Petőfi Népe, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-25 / 149. szám
í öttel 1906, júnhss SS, saomferf A homokhasznositás tartaléka Ijburgonya októberben A Szeged környéki homoki tanyavilágban és ennek folytatásaként Bács-Kiskun megye több községében kialakult néhány évtizede egy sajátos — a szokástól eltérő — burgonyatermesztési forma, az úgynevezett tarlóburgonya termesztése. A rozs learatása után a sovány homokra mintegy 50 mázsa holdanként] mennyiségnek megfelelő istállótrágyát szórnak ki a tarlóra, a jobb kulturálla- potban levő homokon pedig nem is trágyázzák a tarlót, megszántják mintegy 15—20 centiméter mélyen és vagy szántás közben a barázdába, vagy közvetlenül a szántás után kapával burgonyát ültetnek. A tarlóburgonya termesztéséhez főként rózsatípusú burgonyák honosodtak meg és ezeket Ojtott-rózsa, Tompa-rózsa, Selyem-rózsa stb. néven tartják számon. A piac értékítélete A tarlóba ültetett burgonya augusztus második felében szeptember elején kezd virágzani és októberben rendszerint a talaj- menti fagyokat követő egy-két hétre takarítják be, nem teljesen érett állapotban. Egy ka- tasztráüis holdra számítva átlagosan mintegy 35—40 mázsa burgonya terem. E rózsatípusú burgonyák zömét például a szegedi piacon többre becsülik és keresettebbek, mint a Nyírségből származó Gülbaba, vagy akár más burgonyafajták. A tarlóban termett burgonya télen jól tárolható, tavasszal nem indul korán csírázásnak. E tulajdonsága miatt június végéig, július elejéig különösebb nehézség nélkül eltartható. 'A legtöbb helyen az a gyakorlat alakult ki, hogy április végén ládákba szedik, árnyékos, levegős helyen tartják, mialatt egészséges, jól fejlett fénycsírákat nevel és így ezekkel kerül kiültetésre rozs tarlóba. Jó módszer a leromlás ellen A Szegedi Délalföldi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet az 1950-es években tanulmányozta a tarlóburgonya-termesztést és megállapította, hogy a növény leromlása ellen ez jó módszer. Innen is adódik az, hogy nem egy helyen ugyanazt a burgonyát termesztik szinte kezdet óta. A további vizsgálatok során megállapítottuk, hogy a tarlóban termesztett burgonya alkalmas vetőgumónak tavaszi ültetés céljára is. Tíz év átlagában — ha a talajművelés és trágyázás megfelelő volt — zöldtrágya után 60, istállótrágyázás esetén 70, rétegesen javított homokban 75 mázsa burgonya termett katasztrális holdanként. A kísérletek bizonyítanak Ojatíb vizsgálataink szerint megállapítottuk, hogy nemcsak a tájfajták alkalmasak nyári ültetéssel történő fenntartásra, hanem a Kisvárdai rózsa is. A nyári ültetésből származó Kis- várdai rózsa teljes értékű tavaszi ültetósű vetőmagnak számit. Nem alkalmas tarlóültetésre viszont a Gülbaba és álA jóból — még jobb — Tudom, nincs könnyű dolguk azoknak a gyengén gazdálkodó termelőszövetkezeteknek, amelyek a jó, vagy legalább is a közepes színvonalat akarják elérni. De higyje el, legalább ilyen nehéz a jó gazdálkodást még jobbá tenni. Hiszen mi tavaly már háromszáz mázsán felüli termésátlagot takarítottunk be a cukorrépából, s húsz mázsán felül volt a Sabona átlaghozama is. Innen már nem könnyű tovább lépni... Csordás Mihály, a hartai Béke Tsz főkönyvelője mondja ezeket a szavakat. Többé-ke- vésbé igaza van: a szövetkezet gazdálkodása valóban példamutató. Tavaly az egy szántóegységre jutó bevétel meghaladta a négyezer forintot. A kukorica termésátlaga az elmúlt öt évben csaknem megkétszereződött. Míg 1060-ban, a megalakulást követő évben 430. addig az elmúlt évben már több mint két és fél ezer mázsa húst értékesítettek a 2600 holdnyi összté- rületről. A marhahizlalásnak igen jók a lehetőségei, s ki is használják azokat. A nyugatnémet cég felvásárlója, aki személyesen szokott eljönni a hízómarhákért, legutóbb ezt mondotta: „Önök akár száz évre is berendezkedhetnének a marha- hizlalásra.” Nem beszélve a korszerű, önetetőkkel és itatók- kal felszerelt sertéstelepről, amelynek eredményei szinte egyedülállóak: a hízók 1,10— 1,20 mázsás áüagsúlyát hét és fél hónap alatt érik élj s egy kiló húsra 3.9 kiló abrakot használnak fel. Mindezzel arányban all a gazdák jövedelme, amely az elmúlt évben megközelítette a 19 ezer forintot. Nos, a hartai Békében ilyen előzmények után vetődik fel a kérdés: Hogyan tovább? A válasz azonban kirajzolódott az elnök; Tóth V. Imre beszámolójában, amely a legutóbbi ünnepi közgyűlésen, az oklevélátadás alkalmával hangzott el. — Hogy az «tartgqiffsztfe hozamát növelhessük, ahhoz több takarmányra van szükség — mondotta. — Jelenleg holdanként három és fél mázsa műtrágyát használunk fel. Ezt fokoznunk kell. Három év múlva elkészül a hartai öntözőfürt, s ennek felhasználásával a Béke Tsz területének 1300 holdjára jut mesterséges eső. Saját öntözőtelepünkkel ezt a területet 400 holddal növelhetjük. Azt hiszem, nem túlzás a cél, hogy fűszerpaprikából 80, vöröshagymából 130 i mázsás átlagot fogunk elérni. A tehenek létszámát több mint kétszázra növeljük. Az évtized végére nyugodtan számításba vehetjük a 3800 literes téhenenkénti éves tejhozamot, de egyéni véleményem az, hogy a négyezret is elérhetjük. Lesz 220 anyakocánk. s ezek szaporulata lehetővé teszi, hogy évente háromezer sertést hizlalhassunk meg. Van tehát mód az előrelépésre a Béke Tsz-ben is. Sőt e lépésekre szükség is van — erre hívta fel a figyelmet a közgyűlésen jelenlevő dr. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront főtitkára. Elmondotta, hogy négy-öt év múlva már természetesnek tűnik, ha a hartai szövetkezeti gazdák évente 30 ezer forintos átlagjövedelmet érnek el. A gazdálkodás korszerű fejlesztésének a jegyében már az ősszel hozzáfognak a száz hold szőlő telepítéséhez. Ez is válasz a hartai „hogyan tovább?” kérdésre. — És az is. hogy már a gazdálkodás első évében megalakultak a szocialista címért küzdő brigádok — teszi hozzá Hálák János, a szövetkezet párttitkára. — A címet legutóbb négy brigád nyerte el. Most pedig tíz együttes vetélkedik a cím megszerzéséért. A versenymozgalom tartalékai nagyok, szinte kimeríthetetlenek. Ezért is bízunk az előrelépés sikerében. £• fatálában a hosszabb tenyészidejű fajták. A kísérletek megegyezően bizonyították, hogy a tarlóültetéssel fenntartott, vagy feljavított és tavasszal elültetett burgonya homokunkon többet terem és az étkezési, valamint a vetőgumóarány is kedvezőbb a termésnél. Csongrád megye szegedi járása felkarolva a tarlóburgonya- termesztést elérte, hogy az utóbbi két évben az egész megye burgonyából önellátóvá vált. Ismerve Bács-Kiskun megye homoki szövetkezeteinek lehetőségeit, úgy látjuk itt is érdemes a tarlóburgonya-termesztést felkarolni, elterjesztem. DR. ANTAL JÓZSEF Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, Szeged A tarlóburgonya vetésének előnyeit már a régi gazdák Is Ismerték. Megyénkben Is hagyomány a homokom. Helyesnek tartanánk, ha a mezőgazdasági nagyüzemekben bátrabban alkalmaznák a fentebb leírt módszert. Néhány kezdeményezésről már tudnnk, többek között a bugaci Béke Termelőszövetkezetben Is a leír* módon foglalkoznak a burgonya termesztésével. „Borotválják" a lucernást Másodszorra kaszálják a lucernát a solti Kossuth Tsz-ben. A 45 holdas tábláról a két traktoros, Nyámádi József és Deák András a fűkaszával egy nap alatt „borotválja le” a pillangós növényt. Használhatatlan, vagy csak nem használják? Az önkiszolgáló módszer a kereskedelemben bevált, és rövid idő alatt tért hódított világszerte, így nálunk is. Ez a forma lerövidíti a vásárlási időt. Ez pedig egyaránt hasznos a kereskedelemnek és a fogyasztóknak is. Ha tehát az önkiszolgáló rendszer továbbfejlesztéséről beszélünk, akkor mindenekelőtt a vásárlási idő tovább- csökkentését értjük ez alatt. Erre többféle lehetőség kínálkozik, de kétségkívül a pénztárosok munkájának a meggyorsítása a legfontosabb. Az elmondottak után érthető, hogy lelkesen üdvözöltük a hírt: a Kecskeméti Földművesszövetkezet új típusú pénztárpultokat alkalmaz a piacon épült ÁBC áruházban. E pultok annyiban térnek el a hagyományostól, hogy villany- motorral 'hajtott, rövid futószalaggal vannak felszerelve. A pénztáros a tételezéssel párhuzamosan, a szalagra rakja az árut, a lábpedállal elindítja a motort és a vevő máris átadhatja a helyét a soron következőnek, a csomagolást ugyanis egy méterrel hátrább végezheti él. Mint már hangsúlyoztuk, az ügyes újítást lelkesen üdvözöltük és nagy jövőt jósoltunk neki. Jóslatunk sajnos eddig nem vált be, mert a drága pultokat — százezer forintba került négy darab — nem rendeltetésszerűen használják a pénztárosnők. Vajon miért? Szerintük — és ezzel tökéletesen egyetértett Szalontai Lásdló boltvezetőhelyettes is — azért, mert használhatatlanok. Az egyik — mint mondják: „hála az égnek” — már tönkre is ment, a többinek pedig nagyon búg a motorja, laza a szalagja, lepotyog róla az aprópénz, összetöri az üveget stb. Unszolásunkra mégis megnyomta a pedált a pénztáros kartársnő és azt kellett tapasztalnunk, hogy a villanymotor búg ugyan, de nem nagyon és a szalag engedelmesen viszi az árut. Trepák Árpád, az fmsz áruforgalmi főosztályvezetője szerint a pénztárpultok még nem tökéletesek, de kisebb javítással használhatóvá tehetők. Elhisszük, hogy > a pultok még tökéletesítésre szorulnak. Azt is megértjük, hogy a kevés gyakorlattal rendelkező pénztárosnők félve vállalják a pedálkezelést. De egyik indok sem elegendő ahhoz, hogy a földművesszövetkezet kihasználatlanul hevertesse a drága pénzen vásárolt pultokat. A fogyasztók érdeke azt kívánja, hogy tovább csökkentsék a vásárlási időt. Aki nem tesz meg minden tőle telhetőt ennek érdekében, sőt leplezetlenül örvendezik afölött, hogy máris tönkrement az egyik berendezés, az — enyhén szólva — nem oda való, ahol most van. Békés Dezső r ■ I, Korszerű gyepgazdállcodást Hozzászólás az állattenyésztési vitához Az állattenyésztés fejlesztésének egyik feltétele a rét és a legelőgazdálkodás megjavítása. A nagy adagú műtrágyák termésfokozó hatása nyomán a megyében a termelőszövetkezeti gazdaságok és a legeltetési bizottságok immár 15 ezer holdról takarítanak be 6—8 mázsa szénatermés helyett 20—30 mázsa szénaértéket, holdanként. A tompái Kossuth Termelőszövetkezetben különösen kedvező eredményt értek el. Holdanként, keleken 172 mázsa zöld. illetve 43 mázsa száraz termést takarítottak be. A tapasztalatok szerint a réti széna etetésével is jelentősen lekét növelni a súlygyarapodást. Több gazdaságban végeztünk kísérleteket. A kunbajai Béke Csillaga Termelőszövetkezetben 36, átlagosan 180 kilogramm súlyú növendékmarha 24 nap alatt 11,35 mázsa súlyt vett fel, ami naponta 1,31 kilogramm súly- gyarapodásnak felel meg. Egy másik ellenőrzésnél 68 darab, átag 260 kilogrammos növendék- ®ar||a ugyancsak 24 nap alatt 18,02 mázsa súlyt gyarapítóit, vagyis 1,18 kilogrammot naponta. Mind a két csoport kizárólag a nagyadagú műtrágyázással feljavított legelőn, táplálkozott. A tehenek tejhozamának nemcsak a mennyiség, hanem a zsírszázalék is emelkedést mutat, bizonyságául annak, hogy a gyepek takarmányanyagában minden olyan alkotórész benne van, amelyre az állatnak szüksége van. A tassi Petőfi Termelőszövetkezetben 55 holdon 240 tehén ?3 napig legelt, naponta 70 kilogramm zöld füvet fogyasztott. Ez alatt átlagosan 2 literrel növekedett a tej hozamuk, zsírszázalékban pedig 0,2 százalékos emelkedés jelentkezett. Sajnos, az idei belvizek a gyepeket is nagymértékben károsították, emiatt a tavaszi műtrágyázást sok helyen nem lehetett megoldani. Ez kihat a hozamokra. A gyepgazdálkodásnak egyik feltétele az is, hogy a füvet a legkevesebb veszteséggel hasznosítsuk. A legelő állatok által okozott taposási károk még kezeletlen gyepeken is 15—20 százalékos veszteséget idézhetnek elő. Ezért alkalmazzák a korszerű, villanypásztoros legeltetési módszert. Az állatokat az adagoló kocsik segítségével egyvonalba terelik, és csak annyit legelhet, amennyi a jászol szélessége. Az állatoknak nincs lehetősége a le- geletlen gyepre taposni és a tiprási veszteséget teljesen meg lehet szüntetni. A tapasztalatok szerint a gazdaságok vezetői minden évben jobban és jobban bebizonyított- nak látják a gyepgazdálkodás korszerűsítésének hasznosságát és szükségességét. Jó úton haladunk ahhoz, hogy minél nagyobb területen növeljük a rétek és legelők hozamát, másrészt a legelőfüvet minél kevesebb veszteséggel hasznosítsuk. A kísérletek és a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a takarmányhiányon jelentősen segíteni tudunk, ezzel is. Dr. Bartossik Lajos mezgfja&iasági mérnök I
