Petőfi Népe, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-28 / 151. szám
Hatszáznál több gép xxl sw., tői. sz. Ára 60 28, KEDD De Gaulle Kijevbe utazott LENINGRAD (TASZSZ) De Gaulle tábornok és felesége, valamint Alekszej Koszigin miniszterelnök és útitársai kétnapos leningrádi látogatás után, repülőgépen Kijevbe utaztak. De Gaujle rövid üdvözlő beszéddel búcsúzott a lemingrá- diaktól, amelyet orosz nyelven fejezett be „Éljen, Leningrad!” „Éljen, a szovjet nép!”. Couve de Murville francia külügyminiszter és más hivatalos személyiségek is velük együtt utaztak el. Szovjet részről Vaszilij Isza- jev a Leningrádi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke mondott búcsúszavaikat Több a szakképzett segít a betakarításban kombájnos, gyarapodik a szövetkezeti géppark A gépállomások megyei igazgatóságának műszaki osztálya a megye 13 gép- és gépjavító állomásán pontot tett a nyári szemlék után. Sor került a szemle keretében az erő- és a munkagéppark minőségének, állapotának vizsgálatára; ellenőrizték a hó végéig termelőszövetkezeteink részére eladandó gépek javításában elért előrehaladást. Nem kevesebb alapossággal vették szemügyre a szemlebizottság tagjai az állomások dolgozóinak tűzés balesetvédelmi felkészülését. Ami a szövetkezeti gazdaságok betakarítási munkáiban való részvételüket illeti: e célra 364 traktor, 182 SZK-típusú, 57 B—62-s kombájn és néhány cséplőgép áll rendelkezésre az állomásokon. A gépállomási arató-cséplőgépek mindegyikére 314 hold kalászos termésének az elvere- tése jut. Ezt a feladatot kom- bájnosaik igyekeznek túl is teljesíteni. Gyarapodott az utóbbi évben a szakképzett gépvezetők száma: mind a gépállomások, mind a tsz-ek traktorosainak számos tanfolyamon nyílt alkalmuk a kombájnolás szakmai tudnivalóinak az elsajátítására. Idén húsz új, Burián-féle szalmalehúzót is munkába állítottak. A nyári szállítási tennivalókból pedig négy állomás összesen tölbb mint 20 ezer munkaórával veszi ki részét a megyében. A szövetkezeti gazdaságok / csaknem 140 ezer normálholdat kitevő talajmunkát — túlnyomórészt mély és mélyítő szántást — igényelnek szerződésük értelmében a gépállomásoktól. Ez a féladat korántsem meríti' ki a meglevő kapacitást, s ez a tény egyúttal a közös gazdaságok gépparkjának egyenletes növekedését is bizonyítja. A megye tsz-einek és egyéb típusú társulásainak 3465 erőgépe — a gépállomásokéinak csaknem a tízszerese. Kis híján kétszázra rúgó kombájnállományuk; is arra vall, hogy a gépállomástól való hajdani függőségük már a múlté. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására hétfőn szovjet pártmunkásküldöttség érkezett hazánkba. A delegáció vezetője: V. I. Sztyepakov, az-SZKP KB tagja, a Központi Bizottság agi- tációs propaganda osztályának Mint említettük, idén is folyamatos gépvásárok szolgálják az állomások gépparkjának tervszerű felszámolását, ugyanakkor a mezőgazdasági nagyüzemek gépállományának növelését, gyarapítását. Az eddigi javítások minősége megfelelő, s a hó végéig a gépek rendbetételével párhuzamosan azok átadása is mindenütt megtörténik. J. T. vezetője. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Orbán László, az MSZMP KB tagja, a KB osztályvezetője. Jelen volt T. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A hét első napján Az első képen: A Kecskeméti Városi Tanács a megyeszékhely kulturális helyzetéről és feladatairól tárgyalt tegnap délelőtt megtartott ülésén. A rendkívül élénk tanácskozáson tizennégyen szólaltak fel. A tanácsülés résztvevői ezután megválasztották az új népi ülnököket. Képünkön: tíjvári Lajos, a városi tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője a beszámolót tartja. A középső képen: Új gép kezdte meg néhány hete a próbaüzemet a Szék- és Kárpitosipari Vállalat Kecskeméti Gyáregységében. Ez az epedarugót gyártó svájci gép máris 14 ember munkáját végzi el. Naponta 26 heverőhöz szükséges rugót készít, flu- szárik István felügyelete mellett. Ha eléri a teljes kapacitást és két műszakban termel, nemcsak a kecskeméti, hanem más gy árak részére is fog szállítani epedarugót. Jobb oldali képünkön: Három napja tart nyitva a Kecskeméti Katona József Múzeumban a Közép-magyarországi képzőművészek kiállítása. A főleg szolnoki és Bács-Kiskun megyei művészek képeit, grafikáit és plasztikáit összegyűjtő kiállítást már az első napokban igen sokan keresték fel. Szovjet pártmunkáskSIdöttség érkezett hazánkba Terv és távlatok A harmadik ötéves tervet, az ország ötéves munkaprogramját tárgyalta az ország- gyűlés. Ez a terv szerves folytatása az eddigi gazdaságpolitikának és különösen annak az elmélyült, megfontolt, elsősorban nagyobb hatékonyságra és jobb minőségre törekvő gazdasági munkának, amely az utóbbi két esztendő tevékenységét jellemezte. A terv fő jellegzetességei elsősorban a szolid realitásokkal számoló előirányzatok, mind a nemzeti jövedelem, mind pedig annak elosztása tervezésében, tehát a beruházások és a fogyasztás, az életszínvonal alakulása meghatározásában is számba veszünk minden eszközt, amellyel rendelkezünk, illetve amire a követ-' kező években biztosan számíthatunk. Ez nem jelenti azt, hogy nem érhetünk el ennél jobb eredményeket is, azoknak a ma még pontosan fél sem mérhető tartalékoknak a felhasználásával, amelyek az ésszerűbb, intenzívebb, következetesebb, egyszersmind sokkal rugalmasabb gazdasági munkában rejlenek. Ezt szolgálja majd elsősorban az új gazdasági mechanizmus bevezetésével járó számos intézkedés, amelyeknek üdvös hatását, ha számokba nem is foglalhatjuk, de nagyvonalakban már ma is látjuk. Ezzel kapcsolatos, merőben új vonása a tervnek, hogy több fontos vonatkozásban, így egyebek között a beruházásokban is, csak a kereteket rögzíti az egész időszakra, magukat a beruházásokat, még a legjelentékenyebbeket is. csupán az előttünk álló két évre jelöli meg. Bölcsen óvatos, a tanulságokból okulva, a tervezés ^a mezőgazdasági termelés előirányzataiban is. az előző öt évhez mérten 13—15 Százalékos növekedéssel számol. Végeredményben ugyancsak ez a tervezési „stílus” jellemzi az életszínvonal célkitűzéseit. Az egy keresőre számítható 9—10 százalékos reálbér, illetve az egy főre jutó 14—16 százalékos reáljövedelem-növekedés — bár igen tisztes cél — semmi esetre sem a legtöbb, amit elérhetünk. Ha a gazdasági mechanizmus reformjának sok, sok kínálkozó alkalmát felhasználva, jobb eredményeket érünk el. hatékonyabban dolgozunk a termelésben. a beruházásokban és az elosztásban, természetesen a külkereskedelenfben is, akkor több eszközünk lesz az életkörülmények javítására. A harmadik ötéves terv, minden megfontoltságával együtt rendkívül markáns vonásokat mutat. Pontosabban: a megfontoltsága éppen abban fejeződik' ki, hogy igen erőteljesen bővíti azokat a tevékenységi köröket, amelyekben a hazai és a nemzetközi piac szükségleteinek ismeretében — joggal látunk nagy fantáziát. És úgy fejleszti ezeket az ágazatokat, hogy egyúttal figyelembe veszi hazánk adottságait és a nemzetközi kooperációban, mindenekelőtt, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal már kiépült és tovább fejlődő gazdasági együttműködésben rejlő nagy lehetőségeket. M elyek ezek az erőteljes vonások? Mindenekelőtt, hogy az összes beruházásoknak mintegy felét kitevő ipari és építőipari fejlesztés eszközeit nem forgácsoljuk szét számtalan célra, hanem néhány valóban legfontosabbra összpontosítjuk. Ilyen elhatározásunk az egész energiagazdálkodás korszerűsítése, aminek fő jellemzői, hogy a szénhidrogének, tehát a kőolaj és a földgáz aránya 1970-re azösz- szes tüzelőanyag-felhasználás felét adja majd, villamosener- gia-importunkat pedig körülbelül 1000 megawattal bővítjük. Jellemző még a vaskohászat modem technológiájának ki- terjesztése; a szovjet—magyar alumíniumegyezmény értelmében timföldgyártásunk rohamos növelése, amellyel nagyot fejlődik alumíniumiparunk; a vegyipar fejlesztésének változatlan „soronkívülisége”, ami még több műtrágyát és a jelenleginél több, mint kétszer annyi műanyagot, mintegy háromszor annyi szin- tétikus szálat jelent. Az építőipar fejlődésének legjellemzőbb vonáSa. az előregyártó kapacitások, elsősorban a „házgyártás” rohamos fejlődése, aminek nagy része van abban, hogy a sok irányban növekvő építési feladatok mellett is. 300 000 lakás felépítését tervezhetjük. Továbbra is kulcskérdés a mezőgazdaság, mégpedig szoros összefüggésben a termelés fejlesztésével és a termelőszövetkezeti tagok egyenletesebb foglalkoztatásával és jövedelmük növelésével. Nem véletlen, hogy a természeti tényezők miatt óvatos mezőgazda- sági tervezésen belül is vannak kiemelkedő célkitűzéseink, mint például a zöldség- termesztés 45—50 százalékos növelése az 1963—64. évi átlagokhoz mérten. E rövid összefoglalásban érthetően nem térhetünk ki, e nagyobbszabású terv minden fontos vonására, nem utalhatunk bővebben az oktatásügyi a szociális ellátás, az egészségügyi fejlesztés terveire. Ám ezek is, akár csak a termeléssel és a fogyasztással kapcsolatos legfontosabb elhatározások, szerves részei annak az átfogó koncepciónak, amelyben az életviszonyok javításai a szocializmus építése a változatlan társadalmi cél.
