Petőfi Népe, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-10 / 109. szám

1966. májas 10, kedd S. oldal V ízrend ezésr e huszonkét millió forint Rendbe teszik a nyári gátakat Megcsapolják a Kondor-tavat Főként a mostani, párját rit- kítóan „vizes” esztendőben nem kevés szó esik vízgazdálkodási társulataink tevékenységéről. A napokban Lovrity Józseftől, a Dunavecsén székelő Kiskunsági Vízgazdálkodási Társulat elnö­kétől kértünk tájékoztatást a körzet vízhelyzetéről és az idő­szerű tennivalókról. — Társulatunk 1961. augusz­tusában alakult meg. Akkor 104 ezer holdat ölelt fel a körzet. Jelenleg a dunavecsei járás egé­szén kívül a kecskeméti járás öt községének vízgazdálkodása felett őrködünk; néhány napja pedig újabb, jelentékeny gon­dot vettünk a vállunkra: a kör­zethez Lajosmizse község is csat­lakozott. A társulat működési terű le te ezzel csaknem negyed- millió holdat tesz ki. 0 — Mit jelent mindez a feladatok növekedését il­letően? — Egyrészt Lajosmizse súlyos bel-, illetve talajvíz-helyzeténél, másrészt a kecskeméti járásból körzetünkhöz tartozó községek tetemes javításra szoruló víz- gazdálkodásánál fogva szapo­rodtak a gondjaink. 0 — Milyen eredményeket hozott az előző tervidő­szak? — Húszmillió forintos tervün­ket sikerült 2.3 millió forinttal túlteljesíteni. Ezen belül a víz­rendezések során 300 ezer köb­méternél is több földet mozgat­tunk meg, azonkívül csaknem ezer köbméter betommunka el­végzésére került sor. Felújítot­tunk továbbá 46 kilométer csa­tornahálózatot. s ezzel egyide­jűleg 36 kilométer hosszúságban új csatornák épültek. A társulat tagjai — a külön­böző mezőgazdasági nagyüze­mek — számára több mint négy és fél millió forint értékű víz­hasznosítási munkát végeztek. Ezek közül egyike volt a leg­jelentősebbeknek a tassi Petőfi Tsz 210 holdas azbesztcement nyomócsöves öntözőtelepének a létrehozása. Immár negyedik éve, hogy a társulat önálló „vfzkormányzá- si” feladatokat is ellát. A szö­vetkezeti és az állami gazdasá­gok területén 15 szivattyúaggre- gát segítségével mintegy ötezer holdra juttatják él az öntözővi­zet. Az elmúlt tervidőszakban erre a célra hárommillió forin­tot fordítottak. 0 — Melyek a tennivalók az elkövetkező öt évben? — A jelenlegi tervszakaszban 122 kilométer új csatornaháló­zat építésére készültünk fel. Ez­zel párhuzamosan a szükséges műtárgyak — közúti átereszek, kisebb hidak — létrehozása sem elhanyagolható feladat. A víz­rendezéssel szorosan összefügg a nyári gátak helyzete. A duna- egyházi nyári gát rendbetétele után jelenleg is többnek a fel­újítása van folyamatban. A szalk—tassi és a sóit—hartai nyári gátak küszöbön álló fel­újítása során egyébként 27 ki­lométeren kell ezt a munkát el­végezni. A közeljövő legnagyobb fel­adatát a Kondor-tó "és környé­kének, Szabadszállás és Kun- szentmiklós határának a vízren­dezése, továbbá a lajosmizsei belvizek elvezetése jelenti. Eh­hez társul természetesen számos kisebb, helyi jelentőségű fel­adat. Idei termelési tervük hatmil­lió forint költséggel a többi .közt 122 ezer köbméter földmunka elvégzését irányozza elő. Mind­ehhez egy lánctalpas szárazkot­ró, s egy tolólappál és földnye­ső ládával ellátott DT—54 erő­gép áll rendelkezésre. Bár gép­parkjukat még ebben az évben új erő- és munkagépek beszer­zése révén gyarapítják, nem két­séges. hogy a műszaki felké­szültséget illetően — különös­képpen a körzet nagyságát fi­gyelembe véve — jócskán van még kívánni való. A fölómun- kákqál és a műtárgyak építé­sénél egyébként 55, a fülöpszál- lási — elsősorban öntözőberen­dezéseket javító — gépműhe­lyében pedig 30 munkást foglal­koztat a társulat. A decemberben elrendelt har­madfokú védekezés keretében jelenleg is csaknem húsz szi- vattyúaggregát igyekszik a kör­zetben — főként Lajosmizse ha­tárában, ahol a gépek munká­ját közmunkaerővel is támogat­ják — a belvízveszélyt csök­kenteni. — A legközelebbi teendőnk e hó közepén a Kondor-tó meg­csapolása lesz — mondja befe­jezésül a társulat elnöke. — A tó vizét a kisebb csatornákon át a Dunavöltgyi Főcsatornába vezetjük le. s így fokozatosan eltűnnek majd az átmenti „ten­gerszemek”. Előreláthatólag jú­liusig sikerül a belvíz zömét olyannyira leereszteni, hogy Fü- löpháza térségében a tervezett újabb csatornák, hidak, átere­szek megépítésére is sor kerül­het. 3. T. A kerítés a régi, — mondja dr. Vitéz András, a BNV igaz­gatója — ugyanazt a területet határolja körül, mint tavaly. Sajnos. Holott az érdeklődés, a kiállítók száma, néhány év alatt majd a kétszeresére nőtt. Az idén már 25 ország képviselteti magát hivatalosan vásárunkon, s további 10 országból jelent­keztek még cégek — önálló ki­állítóként. Űj kiállítók: Spanyol- ország, Tunézia és Szíria. Az ön­Az Elektromos Készülékek és Anyagok Gyárában a Budapes­ti Nemzetközi Vásárra három darab, egyenként 20 kilowatt telje­sítményű Xenon-lámpás fényszórót készítenek. A vásár főterén egy 30 méter magas alumíniumtorony tetején lesznek elhelyezve a lámpák, amelyeknek fénye egyenként megfelel 500 darab 100 wattos izzó fényének, (Foto: Wormser.) állóan kiállító cégek közé az idén feliratkozott néhány nor­vég és görög vállalat is. Ezek tavaly mégpsak megfigyelőket küldtek hozzánk. Az egyéni ki­állítóknak több fedett kiállító- helyet már nem tudunk bizto­sítani. Novemberben minden hely elkelt... A fejlődést bizonyító adato­kat, amelyekből egyben tekirité­azonban már nem lehet. Pedig 1958-ban 230 külföldi kiállító volt csak, 1964-ben 1100, s ta­valy már a külföldieké volt a kiállítási terület nagyobb része. A főtér Az idén már kisebb lesz és — szebb. Ide kerül a magyar alu­míniumipar új, impozáns csar­noka. Üveg és alumínium, — a legkorszerűbb építőelemekből. A főtér jobb oldalán, — ha szem­ben állunk a Petőfi-csamokkal — találhatjuk meg a Tudomá­nyos Akadémia új pavilonját. Hatalmas üveglapokból állítják össze. Be sem kell lépni, ha csak körbejárja az ember, megláthat benne mindent. Évekig ez a pa­vilon volt a vásár legzártabb épülete. A régi pavilon-építke­zési szokás, és kiállítási koncep­ció mindent a csarnokok belse­jébe szorított, szinte légmente­sen elzárva a külvilágtól. Az új vásárrendezési elgondolás alap­ja: legyen minden a kirakatban, sőt: maga a pavilon se legyen más, mint egy nagy kirakat. A nagy ablakokból, az üveg­falak mögül, több fény áradhat majd a vásár esti forgatagára is. Fény ... Fényújság is lesz. A tervek szerint a Petőfi-qsarnok tetején helyezik majd el. A fő­tér újdonságai közé tartozik még az alumíniumipar csarnoka mellett felépített könnyűfém­szerkezetű, 40 méteres torony is, amelynek tetejére az Egyesült Izzó xenon-töltésű kísérleti lám- pa1 estjeit helyezik el. Űj, korszerű, az Akadémia pa­vilonjához hasonló csarnokot kap a bútoripar és az élelmi­szeripar is. Sok kis pihenő par­kot építenek a pavilonok közé, szukóku tokkal, csobogókkal, $ va­lamennyi pavnonnoz pomwm« aszfaltút vezet majd. A foglalat szebb lesz tehát, mint volt —, de mi kerül?* „foglalatba ?” Made in — 1966 Az áruk nagy részé még a ládákban van, de a prospektu­sokba már belelapozhattam. Minden termék ismertetésében, az első mondatban ott olvashat­tam ezt a szót, — tucatnyi nyel­ven megfogalmazva: — új. Ha a márkajelzés mellett — mint a jó boroknál — az évjáratot is feltüntetnék, mindenütt ott áll­hatna ez a mondat: Made in — 1966; Készült 1966-ban. A csehszlovákok például új vezérlési rendszerű, önműködő program szerint dolgozó szer­számgépek egész sorozatát állít­ják ki. Az olaszok legújabb élel­miszeripari gépeiket, az angolok lyukkártya-felszerelést, terilén textíliákat, új textilkészítő gép­sorokat, az osztrákok modern mosó- és vegytisztító gépsoro­kat, a belgák nagy teljesítmé­nyű fafeldolgozó gépeket, a ja­pánok legújabb tranzisztoros híradástechnikai készülékeiket ég műszereiket. Megállja-e majd vajon helyét a magyar ipar a koi'szerű ter­mékek e nagy versenyében? A „verseny” kezdete előtt érkezett hírek biztatóak. A KGM pél­dául 2200 terméket állít líi az idei BNV-n, és mindenből csak a legújabb, legfejlettebb termé­keknek adtak belépőjegyet. A könnyűipar csarnokában ott találjuk majd a ma legkorsze­rűbbnek számító különleges tu­lajdonságú, tartós fényű, forma­tartó, vízlepergető és dombor- nyomású textíliákból készült ru­házati cikkeket. A műszerki­állításon a tavaly nagydíjat nyert MOM az idén új folya­dékmérő műszereivel pályázik majd az újabb nagydijra. Ezek a műszerek egyébként a közben megkötött KGST szakosítási egyezmény keretében készültek el. Tavaly magydíjas termék gazdája lett a Chinoin is — most egy rákellenes szerrel a Mannogrannollal akar újabb si­kert aratni. A gyógyszeripar új nyugtató, vérkeringési zavaro­kat, szív- és idegrendszeri bán- talmakat szüntető szerekkel ve­szi fel a versenyt a külföldi gyógyszergyárakkal. A tavalyelőtti vásár több nyugat-európai és magyar gyár kooperációs tárgyalásával vég­ződött. Az akkori tárgyalások kézzelfogható eredményeivel már az idei vásáron találkoz­hatunk is. A haszon Hatalmas munkát kell elvé­gezni a Városligetben, — sok költség, gond, fáradtság, amíg egy ilyen nagy nemzetközi áru­bemutató megfelelő keretek kö­zött megnyithatja kapuit. Fel­merülhet a kérdés: megéri? Vagy csak az erkölcsi elismeré­sért csináljuk, a jó véleménye­kért, amelyeket évről évre el­könyvelhettünk már eddig is, — nekem az a véleményem, hogy márcsak ezért is megérné, de van rajta haszon is. Egy négy­zetméterért a helypénz 13 dol­lár. Tavaly a külföldi kiállítói díjak a teljes rendezési költsé­get fedezték, — pedig csak vil­lamosenergiából felhasznált a vásárváros majd 600 ezer kilo­wattórát. A tavalyi üzletkötések sem voltak lebecsülendők: másfél milliárd deviza forint értékben cseréltek gazdát kiállított áruink. Azután az sem akármilyen haszon, hogy egy-egy ilyen vá­sár alkalmával bővülnek az is meretek, személyes kapcsolatot szövődhetnek újabb üzletek for­rásaiként, s szakembereink le­mérhetik: miben is dolgozlak jól, nemzetközi színvonalon miben kell fejlődnünk — hol is tart a világ, s abba* hol a m helyünk. Reméljük, az összeha sonlítás az idén sem lesz ked vezőtlen számunkra, G. F, I"'“’«' a Budapesti Nemzetközi Vásáron í lyunk gyarapodására is Kovet- S keztethetünk, — már a vásár statisztikáiból böngészem ki. A j centenáriumi vásár óta, — 1948 ! — már nem a résztvevők tobor­zása jelenti a fő gondot a rende­zők számára, hanem évről évre — a jelentkezők elhelyezése. 1954-ben 40 000 négyzetmétert, 1957-ben 150 000-t, 1959-ben 220 000-t, s tavaly már 260 000 négyzetmétert kellett elkeríteni a Városligetből. Többet elvenni színhelyén Perger Bajos, a KISZ KB Intéző Bizottságának tagja, a KISZ Győr-Sopron me­gyei Bizottságának titkára mon­dott emlékbeszédet. Képünkön Perger Lajos lelep­lezi az emlékművet. (MTI Foto — Tormái Andor íely.) ta hóhérok kivégezték. A béke­menetben részt vett a Nácizmus Üldözöttéinek Szervezete 250 ta­gú budapesti küldöttsége is. Ott voltak a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság budapesti nagy- követségének. valamint a Dél­vietnami Felszabad! tási Front budapesti irodájának képviselői is. Az abdíw .töm^ggyilkoseág A KlSZ-szervezet neve A jánoshalmi gimnázium KISZ-szervezete szombaton dél­után Radnóti Miklós, a nagy magyar költő születésnapjának évfordulóján felvette a Radnóti Miklós nevet. Az ezzel kapcso­latos ünnepség keretében a KISZ-fiatalok, a szülők és taná­rok részvételével dr. Madácsy László, a Szegedi Tudomány- egyetem docense. Radnóti Mik­lós volt egyetemi évfolyamtársa tartott előadást a költőről. Az ünnepség keretében az iskola épületében a költő versidézeté­vel ellátott emléktáblát dr Weither Dániel, a Petőfi Népe főszerkesztője leplezte le. Békedemonstráció Május 8-án délelőtt a győri Széchenyi térről több mint 1 íz- ezer Győr-Sopron megyei KISZ- fiatal indult el a várostól nyolc kilométerre levő Abda község határához, ahol ünnepélyes ke­retek között leplezték le a már­tírhalált halt költő — Radnóti Miklós — emlékművét azon a helyen, ahoi líriő-ben. a fasisz-. Radnóti Miklós emlékezete

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents