Petőfi Népe, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-14 / 113. szám
I IMS. májas 14, szombat S, oldal Szikrázó homokon sötétzöld szalagok “— Hogyan ? dolgozik a háztáji bizottság? — Sehogy. _ ? — Mivelhogy még nem alakítottuk meg. Itt bizony felsült az újságíró, s magában azt latolgatja, írjon-e bíráló cikket. De szinte lélegzethez sem jut. Molnár Sándor, a kiskunfélegyházi Móra Tsz elnöke az iroda ablakához invitálja, s végigmutat a napfényben úszó tájon. Csak ennyit mond: — A háztáji gazdaságokat azért megnézheti. Nézzük hát meg! Elindulunk. Sűrű tanyai település. Mintha szabályos falusi utcán járnánk. De a háztáji kertek haragoszöld szalagjai, a homoksíkság nagy távlatát sejtet- ve, a pusztasággal nőnek össze. És ezek a kertek megérdemlik a figyelmet. Arról tanúskodnak, hogy a párszáz négyszögöles homok is lehet — kincsesbánya. És benne a kincs: a retek. Hír és hagyomány fűződik a félegyházi retekhez. A majdnem fehéren szikrázó homok gyorsan melegszik. A vetést február elején megkezdik. Ápolgatják, szalmával takargatják a fagyok ellen, gyomlálgatják, s ha csak nem hull éppen az égi áldás — öntözik. Gémeskutak a tanyaud- varon. Mellettük a motoros szivattyú. Együtt a hagyomány és a technika. A múlt és a jelen. Király András főagronómus azt tartja, hogy a gazdák három- negyedrésze már motorral öntöz. Telik a jövedelemből — a háztájiból. A háztáji kertek mindegyikéből 20—30 ezer, vagy ennél is több csomó korai retket áiulnak. Április közepén a MÉK 1,80-ért vette át. Jelenleg már olcsóbb. De néhány hétig még eltart a szezonMindezekről már Nagy Balázsék udvarán beszélgetünk. A nagymama és a házigazda felesége a hatalmas vesszőkosár mellett ülve csomózzák a retket. A házigazda, pedig az öntözéssel foglalatoskodik. Valamivel több, mint 600 négyszögölön tenriesz- tik a csemegét. Mire számítanak? Legalább 16—17 ezer forintra, feleli a házigazda. S ha felszedik? Helyére paprika megy. Mindez persze bőséges trágyázást kíván. Nagyék évente 4—5 ezer forintot költenek talajerőpótlásra. Közbeszól a főagronómus, hogy a háztáji kertet általában kétszer, sőt háromszor is hasznosítják. A paprikán kívül divatos még a Juliska-bab és az uborka. Az utóbbit főleg a kecskeméti piacra hordják. De most még a retket kell eladni. Nemcsak helyben, hanem Pesten is. A szövetkezet tehergépkocsija viszi a szállítmányokat. Szedni mindennap kell. ez a sorja a dolognak. S amit felszedtek — értékesíteni kell. __ Van úgy, hogy a csomózás el tart éjfélig is — mondja Nagy- né. — Hajnalban pedig folytatjuk ... Megkockáztatom a kérdést: van idejük a közösben dolgozni? __Tavaly 260 munkaegységem vo lt, mint szántóföldi munkásnak’ — válaszol a házigazda. Az elmúlt évben 10 500 forint volt a közösből származó átlag- jövedelem. Az idén majdnem 13 ezret terveztek. Április végére földbe került a kukorica, s a répát is megkapálták. A közös terület négy holdas kertészetében is szedik a retket, de érik már a korai paradicsom és paprika is. A 240 hold új szőlő és gyümölcsös csak jövőre kezdi a termő- refordulást Jelenleg a támbe- rendezést készítik. * Az Újságíró ezek után eltekint attól, hogy bíráló cikket írjon. De úgy véli: mégsem lenne haszontalan a háztáji bizottság tevékenysége. Szervezettebbé tenni a termesztést, felkutatni az új, nagyobb hozamú, s még jobb minőségű fajtákat — mindez gyümölcsöző lenne, s tovább öregbítené a pár száz négyszögöles kertek hírét-rang- ját. Hatvani Dániel Megkezdődött a gyapjúfelvásárlás A Kecskeméti Földmúvesszö- vetkezet átvevőtelepére bugaci juhászok szállították az első szövetnek valót, a jövő héten azonban már vagonos tételben érkezik a háztáji gazdaságokból a gyapjú. A képen: Nagy Balázsék háztáji kertben. {Pásztor Zoltán felvétele.) A gazdasági irányítás új módszerei A nagyobb önállóság fokozottabb felelősséget kíván Nemrégiben egy beszélgetést közölt a Petőfi Népe a Bajai Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága elnökével a gazdasági irányítás új módszereiről. Tekintettel arra, hogy a gazdasági reform különböző vonatkozásai rendkívül foglalkoztatják a közvéleményt, érdemes visszatérni erre a beszélgetésre. Az új munkastílus nemcsak a járási tanács végrehajtó bizottságánál változtatja meg az eddigi irányítást, hanem nálunk, a megyei tanács végrehajtó bizottságánál is. Sokat beszélünk erről a különböző értekezleteken, tárgyalásainkon és a napi munka során. Több önállóságot, nagyobb felelősség- tudatot, közgazdasági szemléletet kíván az új helyzet. A járási-városi tanácsok metógazdasági osztályainak irányító munkáját, feladatkörét az utóbbi időben a beruházással, a tervezéssel kapcsolatos tennivalók, a hitelek és az általános pénzügyi gondok rendezése kötötte le. Az a járás — és ez esetben a bajairól van szó —, ahol a termelőszövetkezetek gazdálkodása konszolidált és a járás területén gyenge szövetkezet sincs, ott a járási végrehajtó bizottság vezetői, valamint a mezőgazdasági osztály szakapparátusa jobban tud törődni a gazdálkodás színvonalának általános emelésével. Rendszeres bemutatókat szervez, kutatja az új módszereket. Ezért u.akult az úgynevezett Bácskai Mezőgazda- sági Kísérleti Szakbizottság is. Tehát, ha szabad ezzel a kifejezéssel élnem, mintegy transzformátora a hazai és a külföldi kutatási eredmények gyakorlatban való elterjesztésének. Ebben a vonatkozásban a bajai járás vezetése példamutató munkát végez. Az új iránti fogékonyság, a kezdeményezőerő, a szakmai továbbképzés, a fejlett módszerek széles körű alkalmazása párosul ebben a járásban a kedvező természeti viszonyokkal. Nem szeretném, ha elfogultsággal vádolnának, éppen ezért megemlítem, hogy számos, hasznos figyelemre méltó kezdeményezésre van példa a kecskeméti, kiskunfélegyházi, kiskunhalasi és dunavecsei járásban is. Kevesebb adminisztrációt Most útkeresés folyik. Kutatjuk a differenciált vezetés új módszereit, a gazdasági mechanizmus gyakorlati érvényesítését az irányító munka során. Ez pedig csak akkor sikerül, ha a megyei és a járási mezőgazda- sági osztályok irányító tevékenységében az adminisztratív jelleg csökken és szoros kapcsolat alakul ki a megyei mezőgazda- sági osztály szakapparátusa, valamint a járási mezőgazdasági osztályok és termelő gazdaságok között. A közgazdasági szemléletet, amelyről manapság sok szó esik a mezőgazdasági termelés, minden területén érvényesíteni kell. A megye súlyponti mezőgazda- sági feladatainak végrehajtását nemcsak távlati terveknek kell megelőzni, hanem gyakorlati bemutatóknak, kalkulatív számításoknak. Ezek útján szükséges bizonyítani az új termelési ág, vagy az új termelési módszer bevezetésének szükségességét. A megyében, mint ismeretes három termelési körzet van. A homokhátság, a bácskai és a Duna menti. E körzeteken belül is szükséges differenciálni. így pélPiroska néni haragszik — Jöjjön csak, Piroska néni! Rég láttam, de nem bánja meg, hogy találkoztunk — szólt Fekete Pál párttitkár, amíg a ménteleki Alkotmány Tsz irodájába tessékelte idős Békí Sándor- nét. Kulcs csörrent. s az íróasztalfiókból egy köteg fénykép került elő, s vándorolt Piroska néni kezébe. — Nicsak, ezek meg a debreceni emlékek — fényesedéit meg az idős asszony tekintete. Helyet keresett az egyik sarokban, s féltő gonddal vegyes kíváncsisággal vette szemügyre a termelőszövetkezetek üdülőjében készült fotókat. Tíz napig tizedmagával vendégeskedett Piroska néni — a termelőszövetkezet növénytermesztő brigádjának tagja — a nagyerdei palotában. Amikor az üdülés letelt, olyan fájó szívvel vált meg onnét, mintha világéletében az lett volna az otthona. Nem csoda: kényelem, szórakozás, szerető gondoskodás — mindezt együttvéve jelenti a gazdák számára a vén fák, virágos park ko- szorúzta „ékszerdoboz”. Jómagam, tán megj- bocsátható huncutsággal igyekeztem úgy fűzni a szót. mintha sosem jártam volna ott. — Elnézést kérek. Piroska néni, hogy zavarom. Ügy hallom, rettenetes körülmények közt élnek ott az üdülők. Valamilyen ütött- kopott viskóban van a szállásuk, s az az idő, amit ott töltenek, koplalással, meg merő unalommal telik ... Látni kellett volna, mekkora szikrákat hányt erre az imént még az emlékeken merengő tekintet. — Ugyan már, hogy mondhat ilyet! Nézze meg ezeket a képeket! — s az egész képkollekciót , a markomba nyomta. — Nos, itt laktunk — s az ujja végigcirógatta a krími üdülök hangulatát idéző kétemeletes épületet. — Hol lát itt viskót, hm? Ami meg a kosztot illeti, nincs, aki ne kigömbölyödve tért volna vissza onnét. A szórakozási lehetőségek közt alig győztünk válogatni. Várost néztünk. múzeumokkal ismerkedtünk; színház, mozi, fürdő, kultúrműsor ... de ki is tudná felsorolni valamennyit. Mondja meg annak a fogadatlan prókátornak, aki ezzel a maszlaggal traktálta, hogy a saját szemének higy- gyen. Én akár holnap visszafordulnék, újabb tíz napra. De hát mások is hadd élvezzék a tsz-ünkből a szépet. Majd miután jól kiadta a mérgét, a párttitkárhoz fordult; — Fekete élvtárs, egy-egy példányt okvetlenül kérek én is a fényképekből. Ha valaki ismét ilyen „viccel” hozakodnék elő, legyen mivel bizonyítani! c-a —* . dául a kalocsai járásban a Duna menti 'tájkörzeten belül ismét három körzetet vesznek figyelembe a termelés irányítása során. Több helyszíni segítséget Itt külön kell szólnom az úgynevezett bázis gazdaságokról, vagyis ahogy másként szoktuK. mondani a mintagazdaságokról, vagy modellekről. Oiyan gazdaságokról van ez esetben szó, amelyek kezdeményezéseikkel, a jó módszerek elterjesztésével példát mutatnak a többinek. Véleményem szerint ezek a bázisgazdaságok egyaránt érinthetnek erős, közepes és még gyengén gazdálkodó termelőszövetkezeteket. Annál is inkább, mert amelyik gazdaság az idén még gyengén gazdálkodik, jövőre már közepes lehet. Igaz, ennek fordítottja is lehetséges. Több helyszíni segítség, konkrét irányítás. Ez is az új munkastílushoz tartozik. Van bőven tennivaló. A termelőszövetkezetek egyik gondja például a beruházásokkal kapcsolatos hosszadalmas eljárás a tervezéstől a kivitelezésig. Ez rendkívül megnehezíti, de meg is drágítja a különböző mezőgazdasági létesítményeket. Az irányítás feladata az is, hogy megmondjuk az illetékes szerveknek: ezen a helyzeten segí.eni kell. Lehet más példát is megemlíteni. Az amortizációs alapképzés, az árváltozások egyes gazdaságokat az extenzitás. vagyis a külterjesség felé „terelik”. Az is egyik feladata a mezőgazdasági tanácsi irányításnak, hogy a helyes utat megtalálja és termelési körzetenként, járásonként, illetve termelő üzemenként úgy irányítson, hogy időben figyelmeztessen a külterjesség veszélyeire. Előfordul például, hogy az amortizációs alapképzés miatt egyes közös gazdaságok idegenkednek a gépesítéstől, ugyanakkor munkaerőgondjaik vannak, késlekednek a növényápolással, növény- védelemmel, betakarítással. Gyümölcsöző tapasztala.cserék A kapcsolat erősítését szolgálja az is, ha a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának munkatársai nagyobb mértékben vesznek részt a járási és a városi tanácsok végrehajtó bizottsági ülésein, ugyanakkor a járások és városok mezőgazdasági osztályainak munkatársai nemcsak a termelőszövetkezeti közgyűléseket látogassák gyakrabban, hanem a fontosabb kérdéseket tárgyaló vezetőségi üléseket is, és szaktanácsaikkal segítsék az irányítást. Természetesen mindezt úgy, hogy ne sértsék a termelőszövetkezeti demokráciát. A fentieken kívül igen hatásos és egyre jobban elterjedő módszer a kutatóintézetekkel és állami gazdaságokkal közösen rendezett bemutatók és tapasztalatcserék. Ennek kapcsán a termelőszövetkezeti és szakigazgatási szakembereink közvetlen kapcsolatba kerülnek a tudomány által elért eredményekkel, azok gyakorlati alkalmazásával és a látottakból sokat tanulnak. A harmadik ötéves terv újabb nagy feladatokat ró a megye mezőgazdaságának dolgozóira. Bízunk benne, hogy az új helyzetben, a gazdasági reform megvalósítása során, a nagyobb gazdasági önállóság és az ezzel együttjáró fokozottab felelősség az eddiginél még inkább segíti a kibontakozást. DR. MAAR ANDRÄS a megyei tanács vb mezőgazdasági y osztályvezetője /
