Petőfi Népe, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-12 / 111. szám

Népszerűek az „Expressz”-utak Május 8-án harmincnyolc kecskeméti fiatal — többségé­ben a megyei tanács tervező­irodája KISZ-szervezetének tag­ja — hétnapos autóbusztúrára indult. Az Expressz Ifjúsági és Diákutazási Iroda és a megyei KISZ-bizottság által szervezett külföldi út résztvevői megismer­kednek Pozsony. Brünn, Becs nevezetességeivel. Az „Expressz” utak fokozódó népszerűségét mutatja az is, hogy rövid idő alatt betelt a létszám a június 25—július 9 közötti Belgrád— Szarajevó—Dubrovnik irányú útra is, aminek 28 résztvevője egy hetet az Adriai-tenger part­ján tölt majd el. Az idei utazási lehetőségek ezzel természetesen nem me­rültek ki. A kecskeméti, kiskun­félegyházi járási és városi KISZ- bizottságok szervezésében jú­nius, július és augusztusban több „Expressz”-csoport tesz majd 7—8 napos látogatást Len­gyelországban, Csehszlovákiá­ban, valamint a Német Demok­ratikus Köztársaságban. PETŐFINÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató ' Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont; 26-13.- 25-16. Szerkesztő bizottság 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és ________kézbesítőknél,____________ Bá cs-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85 Index: 25 065 lames Hogy egyetlen gyermeket se fenyegessen a magárahagyottság veszélye Szokatlan. A felületes szem­lélő számára ez az egyetlen jelző is elég lenne annak a témának a jellemzésére, amely nemrégi­ben szerepelt a Kiskunfélegy­házi Városi Tanács V. B. ülé­sének napirendjén. Ám maga az a tény, hogy egy város vezető testületé a gyógypedagógiai is­kolába járó tanulók rehabilitá­ciójával. munkára nevelésének vizsgálatával foglalkozik, nem csupán szokatlan és érdekes, de tiszteletet érdemlő, emberségre valló vállalkozás is. Olyanfajta társadalmi gondoskodást tük­röz, amely nélkül egészséges ember is nehezen boldogulna, de amelyre talán kétszeresen szükségük van azoknak, akik — önhibájukon kívül — egyedül a saját erejükből nein válhatnak a társadalom teljes értékű tag­jaivá. A gyógypedagógiai isko­lákba járó gyerekek túlnyomó többsége pedig az utóbbiak közé tartozik. Segítőkész munkáskollektívák A testi és szellemi fogyatéko­sok rehabilitációja tulajdonkép­pen már gyógypedagógiai okta­tásukkal kezdődik, speciális tan­terv alapján. Ez is a felszaba­dulás óta, mert korábban az ország alig egy-két intézetét leszámítva, nem foglalkoztak a fogyatékos gyermekek nevelé­sével. Ma viszont már az isko­lai képzés sem jelentheti a ró­luk való gondoskodás egyedüli formáját. Erről győz meg — számos követésre méltó példa említésével — a vb elé készült jelentés is, amelyből megtud­tuk. hogy Kiskunfélegyházán a gyógypedagógiai iskola 36 be­járó növendéke közül tizenhét a két helyi termelőszövetkezet­től — a Dózsától és a Petőfitől __ anyagi támogatásban része­sül. autóbuszköltség és napközi térítés formájában. A két szö­vetkezet mellett a posta dolgo­zói is áldozatkész patronálónak bizonyultak, azzal, hogy a nehéz anyagi körülmények között élő családok gyermekeinek ruhane­műt juttattak. Az állam és a munkásikollektívák segíségánek eredményeképpen így nemcsak a városban, de a külterületen élő fogyatékos gyermekek is szinte kivétel nélkül gyógypeda­gógiai képzésben részesülhetnek, a m ely az első, de a legalapve­tőbb lépés majdani rehabilitá­ciójukhoz, ahhoz, hogy felnőve valamilyen módon hasznos tag­jai lehessenek a társadalomnak. Nyolcvankét közül ötvenhárom kereső foglalkozásban Iskolai oktatásuknak egyik j leglényegesebb részét a munká­ra nevelés képezi. Félegyházán, műheiyterem hiányában, jelen­leg a tantermekben is végezhető, egyszerűbb fa- és fémmunkák alapjaival, a hímzés „tudomá­nyával” ismerkedhetnek meg. Munka közben alakulnak ki bennük a közösségi érintkezés formái, megtanulnak küzdeni az eredményekért, becsülni egymás munkáját. Itt fejlődnek ki a manuális készségek, s ez segíti őket ahhoz, hogy egyszer kereső foglalkozást vállaljanak és ön­maguk eltartásáról gondoskodni tudjanak. Éppen ezért a nap­közis foglalkoztató helyiség után létszükséglet a műhelyterem építése. Hogy nem lenne hiába­való áldozat, azt már az eddigi — s nemcsak félegyházi, de kecskeméti — eredmények is igazolják. Kecskeméten eddig több mint háromszáz növendé­ket indított útnak a gyógypeda­gógiai intézet, s jelentős részük megállja helyét a termelő mun­kában. Kiskunfélegyházán az utóbbi 19 évben nyolcvanhét gyermeket bocsátottak szárnyra gyógypedagógiai képzés után, közülük tizenegy szobafestő, má­zoló, kertész és ács szakmát ta­nult, negyvenkettő egyéb kereső foglalkozásban helyezkedett el, huszonhárom családban dolgo­zik. Ahhoz, hogy idáig eljussunk, sokszor nemcsak a gyógypedagó­giai képzéssel szemben álló szü­lői, de munkahelyi előítéletek­kel is meg kellett küzdeni. Ami azért sem volt könnyű, mert az utóbbi években azokban a szak­mákban. munkalehetőségekt>en, amelyek elsajátítására, elvégzé­sére a fogyatékos gyermekek ké­pesek, jelentős munkaerő több­letet kínáiltak az általános isko­lákból kikerülő fiatalok is. Nagyra értékelhető tehát, hogy néhány munkahely — köztük a félegyházi műanyaggyár, a Le­nin Termelőszövetkezet, Kecs­keméten az ÉM Fémmunkás Vállalat — szívesen fogadta, s Tizenhatezer kórházi ágy — 35 bakteoroiógiai állomás — Kötelező tüdöszűrés J^IÉŰmÍIí. a „Morbus Ilungaricus“ Hazánk második ötéves tér-, vében hangsúlyos szerepet ka- j pott az egészségvédelem, s en­nek keretében a tbc elleni küz­delem. Az eredményekről, és a további tervekről az Országos Korányi Tbc Intézet főorvosai­tól, a következőket tudtuk meg: A statisztika szerint a köte­lező BCG védőoltás hatására a második ötéves tervidőszakban 80—90 százalékkal csökkent a tbc-s gyermek-megbetegedések száma, míg a felnőttek megbe­tegedésének aránya 44 százalé­kos csökkenést mutat. Az eredményekhez tartozik, hogy az elmúlt öt évben hét új, korszerűen felszerelt tbc szana­tórium épült az ország külön­böző részein, összesen több mint 3 ezer ággyal bővült a rendel­kezésre álló fekvőhely. Jelenleg 16 ezer ágy áll a tbc-s betegek rendelkezésére, 35 tbc bakteoro- lógiai állomáson évenként egy­millió tenyésztéses vizsgálatot végeznek. Az Országos Korányi Tbc In­tézet további tervei: már ebben az évben az egész ország terü­letén megvalósul az évenkénti kötelező tüdőszűrés. A megelő­zés mellett természetesen nem marad el a gondos gyógykeze­lés és a sikeres sebészeti mun­ka sem —, ha erre van szükség. Egyes intézetekben arról is gondoskodnak, hogy a gyógyult, de csökkent munkaképességű beteg — már a szanatóriumban — könnyebb munkára kepesít ő szakoktatásban részesüljön. Hangsúlyozzák, hogy a munkára jelentkező volt betegektől nem kell félni, nem fertőzők, telje­sen gyógyultak. Az európai országok tbc sta­tisztikájában jelenleg középen van Magyarország. — Az a cé­lunk — mondották —, hogy az elsők közé sorakozzunk. A tbc teljes felszámolására készülünk, s reméljük —. ha fegyelmezet*- ségükkel a betegek is segítőre — ezt el is érjük. S. E. Új zöldségbolt Alig két hete nyílt meg a kecskeméti Kodály téren a MÉK mintegy 300 ezer forintos költ­séggel létesített új zöídség-gyü- mölos szakiizlete. A korszerű, szép kis bolttal gyorsan megba­rátkoztak a környék lakói, amit az is bizonyít, hogy napi forgal­ma máris eléri a 2500—3000 fo­rintok nemcsak munkaadójává, patro- nálójává vált jó néhány, a gyógy­pedagógiáról kikerült gyereknek. Fokozott társudalmi összefogást! Illúziókat természetesen nem táplálhatunk. Hiszen a rehabili­táció mértéke és mérete a testi és szellemi fogyatékosság mér­tékétől függ. Vannak, és sajnos lesznek is gyerekek, akiknek képzésétől eredmény nem vár­ható, akik olyan súlyos fizioló­giai vagy környezeti sérülést szenvedtek, amelyen már. nem, vagy csak nagyon keveseet le­het javítani. De azokról; akik magukban hordják annak lehe­tőségét. hogy egyszer a saját munkájukból megélhetnek, foko­zott társadalmi összefogással kell gondoskodni. Mi mindemből tevődhet ez össze7 Azt az eddi­giek csak részben példázzák. De ide sorolhatjuk még többek között a kiskunfélegyházi ta­nács vb elismerését, amellyel a segítőkész termelőszövetkezete­ket, munkáskollektívákat illette, s két másik határozatát is. Az egyikben a Nevelési Tanácsadó megszervezéséről intézkedik, a másikban ösztöndíjat tűz ki gyógypedagógiai szaktanár kép­zésére. Meggyőződésünk: ha mindé- I nütt hasonló figyelemmel és fe- j lelősséggel irányítják a gyógy- pedagógiás, és onnan kikerülő gyermekek sorsát, egyetlen csök­kentképességű fiatalt sem fenye­get a magára hagyottság, mun- kátlaanság veszélye. E-né Vidám percek Kiskunfélegyházi legrégibb óvó- dájában, a Dobó utcában láto­gatásunkkor éppejn edzésben ta­láltuk a legifjabb sportolókat. A három óvónő véleménye sze­rint a rendszeres jitestedzést nem lehet elég korák kezdeni. A kis „vasgyúrók” fpedig szívesen vállalkoznak mindenre, ami já­tékkal, vidámsággal párosul. Feszülnek az izmok, derülnek, az arcok — mindjárt eldől: ki az erősebb? Csaif. addig el ne szakadjon a dupltp, kötél... „Tornaóra” utak a másik meg­lepetést az óvoda zenekara szol­gáltatta. Az óvónők hegedű, il­letve tangóharmonika száma kedves kíséretet kapott a sok apró zenész mé(j apróbb zene­szerszámának hangjaitól. Ez a foglalkozás már a hallást fino­mítja, a ritmusé\zéket fejleszti. T. M. (Rádi József felvételei.) Megölte haragosát — tizennégy évre ítélte a bíróság Annak* idején röviden írtunk arról az esetről, ami a múlt év június 12-én, este Bácsalmáson a halászcsárdában történt. Sztoj- ka Kálmán Bácsalmás, Toldi ut­ca 59. szám alatti lakos hét kés- szúrással megölte haragosát. Jo- ! vánovics István 29 éves, ugyan- j csak bácsalmási fiatalembert. A nyomozás során és a tár-1 gyalás alatt fény derült az eset részleteire, arra a több éve tar­tó ellenségeskedésre, ami a két család között kialakult. Az í egész viszálykodást egy plety­ka indította, de egyik fiatal­ember sem győződött meg an­nak valódiságáról, izzó gyűlöle­tet tápláltak egymás iránt. A fenti napon a kiét család tagjai is részt vettek a halászcsárdá­ban rendezett vacsorán. Eleinte békésen szórakoztak, ittak. A késő esti órákban Szlojka Kál­mán Sándor nevű öccsére állító­lag sértő kijelentést tett az asz­talnál ülő Jovánovics, s közöt­tük igen heves szóváltás kelet­kezett. Meghallotta a vitatko­zást Sztojka Kálmán is, aki egy közeli asztalnál ült, háttal Jo- vánovicsnak. A? egész társaság egyhén ittas volt már, s ezért fokozottabb erőjvel lobbant fel közöttük a harag. Sztojka Kálmán, meghallva a veszekedést, felugrott, elővette zsebkését és hátulról támadta meg a mitsem kejtő Jovánovics Istvánt. A védekezésre képtelen embert hét helyen megszúrta, majd elmenekült a helyiségből. Pár perc múlva a padlóra ros- kadó Jovánovics belehalt súlyos sérüléseibe. A menekülő [ támadót rövid idő alatt elfogták és letartóztat­ták. A megyei bíróság egyik büntetőtanácsa a napokban Baján hozott ítéletet a bűnügy­ben. Sztojka Kálmánt szándékos emberölés miatt tizennégy évi szabadságvesztésre Ítélte. Az Íté­letet az ügyész tudomásul vette, a vádlott és védője egyhítésért jelentett be feljebezést. G. S.

Next

/
Thumbnails
Contents