Petőfi Népe, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-14 / 139. szám

1966, június 14, kedd a. oldat A iiépi művészet őrzői és terjesztői Fiatalok és öregek — egy kiváló szakkörben A CSÁTA LJ AI díszítőművé­szeti szakkör évadzáró kiállítást rendezett. Ez a kiállítás is bi­zonyította, hogy a díszítőművé­szeti szakkörök értékes munkát végeznek. Nemcsak azzal, hogy nemes szórakozást nyújtanak, hanem azzal is, hogy segítenek megmenteni a népművészet he­lyi kincseit. A megyében több mint ötven díszítőművészeti szakkör dolgozik sok száz tag­gal. Nem könnyű ilyen, valóban értékes munkákat felmutató szakkört vezetni. Sokkal egy­szerűbb. könnyebb a boltok­ban elönyomottan beszerezhe­tő, népművészeti munkáknak nevezett, de valójában a leg­ritkább esetben értéket képvi­selő mintákat kivarratni. Nép­rajzunkat, népművészetünket jól ismerő, éveken át tovább­képzéseken és alapos egyéni képzésen felkészült szakkörve­zetők tudnak csak ilyen ko­moly eredményeket felmutat­ni. MEGYÉNKBEN mind töb­ben akadnak, akik megszerez­ték a működési engedélyt, s így végzik járási irányító mun­kájukat, képezik járásuk szak­körvezetőit is. Széllé Erzsébet tanítónő, a csátaljai szakkör vezetője mindezeknek a követelmé­nyeknek megfelel. Nagy felké­szültsége mellett rajongó híve és kutatója népünk művészi kincseinek. Bukovinából hazatért, Csát- alján letelepült székely ma­gyarok még megőrzött darab­jairól a mai kornak megfelelő kivitelű térítők, étkészletek, párnák készültek az általa ve­zetett szakkörben. A környező községek keresztszemes, szála- szedéses díszítményei is fel­újítva, alkalmazva itt szere­pelnek. TÖBBSZÖR hallunk olyan kijelentéseket, hogy a népmű­vészeti munkák nem használ­hatók a mai modern lakások­ban. Minden esetben megálla­píthattam, hogy aki így beszél, y egyáltalán nem is ismeri igazi népművészeti értékeinket! Pe- ! dig a műveltség megköveteli népi kultúránk ismeretét, mert enélkül nem is tudhatunk kü­lönbséget tenni a városi piaci, vásári ál-népies giccsek hal­maza és igazi népi alkotások között. A komoly eredmények eléré­séhez mind a szakkörvezetők, mind a szakköri tagok részé­ről elmélyedő, türelmes mun­ka szükséges. Nem felszínes, divathaj hászás! Otthonunk dí­szítésénél, minden elkészíten­dő darabnál meg kell fontol­nunk, meg kell találnunk a helyes formát, színt, elhelye­zést. NÉPÜNK asszonyaiban min­dig megvolt és most is meg­van a szép utáni vágy, ennek érdekében hihetetlen erőkifej­tésre képesek. Mutatta ezt az elmúlt években a horgolása , láz. Ez már . alábbhagyott, mert rájöttek, hogy ha túlságba vi­szik, az eredmény egyhangú­ság, sőt kényelmetlenség. (A most felkapott színes gyertya­öntvények is túlkapások! Lát­tam lakást nyolc különféle ilyen „színfolttal” dekorálva! Ebből is elég egy darab, meg­felelő tartóban.) Egy tökéletesein kivitelezett, nemesen egyszerű népművé­szeti munka egy életen át ma­radandó értéket jelent! Ilyen értékeket készítettek a csátal­jai szakkör tagjai. Az ifjúság is helyes irányí­tást nyer itt A serdülők isko­lájának leánytanulói is részt vettek a szakköri munkában, tartalmat, útmutatást, irányí­tást kaptak a nemesebb, kul­turáltabb élethez. A kiállításon bemutatták az öregek jól vezetett napközijé­ben készült az ő adottságaik­nak megfelelő horgolási mun­kákat. Ez a foglalkoztatás is dicsérendő! Élettel tölti meg a nehéz munkából már kiesett öregek éveit. A SZAKKÖRI munkát so­kan segítették! A művelődési ház anyagi támogatást adott, a meleg, világos munkatermet az Űj Élet Termelőszövetke­zettől kapták, a helyi nőta­nács vezetője a szervezéssel segítette hozzá a szakkörveze­tőt és a tagokat a zavartalan munkához. Báldy Flóra Iskolások vietnami műszakban A Kecskeméti—városföldi ál­talános iskola felsőtagozatos ta­nulói — összesen negyvenötén — teljes napot dolgoztak az Aranykalász Termelőszövetke­zetben, s a keresetüket, 1500 fo­rintot, felajánlották a vietnami nép szabadságharcának támoga­tására. Zsembery Lászlóné igaz­gatónő elmondta, hogy a gyere­kek az előző héten is kinn vol­tak dolgozni, akkor nyári kirán­dulásra gyűjtötték a pénzt! A szerkesztőség által kezdeményezett „Szocialista is­kola — korszerű iskola” c. vita eddigi hozzászólói igen érdekes kérdésekkel foglalkoztak. Én a tanulói önkormányzásról szeret­nék szólni. Fejlődő társadalmunk minden területén önálló, öntevékeny em­berekre van szükség: a demok­ratizmus fejlődése dolgozók ez­reit vonja be a vezetés meg­tisztelő, de önálló gondolkodást, határozottságot, széles látókört igénylő tevékenységébe; a tár­sadalmi szervek munkáiba egy­re több tevékeny, lelkes ember kapcsolódik be. Az öntevékenységnek, az ön­állóságnak gyakorlótere kell le­gyen a szocialista iskola. Isko­lánk több éve folytat kísérletet a tanulói önkormányzati szer­vek munkáját, felépítését ille­tően. Az iskolai közösségünk szer­kezeti keretét az úttörőcsapat alkotja. (A tanulók és nevelők közösségét tekintjük iskolai kö­zösségnek.) Az iskolaközösség leg­főbb önkormányzati fóruma a csapatösszejövetel. Ezen részt vehet, hozzászólhat és szavaz­hat a közösség bármely tagja. A csapatösszejövetel dönt min­den főbb célkitűzésben, megha­tározza a feladatokat, értékeli a munkákat, stb. Legalább ne­gyedévenként kell összehívni. A közösség önkormányzati szerve az Úttörő Vezetők Taná­csa, amely a két csapatösszejö­vetel között a közösség életét irányítja, szervezi a munkákat, ellenőrzi az elvégzett feladato­kat és értékeli. Munkájáról a csapatösszejövetelnek beszámol­ni köteles. Az Úttörő Vezetők Tanácsának tagjai az elsődleges közösségek (az őrsök) vezetői, raj zvezető-helyettesek, bizottsági elnökök, hétközi-, napköziotthon ifjúsági vezetői. A csapatveze­tőség előtt e szerv tevékenysé­géért a csapatvezető felelős. Az egyes osztályok közössé­gét egy úttörőraj foglalja keret* be, amelynek a legfőbb ön kor A mányzati fóruma a rajösszejö­vetel. önkormányzati szerve pe­dig a rajvezetőség. A rajvezető­ség a^ rajösszejövetel előtt és az Úttörő Vezetők Tanácsa előtt felelős a raj munkájáért, tag­jait a raj fogadja el. Általános iskoláról lévén szó, a nevelők szervező, irányító te- 1 RCCCHYC Majdnem vidám élet kezdő­dött a következő héten. Már hétfőn különös mozgást észlel­tünk. A tisztesek és altisztek csomagoltak. Előírás szerinti menetöltözet. Karai egész nap a pisztolyát, meg a puskáját tisztogatta. A tölténytáska de­geszre tömve. Egyheti élelmet, konzervet, meg szalonnát véte­leztek. Valami Rocskár nevű, dagadt képű, puhamozgású öreg katona érkezett Aczél helyére. Ö lesz most egyszemélyben a szobapa­rancsnok és helyettese is, mert Karait és a többi tisztest bi­zonytalan időre, de legfeljebb egy hétre el vezénylik innen. Hogy hova az nem tartozik ránk. különben még ők sem tudják. Lehet, hogy csak a vá­ros túlsó felére, de az is lehet, hogy messzebb. Maid kiderül. Addig Rocskár a szobaparancs­nok. A századnál Molnár őr­mester veszi át a kiképzőtiszt szerepét erre az időre. Napi négy óra alaki kiképzés, dél­előtt kettő és délután kettő. Közben lőelmélet. térképisme­ret és a szolgálati szabályzat tanulása, tehát szobai foglalko­zás. látszólag feszes rend. mint eddig. De hiába mondták, mi éreztük, hogy egy kis lazítás kö­vetkezik. Pláne ha az öreg hon­védok a mostani szobaparancs­nokok kártyázni is tudnak, s a géhás ősmester egy kis itókára szert tesz valahol. A rohamszakasz. így tvevezr V. A roham* osztag elindul ték a felfegyverzett, illetve 'fegyverzetében alaposan meg­erősített csoportot, még hajnal­ban eltávozott, őrmesterünk pe­dig már a reggeli eligazításon részegen jelent meg. A lakta­nya ügyeletes tisztje, aki fele­lős volt az aznapi rendért, fe­gyelemért, szobájába parancsol­ta Molnár őrmestert, hogyalud- ja ki magát, mi pedig a fá- zós, ütött képű öreg honvédek felügyelete alatt vágtuk a dísz­menetet a kemény fagyos ud­varon. Hogy ne fázzunk, el­hangzott egy-egy „feküdj!” is a változatosság kedvéért, majd a két óra leteltével béka ügetés­ben ugráltunk a feljáróig. így telt el a délután is, azzal a változatossággal, hogv a pus­kafogásokat gyakoroltuk és időnként hason kúszva közelí­tettük meg a parki üres őrbó­dét. Rocskár irtó jókat röhé- cselt rajtunk, miközben kezeit csapkodta össze, s negyedórán­ként eltűnt a közeli kantinban valami melegítő folyadék bevé­telezése végett. Az elméleti kiképzésen elöljá­róink nevével és megszólításuk módozatával foglalkoztunk, ami nem Jelentett túl nagy szellemi megerőltetést számunkra. Igen szépen fújtuk már hogy a Leg­főbb Hadúr nem más. mint vi­téz nagybányai Horthy Miklós Szocialista iskola — korszerű iskola A tanulói önkormányzatról vékenysége nélkül nem működ-! hetnek e szervek, munkájuk a pedagógusközösség magatartása- j tói érettségétől függ. Több éves | tapasztalatunk alapján elmond- i hatjuk, hogy a korszerű neve­lést el sem tudjuk képzelni út­törőmozgalom és a vele szerve­sen összetartozó vezetőszervek munkája nélkül. A közösség mo­torját, kovászát jelenti a mű­ködő önkormányzat. Nagy gondot fordítunk a gyer­mekvezetőink egész éves és nyári képzésére, hogy megfelelő felkészültségük is meglegyen fontos, felelős munkájukhoz. A nevelésükre fordított idő és energia bőven megtérül, mert az önkormányzati szervek moz­gósítják az egész közösséget, se­gítik a nevelést-oktatást, fellen­dül az egész közösség élete. A pedagógusmunka iS gyökeresen megváltozik, új tar­talommal telítődik. Eltűnik a tanulók és nevelők között az ellentét, közös célért küzd diák és tanár, kialakul egy újfajta nevelő, és diákviszony, mely egymás megbecsülésén, őszinte bizalmán, segíteni akaráson alapszik. Az új munkastílus so­rán a nevelőmunka legfontosabb módszerei között helyet kap az egész közösségre való hatás, mert a nevelő nem egyedül áll a közösséggel szemben, hanem őt segíti a gyermekekből álló vezető fórum is. így a nevelők érdeke lesz a tanulók önállósá­gának és öntevékenységének fo­kozása. , Természetesen az önkor­mányzati rendszerünk jelenlegi formája, munkája még nem te­kinthető a legfejlettebbnek, sok éves szívós munkára, alkotó kezdeményezésre van még szűk ség addig, amíg ezt elérhetjük. Mégis úgy véljük, a „szocialista iskola” elképzelhetetlen a kö­zösség önkormányzati szervei­nek jó működése nélkül, amely viszont feltétele az önálló, ön­tevékeny ember nevelésének. Templom Józsefné csapatvezető, Jánoshalma 1. sz. általános iskola és gimnázium \árfák a jelentkezőket i Uj lehetőség a szakmai továbbképzésre Megkezdődtek a felvételek a Bajai Bereczki Máté Kertésze­ti Techhikum négyéves levele­ző tagozatának 1967-ben induló első osztályába. A hallgatók ér­dekében az iskola Baján kívül Szekszárdan, Pécsett és Kiskun­halason is kihelyezett osztályo­kat szervez. A két félévre tagozódó tanév január 20-án veszi kezdetét. Az utolsó éves tanulók sikeres osz­tályvizsga után a rendes korú tanulókkal egyenértékű képe­sítővizsgát tesznek. Ami a megyénkben érdeklő­dőket illeti, felvételre jelentkez­hetnél?: a bajai ás kiskunhalasi járásból mindazok, akik szövet­kezeti és állami gazdaságokban, erdőgazdaságokban, kertészeti vállalatoknál, gép- és gépjaví­tó állomásokon, valamint párt- bizottságoknál és tanácsoknál kertészeti technikusi igényű munkakörben dolgoznak. A felvételi kérelmeket a Be­reczki Máté Kertészeti 'Techni­kum levelező tagozatához (Ba­ja, Szamuely u. 96.) kell be­küldeni, s ugyanitt bővebb fel­világosítást is kaphatnak az ér­deklődők. A jelentkezők egyébként a novemberben esedékes felvételi vizsga sikerétől függően nyer­nek majd végleges felvételt. YOYO Pierre Étaix filmje, a Yoyo, afféle könnyű mulatság, ame­lyen az ember hiába is törné a fejét, okosat sehogy sem si­kerül kisütnie belőle. Mert mi­őfőméltósága, Magyarország Kormányzója. A honvédelmi miniszter vitéz Bartha Károly táborszernagy úr, míg a honvéd vezérkar főnöke az úgyszintén vitéz Szombathelyi Ferenc ve­zérezredes úr. A nehezebb fel- fogásúak kissé lassan fogták fel. hogy a szegedi V. honvéd had­test parancsnoka Feketehalmy -Czeydner Ferenc altábornagy úr, aki jelenleg az itt székelő egysége«; karhatalmi erők pa­rancsnokságát is ellátja. Eljutottunk végül a mi szá­zadunk, majd szakaszunk pa- nancsokáig, hogy Rocskár De­zsővel. jelenlegi szobaparancs­nokunk nevével fejezzük be a tisztes névsort, aki megkívánta, hogy még azt is tegyük hozzá a nevéhez, hogy „Isten segedel­mével rövidesen leszerelő öreg honvéd, a Brassalkovich utcai lányok részére. Angyalföld örö­kös és tiszteletbeli díszpolgára, elveiben szobafestő és mázoló­segéd, aki emennyi pénzért sem cserélné el a kinti életét a be- zupálással járó szakaszvezetői meg őrmesteri caf ran gokért. Ámen!” Ezt is hozzá kellett mondani, különben kezdhettük élőiről, pedig így is majd bele­tört a nyelve némelyik nehe­zebb beszédű újoncnak. (Folytatjuk.) ről is van szó ebben a külö­nös, a játékfilm kezdeti kor­szakát idéző műben? A dúsgaz­dag Yoyo elveszti vagyonát, de megtalálja szerelmét a műlo­varnőt és fiát. aki felnöveked­vén nagy cirkuszművésszé vá­lik, vagyont szerez és ismét visszaszerzi ősei kastélyát. Ez bizony soványka mese, de akár még vékonyabb is lehetne, mert Pierre Étsixnek nem cse­lekményre volt szüksége, ha­nem csupán alkalomra, hogy el­sütögethesse sok száz gag-jét, játékos ötletét. Főképp a film első felében robban minden petárda, amit a rendezőfőszereplő bizonyára nem kis fáradtsággal, de igaz leleménnyel belyezget sűrűn egymás mellé. S ekkor még fo­kozza az ötletek hatását a mű­vészi szándék: kifigurázni a szenvelgést, az elérzékenyülés hamis és ostoba könnyeit, A filmnek ez a fele hallatlanul mulattató. A második részben azonban mintha megsajnálná kinevetett hősét, az alkotó —, csipkelődés helyett a pártjára áll. S ekkor már a gageknel? nincs hová célba találniu, ön­magukért pattognak és rajza­nak a szemünk előtt, néha bi­zony el-elveszítve érdeklődésün­ket is. Könnyű nyári szórako­zásra szánt mulatság a Yoyo; egy kicsit kár érte. hogy ennyi szellemmel nem szolgálhatott alkotója magvasabb mondani­valót M, L»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents