Petőfi Népe, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-12 / 111. szám

1906. május IS. csütörtök S. oldal Bartók-kőris A vadontermő magyar kőrisfa egyik új változatát Bartók Bélá­ról nevezték el. A hazánk fló­rájában mintegy 10 évvel ez­előtt kimutatott kőris pannóniai alfaja ez, amelyet a legújabb kutatások külön csoportba s<>- roltak. Korábban a magas kő­rissel tartották azonosnak, kide­rült azonban, hogy attól lénye­gesen eltér termőhelyében és termésében is. Az új kőrisfa változatot Bartók-kőrisfának ne­vezték el, tekintve, hogy a nagy magyar zeneszerző növénygyűj­téssel is foglalkozott. Indul a jeges autó, Extracsomagolású jön a tutti—ír ulti... mirelit zöldbab Júniustól: szamócaszezon Javuló áruellátást ígérnek a Kecskeméti Hűtoházban Bár csak július-augusztusban érkezik el a mirelit „fő sze­zonja”, a Kecskeméti Hűtő­házban már év eleje óta folyik a kedvelt, a háziasszonyok munkáját megkönnyítő mire­litfélék gyártása. Július 1-ig 20 vagon paraj Automatizált borjúnevelés Nemrégiben szöveges beszá­molóban adtunk hírt a Kiskun- halasi Állami Gazdaság tajói üzemrészének érdekes és hasz­nos újításáról, az automatizált borjúnevelésről. A sikeres kezdeményezésről ezúttal képekben számolunk be. Felvételünkön: Mészáros Irén állattenyésztési tanuló a komp­resszor segítségével soványtejet szívat a melegítő tartályba, a 3—4 hónapos borjak részére. Az erre a célra beállított háztartá­si mosógéppel végzik el a víz és tejpor szakszerű keverését. A tartályban automatikus melegí­tő tartja állandó hőfokon a fo­lyadékot. (Jobboldali képünk.) Táplálkoznak a szépen fejlődő borjak. A rendre Felhő József állattenyésztő ügyel, a telep ta­nulóinak segítségével. Számukra lassan feledésbe merül az itatá­sos borjúnevelés korábbi, kez­detlegesebb módja. (Lenti ké­pünk.) ír'" ­és sóska készül el az üzem­ben. A vitamindús főzelék mélyhű- téséhez április közepén kezdtek hozzá, amit nemcsak a helyi, hanem a környező megyék üz­leteibe is szállítanak majd. Jelenleg mintegy húsz féle zöldség és főzelék mirelitet hoz forgalomba a hűtőhöz, ahol elmondották: zöldbab, töl­töttpaprika, káposztáshús-ké- szítményekből is ki tudják elé­gíteni a fokozódó igényeket. Ezeken kívül kapható mélyhű­tött szilvásgombóc, zöldségfő­zelék feltéttel, s azt tervezik, hogy néhány héten belül hoz­zálátnak a tejszínes gyümölcs jégkrémrúd — a népszerű tut­ti-frutti — gyártásához, ami­ből két vagonnal jut a megye üzleteibe. A jövő hónapban kezdődik a szamócaszezon, a júliusban feldolgozásra kerülő friss mi- relitzöldbab újszerű — extra­csomagolást kap. Augusztus­ban 15 vagon sárgadinnyét, to­vábbá kajszibarackot, meggyet és vegyesgyümölcsöt mélyhűte- nek, de ennek mennyisége az idei gyümölcshozamoktól függ. A tervek szerint augusz­tustól megindul a folyama­tos gyártás a bajai hűtő­házban is. Ez azt jelenti, hogy a kecske­méti hűtőház termékeiből nem­sokára lényegesen több jut a megye északi részébe, Kecske­métre, míg a déli részt és több más megyét a bajai „mirelit­gyár” lát majd el áruval. Végezetül a nyári jégellátás­ról érdeklődtünk a Kecske­méti Hűtőházban. Az eddigi két lovas kocsin kívül autón is szállítják majd a vendéglátóipar és a kiskereskedelem üzletei­be, a lakosság pedig a hű- tóházban vásárolhat jeget — korlátlan mennyiségben. A készletek elegendők, minden bizonnyal jégből sem lesz hiány a nyáron. B. Gy. Az igények és a termelés összhangja | AZ ELMÜLT | évben számos alkalommal rendezett leértékelt áruvásárt a kereskedelem, ugyanakkor rendelet született a vállalatoknál elfekvő készletek feltárására és értékesítésére is. Hasonló akciókra a továbbiak­ban is szükség lesz. hiszen a tervgazdálkodás tökéletesítése mellett is elképzelhetetlen, hogy a termelt áruk mennyiség^ és választéka a legpontosabban összhangban legyen a kereslet­tel. De korántsem mindegy, hogy évről évre mennyi termé­ket kell ily módon forgalomba hozni, illetve visszajuttatni a népgazdaság vérkeringésébe. A gazdaságirányítási rendszer tökéletesítését célzó rendelkezé­sek közül már eddig is életbe lépett néhány olyan, amely a szükségleteknek megfelelő ter­melést segíti elő. Gondolunk itt többek között a kötelező terv­mutatók csökkentésére, a válla­latok önállóságának a fokozásá­ra. Sokat segít maid az új szer­ződéskötési rendszer bevezetése is, amely az eddiginél rugalma­sabb. jobb kapcsolatot teremt a megrendelők és szállítók között. Az úgynevezett „központi in­tézkedések” azonban csak ak­kor kamatoznak, ha maguk a vállalatok is a fogyasztók igé­nyének messzemenő figyelembe­vételével szervezik meg a mun­kájukat — már a tervezés idő­szakában. | A KÖZPONTI | Statisztikai Hivatal megyei igazgatósága, el­ső negyedévi jelentésében, igen tanulságosan boncolgatja ezt a kérdést a „Kiemelt vállalatok rendelésállománya és értékesí­tése” címmel. A közgazdasági elemzés be­vezetőjében a statisztikusok hangsúlyozzák, hogy a vállala­tok népgazdasági hasznosságát azzal is mérhetjük, hogy az ál­taluk termelt áruk mennyiben szükségesek, azaz alkalmasak-e az állóalapok növelésére, illet­ve a fogyasztói igények kielégí­tésére. Éppen ezért a termelés megalapozottságát a vállalatok rendelésállományának az alap­ján is vizsgálhatjuk. A szóban forgó üzemek közül öt, éves rendelésállománnyal rendelkezik. A Statisztikai Hi­vatal először azt vizsgálta, hogy milyen mértékben van megala­pozva idei termelési tervük szer. ződésékkel. | A TAPASZTALATÖíri nem egyértelműen pozitívak, A Bács- Kiskun megyei Finommechani­kai Vállalat például körülbelül 40 százalékkal kevesebb meg­rendeléssel dicsekedhet 1966. ja­nuár végén, mint 1965 hasonló időszakában, pedig befejezett termelési terve 5.7 százalékkal magasabb az előző évinél. A Kiskunhalasi Vastömeg- cikkipari és a Kalocsai Fém­tömegcikkipari Vállalat viszont 18. illetve 35 százalékkal több megrendeléssel volt ellátva az év elején, mint tavaly. Nem elég azonban az Igények figyelembevételével tervezni, legalább ennyire fontos a szer­ződések határidőre való teljesí­tése is. A „kétszer ad, ki jó­kor ad” szólás-mondás a gazda­sági életben fokozattan érvé­nyes. hiszen ha például valame­lyik cipőgyár csak ősz felé szál­lítja le a nyári szandálokat, ak­kor bizonyos, hogy raktáron marad a lábbeli a következő szezonig. Egy év alatt pedig ala­posan megváltozhat a divat és nincs kizárva, hogy csak leszál­lított áron lehet maid forga­lomba hozni — az egyébként kifogástalan — cipőket. Sajnos, a Statisztikai Hiva­tal által vizsgált kilenc vállalat között is akífc] néhány olyan, amelyik nem tudott határidőre eleget tenni az első negyedév­ben a szerződéses kötelezettségé­nek. A Bács megyei Bútor- és Faipari Vállalat például 2 millió 700 ezer forinttal kevesebb ér­tékű árut adott a kereskedelem­nek, mint amennyit rendeltek tőle Nem tudott időben eleget tenni a szerződésnek a Kiskun- halasi Vastömegcikkipari és a Kecskeméti Ruhaipari Vállalat sem. | REMÉLJÜK. | hogy a követ­kező hónapokban az említett üzemek is kilábalnak az év ele­ji hullámvölgyből és a továb­biakban a fogyasztók szükség­leteinek megfelelj ütemben gyártják, illetve szállítják árui­kat. B D. Bővül az állategészségügyi csoport létszáma Folytatják a fertőzött tehénállomány kicserélését Nemrégiben bővítették a me­gyei tanács vb mezőgazdasági osztályának állategészségügyi csoportját. A létszám a korábbi kettőről négyre növekedett. Ein­Ké! év óta mérleghiány nélkül Kishunfélegyháxa több mint harmincezer holdas hatá­rának talaja igen vegyes össze­tételű. A jól termő, barna, kö­tött talajtól a sivó futóhomokig minden változat előfordul. Azt mondhatjuk, hogy az adottságok nagyjából azonosak a megye mezőgazdasági művelésben levő területének termőképességével. Éppen ezért figyelemreméltó, hegy az itt gazdálkodó szövetke­zetek két év óta mérleghiány nél­kül gazdálkodnak. Néhány kö­zülük — például a Vörös Csil­lag Tsz — akár mintagazdaság­nak is beillenék. De az ered­mények általában is meghalad­ják a megyei átlagot. A holdan­ként! bruttó bevétel például 200 forinttal nagyobb, mint a me­gyében, s viszont ugyanekkora összeggel kisebb a holdankénti ráfordítás. Az egy gazdára jutó termelési érték is ötezer forint­tal haladja meg a megyei át­lagot. A város közös gazdaságai máris bebizonyították, hogy tud­nak élni az önállóság adta na­gyobb lehetőségekkel. Mutatja ezt a vetésszerkezetben létreho­zott változtatás. A korábbinál nagyobb területen termesztenek takarmánygabonát. A hüvelye­sek területét megkétszerezték. Az ipari növényeket sem vetet­ték kisebb táblákra a tavalyiak­nál, de elsősorban a nagy jö­vedelmet adó kultúrákkal fog­lalkoznak. txxel összefüggésben vál- : toztatásokat vittek véghez az j állattenyésztésben is. Jelentősen növelték a szarvasmarha-állo­mányt, ugyanakkor a sertéstar­tást valamelyest csökkentették. De ezzel kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy már eddig is hatezer hízóra szerződtek a vá­ros közös és háztáji gazdaságai, holott a tavaly átadott 5100 hí­zó is túlteljesítésnek számított. Az idén az történt, hogy a ház­táji hizlalások a korábbiaknál is nagyobb mértéket öltenek. Ezt a közös gazdaságok szerve­zetten segítik, legelő és lucerna­termő területek juttatásával És jól kihasználják a tanyai élet- körülmények ilyen irányú adott­ságait is. A városi tanács vb mezőgaz­dasági osztályának vezetői és munkatársai sokoldalúan törőd­nek a gazdálkodás fejlesztésével. Az osztályvezető és a főagronó- mus — mindkettő mezőgazda- sági mérnök-— könyvelői képe­sítést is szerzett, avégett hogy irányításukban mind jobban ér­vényesüljön a közgazdasági szemlélet. A jó módszerek el­terjesztése céljából rendszeres tapasztalatcserét rendeznek a város termelőszövetkezeteiben. A gazdaságok szakemberei pe­dig gyakorta találkoznak az ál­taluk létrehozott klubban, ahol ugyancsak a gazdálkodás korsze­rűsítésének lehetőségeiről vitat­koznak. A kezdem én rezesek min­denképpen példamutatóak. Ar­ról vallanak, hogy a lehetőségek azoknak segítenek, akik célsze­rűen és önállóan törekednek a gazdálkodás megjavítására, s akik nem szegények a hozzáér­tés és a hasznos elképzelések dolgában sem. H, D, nek céljáról, az állategészség­ügyi irányítás újabb lehetősé­geiről beszélgettünk dr. Mezei Miklós megyei főállatorvossal. — Csoportunk két gümőkór- mentesátési szakállatorvossal gyarapodott — mondotta. — A közös gazdaságok részéről ugyanis egyre nagyobb az igény a fertőzésmentes tehénállomány kialakítása iránt. Ám ehhez hozzálátni csak olyan szövetkezetben lehetséges, és érdemes, ahol megvannak a feltételek a tbc-mentesség további fenn­tartásához is. Ezek nagyjából a következők: elegendő férőhely, minimális gépesítéssel és önita- tóval ellátva, külön a felnőtt, a növendék és a szopós állatok számára; elkülönítő és elletőis­tálló; itatásos borjúnevelés; hoz­záértő és egészségügyileg Is megfelelő gondozó; kellő takar­mányozási körülmények. Ahol ezek megvannak, ott már érde­mes hozzáfogni az állomány sze­lektálásához. Az előkészítés nem kis munkával jár. annál is in­kább, mert az anyagi lehetősé­gek korlátozottak. Tavaly a megye hárommillió forintot kapott erre a célra. Az idei első félévre 1.1 milliót; a második félévre ennél na­gyobb összegre számítunk. Nos. annak elbírálása, hogy e beru­házásban elsősorban mely gaz­daságok részesüljenek, tartozik a két új munkatárs feladatkö­rébe. — Hogyan halad a fertőzés­mentes állomány kialakítása? — Nyolc évvel ezelőtt a me­gyében összesen 315 gümőkór- mentes tehén volt. Jelenleg már 23 tsz-nek és három ál­lami gazdaságnak van tbc- negatív állománya, összesen több mint 3100 tehénnel. A távlati tervek szerint az or­szágban tíz éven belül valósul meg a fertőzött állomány telies lecserélése. A program végre­hajtása a megyében, is ez idő alatt megy végbe. A mentesített tehenészet egyébként számos előnnyel jár. Elsősorban a közegészségügy szempontjából van jelentősége. Az innen származó tej literjéért 30 fillér felárat fizet a felvá­sárló. Tenyészállatokat is csak mentesített állományból lehet ér­tékesíteni. s ez üszőnként 800 forint felárat jelent. A megyei főállatorvos elmon­dotta még, hogy a közeljövő­ben tovább növekszik a csoport létszáma: baromfitenyésztő, állathigiéniai és szaporo­dás-biológiai szakállator­vossal. Tervezik hogy járásonként is alkalmaznak egy-egy gümőkór- mentesítési szakállatorvost.

Next

/
Thumbnails
Contents