Petőfi Népe, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-19 / 144. szám
Gyermekek könyvespolca itékány András: A FEKETE HERCEG Régi ismerőse a magyar ifjúságnak „Kossuth Lajos tengerészé”. A bátor magyar tengerész a Távol- Keletre jut el, és elszegődik hajóskapitánynak egy klipperre. A múlt század végén, a gőzhajózás kezdetén még egyszer virágzásba lendült a szél hajtotta hajók építése. Ekkor született meg minden idők legnagyszerűbb hajótípusa, a klipper, amely nemcsak szép hajó volt, hanem gyors is. A regényben egy páratlan feszültségű klipperverseny- ről számol be az író. Gergely Márta: SANYI Bajnok Sanyi vidám, jó eszű, csu- paláb. csupakéz, hosszúra nőtt, kamasz. Talán a legnépszerűbb fiú a hetedik A-ban. Igaz, hogy nem a legjobb tanuló, de ügyes kezű ezermester. A fiúk körében nagy a meglepetés, amikor hősünk a „Kísérleti” vegyes őrsbe jelentkezik. Sanyi kalandjait mondja el Gergely Márta Izgalmas, fordulatos regényében. Kern L. J.: TÜNEMÉNYES FERDINAND Tüneményes Verdin ár ri cseppet 6incs megelégedve a nevével, pedig ez a lehető legjobban illik rá. Ferdinand kutya, még pedig a legtüneményesebb fajtából: két lábon jár, szabónál csináltat ruhát magának, szállodában lakik és utazik, útjai során eljut a fellegekbe is, és barátságot köt a felhőkkel, egyszóval tüneményes kalandok részese és okozója. Idegrendszerünk egyensúlya, a testi és a szellemi energiák megőrzése, a munkaképesség fokozása szükségessé teszi, hogy évenként néhány hétre kikapcsolódjunk mindennapos munkánkból, megszokott környezetünkből: üdülni menjünk. Igen ám, de hová? A nagyvárosi ember a természetbe vágyik, a falusi pedig a városba, mert szabadsága idejét mindenki ott akarja eltölteni, ahová az év többi részében nem juthat el. Ahhoz, hogy az üdülés valóban egészségünket szolgálja, szabadságunkat oJvan vidéken kell eltöltenünk, amely számunkra a legmegfelelőbb. Hogy melyik az a vidék, azt csak orvos mondhatja meg, aki jól ismeri szervezetünket, ismeri életünk, illetve betegségeink történetét. Az orvostudománynak ez az ága a régi orvosok évezredes tapasztalatait a legmodernebb mérőeszközök adataival összevetve vizsgálja a különböző viKorszerü lakás jeligére A világítás Wfltől jó, kellemes a szoba megvilágítása? Nem a lámpák mennyiségétől — a helyes fényelosztástól. Díszes csillárok sok apró körtéje helyett célszerűbb egy-két nagyobb világítótestet felszerelni, kevés égővel. A lámpa nem dísztárgy, akkor szép igazán, ha rendeltetése külsején is kifejezésre jut. A rendeltetése pedig az, hogy minél kevesebb áramfogyasztással, minél tisztább, egészségesebb fényt adjon. A jó világítás egyenletes: nem szabdalja fel a szobát világos és sötét zugokra, nem kápráztatja a szemet. A fény irányításának fontos kellékei: az opálüveg, a búra, az ernyő. Tévedés azt hinni, hogy minden helyiségbe másfajta lámpa való. Nincs külön szobai és előszobái lámpa, csak jó és rossz világítás, van aszerint, hogy az adott feladatokat milyen mértékben szolgálja. Ebből a szempontból két részre oszthatjuk lakásunkat. Az elsőbe tartoznak a gaz dasági és háztartási helyisé gék, ahol „célvilágítást” alkalmazunk. Vagyis a konyha} munkahely fölé egy homályos gömböt szerelünk, egy másikat a mennyezet közepéről függesztünk le. Egy opálgömb elég a fürdőszobába is. A lakószobák világítása már bonyolultabb. Itt arról van szó, hogy egyszerű, mégis hatásos legyen a világítás. Esetenként a hangulatunknak megfelelően szabályozható. Mit kell itt tudni? Az alapszabályokat Az étkezőasztal fölé például széles körben sugárzó, fehérrel bélelt emyős lámpa való, a fésülködőtükör mindig két oldaláról kapja a fényt, az íróasztalhoz lámpa is tartozik. Ezeken túl még egy külön lámpa világítja meg a szobateret. Milyen legyen ez a lámpa? Nagyon hatásosak a csőlámpák, bár neon-változatuktól tartózkodjunk, mert hideg fényük nyugtalan, ideges közérzetet válthat ki. Nagyon népszerűek a mértani formájú üveg,- műanyag világítótestek. Előnyük: könnyen kezelhetők, tisztán tarthatók, anyaguk. stílusuk jobban egyezik a mai kor esztétikai felfogásával, mint a fa vagy a súlyos, patinás bronzcsilláré. Ha takarékoskodni akarunk az árammal, kerüljük a sötét falakat. Világos falfestés, hór fehér mennyezet, derűs fügf- gönyök — felére csökkentik a lakás fényszükségletét. V. Zs. dékek éghajlatának az emberi szervezetre kifejtett hatását. Kímélő és ingerklima Az orvostudomány kímélő és ingerkiímát ismer. Az első a kimerült szervezet pihentetését szolgálja, a második pedig az alkalmazkodóképesség edzésével növeli testünk ellenálló- képességét. Az élő szervezetek és a klíma kapcsolatát vizsgáló tudomány pontos választ tud adni arra, hogy egy bizonyos vidék éghajlata ingerlő, vagy kímélő hatást gyakorol-e az emberre általában. De azt, hogy egy meghatározott, akár egészséges, akár beteg egyén esetében milyen klímahatás a legelőnyösebb, csak orvos döntheti el. Annál is inkább hangsúlyozni kell ezt, mert a puszta diagnózis, a betegsé'g neve még nem elég a gyógyüdülés meghatározásához, hiszen ugyanazon betegség különböző stádiumaiban éppen ellenkező klímahatás lehet kívánatos. Ezenkívül olyan ember is van, akinek nem egyféle a betegsége és ez komplikálja a vélemény- adást. i A Balatonnál, vagy tengerparton? A tóparti klíma jellegzetessége a nagy vízfelület bizonyos hőmérsékletet kiegyenlítő hatása és a csökkent felhőképződés, ami a napsütéses órák számát növeli. A hullámzó vízről visszaverődő napsugár az ibolyántúli sugarak hatékonyságát fokozza, ami nemcsak a bőr szép lebarnulását eredményezi, hanem gyors leégést és napszúrást is okozhat. A bala- tonmenti üdülés tehát erős inger a szervezetre, ami a gyermekek fejlődését és az egészséges felnőttek szervezetének regenerálódását elősegíti ugyan, de betegek számára káros lehet. A tengeri fürdő lényegesen különbözik minden más fürdés módtól. A tengervíz hőmérséklete a tetemes sótartalom és a víz állandó mozgása miatt nem olyan lényeges, mint az élesvízé. A tengerben az úszás az erős hullámverés miatt alig lehetséges, ezért inkább csak merülésről és a hullámokkal való játékról lehet szó. Ilyen megterhelésnek viszont csak a teljesen egészséges ember szervezetét szabad kitenni. A tengerparti éghajlat emellett erősen ingerlő hatású, tehát semmiféle heveny betegségben szenvedőnek nem ajánlatos. A Keleti-tenger partját csak a legmelegebb nyárban, a földközi- és a fekete-tengeri üdülőket pedig inkább ősszel ajánlatos felkeresni. Erdő mellett nem jó lakni? Az erdő hőmérsékletet kiegyenlítő, szelet felfogó, nedvességtároló tulajdonsága miatt — főleg nyáron — kifejezetten kímélő jellegű, és mint ilyen, alkalmas a magas vérnyomás, a gyomorfekély, asztma, pajzs- mirigy-túlműködés, és más hasonló jellegű betegség kezelésére. A középhegységi klíma 500 és 1200 méter magasságban található. A sugárzás itt erősebb, mint az erdős-dombos vidékeken, de a szélvédettség csökkenti az izgató hatást. Ez az éghajlat tehát az ingerlő és a kímélő tényezők keverékét nyújtja, ezért súlyosabb betegségek utáni lábadozás, valamint ideges állapotok esetén előnyös. Hegyvidékeink túlnyomórésze ebbe a csoportba tartozik. Asztmások: a hegyekbe! A magashegységi klíma alkalmas asztmás betegek, a gü- mökor bizonyos formáinak és a pajzsmirigy-túlműködés enyhébb alakjának kezelésére. A szabadságot úgy kell tehát eltölteni, hogy ez időben kapjon a városi ember, amihez j máskor szűkén jut: friss levegőt, nyugalmas csendet és alkalmat izmainak alapos megmozgatására. Lehetőleg minél kevesebb legyen a szabadság- idő alatt abból, ami máskülönben az életben körülveszi az embert. Rosszul pihen az, aki mindennapi életéből szakmai! olvasmányait, vagy kártyapart- | nereit is magával viszi az üdülőbe, mert így a helyváltoztatáson kívül semmi egyéb nem történik vele. Dr. Sándor Róbert HÉTFŐ: Zöldborsóleves, karalábéfőzelék tükörtojással, szamóca. KEDD: Zöldbableves, f$.sírozott petrezselymes, új krumplival, cse resznye. SZERDA: Gulyásleves, túrós dere lye. CSÜTÖRTÖK: Paradicsomlévé zöldborsópörkölt galuskával, gyű mölcs. PÉNTEK: Karaláb él-eves, tökkáposztafőzelék, fzes palacsinta. SZOMBAT: Rakott karfiol, gyümölcs. VASÁRNAP: Húsleves, meggyszósz főtt hússal, rántott csirke zöldborsó® rizzsel, cseresznyés krémeslepény. mar hap örkölttel, Egyszerű, szép láxnpafonuú^. üvegből, műanyagból, TÜRÓS DERESLYE. Készítési módja azonos a lekváros derelyével, eltérés, hogy töltéséhez 25 d!kg túró, 8 dkg cukor, kevés reszelt cit- romhéj, fél dl tejföl, egy darab tojássárgája és fél zsemle apróra vágott belseje szükséges. A túrót átpasszírozzuk a ciiiromhéjjal, a tojássárgájával, a cukorral és a zsemlekockával összekeverjük. Arra vigyázzunk, hogy híg ne legyen, ez esetben kevés zsemlemorzsával keményítsük. TÖKKÁPOSZTAFÖZEXJEK. a fiatal tököt megtisztítjuk, meggyaluljuk és fél órára besózzuk. Vékony rántást készítünk, beleteszünk késhegynyi paprikát és a kicsavart tököt, összekeverjük, fedő alatt pár percig pároljuk. Azután feleresztjük nagyon kevés vízzel vagy csontlével — mert a tök is levet ereszt — hozzáadunk kevés ecetet, 1—2 kodkacukrot, finomra vágott kaprot. Puhárra főzzük és pár kanál tejföllel tálaljuk. RAKOTT KARFIOL. Szép nagy fej karfiolt megtisztítunk, rózsáira szedve bő sós vízben jól még- abáljuk, s leszűrjük. Zsírozott és morzsázóit lábasba tesszük. Tetejére tejfölt öntünk. Aki szereti, néhány tojást is felverhet, s azt is ráöntheti. Lassú tűznél puhára megsütjük. CSERESZNYÉS KRÉMES LEPÉNY 50 dkg lisztet 30 dkg vajjal kis sóval eldörzsölünk. Hozzáadunk egy csomag sütőport, 3 evőkanál cukrot, 3—4 kanál tejfölt és egy tojássárgáját. összegyúrjuk, tepsibe tesszük és félig megsütjük. A következő tölteléket tesszük rá: 6 tojássárgáját, 6 kanál cukrot, 2 evőkanál lisztet elkeverünk. Egy kg cseresznyét megmosunk, kimagozzunk, a levét kissé kinyomjuk, a krémbe öntjük és a félig megsült tészta tetejére kenjük. Kevés cukorral meghintve rendes meleg sütőbe aranysárgára sütjük. MEGGYSZÖRP. Egy liter vízbe 5 dkg borkövet teszünk, ha felolvadt, hozzáadunk 3 kg kimagozott meggyet és egy nagy fazékba téve 24 órán át így hagyjuk. Másnap tiszta ruhán átszűrjük, a megy- gyet jól kinyomjuk. Minden liter folyadékhoz egy kg cukrot adunk, s ismét 24 órán át állni hagyjuk. Közben a habot leszedjük a tetejéről. Kénezett üvegekbe tesszük, majd jól ledugaszoljuk. Ugyanígy lehet málnából vagy szamócából is készíteni. i Virágklinika AHHOZ, hogy növényeink mindig szépek legyenek, gondos ápolásra van szükségük. Először is azt kell tudnunk, hogy melyjik igényel sok fényt és melyik! szereti az árnyékosabb, hűvösebb helyet. A reggeli napot általában minden virágzó vagy lombjával díszítő növény kedveli. A tűző déli napot kapó ablakhoz viszont már csak trópusi vidékekről származó növényeket, illetve kaktuszfajtákat helyezzünk. Az északra néző ablak elé, vagy az ablaktól távolabb eső sarkok díszítésére pedig legalkalmasabbak a különböző páfrányok} a polcokat kellemesen díszítő, lecsüngő borostyánok, a Sansevieria fajták. A fényigény mellett még azt is figyelemmel kell kísérnünk, hogy a növények vízigénye is eltérő. Általában a lombosabb, nagy koronájú növények több vizet párologtatnak ed, ezeket bőségesein öntözzük. A pozsgás növényeik, kaktuszok módosult tűlevelei viszont éppen azért ilyenek, hogy minél kevesebb vízzel, szárazság esetén is megéljenek. A túlöntözés náluk könnyein rothadást, pusztulást okoz. Nyáron a levelek permetezésére is szükség van, de csak akkor, ha már nem tűz rájuk a Nap. POROS, piszkos növény nem kelt üdítő látványt, ezért hetenként mossuk le, törölgessük át a levelieket. A kemény, viaszos külsejű leveleken telepszik meg leggyorsabban a por (philodendron, fikusz). Gyönge káliszappanos oldatot használjunk — a levelek mindkét oldalán és a szárakon is — utána vízzel ^öblítjük. A sok vagy kislevelű növényeket elegendő csak langyos vízbe meríteni ahhoz, hogy fényesek legyenek. Erősen skőrözött. vagy bársonyos felületű növények, páfrányok permetezésénél és lemosásánál vigyázzunk arra, hogy a vízcseppek sötétedés előtt fel- száradjanak, nehogy a vizes felület foltosodásnak, rothadásnak induljon. A virágot, bimbót sem szabad permetezni, mert a sei rmok elszíneződnek, foltossá Válnak. A rendszeres tisztántartással a növényi kártevők letelepedését is megakadályozhatjuk. Többféle gomba, fonalféreg, levéltetű élősködőét a szobanövényeken. pici, vörös színű pók a takácsatka, a levelek hátoldalán pókhálószerű szövedékben él. Az általa megtámadt növény | levelei elsárgulnak, majd lehiillanak. A levéltetvek 2—4 milliméter hosszú, zöld, sárga, vagy fekete rovarok. Az általuk megtámadt növény levelei összesodródnak. Leggyakoribb kártevő a pajzstetű, Főleg a pálmákon találhatjuk, a száraz levegőjű helyiségekben könnyebben elszaporodik. Szabad szemmel látható barnás foltokat hagy a növényen. A gyapjastetű már mozgásképes, vattaszerií csomó veszi körül, erről könnyen észrevehető. A FELSOROLT kártevők ellen — ha csak éppen megjelentek — elegendő a káliszappanos lemosás. Erősen megtámadt növényt azonban már nikotinos permetlével kezeljünk. (1 liter vízben feloldunk 1 dkg káliszappant, majd hozzáöntünk egy köbcenti nikotint, az oldatot elkeverjük és azonnal használjuk.) A permetezésnél vigyázzunk, mert a nikotin nagyon erős méreg, belélegezve vagy bőrön, keresztül is árt. ✓ D. Zs. ÜDÜLÉS ELŐTT
