Petőfi Népe, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-13 / 112. szám
Miért A hiánycikkektől — az alkatrészhiányig hever raktáron 88 robotgép? — Kevés a 10 százalék AKF-TÍzsgálat a vasműszaki szakmában Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség és a MÉSZÖV szakemberei a múlt hónapban a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalatnál, az AGRO- KER-nél, valamint a megye 24 állami és fmsz-boltjában arról tájékozódtak, hogy mennyiségben, választékban, minőségben kielégítik-e az igényeket a vasműszaki cikkek. A válasz: a szóbanforgó áruk gyártási színvonala az utóbbi években két2 zik a dinamó és a lámpaizzó. A félegyházi iparcikkboltban nem lehet kapni első és hátsó fűzött abroncsot. 28-as kerékpárhoz. Nincs MTH—58. mozgótárcsa a motorokhoz, MA 172/15 kilométeróra, TLT 219 első teleszkóprugó, TLT 632 hátsó sárvédő, kuplungparafa, fékfedél, tanksapka, hátsórúdpersely, visszapillantó-tükör —. hogy csak néhány, a járművekhez szükséges hiányzó alkatrészt említsünk. Általános tapasztalat, hogy a kiskereskedelmi hálózat nagyon kevés alkatrészt tárol a rádiók, televíziók, háztartási gépek, járművek javításához. Még mindig előfordulnak minőségi kifogások. Ebből adódóan a legtöbb üzemzavar a rádió. tv, magnó, mosógép, lemezjátszó és a hűtőszekrények működésénél jelentkezik. Csőkiégés, alkatrészlazulás, elromlott biztosíték, rossz centrifugakondenzátorok —, ezek a leggyakoribb hibák. Figyelmeztető, hogy a bajai áruházban 196 minőségi kifogásból 107 az eladott tv-kre, 47 panasz pedig a rádiókra vonatkozott, s a félegyházi áruházban értékesített 30 centrifugából 15 hibás volt. Szigorúbb, körültekintőbb minőségi ellenőrzéssel azonban a hibák döntő többsége gyorsan, szakszerűen kijavítható. Ennek érdekében azonban változtatni kellene azon a gyakorlaton, hogy a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat az ipartól átvett áruknak igen kevés hányadát, mindössze 10 százalékát vizsgálja meg, a többi kereskedelmi cikk MEO nélkül kerül az üzletekbe. Helyes lenne az is, ha a kiskereskedelmi vállalatok a selejtes árut visz- szaküldenék a nagykereskedelmi vállalathoz. A kiskereskedelmi üzletekben jelenleg kevés helyen van megfelelő helyiség, illetőleg raktár, a rádió, televízió, motor stb. bemutatására, kipróbálására. Ennek ellenére lehetne javítani az áruátvétel, az ellenőrzés színvonalán a kiskereskedelemben is. Párthatározat — a megvalósulás útján A Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat az utóbbi időben számos intézkedést tett azért, hogy csökkentse a megyében a hiánycikkeket, a megyei pártbizottság idevonatkozó határozata értelmében. Az első kezdeményezések sikert hoztak: Javult az ellátás zománcozott ás fekete hőfokozóból, füstcsövekből, ereszcsatornából, több volt a szúnyogháló, a szeneskanna, a gépfonat, hogy csak néhány példát említsünk. Lehet, érdemes tehát a helyi erőforrásokra támaszkodni, de még vannak további kihasználatlan lehetőségek a megyében e tekintetben is. A hiányok további csökkentése céljából szükség lenne a központi árualap körültekintőbb elosztására. Arra, hogy megyénk speciális helyzetének, a reális igényeknek megfelelő arányban részesüljön bizonyos iparcikkekből, például permetező-készülékekből, amiknek hiánya esetleg a szőlő- és gyümölcshozamok alakulását is hátrányosan befolyásolhatja. B. Gy. Lesz-e az idén zöldár? Az utóbbi időben folyóink nyughatatlanok, s miután már közel állunk a zöldár szokásos időpontjához, május végéhez és júniushoz — kézenfekvő a kérdés, vajon az idén lesz-e olyan nagy árvíz a Dunán, mint tavaly. A századfordulótól kezdve négy évenként kellett a tavaszi és a nyári árvizektől nagy erőkkel védelmezni a dunamenti területeket. Jelentősebb zöldár — amely Budapestnél megközelíti az alsó rakpart szélét, de árvízvédelmi készültség nélkül vonul le — általában két-három évenként ismétlődik. Vízügyi szakembereink nem vállalkoznak jóslásra, de any- nyit már elárultak, hogy van néhány kedvező jel. Az utóbbi két-három héten a felmelegeÜlést tartott a megyei NEB ségtelen javult, mégis jelentős a hiánycikklista, s gyakoriak a hibás, selejtes termékek. Mit jelent közelebbről ez a tömör megállapítás? Kétezer helyett 67 permetezőgép A megye városaiban, falvaiban évről évre emelkedik a vasműszaki cikkek forgalma; nemcsak a mennyiséget — a minőséget illetően is fokozódik a kereslet. Ezzel is magyarázható, hogy igen szűk a választék tranzisztoros- és táskarádióból, az ezer forinton aluli rádiókészülékekből és néhány tv-típus- ból. Igen súlyosak a gondok a permetezőgép-ellátásban. Az AG- ROKER-nek év elején egyáltalán nem volt induló készlete, és az első negyedévben sem érkezett folyamatosan permetező. Kevés a „Vermorel’'’, a „Kiss Bálint’’ és a „Harmat’’ típusú készülék. Az állami és szövetkezeti gazdaságok igénye a megyében „Vermorel”-ből például 2 ezer darab lenne, április 10-ig azonban csak 67-et (!) kapott az AGROKER. Ezért az Izsáki Állami Gazdaságba a kért 100 permetezőből csak hat darab jutott. Bizonyára segít valamit az ellátásban a jugoszláv _ importból származó permetező, de ebből csak minimális mennyiség jutott a megyébe, s ezek is tartalék alkatrészek nélküL /Mit mutat még a hiánycikk- lista? Azt, hogy egyáltalán nem kapható például sajtolt lapát, négyágú trágyavilla, ácsszeker- ce. különböző lakatok, függönytartó görgő, horganyzott kerítés- .fonat, műhely- és fűrészreszelő, különböző méretű lapos és gömbacél, szenesvasaló. Kicsi a választék zománcedényből, kályhából, tűzhelyből, húsdarálóból. Nincs fürdőkád, Delta-tv, lemezjátszó, Rakéta és Csajka porszívó, Pannónia varrógép, törpe villanytűzhely, 43 köbcentis MOPED motorkerékpár stb. Hibás tv, hiányzó dinamó Rendkívül sok bosszúságot okoz a vásárlóknak az alkatrészhiány. A bajai iparcikk áruházban 88 NDK gyártmányú háztartási robotgépet voltak Tegnap délelőtt Kecskeméten, a városi tanács székházéban ülést tartott a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Az összejövetelen részt vett többek között Csenki Ferenc, az SZMT titkára, a NEB társadalmi elnökhelyettese, Gerőcs István, a megyei tanács kereskedelmi osztályvezetője, Pálfi Pál, az AG- ROKER megyei igazgatója. Bercsényi József, a MÉSZÖV szövetkezetpolitikai főosztályának vezetője, Barbich István, az MNB megyei igazgatóságának osztályvezetője, valamint az élelmiszer és a ruházati kiskereskedelmi vállalatok képviselői. A tanácskozást dr. Kocher László, a NEB megyei elnöke nyitotta meg majd rátértek az első napirendi pont — A műtrágyák és növényvédőszerek felhasználása és hatékonysága című vizsgálat tárgyalására. Ez a jelentés tartalmazza többek között, azoknak a lehetőségeknek a felvetését, amelyekkel a mezőgazdaság kemizálása és ezen keresztül a gazdaságosság PETŐFINÍPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési dij 1 hónapra 13 forint. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. fokozható. A vita során többen felszólaltak és elmondták az összefoglalóval kapcsolatos megjegyzéseiket, javaslataikat és észrevételeiket. Az ülés második napirendi pontjaként egy újszerű vizsgálati anyag megbeszélésére került sor. A NEB tanácskozásán résztvevők az 1966. február 1-én életbe lépett árintézkedésekkel kapcsolatos folyamatos tájékozódásról készített összefoglaló jelentést tárgyalták meg. dés hatására az Alpokban, a Duna legfontosabb vízgyűjtőjében 1600—1800 méterről 3 ezer méterre emelkedett a hóhatár. Ebből a tényből pedig már valamennyi szakember teljes határozottsággal állítja, hogy a hóolvadás az idén már nem indít árvizet a Dunán. Az előző hónapokban segített bennünket a tavaszias tél is, mert nem egyszerre, hanem fokozatosan olvadt el az Alpok lejtőinek hótakarója. Az április végi — május elejei erős fel- melegedésnek azonban nem örültek a vízügyi szolgálat hid- rometearológusai. Ez a jelenség ugyanis kedvez a nyári monszun kialakulásának, amelynek viszont elmaradhatatlan vendége a szokásosnál hűvösebb június és a tengeri légtömegekkel érkező eső, zápor, esetleg a 40 napos Me- dárd. Az esélyek latolgatásából mindenesetre annyi megállapítható, hogy ezen a nyáron a sokévi átlagnál valószínűleg .fél-egy méterrel magasabb vízszintje lesz a Dunának. Megkockáztatható az a kijelentés is, hogy most már nagyon kicsi a valószínűség egy múlt évihez hasonló méretű árvíz kialakulására. Csakhogy elállt az eső!... (Pásztor Zoltán felvétele.) Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85 Index: £> 065 A% élet kapujában — Testnevelés-történelem szakos tanár szeretnék lenni. Egyébként már edzősködöm is — társadalmi munkában. De ne ezt tessék megírni, hanem, a lajosmizsei túrát. Az osztály is benevezett a Kilián-mozgalom- ba. Hogy teljesítsük a követelményt, elgyalogoltunk Lajosmi- zsére. Óriási élmény volt! Már a IV/b is megtartotta a szalagavatóból j£t, a bankettet, megtörtént a ballagás, s mire e sorok megjelennek az osztálytabló is kikerül valamelyik kecskeméti üzlet kirakatába. Mi tagadás, nehéz a búcsú az Alma Matertűi, a, tanároktól, négy esztendő élmenyeit nem lehet könnyen élfelejteni. Jó néhányat közülük bizonyára egy életen ót megőriz az emlékezet. ekem, a tízegynéhány évvel ezelőtt érettségizett dióknak, búcsúzáskor eszembe jutott a klasszikus diákbabona, s így nem kívántam sikert a lányoknak a közelgő nagy erőpróbához. Ügy hiszem, megteszi majd érettségi után ehelyett — egy utólagos gratuláció is ... Bubor Gyula terveiről. Edit kiválóan szerepelt latin nyelvből az országos tanulmányi versenyen, biológia tudásáról pedig a tv-nézők is meggyőződhettek annakidején a „Ki miben tudós?’' műsorszámban. v — Magyar—orosz nyelvszakra készülök, tanár szeretnék lenni. A latint később veszem fel, mert az idén ilyen szak nem indul az egyetemen. JL lányok négy év alatt nem csak tanultak, hanem a kecskeméti Petőfi és Béke Tsz- ben tartott politechnikai foglalkozásokon a fizikai munkával, a mezőgazdasági termeléssel is megismerkedtek. Dundi arcú kislány jelentkező — Én a politechnikán szerette, a meg a szárnyasokat. Hát van szebb egy pelyhes kiscsibé- nél? Már jelentkeztem a felsőfokú mezőgazdasági technikumba, kisállattenyésztő szakra. Zana Irén tehetséges atléta. tanulmányi átlagából következőleg, nincsen közöttünk. Kirobban a kacagás a szellemes, találó feleletre, majd a beálló csendben ismét az osztálytitkár kér szót. — Az a véleményünk, hogy előbbvaló a hivatás, a szakma elsajátítása. Elvégre nekünk is van nem csak lehetőségünk, de jogunk is a továbbtanulásra. S e joggal élni akarunk. Utána jöhet a férjhezmenés. Dehogy merek vitázni ennyi leánnyal, hogy az életben előfordulhatnak „rendhagyó’’ esetek is, inkább a barna, szemüveges Molnár Editet vallatom — Ki akar férjhezmenm közvetlenül érettségi után?? Csend. Hirtelen az osztály karcsú, örökvidám versmondóbajnoka nyújtja a kezét. Czakó Klári feláll a padban, úgy válaszol: __ l?hhez előbb menyaszsz onynak kellene lenni. De menyasszony, az osztály W ányok a IV/B-ből. .. Csi- nosak, vidámak és két hét múlva érettségiznek. Jaj, igen, az érettségi: Negyvennégy szempárból olvasom ki a nagyon komoly, gondterhelt kérdést — vajon hogy sikerül...? — Rettenetesen izgulunk —, szól egy szőke kislány nagyon halk hangon. S ki izgul még? .— teszem fel a „provokatív” kérdést, mire a válasz kórusban: Min-den-ki...! Pedig... nincs is okuk az izgalomra. Fischer István, a Kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója így jellemezte a iV/B-t. — Igazán nagyszerű kollektíva. Négy éven át az iskola legjobbjai voltak, 4-esem felüli osztályátlaggal. — És most? — Az átlag 4,1 — mondta a mindentudó osztálytitkár, Ru- zsinszky Judit. — Tizenkilencen kitűnő és jeles rendűek vagyunk, ezért is jelentkeztek több mint harmincán továbbtanulásra. Orvos, tanár, tanítónő, egész- - ségügyi szakiskola —, ezek a i leginkább említett célkitűzések.
