Petőfi Népe, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-04 / 131. szám
1366, Június 4, szombat t 3. oldal Még mindig nincs rend a téglások házalóján A pártbizottság megtárgyalta Tájékoztatás és tájékozottság a pártmunka fontos eleme Két hónap kevés ahhoz, hogy egy, vagy több fegyelmezetlen emberből öntudatos, minden tekintetben kifogástalan dolgozót neveljen az üzem. De ahhoz két hónap is elegendő, hogy a vezetőség érvényt szerezzen a munkafegyelem alapvető normáinak. Két hónap telt el azóta, hogy a Kecskeméti Téglagyár termelési tanácskozásán elhangzott égy tucatnyi szép ígéret: „Segítséget adunk Joó József telepvezető mellé, betölt- jük a művezetői státuszt” — ígérték a vállalat központjából érkezett elvtársak. „Kemény fegyelmező eszközöket alkalmazunk a munka közben italozó dolgozókkal szemben. Helyreállítjuk a munkafegyelmet” — mondta Joó József. Elhangzott továbbá, hogy végre megszervezik az üzemben a munkaversenyt, életre keltik a szakszervezetet — ami akkoriban mindössze 14 tagot számlált. Végül, de nem utolsósorban, ígéret született arra vonatkozóan is, hogy idén maradéktalanul teljesíti tervét a téglagyár, javítja az áru minőségét és a tervezettnek megfelelő szinten tartja az önköltséget. Mi valósult meg eddig a szép ígéretekből? Füstbement energia Joó József a pozitívumokkal kezdi a választ: — Májusban a tervezett 700 ezerrel szemben 763 ezer téglát égettünk. Ezzel sikerült pótolni az első negyedévi lemaradást. Jól alakult a nyerstéglagyártás is: a tervünkben 1 millió 50 ezer tégla szerepel, ténylegesen 1 millió 130 ezret készítettünk. — A mennyiségi adatok biztatóak. De vajon csökkent-e például a szénfelhasználás? — Sajnos, nem a kívánt mértékben — ismeri el a telepvezető. — A kemencék kihasználása ugyanis még mindig nem jó. Nem egyenletes a termelés és ebben közrejátszik az is, hogy bár javult a munkafegyelem, még mindig előfordul a munkaközbeni italozás. — Van már űj művezető? — Nincs. Ajánlkozó lenne, de nem tudunk lakást szerezni a számára. vesen tanítja az érdeklődő Bakró Lászlót. Ipari szobrászművészt akar belőle „faragni”, de mivel közismerten haladó magatartása miatt nem tarthat tanítványt, hozzásegíti, hogy a Vár műgondnokángl képezze magát. Két évig kellene még tanulnia. hogy képesítést szerezzen, de 1943-ban elviszik katonának. Élelmezési osztaghoz kerül, s ekkor hozza össze a hadisors a félegyházi Rózsa Lajossal. A két katona jóban-rosszban összetart, s a háború utolsó szakaszában Simontornyára vetődnek. Betérnek a gazdátlanul hagyott bőrgyárba, amelynek kapuján • éppen akkor gördül ki rablott rakományával egy német teherautó. 4 gyárban csellengő Rózsa és Bakró felfedezi, hogy az épületet aláaknázták a sebbel- lobbal eltávozott németek. Hatástalanítják a gyújtószerkezetet, a robbanóanyagot pedig beleszórják a Sió folyóba. Igen ám de Hitler hordájából visszatér egy hadnagy és két katona, hogy felrobbantsak a gyárat. Nyomban észreveszik, hogy keresztülhúzták számításukat. Rózsát az emeleten találják. s ki akarják dobni az ablakon. A hadnagy az udvaron észreveszi Bakrót. Egyszerre dördül egymásra a fegyverük, de egyikük sem talál. Illetve... — Megszervezték a munkaversenyt? — Nem. — Szakszervezeti gyűlés volt azóta? — Nem. — Szaporodott a szervezett dolgozók száma? — Nem. Megkívánja a szervezet? Tóth István „kemencés”. Azok közöt dolgozik, akik korábban elég gyakran megszegték a fegyelmi előírásokat — egy kis borocska kedvéért. Kertelés nélkül, őszintén válaszol a kérdésre: — Bizony, iszunk néha még most is munkaidő alatt. A mi munkánk nagyon nehéz. Megkívánja az ember szervezete az italt. Valóban nehéz. Tóth István másodmagával 16 ezer téglát rak be naponta a kemencékbe. Sokat izzadnak és természetesen szomjasak is. De az alkohol csak ideig- óráig enyhíti a szomjat. Átmenetileg feidoppingolja a szervezetet, röviddel később azonban ólmos fáradtság vesz erőt a szeszbaráton. „Nem azért gürcölök” A fiatal Dunai Ferenc az üzem egyik legnehezebb munkáját végzi: naponta 80—90 talicska szenet zúdít a kemencékbe. Egy-egy rakomány súlya több mint .100 kiló. — Igaz-e, hogy alkohol nélkül nem megy az ilyenfajta munka? — Én megvagyok a szesz nélkül. Sajnálnám is a pénzt érte. Nem azért gürcölök, hogy a zugbormérőkhöz hordjam a forintokat. Még ha társaságban vagyok szombat este vagy^ya- sámap, akkor is mértéket tartok. Mert — mondanom sem kell — azért megiszom a sört, vagy a bort ém is, munka után. A kereskedő ígér Hogyan juthatnak italhoz a téglások? Behozzák magukkal a műszakra? Joó József szerint inkább elmennek napközben a közeli taEkkor hangzik el Rózsa segélykiáltása. Bakró jobb kezének a mutatóujja azonban nem hajlik fegyverének az elsütő billentyűjére. És ekkor kezd ke- lepelni a szovjet gépfegyver. A németek nyúlcipöt húznak — s nem marad a gyárban a két menekült magyar őrvezető sem. Szívük mélyéből gyűlölik a fasisztákat, de nevelésük folytán félnek a szovjetektől is. Hetekig kujtorognak egyik magyar alakulattól a másikig, — s közben Bakrónak eipónyira dagad a jobb keze, daganat van rtiár a hóna alatt is. Mert bár a német hadnagy fegyverének a lövedéke közvetlenül nem találta el, egy darahkája a betonfalról visszacsapódva belefúródott a kezefejébe. Nem mer katonaorvoshoz fordulni, nehogy magyarázatot kelljen adnia megsebesülésének körülményeiről. Csallóközben járnak már, amikor egy keceli orvos (a nevére nem emlékszik, talán nem is mondta meg neki) segít rajta. A munkaszolgálatos orvos petróleumlámpa fényénél ollóval „megoperálja” a kezét — s Bakró László látszólag gyógyultan éri meg a felszabadulást Visszatér Csepelre, ahol fájó szívvel veszi tudomásul, hogy a nyilasok meggyilkolták a szobnyákra, vagy az alig 50 méterre levő magánkiskereskedőhöz. — A boltban lehet inni? — fordulok Tóth Istvánhoz. — Bent nem, de az utcán igen — válaszol. A téglagyár óriási területen fekszik és mindössze egy rossz, itt is, ott is lyukas drótkerítés övezi. Az egyik — szinte kapunak is beillő nyílás — éppen Miklós György fűszerkereske- désével szemben tátong. — Találnak másutt is innivalót bőven. De ha ezzel segíthetek, a jövőben munkaidő alatt nem szolgálom ki a téglagyáriakat — ígéri a kereskedő. A nevelés is fontos — Történt-e felel ősségrevo- nás az utóbbi időben? — Két dolgozót írásban figyelmeztettem — válaszol Joó József. — Elboosájtás? — Nehéz pótolni az embereket. Valóban nem könnyű pótolni egy kipróbált, régi téglást. Még akkor sem, ha a fizetés valóban szép, hiszen az igyekvők a nyári hónapokban jóval felül keresnek a havi kétezren. És az elmúlt télen már fagyszabadságra sem kellett küldeni a családos dolgozókat. Nehéz kimondani, mégis ki kell: Még mindig nem elég szigorú Joó József. Mint régi téglásnak a kelleténél többször lágyul meg a szíve. Igaz, hogy nemcsak a legkeményebb fegyelmező eszközök hozhatnak sikert. Ideje lenne végre hozzálátni a téglagyári kollektíva neveléséhez, a szakszervezet újjászervezéséhez is. Sok szép előadás hangzik el megyeszerte az alkohol káros hatásáról. A téglagyárban még sohasem szerveztek ilyet. És azt is meg kellene magyarázni a téglásoknak, hogy milyen sok veszélynek van kitéve az italos ember a tüzes kemencék mellett. Március végén már egyszer megkérdeztük, most ismét ezt tesszük: mikor lesz rend végre a Kecskeméti Téglagyárban? Reméljük, hogy nemcsak ígéret, hanem gyors, hathatós intézkedés is érkezik válaszul a vállalat központjától. Békés Dezső rászatra tanító első mesterét, Schein Zoltánt. (A kegyelet utcát nevezett el a mártír művészről.) Második mesterénél. Lorenz Károlynál folytatja tanulmányait, s 1947-ben megszerzi az ipari szobrászművészi képesítést. Nagy kedvvel él hivatásának, s szép jövőt jósolnak neki. Két év múlva azonban mind élesebb fájdalmat érez a kezefejé- ben. A kórházban megröntgenezik, s kiderül, hogy a kéztő- csontok között otj; lapul a fasiszta lövedék egy parányi re- pesze. Megoperálják __ <je béná k maradnak az ujjai. Többé nem tud szobrászvésőt kézbe venni. Gyötrelmes hónapok, évek következnek. Elhelyeznék a hivatása gyakorlásához mérten száz- százalékos. egyébként sokkal kisebb arányban rokkant Bakró Lászlót portásnak, vagy hasonló beosztásban — de lázong benne az alkotó, a tevékeny ember. Visszatér szülőfalujába, Kis- kunmajsára, s megházasodik. Felesége parasztcsaládból való, s a művész férj megkedveli mellette a gazdálkodást. Ebben is a tökéletességre törekszik, s eleinte négy országosan törzskönyvezett tehenet tart. Mondják, az ötvenes évek derekán négy tehéntől senki nem adott JOGOSAN tekinthetjük a IX. pártkongresszust előkészítő munkánk első, jelentősebb állomásának azt a városi pártbizottsági ülést, amely a párt belső életével kapcsolatos kérdéseket vitatta meg. A vita alapját képező beszámoló részletesen elemezte a pártbizottság, a végrehajtó bizottság és az alapszervezetek "tevékenységét, s ezek alapján állapíthatta meg, hogy városunkban a pártélet fejlődése jó ütemű, tartalmában is megfelelő. Alapja e fejlődésnek, hogy a választott testületek rendszeresen foglalkoztak a párt belső életét befolyásoló mozzanatokkal. A városi pártbizottság és végrehajtó bizottsága testületi ülésein például, az utóbbi egy év alatt tizenkét olyan témát vitatott meg — s hozott e témakörökben megfelelő határozatokat is —, amelyek a párt belső életével közvetlen kapcsolatban állnak. Ezek között szerepelt a párt- és tömegszervezeti oktatás, a pártvezetőségi tagok ideológiai és szakmai felkészültségének vizsgálata, s a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok. Elemeztük a pártcsoportok, a népfront- és a KISZ- bizottság munkáját, a tagjelöltfelvételt, a társadalmi bizottságok működését, a párt káderpolitikát elveiből adódó városi feladatokat. Ezenkívül — ugyancsak az említett egy év alatt — nyolc alapszervezet és két egységes vezetőség munkáját vizsgálta meg a végrehajtó bizottság. * 60 Ál A MÁR azt is megállapíthatjuk, hogy a vizsgálatok és határozatok hatékonyak voltak, hatásukra növekedett a tömegszervezetek aktivitása, s mind több az ideológiai képzésben résztvevők száma. A most zárult művelődési évadban például a felnőtt lakosság 21,7 százaléka vett részt a párt- és tömegszervezeti oktatásban, a párttagságnak pedig csaknem 60 százaléka jelentkezett ideológiai továbbképzésre. Megfelelően alakult a tag- és tagjelöltfelvétel is, városunkban öt év alatt több mint 50 százalékkal nőtt a párttagok száma. Ami az összetételt illeti: Az utóbbi két évben felel annyi tejet a faluban, mint őÖt évvel ezelőtt rátért a libanevelésre. Tavaly már 800 rajnai hízott libát és jelentékeny mennyiségű tollat adott át a felvásárlónak, összesen 140 ezer forint volt ebből a bevétele, s májprémium címén is kapott 1400 forintot. (Eredményei alapján a libatömő társulás elnök- helyettesévé választották.) Mivel béna ujjaival nem tud libát tömni, s mert nem nézhette el, hogy a felesége kínlódjék e nem könnyű munkával, libatömőgépet szerkesztett. Ezzel félperc alatt lehet egy szárnyas begyébe juttatni az elegendő mennyiségű kukoricát. A lábbal hajtható elmés szerkezet tanulmányozása végett már tiszántúli libatenyésztők is felkeresték, S úgy hírlik: az illetékes szervek most foglalkoznak a találmány szabadalmaztatásával. (Egyébként három kisebb fajta keltetőgépet is konstruált Bakró László.) A néhány napos szárnyasok vidám danája közben annyi lelkesedéssel és alapos szakértelemmel beszél a libatenyészté^- ről, mintha mindig ez lett volna a hivatása. Azt hiszem, azért van ez így, mert életpályájának nagyívű körén mindig megmaradt alkotni vágyó embernek. Tarján István I vett tagjelöltek nagy többsége — 50 százalékot meghaladó aránya — fizikai munkás, termelőszövetkezeti tag, 16 százaléka értelmiségi. A tagok között egyre kevesebb a nyolc általánosnál alacsonyabb végzettségűek aránya. Az elmúlt két év alatt tizennégy új alapszervezet alakult, főleg üzemekben, s ma már minden termelőszövetkezetünkben működik pártszervezet. Ide kívánkozik az is, hogy az utóbbi években kiteljesedett az alapszervezetek kezdeményező készsége, sokat javult tevékenységük. ft AGY SZEREPE volt az előrehaladásban a megyei kezdeményezésre indított vezető- képzésnek, valamint az alapszervezeti vezetőségi tagok ideológiai és szakmai képzésében elért eredményeknek. To- vábfí javult a párttagok aktivitása is, a legfrissebb adatok szerint mintegy 70—75 százalékuk vesz részt rendszeresen a pártrendezvényeken, s végez pártmunkát az alapszervezetekben. Ám, nemcsak a fenti megállapítás, számos más jel is arra vall, hogy a párttagság túlnyomó többsége eleget tesz kommunista kötelezettségének, a kommunista erkölcsi normák szerint él. Mindezek alapján a pártbizottság megállapította, hogy a párt belső élete kedvezően alakul, helyes munkamódszerek alapján biztatóan fejlődik a pártmunka, jóllehet néhány vonatkozásban még mindig akad javítani való. A feladatok között elsőként szerepel a tájékoztatás és tájékozottság további javítása a választott pártszervek tagjainak körében. A rendszeres és pontos tájékoztatással el kell érni, hogy minden választott pártszerv tagja pontosan és alaposan ismerje a város társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális helyzetét, a további fejlődés lehetőségeit. E cél érdekében eddig is helyesnek bizonyultak a pártbizottsági tagok részére rendszeresített fogadónapok, a vb elé kerülő anyagokról adott tájékoztatások. Ez széles körű tájékozottságot nyújtott a fontos kérdésekben. Indokolt, hogy a jövőben a testület tagjait fokozottabban vonjuk be különböző munkaterületek vizsgálatába, s ezek során konkrét feladatokkal is megbízzuk őket. Mindezek mellett nem szabad megfeledkezni arról, hogy a pártbizottság tagjainak a legaktívabban saját, alapszervezetükben kell tevékenykedniük. Azt már eddig is tapasztaltuk, hogy a tájékozottság, az aktív közéleti tevékenység a testületi életben milyen nélkülözhetetlen alapot teremtenek a termékeny vitákhoz. A városi pártbizottsági ülések vitái során például a testület tagjai általában hozzáértően ítélik meg jelenlegi helyzetünket, s gyakran hangzanak el jobbnál-jobb javasltatok. • Következetesen igénylik azt is, hogy a vb és a függetlenített apparátus segítségével az alapszervezetek tevékenysége — főleg a politikai munkában — aktívabb, harcosabb legyen. OS S/l'Gy KSK FÍ\T csak any- nyit: E legutóbbi pártbizottság’ ülés vitája is hasznos volt egészséges légkört, jó hangúk tót teremtett. A testület tagj- vállalták, hogy tevékenységükkel az alapszervezetekben is hasonló légkör kialakítását se gítik elő. Sipos János, a kiskunhalasi városi pártbizottság titkára
