Petőfi Népe, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-03 / 130. szám
19M. június 3, péntek 3. oldal Sorra megvalósítják a kommunisták javaslatait a tiszakécskei Új Élet Termelőszövetkezetken Március elején a tiszakécskei Üj Élet Tsz kommunistái a termelés előbbre lendítésére számos javaslatot tettek és vitattak meg a taggyűlésükön. A két nappal későbbi zárszámadó közgyűlésen Vincze Lajos tsz- elnök terjesztette azokat a szövetkezet gazdái elé. Az utóbbiak rendre magukévá tették gazdaságuk pártszervezetének javaslatait és a megvalósításukra határozatot is hoztak. Alig három hónap elmúltával arról számolhatunk be, hogy a közös gazdaságban maradéktalá- nul érvényt szereznek a kommunisták intencióira épült határozatoknak. Kukorica két kísérleti parcellán A többi közt például elhatározták, hogy mind a kötött, mind a homokos talajú területeken növelik a kukorica termésátlagát. Céljuk a holdanként! 80, illetve 60 mázsa csövestermés elérése. Mielőtt azonban a legfontosabb takarmány- növénv egész területén — ösz- szesen 250 holdon — alkalmaznák a magas hozamhoz szükséges korszerű eljárásokat, a gazdaságosság megállapítása végett ebben az évben 20—20 holdon kísérletet folytatnak. A két parcellán alaposabban megmunkált talajba vetették a kukoricát, holdanként 5 mázsányi műtrágyával növelték a talaj táp- erejét (a többi kukoricaföld egy-egy holdja 3 mázsa szervetlen. talajerőpótlót kapott), többször kapálnak, s kétszer- háromszor fejtrágyázzák is a kísérleti növényt. A ráfordítás és a hozamnövekedés egybevetésével állapítják majd meg, hogy jövőre változatlanul, vagy bizonyos módosítással kell-e alkalmazniuk eljárásukat — már a kukorica egész területén. A takarmány gazdaságos termelése végett azt is javasolták a tsz kommunistái, hogy szervezzék meg a lucerna komplex gépi betakarítását. A javaslat máris valóra vált: a szövetkezet vásárolt . egy Mähla- dert. s ventillátoros szénaszárítót is felszereltetett. A tsz- ben elhatározták azt is, hogy a jövő év őszéig 200 holdra növelik a lucernás területét, s — már megtörténtek a telepítés előkészületei. Kétszer több gépi permetezd Hangsúlyozottan szerepelt a kommunisták javaslatai közt, majd a közgyűlés határozatában a 160 hold új telepítésű szőlő gondosabb ápolása, amelyet az előző évben kissé elhanyagoltak. Az eredmény: a két Rapidtox mellé vásároltak két Axiál ventillátoros permetezőt, s az elmúlt hét közepéig már kétszer elvégezték a permetezést. A homokos területek táblásí- tásának fokozott megvalósítása mellett szintén „letették a garast” mind a tag-, mind a szövetkezeti közgyűlésen. Ebből a célból a télen egyébként már jelentős mértékű tereprendezést végeztek, majd — már a közös határozat végrehajtásaképpen — két. összesen 120 holdas parcella szegélyét mintegy 10 ezer csemete elültetésével befásítot- ták. Az idén kukoricát vetettek a szóban levő területre, ahol az előző években vegyes növényeket voltak kénytelenek termeszteni. Nem lesz többé belvizveszély Március elején elhangzott az a javaslat is, hogy ebben az évben fejezzék be a belvízrendezés tavaly ősszel megkezdett munkáját. Nos: a veszélyeztetett 195 holdat körülfogó övcsatornát összekötő lecsapoló csatornákat megásták (bennük foly- dogál már a talajvíz), s a közöttük elterülő parcellák mélyebb fekvésű pontjainak a feltöltését szorgalmasan végzik. S mindezzel korántsem tehetünk pontot a pártszervezet javaslatainak, s azok megvalósításának a végére. A korábbi jó tapasztalatok alapján kiemelt feladatnak szabták meg a zöldségfélék hajtatását és — a szántóföldi mellett — fóliás termesztését. E feladatnak részben már eleget tettek, s nem bánták meg. A javasolt módon termesztett saláta értékesítésével máris 365 ezer forint bevételre tettek szert. Egy kilóval kevesebb takarmány Nem kerülte el a kommunisták figyelmét s nem maradt ki a közgyűlési határozatból az ösztönzés újszerű módja sem, miszerint a premizálást a termelés gazdaságosságától, a tiszta jövedelemtől teszik függővé. Elhatározták például, hogy a baromfitenyésztők vezetője a havi 1800 forint fizetésén felül megkapja a tenyésztés tiszta jövedelmének a 3 százalékát. s az értékesítésre átadott csirkék 130 deka feletti átlagsúlya esetén a súlynövekedés minden dekája után még 50 forintot is fizetnek neki. (Ha, tegyük fel, egy-egy — általában 10 ezer csirkéből álló — turnus átlag- súlya 132 deka, akkor 100 forint a külön prémium.) Természetesen a baromfigondozók ösztönzése is hasonló elv alapján történik. És az eredmény? A már értékesített első tízezres csirkeszállítmány átlagsúlya 138 deka volt, az elhullás aránya pedig az előírt 2 százalék alatt maradt, ami által 2112 forintot takarítottak meg. Jelentős mennyiségű takarmány sem került felhasználásra, minthogy az előző évi 3,6—3,8 helyett most már 2,8 kilogrammal „állítottak elő” egy kiló csirkehúst. A vezető összes prémiuma 3190, az öt gondozóé pedig 4812 forint. Ügy fest, hogy a már szintén átadott második turnus után is hasonló összegű s prémium (.látogatásunk napján még folyt az összesítés), s az idén még 5 szállítmány kerül ki a tsz baromfitelepéről. A „jármüvesek“ rendelvénye Az említett taggyűlésen élénk vita után született meg, majd a közgyűlésen határozatba foglaltatott az a javaslat is, amely szerint a fogatosok és a gépek vezetői a járműveikkel csak rendelvénnyel hagyhatják el a különböző telephelyeket. A rendelvényen feltüntetik a távozás és a visszatérés kötelező időpontját valamint az ezek közt elvégzendő munkát. Amennyiben bárki is megsérti e határozatot, büntetést fizet. A „járművesék” körében eléggé elburjánzott fegyelmezetlenség miatt volt erre szükség. Azóta nagyfokú javulás tapasztalható a traktorosoknál és a fogatosoknál. ami jelentős költségmegtakarítást is eredményezett. Egyszer került sor büntetésre. Egv hónapja új traktoros lépett a tsz-be. aki — jóllehet ismerte a követelményt — az azelőtti szombaton 14 helyett 23 óra 30 perckor tért vissza gépével a telephelyre. Kiderült: a közbeeső időszakban az egyik tanyán italozott. Alighanem százszor is meggondolja ezután az ilyen „görbe napot”, mert a traktor óradíjaként 9 és félszer 40. valamint az ittasság miatt — a szintén közgyűlési határozatban rögzített — 60, összesen tehát 440 forintot kell a közös kasszába fizetnie. Mindent egybevetve: a tiszakécskei Űj Élet Tsz kommunistái megfontolt iránymutatói a termelésnek, a szövetkezet párton kívüli gazdái pedig jó tanítványnak bizonyulnak. Nem kétséges, hosv az alaposan átgondolt közös erőfeszítésekkel tetézik tavaly elért eredményeiket. amikor a tsz vagyonának értéke 7 millióval 36 millió forintra. bevétele az előző évihez képest több mint másfél millió forinttal növekedett, s tízórás munkanaponként 70 forint volt a gazdák jövedelme. Tarján István Ahogy az újítók látják Észrevételek, favasiatok a bajai fogadónapon A közelmúltban három bajai üzemben tartott újítási fogadónapot a Szakszervezetek Megyei Tanácsának közgazdasági bizottsága, az Országos Találmányi Hivatal munkatársaival együtt. A Ganz Villamossági Művek Készülékek Gyárában, a Kismo. tor és Gépgyár 5-ös számú Gyáregységében és a Mezőgazdasági Gépjavító Állomáson számos olyan problémát vetettek fel a gazdasági vezetők és a dolgozók, amelyek más vállala toknál is akadályozzák, vagy legalábbis lassítják az újítómozgalom fejlődését. A Baján szerzett tapasztalatok tehát a megye többi üzemében is hasznosíthatók. Újítás, vagy munka .őri kötelesség? Sokan szóvá tették a fogadónapon, hogy az érvényben -levő újítási rendelet alapján nem lehet eléggé pontosan meghatározni: munkaköri kötelesség-e a benyújtott ésszerűsítés a dolgozónak, avagy újításként kezelhető? A kérdés eldöntése min denekelőtt az újító díjazása szempontjából érdekes, hiszen ha munkaköri kötelességként könyvelik el javaslatát, akkor „csak” erkölcsi elismerésben részesülhet. Megjelenik-e tehát egy olyan új rendelet, amely az eddiginél jobban segíti az újítás elbírálását? A Találmányi Hivatal szakemberei szerint erre a közeljövőben nem kerül sor, hiszen most a gazdasági reformok fokozatos bevezetésére kell a legnagyobb figyelmet fordítania a felső vezetésnek csak úgy, mint a vállalatok irányítóinak. De — és ez a lényeg — a megoldást nem is egy új rendeletben kell keresni. Áz érvényben levő törvény alkalmat ad a vállalatok vezetőségének arra. hogy önállóan döntsék el: munkaköri kötelesség a benyújtott javaslat, vagy díjazható újítás. Sajnos, a felelősségvállalástól még sokan idegenkednek és az esetenként tapasztalható bizonytalanság — ritkábban a helytelen döntés — szüli az újabb rendelet iránti igényt. Több javaslat, kevesebb díj örvendetes, hogy a szóban forgó vállalatoknál több újítási javaslat született idén az első hónapokban, mint az előző év hasonló időszakában. A fejlődést támogatta, hogy az újítási terveket a dolgozók bevonásával készítették el az üzemek és a programokban a legfontosabb gazdasági feladatok megoldását tűzték ki célul. Segítette továbbá a mozgalom fellendülését a A szövetkezeti majorban Bal oldalt: A hartai Üj Elet Termelőszövetkezet dunatetétleni majorjában a közelmúltban készült el 1 millió 200 ezer forintos költséggel egy 144 férőhelyes borjúnevelő. Képünkön: itatás után Flick Mária állatgondozó a karámba hajtja a kisborjúkat. Jobb oldalon: Az ál- 'attenyésztést számot- evően akarják fejlesz- en! a következő években. Nagyszabású épít- ezéshez kezdtek. Tőinek között a képen Iá - itó 50 férőhelyes el!- - ő istálló mielőbbi befejezésén fáradozik a Solti Vegyes Ktsz. pártkongresszus tiszteletére indított munkaverseny is. hiszen az újítás szinte valamennyi szocialista brigád felajánlásában szerepel. A Kismotor és Gépgyár gyáregységében például az első négy hónapban bemutatott újítások 25 százalékát az egyik szocialista brigád produkálta. Elgondolkoztató viszont, hogy a Ganz Villamossági Művek Készülékek Gyárában — és ez korántsem egyedülálló jelenség — a benyújtott újítások számának a növekedése ellenére csökkent a kifizetett újítási díjak összege. A fogadónapon az üzem dolgozói elmondták, hogy viszonylag sok olyan javaslat érkezett be az idén, amely hasznos és elfogadható ugyan, de kévés megtakarítást eredményez, mivel egy kis szériában gyártott cikkhez kapcsolódik. Ha pedig — a kalkuláció szerint — az újítónak 100 forintnál kisebb összeg járna, csak eszmei díjazásban lehet részesíteni. Ezek a kisebb jelentőségű újítások természetesen nem a feladattervben meghatározott célok elérését segítik. Hasznos lenne tehát, ha az üzem vezetősége az eddiginél körültekintőbben mozgósítaná az újítókat a nagyobb, valóban súlyponti feladatok megoldására. A kiállítások haszna Az imént már szóltunk arról, hogy némi bizonytalanság tapasztalható az újítások elbírálása terén. Ennek tulajdonítható az is, hogy a Kismotor- és Gépgyárban — egyébként a megyei átlag sem jobb — az újítási díj mindössze a 6,4 százalékát tette ki a kalkulált eredménynek tavaly. A törvény értelmében a díjazás 2—10 százalék között mozoghat. Bátrabban kell tehát élni az anyagi ösztönzéssel a vállalatoknál, hiszen az erkölcsi elismerés mellett ez is serkenti a dolgozókat. Különösen a gyáregységek újítói szokták panaszolni, hogy igen hosszú ideig tart a javaslatok elbírálása. Hasonló észrevétel a fogadónapon is elhangzott. Ez azonban nem a helybeli vezetőkön múlik elsősorban, hanem azon, hogy a nagyobb újításokat végső fokon a vállalat központjában hagyják jóvá. A Kismotor- és Gépgyár főmérnöke például csak azoknak az újításoknak a sorsáról dönthet, amelyeknek a díja — a kalkuláció szerint — kétezer forintnál kisebb. Kétségtelenül meglehet és meg is kell gyorsítani az újítások elbírálásának az idejét. Az azonban vitathatatlan, hogy a gyáregységeknél a hosszadalmasabb eljárásra szükség van. Különben könnyen előfordulhatna, hogy valamelyik dolgozó olyan ésszerűsítésért kapna pénzt, amelyet egy másik gyáregységben már régen sikerrel alkalmaznak. Hasznosak a megyei szintű Újítási kiállítások, tapasztalat- cserék. Ezt bizonygatták a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat dolgozói. Példaként elmondták, hogy a tavalyi kecskeméti kiállításon bemutatott újításaik iránt fokozottan érdeklődnek a közös gazdaságok. Ügyszólván „piacot” szerzett a bemutató az általuk tökéletesített munkaeszközöknek. Az SZMT közgazdasági bizottságán ezzel kapcsolatban elmondták, hogy a harmadik ötéves terv időszakában ismét megrendezik a megyei újítók seregszemléjét. De helyes lenne — fűzték hozzá —, ha a vállalatok maguk is rendeznének kisebb kiállítást a legsikerültebb újításokból, hiszen az ilyen bemutatók jól propagálják a mozgalmat. Békés Dezső
