Petőfi Népe, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-22 / 146. szám

2. oldal 196C juntas 22, szard* A tábornok útjának otthoni visszhangja A BVT a békéért FRANCIAORSZÁG­BAN senki sem kétel­kedett benne, hogy de Gaulle moszkvai utazá­EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN sült Államokat 'Európá­ból. — A Humanité ve­zércikke ugyancsak ki­emeli a látogatás rendkí­Atrocitások Nyugat-Németországban De Gaulle suhogó esőben beszélt a moszkvaiakhoz MOSZKVA (MTI) De Gaulle keddi programjá­nak egyik eseménye volt, hogy a moszkvai városi tanácsnál tett udvariassági látogatás után meg­jelent a városháza erkélyén és onnan üdvözölte a moszkvaia­kat. Fél négy órakor mennydör­géssel, villámlással kísért fel­hőszakadás zúdult Moszkva bel­városára. A Gorkij utcában már patakokban folyt a víz, amikor de Gaulle tábornok fedetlen fő­vel, a moszkvai elöljárók kísé­retében megjelent a zöld dra­périákkal bevont erkélyen és pár mondatban üdvözölte a he­lyükön rendíthetetlenül kitartó moszkvaiakat. Kijelentette, hogy megőrzi emlékezetében azt a rendkívül meleg fogadtatást, amelyben Moszkvában részesült Beszédét ezúttal is orosz nyel­ven zárta: „Éljen, Moszkva!’ „Éljen, Oroszország!” „Éljen, a barátság!” A francia köztársasági elnök a késő délutáni órákban a moszkvai, francia nagykövetség vendége lesz majd este a Szov­jetunió Akadémiai Nagyszínhá­zában megtekinti Prokofjev; Ró­meó és Júlia című balettjét. He Win Prágában PRÁGA (MTI) Kedden a kora délutáni órák­ban IL—18-as különrepülőgépen Prágába érkezett Ne Win tá­bornok. a Burmái Forradalmi Tanács elnöke és felesége. A burmai államfő — a csehszlo­vák köztársasági elnök meghí­vásának téve eíeget — három napot tölt Csehszlovákiában és tanácskozásokat folytat a két ország kapcsolatainak elmélyí­téséről. BERLIN (MTI) Június 19-ről 20-ra virradó éj­szaka a bajorországi Ludwig­stadt határállomáson a Német Demokratikus Köztársaság há­rom állampolgárát a vonatban letartóztatták, s megakadályoz­ták a továbbutazásban. A letar­tóztatott NDK-beli személyek mindhárman, mint a Nemzeti Front küldöttei, a nyugat-né­metországi Saarbrückenbe igye­keztek, hogy ott a „Németek Szövetségé”-nak és más, törvé­nyesen működő nyugatnémet egyesületnek az írásbeli meghí­vására, részt vegyenek abban a vitában, amelynek tárgya: „Ho­gyan oldható meg békésen a német kérdés?” A küldöttség tagjait, bár erő­teljesen tiltakoztak ez ellen az eljárás ellen, a nyugatnémet ha­tárőrség másnap délig fogva tar­totta. s akkor kiutasították őket Nyugat-Németországból. A nyugat-berlini rendőrség egy többtagú járőre június 19- én behatolt a magasvasút (S- bahn) papestrassei állomására és onnan a közeli rendőrszobára hurcolta a Deutsche Reichsbahn (az NDK-beli vasúti társaság) két rendőrét. A vasúti rendőrök, kötelességüket teljesítve, a tu­lajdonosnő feljelentése alapján, éppen anak felderítésén fára­doztok, ki vagy kik törték fel június 19-ére virradó éjjel az állomás egyik kioszkját. A nyugat-berlini rendőrség beavatkozása jogtalan és ellen­tétes a Nyugat-Berlinnel kap­csolatos egyezményekkel. Az NDK Közlekedésügyi Mi­nisztériuma azonnal megtette a szükséges ellenlépéseket ezzel az önkényes akcióval szemben. Indonézia visszatér az ENSZ-be ? Elhurcolták Tri Quangot HŰÉ. (MTI) Ky tábornok csapatai ked­den délelőtt körülvették a hűéi kórházat, ahol a 13. napja éh­ségsztrájkot folytató radikális buddhista vezért, Thich Tri Quengot tartották életben. A katonák behatoltak a kórház- épületbe és nem sokkal később az ott őgyelgők látták, hogy egy ápolónő, egy orvos és a rendőr­főnök kíséretében gépkocsin is­meretlen helyre szállították. Nyugati újságírók úgy tudják, hogy a 44 éves buddhista bon­cot a phu bai repülőtérre vit­ték, ahonnan valószínűleg Sai­gonba akarták szállítani. Tri Quang támolygott A kéthetes böjt következtében csontig le­soványodott. hír szerint 11 ki­lót vesztett súlyából. Az érte küldött rendőrautóba, amelyet katonai gépkocsik vettek kö­rül, több palack szőlőcukrot is bepakoltak. (Reuter. AP, UPI) COLOMEO. Ceylonban számos politikai párt és szervezet tiltakozást je­lentett be amiatt, hogy a kor­mány a dél-vietnami Ky-rezsim elismerését fontolgatja. (TASZSZ) Az AP hírügynökség időköz­ben jelentette, hogy Ky tábor­nok hozzájárult: hajlandó fo­gadni egy előkelőségekből álló ceyloni buddhista „megfigyelői” csoportot, amely a hét közepén indul útnak Dél-Vietnamba. DJAKARTA. (MTI) Az indonéz ideiglenes népi tanácskozó gyűlés 4. ülésszaká­nak második napján, kedden, megerősítette tisztségében Su­harto miniszterelnök-helyettest, a hadsereg vezetőjét, mint az indonéz kormány legfőbb ügyve­zetőjét — jelentik nyugati híc- ügynökségek. Az ezzel kapcsolatos határo­zat. amelyet' ellenszavazat nél­kül szavaztak meg. hangsúlyoz­za: „Át kell szabni a forradal­mat a nép óhajának megfele­lően, s alá kell támasztani az elnök (Sukamo) politikáját, mint ahogy ezt március 11-i le­velében megfogalmazta.” A legfőbb törvényhozó szerv, most is tankok gyűrűjében hoz­ta meg döntését. A gyűlésnek mär nincs baloldali tagja. Suharto megbízatása az új választásokig ; lesz érvényes. Mint az UPI amerikai hírügy­nökség megfogalmazza, az ideig­lenes népi tanácskozó gyűlés döntése „eloszlatja azokat a fé­lelmeket, hogy Sukamo elnök valaha megint teljhatalmat él­vezhet.” (Reutler, UPI) A Tanjug jelentése szerint az indonéz külügyminisztérium szó­vivője kedden megerősítette, Hogy Indonézia hamarosan visz. szatér az ENSZ-be. Ezzel ösz- szefüggésben olyan magyarázati tál szolgált. I hogy Indonézia ugyan „politikailag” visszavon­ta ENSZ-tagságát, „gyakorlati­lag azonban csak ’megszakította tevékenységét a világszervezet­ben”. A szóvivő hozzáfűzte: „Az ENSZ alapokmánya egyéb­ként sem szabályozza az ENSZ- ből való kivonulás kérdését.” Nemzetközi IKlÁlLIEIllDIOISIZIglÓIP A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága táviratban üdvözölte az Egye­sült Államok Kommunista Párt­jának szerdán megnyíló XVIII. kongresszusát. HAMPTON. (Reuter) A Virginia állambeli Hamp­ton üzletnegyedében hétfőn éj­iéi lezuhant két lökhajtásos bombázó, amely a város felett összeütközött. Az egyik gép azonnal felrobbant a két gép négytagú személyzetének sike­rült az összeütközés pillanatá­ban ejtőernyővel kiugrania, s így megmenekült. A lezuhant gépek azonban legalább nyolc személy halálát, mintegy 45 se­A nagy tanulság A, Szovjetunió elleni támadás 25. évfordulója Csaknem két esztendeje folyt már a második világháború, amikor 1941. június 22-én megkezdődött a fasisz­ta Németország támadása a Szov­jetunió ellen. A náci hadosztályok betörésének híre felháborította a nemzetközi közvéleményt, mert a két ország között változatlanul ér­vényben volt a megnemtámadási szerződés. Igaz, a megelőző két évtized im­perialista külpolitikájának követke- eetesen az volt a célja, hogy a Szov­jetunió elleni háborúra használja fel a német militarizmus növekvő katonai erejét. A nyugat-európai tő­kés kormányok diplomáciája hol nyílt, hol titkolt erőfeszítései nélkül nem jöhetett volna létre az a fasisz­ta katonai hatalom, amely aztán volt bábáinak érdekeit is közvetle­nül veszélyeztetve küzdött a német monopóliumok világhatalmáért. A náci kormány, szövetségeseivel és csatlósaival együtt akkor szánta rá magát a szovjetellenes támadás­ra, amikor úgy vélte, hogy ereje teljében akár az egész világ ellen Is felveheti a harcot. A 117 millióra duzzadt fasiszta birodalom nehéz­ipara 1941-re elérte az 31,8 tonnás acéltermelési szintet és a német ha­diipar rendelkezésére állt a meg­szállt országok évenkénti 15—17 mil­lió tonnás kapacitása is. Tizenegy- ezer katonai repülőgépet, 4 ezei harckocsit és 32S ezer géppisztolyt állítottak elő egy esztendő alatt. A német hadiipar képes volt kielégí­teni egy modern tömeghadsereg leg­korszerűbb igényeit. Fegyveres erőik több mint 7 millió emberből állot­tak és a Wehrmacht vezérkarának régóta kidolgozott terveiben 214 had­osztály számára szabták meg a fel­adatokat. A Szovjetuniót korántsem teljesen felkészülve érte a fasiszták támadá­sa. Ettől kezdve azonban rohamo­san meggyorsult a szovjet állam védere jenek fejlesztése. A szocia­lista iparosítás eredményeképpen 1940-re több, mint 18 millió tonná­ra emelkedett az acél termelése és megkezdődött a szovjet fegyveres erők átszervezése, fegyverzetének ki­Ma már kétségkívül bizonyított tény, hogy a védelmi felkészültség hiányosságaiért elsősorban az a szemlélet felelős, amely a realitást meghaladó mértékben értékelte a megnemtámadási szerződést. A szovjet népek honvédő háború­ja tehát nyomasztó fölényben levő ellenség elleni élet—halál küzdelem­mel kezdődött. E rendkívüli nehéz Időszakban a helytállás és a töme­ges hősiesség olyan egyedülálló pél­dája bontakozott ki, amelyre csak a szocialista társadalom képes. A világ első szocialista államának né­pei, a szovjet katonák, munkások és egyéb néprétegek tagjai példát­lan közös erőfeszítéssel megvalósí­tották ezt az eleinte lehetetlennek tűnő történelmi tettet. 1941 őszére, a fájdalmas vesztesé­gek ellenére, leküzdve a mérhetet­len szenvedést és nélkülözést, meg­állították a fasiszták előrenyomulá­sát. Ettől kezdve azután fokozato­san érvényre jutott a szocialista társadalom és gazdaság alapvető fö­lénye, amely a négy esztendeig tar­tó honvédő háború során mindvé­gig éreztette hatását. A második világháború sorsát alapvetően ez a harc döntötte el, hiszen a szovjet népnek a fasiszta katonai erők túlnyomó többségével kellett megküzdenie. Amíg a fasisz­ták Eszak-Afrikában összesen 15, Olaszországban 7, majd az utolsó Időszakban 31 hadosztályt vetettek be a szövetségesek ellen - és az 1944-es invánzió időszakában sem több, mint SS—75 hadosztállyal száll­tak szembe az angol—amerikai part- raszálló erőkkel — addig a szovjet hadsereg ellen összesen 1024 divízió­juk harcolt a négy év folyamán. S hiába növelte termelését a né­met hadiipar még 1944 közepén is, a szovjet állam a háború utolsó évében már 40 ezer repülőgépet, 30 ezer harckocsit és 5 millió puskát és géppisztolyt küldött a frontra. A német imperializmus szükség­szerűen történelmi jelentőségű ve­reséget szenvedett és a szovjet had­sereg csodálatos győzelme nyomán kibontakozó új nemzetközi erővi­szonyok közepette átalakult a vi­lágtérkép, még pedig megmásítha- tatlamul a szocializmus, a demok­rácia és a béke híveinek javára. Az emlékezés logikájával furcsán ellentétesnek tűnnek tehát, manap­ság azok az eleve kudarcra ítélt ter­vek, amelyek figyelmen kívül hagy­ják a honvédő háború messzeme­nő tanulságait. Pedig a in. Biroda­lom bukása félreérthetetlenül szol­gál a nagy tanulsággal: bármilyen erőt is halmozzon fel bármely ag- resszor — a szocializmussal szembe­ni fegyveres összecsapásban tör­vényszerű a pusztulása, G. 'S. besülést és jelentés anyagi kárt okoztak. ALGÍR. (MTI) Nasszer maghívta Bumedien algériai miniszterelnököt, láto­gasson el az EAK-ba. A látoga­tás időpontját a későbbiekben rögzítik. PÁRIZS. (TASZSZ) Hosszú huzavona után a fran- coista hatóságok szabadon bo­csátották Simon Sanchez Moc- terót, a Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottsága Vég­rehajtó Bizottságának tagját. A kommunista vezetőt a bírósági tárgyaláson kiszabott börtön- büntetésének letelte után is még hónapokig fogságban tar­tották. „Óvatosak...” NEW YORK. (MTI) Az ENSZ Apartheid-bizottsá­gának hétfői ülésén több fel­szólaló követelte, hozzák nyil­vánosságra, miért utasította vissza több nyugati ország, kö­zöttük Nagy-Britannia és az Egyesült Államok a közremű­ködést a bizottság munkájában Egy korábbi határozat értelmé­ben amely szerint a bizottság létszámát növelni kell. Fanfani. a bizottság elnöke 19 országhoz intézett levelet, felkérve őket, vegyenek részt a faji megkülön­böztetés elleni tevékenységben. Fanfani hétfőn közzétett levele szerint a megkérdezett orszá­gok közül 14 visszautasította a felszólítást. Az elutasítók nagy részét szoros kereskedelmi szá­lak fűzik a Dél-Afrikai Köztár­vüli jelentőségét. „Szerfelett kívánatos lenne — írja —, hogy Franciaország és a Szovjetunió kö­zös álláspontra jusson az európai kollektív biz­tonság döntő kérdésében. A közeli napok meg­mutatják, vajon a köztársasági elnök átlépi-e diplomáciájának eddigi korlátáit? Mindenesetre veszélyes lenne, ha megállna a félúton Moszk­va és Bonn között.” A BÉKE-VILÁGTANÁCS küldöttsége felke­reste Alekszej Roscsint, a tizennyolchatalmd le­szerelési bizottság szovjet társelnökét és át­nyújtotta a bizottsághoz intézett üzenetet, ame­lyet a Béke-világtanács nemrég megtartott ülés­szakán fogadtak él. Azonos tartalmú üzenetet nyújtottak át egyébként az Egyesült Államok küldöttségének — amelynek vezetője az érte­kezlet másik társelnöke —, továbbá a tárgyalá­sokon részt vevő többé ország képviselőinek is. Az üzenet, amelyet 80 ország 350 küldötte ha­gyott jóvá, nyugtalansággal állapítja meg: nincs előrehaladás a gémű leszerelési tárgyalásokon, és az USA vietnami agressziója kedvezőtlenül befolyásolja az egyezmény megkötésének lehető­ségeit. A világ néped olyan kérdések megoldá­sát sürgetik, mint a föld alatti atomfegyver-kí­sérletek betiltása, az atomfegyverek terjedésé­nek megakadályozása, az atomfegyverek eltil­tása, és felhalmozott készleteinek megsemmisí­tése. A külföldi katonai támaszpontok veszé­lyeztetik a népek biztonságát, ezért e támasz­pontokat fel kell számolni — hangoztatja a to­vábbiakban az üzenet. — A leszerelés problé­májával kapcsolatban a Béke-világtanács ülés­szakának részvevői rámutattak, hogy késleke­dés nélkül csökkenteni kell világszerte a kato­nai kiadásokat. sa a nemzetközi politika kiemelkedő eseménye, és hogy a francia köztársasági elnöknek ehhez mért fogadtatásban lesz része a Szovjetunióban. E fogadtatás példátlan méretei, lelkes hangula­ta és különösen az első napon elhangzott be­szédek tartalma azonban meghaladta a várako­zást. A Nation kiemeli de Gaulle szavait: Fran­ciaországnak és a Szovjetuniónak egyesíteniük kell erőfeszítéseiket az európai biztonság és a világ békéje érdekében. — A köztársasági el­nök — szögezi le a lap — konkrét politikai irányt adott útjának, amelyről egyesek azt hit­ték, hogy banális eseményként tüntethetik fel. Most már nem kell bizonyítani, hogy a látoga­tás elsőrendű esemény. A degaullista lap lehet­ségesnek tartja, hogy a tárgyalások eredménye­ként a Szovjetunió és Franciaország európai értekezletet hív össze a biztonság kérdéséről. A Combat hangsúlyozza, de Gaulle azt ajánlotta fel a Szovjetuniónak, amit Bonn visszautasított: szövetséget Európa két részének kibákítésére. A lap szerint a francia elnök moszkvai útja az Adenauer és utódai által húsz éven át folyta­tott politika kudarcát jelenti. A Paris Jour — cirillbetűs „Eruzsba! Druzsba!” cím alatt közli moszkvai tudósítását. A szélsőséges atlanti irányzatot képviselő Aurore kiemeli: A NATO- hoz hű országok moszkvai diplomáciai képvise­lőd meglepetéssel és nyugtalansággal fogadták de Gaulle beszédeit. — A legtöbbet hangozta­tott feltevés az — írja a lap —, hogy Francia- ország és a Szovjetunió biztonsági konferencia összehívását fogja javasolni, kizárólag az euró­pai országok részvételével. De Gaulle kifejtette utazása célját: fűzőbe akarja szorítani a meg­osztott Németországot és ki akarja űzni az Egye-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents