Petőfi Népe, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-16 / 141. szám
\ Javaslatok és lehetőségek Eltelt már néhány hónap a közös gazdaságok zárszámadó és tervtárgyaló közgyűléseinek lezajlása óta. Ezeket az összejöveteleiket többnyire — mindenesetre jobban, mint a korábbi éveikben — a sokoldalú, a továbblépés gondjait és lehetőségeit mélyen és részleteimen elemző vita légköre uralta. Legalábbis ez volt a tapasztalatunk, s azo>ké a megyei-járási párt- és tanácsi kiküldötteké is, akik részt vettek e közgyűléseken, így felmerül a kérdés: mi a további sorsa a szövetkezeti vezetés legmagasabb rendű fórumán elhangzott, s a fejlődést konkrét, újszerű elképzelésekkel is sürgető, tehát alkotó szellemű javaslaroknak. Tájékozódva néhány szövetkezeti gazdaságban, örömmel győződhettem meg arról, hogy ezek a javaslatok általában nem maradtak bezárva a jegyzőkönyvek papírbörtönében. Hanem igenis foganatjuk lett, a gazdálkodás javára szolgáltak. A vaskúti Petőfi Tsz-ben például a gazdák javaslatára vásároltak a meglevőek mellé új permetező- gépet, gondoskodtak trágyamester foglalkoztatásáról, s fogtak hozzá a tehenészet tbc-menté- sítéséhez. M ás gazdaságokban igen aktív volt a gazdák közreműködése a jövedelemelosztás, továbbá a családok és a brigádok közötti versenyek feltételeinek a kidolgozásában. Ezt tapasztaltuk főként a bajai és a dunave- csei járásban. Egy-egy közgyűlésen persze szép számmal elhangzanak olyan felszólalások is, amelyek pusztán személyes jellegűek, a gazdák egészét, sőt kisebb csoportját sem érintik, esetleg álproblémát feszegetnek. Noha ezek elkerülhetetlenek, s még sokáig azok lesznek — a szólásjogot egyik szövetkezeti gazdától sem lehet megvonni —, elmondhatjuk, hogy a tsz-közgyűlések nagy többségére ma már nem ez a jellemző. A hozzászólások egyre inkább a gazdálkodás javításának, fejlesztésének jegyében hangzanak el, vagyis a lényegre szorítkoznak. Tehát igénylik és meg is érdemlik a figyelmet. Természetesen maga a szövetkezeti demokrácia összetett fogalom, a vezetők és a gazdák magatartása kölcsönösen és szorosan összefügg. Mert az említett kedvező jelenség csak ott és akkor következik be, ahol és amikor a gazdák javaslatai meghallgatásra találnak. V itathataüan, hogy az észrevételek megtételére nemcsak a vezetőknek, hanem a gazdáknak is alkalmat kell találniuk. Igaza van az egyik közös gazdaság párttitkárának, aki a zárszámadó közgyűlésen ezt mondotta: önmagában nem sokat ér az a bírálat, amely csak az év végére pontot tevő összejövetelen hangzik el, az előző évi gazdálkodásról . Jogosan kérdezhetjük attól a szövetkezeti gazdától, aki jogainak gyakorlásában csak eddig jutott el: hol volt akkor, amikor a hibát még meg lehetett volna előzni. Igen, a javaslatokra nemcsak évente egy- szer-kétszer, hanem szinte naponta szükség van. Ebből következik, hogy a közgyűlések bármily hasznosak is, önmagukban még nem garantálják a szövetkezeti demokrácia érvényesülését. Legalább ilyen fontosságot kell tulajdonítanunk a vezetőségi üléseknek, a brigádok, vagy akár a munkacsapatok megbeszéléseinek is. És minden olyan fórumnak, vagy alkalomnak, ahol lehetőség van a vélemények kicserélésére, a javaslatok megtételére, megbeszélésére. Azok az igazán értékes kezdeményezések, amelyek idejében megkapják a figyelmet. E rre ad módot az a szövetkezeti demokrácia, amely az év 365 napjának mindegyikére kiterjed. Ä MUGYSI PÁRTBIZOTTSÁG 1&PJÄ xxx évf., 1*1. sz. Arti 60 fillér iw«. jck. i«, csütörtök 1970-ig csaknem háromszorosára növelik a termelést Új burkolóanyag: a panelparketta Az ország legnagyobb és legkorszerűbb parkettagyára épül fel Kecskeméten Növény ne me sítők Szorgos munka folyik a Duna Tisza-közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet üvegházaiban és a telepet övező kísérleti parcellákon. Évek óta mind több eredménnyel állítják itt elő a köztermesztésben is hasznosítható új növényfajtákat, s a tudósok és a kutatók tevékenységében nincs szünet: a még jobb minőségre, a még nagyobb hozamra törekvés újabb gondokat, szempontokat vet fel, s állandó elfoglaltságot jelent. Az intézet munkatársai, nemesítői „szürke” hétköznapjának egy-egy mozzanatát leste el a kamera, s a látottakat tolmácsolja képriportunk. Felső képünkön: Világszerte érdeklődés kíséri a búza-rozs hibrid — a triticale — kinemesítésére irányuló több éves kutató munkát. Aprólékos, hosszadalmas, de a mezőgazdaság számára óriási előnyöket ígérő tevékenység ez. Huszár Sándor- né képünkön a dús kalászú növényt kasztrálja: a legelőnyösebb tulajdonságok egyesítése végett csipesszel szedi ki a virágok portokjait, s helyükbe más, szép szemtípusú egyedek megfelelő virágporát „viszi át”. Az alsó képen: Lajtay Ilona az ilyenkor trópusi hőfoljú üvegházban, keresztezés útján új uborkafajta előállításával kísérletezik. Képünkön egy japán hibridet „házasít” a Kecskeméti hamvas tájfajtával. (Pásztor Zoltán felvételei) Nagyarányú fejlesztés előtt áll az ÉM Faipari Vállalat Kecskeméti Parketta Gyára: 85 millió forint felhasználásával, 1970-ig a jelenlegi 90 millió forintról 210 millió forintra növelik az évi termelés értékét. Jóval kisebb arányban növekszik ■— 340-ről 600 főre — a fizikai munkások létszáma és ez önmagában is jelzi, hogy a beruházási összeg tekintélyes hányadát új gépek vásárlására, a termelés műszaki színvonalának az emelésére fordítják. Bár a beruházás csak 1967- ben indul, a tavalyi és az idei fejlesztési munkák is szervesen illeszkednek a programhoz. Például már a második félévben megkezdi a termelést a panelparkettagyártó üzem — külföld-; ről vásárolt, modem gépekkel. De mi is az a panelparketta és mi teszi szükségessé a gyártását? Mint ismeretes, néhány hónappal ezelőtt megkezdte a terj melést a Budapesti Házgyár. Az előre gyártott betonelemekből készülő lakások — üreges kiképzésű — padlózatának a búr-* kolására pedig nem alkalmasak a hagyományos típusú parketták. Az új, megfelelő burkolóanyag a panelparketta. Három rétegből ragasztják össze az üzemben a 24 centiméter széles és 305 centiméter hosszú lapokat, amelyekkel mindössze 2—3 óra alatt be lehet fedni egy lakás padlózatát. Az új építőanyag alkalmazása nemcsak azért gazdaságos, mert leegyszerűsíti és megrövidíti a parkettázók dolgát, hanem azért is, mert a gyártásához, ponten sabban az alsó hő és hangszigetelő réteghez, fel lehet használni az eddig hulladékba ke-; rülft anyagot is. Világ pfeieiárjos, egyesüljetek! Az üzem kísérleti műhelyéNegyedmilliárd forint értékű áru a háztáji gazdaságokból ben már elkészült az első két-: ezer négyzetméter panelparketta — egyelőre kézi erővel. A nyugatnémet gyártmányú ragasztógép megérkezése után hozzálátnak a nagyüzemi gyár-, táshoz és a második félévben már jelentős mennyiségű burAz dim ült években a mezőgazdaság nagyüzemivé válásával együtt megyénkben is nőtt a kertészeti, illetve a szántóföldi növények hozama. Az új termelési formákkal, az intenzívebb gazdálkodással —, s tegyük hozzá, kevesebb kézi munkaerővel — a második ötéves terv időszakában a földeken mintegy 18 százalékkal több terméket állítottak elő. A kertészetekben és a mező- gazdaság egyéb ágaiban elért kiváló eredményekkel azonban nem mindenütt tartottak lépést a nagyüzemi állattenyésztés hozamai. Ez egyrészt a férőhelyek hiányának, másrészt a régi, korszerűtlen tenyésztési viszonyoknak a „számlájára írható”. Az áruellátásban épp ezért jelentős szerep hárult a háztáji gazdaságokra. A termelőszövetkezetek szarvasmarha-állománya jelenleg már meghaladja a 130 ezret, a tehénállomány azonban ezen beiül csupán 27 ezerrel több, mint amennyit jelenleg a háztáji gazdaságokban tartanak. Sertésből a kisudvarokban van több. A legutóbbi állat- számláláskor a csaknem 440 ezer sértésiből 302 ezer a háztájiban nevelkedett. A kisudva- rok elsősorban a helyi ellátásban töltenek be fontos szerepet, de emellett évente 400 millió forint értékű állatot és állati terméket is adnak a központi készletbe. Nagymértékben csökkent a megye tanyavilágában a legutóbbi évek során az udvari állattartás. A felmérés szerint csaknem 16 ezer istálló áll kihasználatlanul. A háztáji gazdaságok állattartásának csökkenését részint a takarmányhiány idézte elő, helyenként azonban kényelmi szempontokból mellőzték az otthon körüli gazdálkodást. Az említett adatok szerint több mint 110 ezer háztáji gazdaságból 30 ezerben tartar nak tehenet, bár a lehetőségek, a helyi adottságok ennél jóval többre nyújtanának biztosítékot. Az egészséges árpolitika folytán, az egyéni gazdaságok takarmányigényének ellátásával együtt fokozódott a tenyésztési kedv. Sok helyütt a termelő- szövetkezetek, segítve a ház körüli tenyésztők munkáját, az állattartó gazdáiknak takarmányt juttatnak. Állományuk felfrissítésére pedig tenyészállatokat is kapnak a háztáji gazdaságok. A kistermelőknek továbbtenyész- tésre eddig mintegy másfél száz üszőt adtak . át. A termelési kedv növekedését bizonyítja az is, hogy hasznosítják a korábban üresen állt istállókat, sőt felújítják, bővítik a régi gazdasági épületeket. Megyénk, háztáji gazdaságaiból egyébként az idén már mintegy negyed milliárd forint értékű áruval gyarapodik a központi készlet. kolólapot kap Kecskemétről a házgyári elemekkel dolgozó építőipar. A harmadik ötéves terv időszakában — további gépek beállításával — évi 700 ezer négyzetméterre növeli a panel- parketta-gyártást az üzem. Ebből a mennyiségből már a külkereskedelemnek is juttatnak. Az új építőanyag gyártásának a beindítása mellett természe-; tesen tovább gépesítik, korszerűsítik a hagyományos: normál-* és mozaikparketta előállítását is. A beruházás eredményeképpen az előbbiből 600 ezer négyzetmétert, az utóbbiból pedig 300 ezer négyzetmétert gyártanak majd évente. A következő öt év során az ország legnagyobb és legmodernebb parkettagyára épül fel Kecskeméten. De nem túlzunk akkor sem, ha azt állítjuk, hogy gépparkjának a korszerűsége eléri majd a világszínvonalat. Reméljük, hogy gyártmányainak a minőségéről is ugyanezt mondhatjuk rövidesen. a. a E a
