mögött is mennyi egyéni és kollektív erőfeszítés van, milyen gondos tervező, elemző és mindennapi gyakorlati munkát kellett ezekért kifejteni. Pártunk és kormányunk elismerésének megnyilvánulása az, hogy a tanév folyamán sor került a pedagógusok régen várt illetményrendezésére. Most rajtunk, a gyakorló pedagógusokon és a művelődésügyet irányító szerveken a sor, hogy méltók legyünk pártunk és kormányunk bizalmára, élni tudjunk azokkal a lehetőségekkel, melyek adva vannak számunkra. Tovább kell javítanunk az oktató-nevelőmunka eredményességét. Különös hangsúllyal kell foglalkoznunk továbbra is a nevelés elsődlegességével. Fokozni kell erőfeszítéseinket a felnőttek oktatásában a legalsóbb foktól a legmagasabbig. Tanuljunk meg hosszabb távon gondolkozni, a valóság jelenségeit gondosan elemezve reálisan megszabni feladatainkat. Erre tanít bennünket pártunk és a nemzetközi munkásmozgalom gyakorlata — hangsúlyozta beszéde befejező részében Madarász László. Az ünnepi beszéd elhangzása után a megyei tanács vb elnök- helyettese átadta a legkiválóbb nevelőknek és oktatásügyi dolgozóknak a kitüntetéseket. A kitüntetett pedagógusokat ezután az óvodások, az úttörők és a KISZ-szervezetek képviselői köszöntötték dallal, verssel, virággal; • Végezetül Tölgyesi János mondott köszönetét a kitüntetettek nevében az elismerésért. Ezután a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya fogadást adott az ünnepeltek tiszteletére, ahol a megye minden részéből összegyűltek barátságos hangulatban sokáig elbeszélgettek. (Folytatás a 9. oldalon.) Egymillió kétszázezer kisdobos és úttörő, ötvenezer ifjú és felnőtt úttörövezető dolgozik ma a Magyar Ü ttör ők Szövetségében, amelynek 20 éves jubileumát ünnepli társadalmunk. Rajtuk kívül már másfél millió azoknak a száma, akik tagjaik voltak és azóta a KISZ-ben, vagy más társadalmi szervezetben tevékenykednek. Hazánkban 1946-ban bontott zászlót hivatalosan az úttörőmozgalom. Tudjuk, hogy a romokban heverő országban, a jövőért cselekvés legszebb fejezete volt a sivár gyermek- élet szebbé, hasznosabbá tételére törekvés. Sok helyen, bányavidékeken, üzemek mellett, kis falvakban, városi lakóterületeken egymástól függetlenül, jóval a „hivatalos születésnap” előtt gyúltak ki az úttörők tábortüzei. Tisztelet és köszönet mindazoknak a forradalmároknak, akik megteremtették a születés lehetőségét, vállalták az első bizonytalan lépések irányítását és különösen köszönet mindazoknak, akik közvetve vagy közvetlenül kitartottak mellette. I ttörő születésnap, nemzetközi gyermeknap, országos úttörőtalálkozó — egész társadalmunk ismeri ezeket a szavakat. Ezen a napon képletesen -az egész társadalom köszönti a gyermekeket. Köszöntőnk legyen őszinte,- egyszerű, de tartós. Fogjuk kézen őket, valamennyi gyermeket, a kékes vörösnyakkendősöket. Ez az ő napjuk, amolyan második névnap, vagy születésnap. Az első — a családban — azt jelképezi, hogy milyen fontosak szüleiknek, ez a közös ünnep azt jelenti, hogy milyen fontosak az egész ország népének. Köszöntésünket ne szavakkal. hanem a tettek nyelvén mondjuk.., Hisz tőlük is ezt várjuk. Sokán vannak még köztünk, akik nem veszik észre, milyen hatásos jellemformáló eszköz és erő a gyermekek saját szervezete. Csak gyerekes mulatságnak, vagy rosszabb esetben: haszontalan időtöltésnek vélik a gyermek úttörőcsapatbeli tevékenységét. Az ünnepélyeken felvonuló fehér- inges csapat nem elsősorban szívet vidámító dekoráció; a forradalmi múltat, vagy a jövő szakmáit kutató gyerekek buzgalma — nem üres időtöltés; a közös éneklés, a faültetés, a táborozás — nem elsősorban játék. Ha mindezt jobban megismerjük, ha mindnyájan egy kis részt vállalunk belőle, nem maradnak kétségeink. Mi, felnőttek sokat jelentünk számukra. Ránk tekintelek. Tőlünk tanulják jó és rossz szokásaikat. Tőlünk tanulják megbecsülni, vagy lebecsülni a kapott jót. Lelkesedésünk vagy közömbösségünk, munkálkodásunk vagy tétlenségünk irányt- adó számukra is.. Ez arra kötelez mindnyájunkat, hogy többet és jobban tegyünk értük, csak így lehetséges, hogy többet és jobbat követeljünk tőlük. _ Ez legyen hát a mi születésnapi köszöntésünk. Ismerje meg minden felnőtt az egyszerű és mégis bonyolult, a szép gyermekvilág életét. Engedje és küldje gyermekeit a hasznos úttörő tettekre és ha kérik, vagy ha látja, hogy szükség van rá, siessen a mozgalom, a gyermekek segítségére. Ez a jövő, és a saját gyermeke érdekében végzett legszebb tett. Ulánbátorba érkezett a magyar pártküldöttség ULÁNBÁTOR. (MTI) Szombat délután repülőgépen Ulánbátorba érkezett fa Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a Mongol Népi Forradalmi Párt XV. kongresszusán résztvevő küldöttsége. A küldöttség vezetője Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, tagjai: Köteles Jenő altábornagy* az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, a honvédelmi miniszter első helyettese és And- rásfi Gyula, a Magyar Népiköztársaság mongóliaá nagykövete, aki Ulánbátorban csatlakozott a küldöttséghez. A delegáció fogadtatásán megjelent Sz. Luvszan, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács első elnökhelyettese, P. Sagdarszuren, a KB pártközi osztályának vezetője, ÍJ. Cend- Ajus, a honvédelmi mimisztérum politikai főcsoportfőnöke, L. Rencen földművelésügyi miniszterhelyettes és M. Tísamszran, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete. A képen: Madarász László az ünnepi beszédet mondja. Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa szombaton délelőtt ülést tartott. Határozatot hozott Szarvas községnek járási jogú várossá alakítására. A megyei tanácsok javaslatára Baranya megyében 20 községet, 4 közös tanácsba, Borsod megyében 2 községet 1 közös tanácsba és Szabolcs megyében 10 községet 5 közös községi tanácsba vont össze. I Az Elnöki Tanács végül egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) A csatorna életrajza iß. oldal) Tárgyalóteremből (4. oldal) Fapuskások (4—5. ól-dal) Pártszervezet — női szótöbbséggel (5. oldal) Látóhatár (6. óddal) Egy parasztfiúhoz... (6. oldal) „íz érzelmek iskolája“ (7. oldal) 4 szökőkút . . ■ (7. oldal) Édöske fi. oldal) Az otthon légköre <®. oldal) . : í
