Petőfi Népe, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-02 / 129. szám
,Csak fiataloknak!" Tíz évas az „Express Pártmegbísaíásuk: a néphatalom védelme Beszélgetés Papp Árpád elvtárssal, a munkásőrség országos parancsnokával „Magyaros vendégszeretet, vonzó program, a fiatalod pénztárcájához méretezett árak” — ezzel a jelszóval alakult tíz évvel ezelőtt az „Express” Ifjúsági és Diák Utazási Iroda. Ma már több mint 20 ország ifjúsági utazási irodájával állnak kapcsolatban és az elmúlt évtized alatt körülbelül 200 ezer ifjú külföldi vendég magyarországi látogatását szervezték meg. Jellemző a Magyarország iránti fokozódó érdeklődésre. nogy 1962-ben például 14 680 külföldi fiatal összesen 115 400 vendégnapot töltött hazánkban az „Express” szervezésében — 1965-ben pedig már 26 385-en 170 088 vendégnappal szerepeltek az idegenforgalmi statisztikában. Az „Express” — és természetesen az ország — fokozódó népszerűségének érdekes mennyiségi és minőségi mutatói vannak. Néhány évvel ezelőtt a nyugati turistaforgalom — ahogy azt az idegenforgalmi szakemberek nevezik — még főleg „transit-jellegű” volt. azaz Magyarországon csupán átutaztak a külföldiek és mindössze egy-két napra „megpihentek” az országban. Az elmúlt években az „egv főre eső vendégnap” háromról hat napra emelkedett, és ugyancsak megduplázódott — 1964 és 1965 között — a fiatal nyugati turisták száma is. Az idén minden eddiginél több ifjú külföldit, körülbelül 27 ezer fiatalt vár az „Express” Magyarországra. A baráti országokból érkező vendégeken kívül többek között francia, olasz, belga, svájci, osztrák, finn, görög turisták érkeznek majd. Az „Express” természetesen a magyar fiatalokat sem „hanyagolja” el: 1966-ban nyolcvan útvonalon 20 országba indít társasutazásokat és mintegy 20 ezer magyar fiatal külföldi utazását szervezi meg. Ezzel az esztendővel működésének tizedik évébe lépett a munkásőrség:. A- jubileumi esztendő kezdetén felkerestük Papp Árpád elv-társat, a munkásőrség országos parancsnokát, s tájékoztatását kértük néhány kérdésünkre. A munkásőrség egész tevékenysége a nyilvánosság előtt zajlik, részleteit mindenki figyelemmel kísérheti. Éppen ezért jogos az igény a munkásőrségről alkotott átfogóbb képre. Első kérdésünkben tehát arra kértük Papp Árpád elvtársat: foglalja össze az eltelt időszak leg fontosabb eredményeit, tapasztalatait. Világirodalom: oldalanként 5 fillérért! — A munkásőrség — hangzott a válasz — rendkívüli helyzetben, bonyolult társadalmi-politikai viszonyok között született. Nem egyszerűen egy határoza hívta életre. A párthatároz:, t voltaképpen arra a sokféle, de végső fokon azonos célú akaratra épült, amely akkor — 1956. végén, 1957 elején — a dolgozo munkás- és paraszttömegekben országszerte jelentkezett: leküzdve tengernyi nehézséget, gazdasági és politikai zűrzavart, megvédeni a népi hatalmat, visszaállítani az élet természetes rendjét, folytatni a szocializmus építését, de a korábbi hibák nélkül. A társadalom legjobb erőinek jogos követelése volt, hogy ebben a helyzetben életre keljen egy olyan önkéntes fegyveres testület is, amely egyesítve magában a dolgozók minden rétegét, kész a párt útmutatásainak megfelelően a néphatalom hűséges szolgálatára, védelmére. A munkásőrséget tehát a kölcsönös bizalom szülte: a dolgozó nép bizalma a f j pártban, a néphatalomban, másrészt a párt bizalma a dolgozó emberek millióiban. Csők e bizalom alapján történhetett meg, hogy a párt, az állam fegyvert adott a dolgozók tízezreinek kezébe, abban a meggyőződésben. hogy ezeket a fegyvereket a munkáshatalom javára, becsülettel fogják használni. S a csaknem évtizedes múlt legfőbb jellemzője, hogy a munkásőrség bebizonyította: teljességgel méltó a bizalomra. — Hogyan értékelj parancsnok elv társ a megtett utat? — Az elmúlt évek alatt — bár a legjobb utak és módszerek felkutatása, kimunkálása nem volt könnyű és egyszerű feladat — a munkásőrség a párt irányításával fontos, egész társadalmi életünkben jelentős politikai fegyveres testületté ková- csolódott Az eredmények elérésében megtisztelő, felelősségteljes feladat hárult a munkásőrség parancsnoki állományára. Mint ismeretes, parancsnokaink, s a törzsekben szolgálatot teljesítő elvtársaink nagy többsége nem hivatásszerűen. hanem napi munkája után. társadalmi alapon látja el e pártmegbízatásót. Csak az elismerés hangján szólhatok róluk, hiszen voltaképpen rájuk hárul a munkásőrök. az alegységek közvetlen, operatív vezetése, a munkásőrök nevelése kiképzése, szervezése. Az elismerés még nagyobb hangsúlyt kap, ha azt is hozzáteszem, hogy nagy többségük a munkásőrség megalakulásától kedzve teljesíti becsülettel megbízatását. A munkásőrség társadalmi fegyveres testület, a soraiba lépők, a kötelékébe tartozók önként, nani munkájuk után. térítés nélkül látják el nehéz szolgálatukat, végzik gyakran megerőltető, fárasztó gyakorlataikat. Politikai tartalmát a párthoz fűződő szoros kapcsolat, az önkéntesség, a társadalmi jelleg adja. Nagy nevelő iskola, ahol a különböző dolgozó társadalmi rétegekhez rekvésünk, hogy velük kapcsolataink ezután se szakadjanak meg, hogy vegyenek részt ezután is életünkben hogy gazdag tapasztalataikkal, szilárd meggyőződéssel segítsék a fiatalok nevelését. Üj vonás, hogy a fiatalokkal igen sok pártonkívüli került a munkásőrség kötelékébe, s új, megtisztelő társadalmi kötelezettségünk, hogy belőlük itt, a szocialista rend, a néphatalom leghűségesebb munkáiéi: kommunisták váljanak. S felkészültünk rá, hogy évről évre rendszeresen fogadjuk a testületünkbe lépni kívánókat. Még annyit, hogy új munkásőreink mintegy 80 százaléka közvetlenül a termelő munkában dolgozó ember: fizikjai munkás, tsz- tag. — Fontos jellemzője a mai munkásőréletnek az az őszinte, elvtársi fegyverbarátság, amely bennünket a Népköztársaság többi fegyveres testületéhez fűz. A Néphadsereggel szorosan együttműködünk a fiatalok nevelésében, tisztikarától sok segítséget kapunk kiképzési munkánkhoz. Rendszeresen részt veszünk egymás rendezvényein. Egészséges kapcsolatunk eredménye, hogy évről évre mind több leszerelt katona kéri felvételét a munkásőrségbe. A kapcsolatok más, gyakori megnyilvánulási módja az a szolgálat, amelyet a munkásörök látnak el közösen a közbiztonsági, az ifjúságvédelmi és a határőrizeti szervekkel. Nem azért szükségesek ezek a szolgálatok, mert elvégzésükre a munkásőrség nélkül a többi testületek nem volnának képesek, vagy mert — például — rossz lenne nálunk a közbiztonság. Szó sincs erről. De arról feltétlenül igen, hogy a közbiztonság további javítása az ifjúságvédelem a mi rendszerünkben nemcsak rendőri, hanem társadalmi feladat, s éppen ezért égy olyan önkéntes testületnek, mint a munkásőrségnek, e területeken mind fontosabb feladata van. A munkásőrség — s ezzel utalni kívánok testületünk jövőjére is — nem esetleges, hanem állandó jellegű intézméhy. amely nagyon sokáig fog létezni. Sőt: a társadalmi fejlődés előrehaladásával, az élet rendes, normális viszonyai között növekszik szerepe és jelentősége, mint mindazoké a szervezeteké, amelyek társadal- masítják a közügyek valamely részének intézését, magukra vállalva különféle állami jellegű feladatokat. — Miben látja parancsnok elvtárs a legközelebbi jövő feladatait? — Legfontosabb feladatunk: szüntelenül gondoskodni róla, hogy a munkásőrök mindig és minden kérdésben jól értsék pártunk politikáját, határozatainak lényegét, fcéljait, s e céloknak bátran kiálló, odaadó hirdetői, megvalósítói legyenek. Osztozzanak a munkásőrök, mint eddig tették, jóban, rosszban egész dolgozó népünkkel. Tavaly mintegy hatezer emberünk dolgozott a gátakpn, nyolcezer karhatalmi szolgálatot teljesített, hogy megakadályozzák az állat- betegségek siéthurcolását. Az akkor oly önzetlenül vállalt munkának, az odaadásnak most a mindennapi munkában, terveink teljesítésében, korszerűbb, gazdaságosabb termelésben keli realizálódnia. Példamutató munka. szocialista; rendünk további, hűséges szolgálata: ez a két, szorosan összefüggő feladat, amely most előttünk áll. s amelynek teljesítésével méltó módon köszöntheti minden munkásőr pártunk közelgő I kilencedik kongresszusát, valamint testületünk tizedik esztendejét — fejezte be nyilatkozatát ( Papp Árpád, a munkásőrség országos parancsnoka. ia. L. A példátlan nemzetközi sikert aratott mű előadása nyolc kerek órát venne igénybe, ezért a világ színházai különböző átdolgozott változatokban tűzték műsorukra a darabot. A kiadó most a dráma teljes szövegét jelentette meg 31 ezer példányban — 17 forintért. — A 354 oldalas, rendkívül modem, vonzó külsejű könyv ezek szerint — dúr. ván számolva — oldalanként 5 fillérbe kerül! Az ..Európa” te- napvilágot látott j hát sikerrel teljesíti a zseb- A helytartó című j könyvkiadás valamennyi feltéte- » 1 lét. Világszerte — és nálunk is — egyre népszerűbbé válnak a zsebkönyvek. Céljuk: modern formátumú, ízléses, de olcsó kiadványokat, nagy példányszámban adni az olvasók kezébe. Az Európa Könyvkiadó új „Zsebkönyvek” sorozata ezeket a célkitűzéseket meg meg is toldotta az „értékes könyveket” jelszó- val. A sorozatban eddig megjelent Golding: A legyek ura és Ehrenburg: Julio Jurenito című könyve, s az ünnepi könyvhét alkalmából Hochhuth: munkája. Az igényekhez igazodva Lapunk április 27-i számában megjelent „Itthon is hiánycikk” című írás a megyszékhely peremkerületeinek — köztük a Máriavárosnak — a hírlap- és folyóirat-ellátásban tapasztalt hiányos ellátottságával foglalkozott. Cikkünkre a Szegedi Posta- igazgatóság válaszolt. A válaszlevél megállapítja, hogy a Má- riavárosban működő hírlapárus hely forgalma olyan csekély, hogy már a megszüntetésének gondolata is felmerült. „Kecskemét városa a három megyét felölelő Szegedi Posta- igazgatóság területén, sőt. országos viszonylatban is a hírlapárus helyekkel aránylag legjobban ellátott városok közé tartozik — hangzik a továbbiakban az igazgatóság válasza. — A városban jelenleg 23 helyen folyik hírlapárusítás. A szorosan vett belterületre ezekből tíz árushely jut, míg további négy a nagyállomás felé eső. nagy forgalmú területen, a többi kilenc pedig a városszéleken működik. Ez utóbbi területen egyedül a Mari a város ellátottsága nem látszik megfelelőnek, a már említett okoknál fogva. Befejezésül közölni kívánom még, hogy Kecskemétnek az elmúlt esztendők során tapasztalt, örvendetesen nagyarányú fejlődését és várható gyarapodását PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista. Munkáspárt Bács-Ki&kun megyei Bizottsága és p megyei tanács lapja. Főszerkesztő: ii\ Weither Dániel. Kiadja a Bfce megyei Lapkiadó Vállalat. Felele. kiadd: Mezei István igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16, Szerkesztő bizottság: 10-3P Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér l/a. Telefon: 17-09 Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési dii l hónapra 13 forint. 66. 4-366 Báos-KiSkun megyei Nyomda V. Kecskemét Index; 25 065. tartozó, legkülönfélébb korú és foglalkozású emberek találkoztak egy közös cél: a néphatalom szolgálatában. A munkásőrség éppen ezért nagy nevelő erő, amely jelentékenyen elősegíti a kommunista közgondolkodás, a kommunista erkölcs fejlődését és terjedését. Társadalmi-politikai tartalmának eredménye az az elismerés is, amelyet itthon és nemzetközi vonatkozásban szerzett. — Közvéleményünket érdekli az is, hogy a munkásőrség, mini fegyveres testület, milyen eredményeket ért el szakmái vonatkozásban. Kérjük parancsnok elvtarsat, erről is adjon rövid áttekintést. — Ezt a tevékenységet a tíz esztendő alatt lépésről lépésre kidolgozott, a munkásőrség sajátosságaihoz igazított kiképzési terv szabályozza. Elmondhatjuk, hogy munkásőreink jól megtanultak bánni fegyvereikkel. Megtanulták a testületnek megfelelő harcászat elméleti ismereteit. s azokat képesek a gyakorlatban is végrehajtani. Az arra kijelölt munkásőrök megfelelően bánnak a rendelkezésükre álló korszerű híradástechnikai eszközökkel. Jelentős azoknak az egységeknek a száma, amelyek minden szakmai jellegű feladatot az igen magas követelményekét állító, kiváló színvonalon oldanak meg. S természetes, hogy ilyen értelemben sincs megállás, a technikai haladás, a munkásőrség saját belső fejlődése mind újabb igényekkel lép fel, s újabb szintek elérését teszi lehetővé, egyben szükségessé is. — Milyen új vonásokkal gaz* dagodott a legutóbbi években a munkásőrség? — Azt hiszem, elég. ha csak néhányat említek, ebből is kitűnik az a fejlődés, amely tíz esztendőnket jellemzi. Az egyik leglényegesebb — egyben legbonyolultabb is — az új munkásőrök igen nagy száménak megjelenése, ugyanakkor sok idős elvtársunk tartalékállományba vonulása. Róluk csak a legteliesebb elismeréssel szólhatok. Ök voltak az elsők, az alapítók, ők azok. akik ma is önzetlenül és habozás nélkül vállalják a szolgálat minden nehézségét. De az évek elmúltak felettük. s elérkezett az idő. amia munkát, és a felelősséget ír g kellett osztaniuk a fiata- lc kai. Az elmúlt két évben csaknem 14 ezer új munkásőr lépett testületünkbe, ugyanakkor mintegy nyolcezer, főleg idősebb elvtárs került tartalékállományba. Célunk és elhatározott tö? • a magam részéről is élénk .figyelemmel kísérem, s a város hírlapterjesztési tárgyi feltételeinek biztosítására a távlati fejlesztési tervben igen nagy súlyt helyeztem. Ettől eltekintve. a Kecskemét 1. sz. megyei postahivatal állandóan foglalkozik — a rendelkezésre álló keretek közt is — a hírlapárusítás helyzetének megjavításával és az árusítási igényeknek megfele. lő kiterjesztésével. Biztosíthatom tehát a T. Szerkesztőséget és a Cikkírót arról, hogy amennyiben a város területén bárhol jelentkezik a jövőben megfelelő mennyiségű és állandó árusítási igény, ott — mint például most az új városrészben — kísérleti árusítást vezetünk be, és ennek megerősödése esetén korszerű, új pavilon elhelyezésére is sor kerülhet. Dr. Hódi István, igazgatóhelyettes.”
