Petőfi Népe, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-07 / 107. szám

1966. május 7, szombat

S. oldal

TTannak emberek, akikhez

V amikor az öröm ritkán bekopogtat, bánatot is visz magával. özvegy Rima Cyörgyné élete nagyobb részét így élte le.

A gyermekkora már úgy megfakult, hogy eseménytelen- ségéből tompán, nehézkesen szűrődnek vissza a dolgok. A félkezű édesapa, aki hajnalban kelt, este érkezett, a mindig úton levő mezőőr, ha megjött letörölte a barna szobaajtóról a leckét, s amikor munkába indult felírta krétával. Így tanultak a gyerekek. A tanya, a szegénység szabott korlátot mindennek. Iskola se volt a közelben, nem épült a tanyák között, ha megjöttek az őszi esők, sár borította a vidéket. Sár, sár, mindenütt.

— Ezért nem jártam iskolába — mondja özvegy Rima Györgyné. — Azt se tudtam, mi az az i-betű. A gyerekeim mutogatták néha, ezek a betűk, szavak, ezt vagy azt jelentik. Gondoltam néha, tanulni kellene, legalább a nevemet írjam le becsületesen, mint más emberek szokták. Igen, mindig szerettem volna tanulni. de nem sikerült.

A fekete kendős öregasszony megtörli a széket és hellyel kínál. Arca csupa ránc, barázdatenger. Túljutott már a hatvanharmadik éven, s él itt csendesen Túrkevén, a Nyíl utcában, a városszélen. Kicsi, öreges a ház, mint az öregasszony. A fia után járó nyugdíjból rakosgatta össze az árát, a Pista után, amit kap, merthogy odamaradt ötvenhatban.

N

égy gyereket nevelni a semmiből, nem könnyű. Cseléd, szolgáló, mosónő, takarítónő, vízhordó voltam világéletemben. Nem bírtunk másként létezni. Úgy neveltem fel, úgy tartottam a négy gyermekemet. Nyolc helyre voltam bejáró, nem értem én rá a tanulásra. Otthon felültem a kanapé sarkára este, és reggelig foltoztam rájuk. Egyszer meg meszeltem az egyik háznál. Messzire esett tőlünk, a munkával meg igyekeznem kellett. A nagyobbik lányom, akkor öthat éves lehetett, hozta utánam a kisebbeket, ha enni kértek.

Az anya mindenre képes gyermekeiért. Neveli, taníttatja őket, útnak engedi az életbe, s eltűri, ha később hálátlansággal fizetnek. De özvegy Rima Györgyné gyermekei nem lettek hálátlanok. A Pista sem,

két. Érdemes fejleszteni mező- gazdasági exportunkat, hiszen a jó minőségű borok, a jóízű, zamatos gyümölcsök, a zöldségfélék. a kiváló vetőmagvak mind kivívták a külföld elismerését. A magyar szarvasmarha-export hosszabb idő távlatában is biztos piacokkal rendelkezik. Élelmiszeriparunk termékei, a húsipari készítmények, a különféle konzervek, stb. is kedveltek a külföldi piacokon.

A MEZŐGAZDASÁGI export

fejlesztésének különösen nagy jelentősége van a tőkés fizetési mérleg egyensúlyának biztosításában. Jelenleg összes exportunknak mintegy 21 százaléka mezőgazdasági és élelmiszeripari termék. A tőkés országokba irányuló expoi'tunknak azonban közel fele származik a mezőgazdaságból. A legfejlettebb tőkés országok esetében a mezőgazdaság részaránya még ennél is nagyobb.

Mezőgazdasági kivitelünk a második ötéves terv időszakában mintegy 70 százalékkal növekedett. Ez azt jelenti, hogy mezőgazdasági exportunk értéke kétszerese a, felszabadulás előttinek. Növekedett az exporton belül a feldolgozott áruk részaránya, ami nagyobb devizabevételeket tett lehetővé.

Néhány mezőgazdasági cikk exportjában világviszonylatban is jelentős helyet foglal el haLevél az anyától

alci termelőszövetkezetben dolgozott és az apa halála után családfenntartónak számított. Az ő kedvéért tanulta meg az öregasszony az írást, olvasást is, ötvenkétesztendős korában.

— Mikor a fiam bemaradt, azt hajtogatta: anyám, ki ír nekem levelet? S ez rosszul esett nekem, hiszen tudtam, hiányzik a szülői szó. Akkor járták a környéket, kérdezgették, ki nem járt iskolába, ki próbálkozik meg a tanulással? Jelentkeztem. Nem ment köny- nyen. Esténként egyenes vonalakat, görbe vonalakat húzgál- tunk a papírra, betűvetést tanultuk, hangosan ejtettük ki a betűket, mint a kisiskolások. Türelem kell ehhez. De látja megtanultam.

C

eruzát vesz elő, kis darab papírt, lassan, óvatosan, egyenetlen betűkkel leírja ... kedves fi jam . .. többre aztán nem telik erejéből, elébem tolja a papírt, a fekete kendő csücskével törölgeti szemeal- ját. Sokáig csak csendben ülünk. Ketten vagyunk a szobában.

Amikor bevonult katonának Kecskemétre, levelet írtam. Ki tudná már megmondani, mi lehetett abban? Nehezen írtam, ki-ki hagytam a betűket, s talán nem is sikeredett többre, csak egy oldalnyira. Aztán minden héten írt az én jó, drága fiam. Igaz, eleinte nem tudtam elolvasni, a gyerekek segítettek, de válaszoltam valamennyire. Amit a magamfajta öregasszony írhat: vigyázz magadra, meg ne fázz, fiam — meg ilyeneket.

Levelek jöttek Kecskemétről, s levelek mentek, két évig. Aztán Pestre helyezték. Szabadságon is járt odahaza Rima István többször. Legutoljára, amikor a civil ruhájáért ment, mivel leszerelés előtt állt. Akkor az anyja mondta is neki:

— Kisfiam, hallom, milyen rossz világ van Pesten. Nagyon vigyázz magadra.

S

a fiát nem látta többet. Rima István Budapesten, a Dohány utca környékén 1956. októberében hősi halált halt. Hiába vár tőle több levelet az öregasszony, nem jön. Hogyis jöhetne? '

— Nem ettem, nem ittam, sírtam. Bemondta a rádió is a fiam nevét. Nem hittem. Nem akartam hinni. Borzasztó volt. Három hónapig mindig ótottak, örökké. Le se feküdhettem, orvossággal éltem. Azóta nincs

önzetlen segítség

belőlem semmi. Az szívem tönkrement. Nem tudok semmit se csinálni.

f\zvegy Rima Györgyné a ház kisvégéből kihoz egy papírzacskót. Ollót kerít, azzal vágja el az erős cérnát, amivel összevarrta a zacskó száját. Nézzük a kitüntetéseket. Rima István alhadnagy, a Vörös Csillag Érdemrend, a Munkás—Paraszt Hatalomért Emlékérem tulajdonosa. Aztán a tiszta szobába lépünk, ahol a fényképeket tartja.

— ö a Pista — mondja. — Páratlan, jó fiam volt nékem. Hóttig való nyugdíjat kapok utána. Jól megélek. Minden hónapban elmegyek a sírhoz, Pestre, virágokat viszek, koszorút. iflikor először felmentünk, már eltemették. Szerettem volna látni, pedig tudom, hogy ott maradtam volna én is.

T^steledik. Lámpát kell *■* már gyújtani a szobában.

— Most már akár négyoldalas levelet is írhatnék. Kinek? A többi gyermekemnek nem kell, itt vannak a közelemben. Igaz, ha két év alatt, amíg a Pista katonáskodott, egyszer sem írtam volna levelet, akkor örökkön-örökké bántott volna a lelkiismeret. Hát mégis megérte a tanulás. Szomorú sors így egy anya sorsa, de sokkal szomorúbb lenne, ha gyávának tudnám a fiamat.

Sz. Lukács Imre

A Bácsalmási Hunyadi János Gimnázium tavaly érettségizett IV. osztályából öten jelentkeztek orvosi egyetemre. Egy kis falusi gimnáziumból tekintélyes szám ez, különösen ha tudjuk, hogy rajtuk kívül még sokan pályáztak tanárnak, mérnöknek, mezőgazdásznak más egyetemekre, főiskolákra.

örvendetes, hogy az öt orvos- jelöltet felvették az egyetemre és a többi jelölt is csaknem mind megfelelt.

Mi ennek az oka? Hallgassuk Schlachta István igazgatót:

— Nálunk eléggé kicsi a kollektíva, itt mindenki ismer mindenkit az iskolában. A gyerekek összeszoktak és mondhatom, hogy nagyon jó a közösségi szellem. Ritka szép példái vannak egymás megsegítésének. Ennek nagy szerepe van abban, hogy a továbbtanulásra jelentkezők megfelelnek a felvételi vizsgán. Ám itt ezeket a tanulókat külön gondjukba veszik a pedagógusok is.

Szép példaként emlegetik Ré- kási József biológia tanárt, aki igen gyakran éjszakába nyúló kísérleteket folytat a biológiai szakkör keretében azokkal, akik egyetemre pályáznak.

Am nemcsak a biológiai szakkör keretében folyik az ilyen társadalmi munkában való korrepetálás, hanem más tantárgyból is. A tantestület valamennyi tagja felelősséget érez azért,

hogy a diákok megfeleljenek a felvételi vizsgán és szívesen vállal ezért többletmunkát is.

Az idén érettségiző 57 tanuló közül 29 szeretne egyetemre, főiskolára menni. Ezeknek a felkészítése már a tanév elején megkezdődött és most, az utolsó hetekben is folyik.

Reméljük, meg is lesz az eredménye.

B. J.

KISZ-napok

A Kecskeméti Bányai Júlia Gimnáziumban május 10-én, kedden és 11-én szerdán KlSZ-na- pokat rendeznek. A KISZ-na- pok változatos és dús programjából lássunk itt egy kis ízelítőt:

Kedden délelőtt megnézik a Hamu és gyémánt című lengyel filmet a Városi Moziban. Három órakor járőrversenyt tartanak Fehértón, majd szakköri üléseken és KRESZ-vetélkedőn vehetnek részt az érdeklődők.

Május 11-én, szerdán öt különböző ismeretterjesztő előadásra kerül sor. Délután háromnegyed kettőkor labdarúgó mérkőzést rendeznek a Közgazdasági Technikum csapatával. Három órakor női kézilabda-mérkőzést a SZÖVOSZ csapatával. Ugyancsak 3 órakor az irodalmi érdeklődésűek Buda Ferenc költővel beszélgethetnek. Délután 5 órakor kerül sor a KlSZ-na- pok „fénypontjára”: Akik a Ki mit tud-ból kimaradtak címmel.

zánk. Az almát exportáló országok sorában, az 1960—1962-s évek átlagában a nyolcadikok. Európában a harmadikak voltunk. A vágómarha-kivitelben is csak néhány ország előz meg bennünket Európában. Érdemes azt is megemlíteni, hogy 1964- ben pl. a népgazdasági export értékében azonos arányú volt a bor és a tojás, valamint a timföld és a bauxit kivitelének értéke! A gyógyszerexport értéke — beleértve a higiéniai és kozmetikai cikkeket is — ugyanolyan nagyságrendet képviselt, mint az élőállat-export, amelynek zömét a szarvasmarha-hizlalás biztosította.

AZ UTÖBB1 években mező- gazdasági jellegű importunk növekedett. A takarmányozás korszerűsítéséhez szükség volt magas fehérjetartalmú takarmányok behozatalára. Abraktakar- mány-szükségletünk 5—10 százalékát is importból elégítjük ki. Átmenetileg kenyérgabonát is hoztunk be. Elkerülhetetlen a déligyümölcsok, tenyészállatok, vetőmagvak importja. Mindezek azonban a mezőgazdasági export értékének mindössze egy- harmadát tették ki és a mezőgazdasági export—importegyenleg 1965-ben több mint 2 milliárd devizaforintnyi többlettel zárult.

Mezőgazdasági termékeink tőkés exportlehetőségei — a közös piaci korlátozó intézkedések ellenére is — bizonyos cikkekben továbbra is jók. Ezért, ha a mezőgazdasági termelés szerkezetét a piac követelményeinek megfelelően alakítjuk, akkor termékeink egy részét hosszabb távon is biztonságosan elhelyezhetjük. Ilyen termék pl. a vágómarha, amely ma is a tőkés export legbiztosabb bázisa. A másik termékcsoport: a lágyhúsú gyümölcsök, a zöldségfélék esetében a rövid szállítási távolság jelent előnyöket. Egyes csonthéjas gyümölcsfélékből (meggy, kajszi) és a bogyós gyümölcsökből szintén jók az exportlehetőségek. Ezenkívül számos olyan mezőgazdasági termék van — ilyenek a vetőmagvak, a juhhús, a libamáj, az élő és lőtt vad —. amelyek exportja tovább növelhető. Számos tartósított terméknek, gyümölcs- és zöldségkonzervnek is kedvezőek az exportlehetőségei.

csönös előnyök alapján — a magyar mezőgazdaság is részt vehet. A szocialista országok közül hagyományos kereskedelmi partnereink — Csehszlovákia. NDK — a jövőben jelentős mértékben növelik mezőgazdasági importjukat, a Szovjetunió pedig olyan mértékben növeli vásárlásait. hogy 1970-re a KGST- országokba irányuló agrárexportunknak több mint 50 százalékát veszi át. Jól jellemzi a szovjet export növekedését, hogy az 1970-ben több mint a hétszerese lesz az 1960. évinek.

A KŐVETKEZŐ években elsősorban a szocialista országokba irányuló mezőgazdasági exportunk növekszik. Ezekben az országokban a lakosság életszínvonalának emelése várhatóan megnöveli a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek iránti igényeket, amelyek kielégítésében főként a tőlünk északra fekvő országok esetében — kölaz agrárexport növelése természetesen befolyásolta a belső fogyasztást és a jövőben is kihatással lesz rá. Ha a mezőgazdaságra csak a belső ellátás biztosítása hárulna, néhány cikkből a jelenleginél jobb lehetne az ellátás. A mezőgazda- sági export bővítéséhez azonban olyan népgazdasági érdekek kapcsolódnak, amelyekről jelenleg nem mondhatunk le. A mezőgazdasági export révén olyan devizabevételekhez jutunk, amelyeket más módon nem is tudunk biztosítani. Ezért a mezőgazdasági termelés fejlesztésének nemcsak a hazai igények növekedésével kell lépést tartania, hanem a külföldi piacokon előnyösen értékesíthető termékek iránti kereslettel is.

Dr. Dankovits László

| MÁJUS 7-EN: Arcképek. Ot ellenállási vezető, öt hazafi eleveníti fel személyes élményeit a TV-hír- adó riportfilmjében, a II. világháború antifasiszta ellenállási és par* tizánmozgalmáról. A legendás partizántábornok Frodojov, aki Ukrajna egyik legnagyobb partizánegységét irányította, Gustav Alov- Bolkowiak, a varsói gettó népi gárdájának megalapítója és egykori parancsnoka, Robert Volot, a párizsi ellenállók egyik vezetője, Murija Svolut, a görög ellenállás veteránja és Arioldo Banfl, olasz szocialista szenátor, az Ellenállók Nemzetközi Szövetségének elnöke, a Szövetség budapesti ülése után találkoztak a tv munkatársaival. Szavaik és eredeti dokumentumanyagok villantanak fényt öt nép Önfeláldozó szabadságharcára.

Róka fogta csuka. Folyik a műsor felvétele. A rendezői fülkében csend honol. A rendező, a dramaturg, a műszakiak feszülten figyelik a monitort, a színészek játékát. Szemmel láthatóan valami mai környezetben játszódó tv-játék kerül filmszalagra. Ám egyszer a rendező leállítja a felvételt. Aggályai támadnak a darabbal kapcsolatban. Véleménye szerint a történet nem játszódhat a mában és nálunk, hiszen itthon nem történhetnek meg olyan dolgok, mint a szóban forgó darabban. Rövid töprengés és megszületik az Ötlet. Át kell helyezni a darabot a múltba és helyszínül valami idegen várost kell találni. Igen, így már minden rendben van. A stúdióban lázas munka kezdődik, a díszletmunkások korabeli bútorokat tolnak be, a szereplők átöltöznek és már újra indulhat a felvétel. A főcím most valahogy így fest: „Róka fogta csuka” — XVII. századbeli mai zenés komédia. Színhely: Firenze. A koméiát írta: Somogyi Pál. Zeneszerző: Hidas Frigyes. Rendező: Bán Róbert.

MÁJUS 8-AN, vasárnap, 20.35Memento. Májusban 21 éve lesz annak, hogy befejeződött Európában a II. világháború, amely minden eddiginél nagyobb szenvedést zúdított az emberiségre. De minden eddigi háborút felülmúlt hősiességben és áldozatvállalásban is. Talán az iszonyat mérete az oka, hogy az. emberek nem szívesen emlékeznek vissza rá, még egy ilyen évfordulón sem. Ez a műsor, a magyar és világirodalom nagy alkotásain keresztül, most mégis arra vállalkozik, hogy emlékezésre késztessen. „Ember! Amíg a szíved ver ne feledd, milyen áron vették örömöd — míg élsz, ne feledd el!” — írja Robert Rozs- gyesztvenszkij „Rekviem” c. versében, mely e műsor mottója is lehetnie. E vers mellett részleteket idézünk fel Peter Weis „A vizsgálat” c. új drámájából, megelevenedik filmről Sarkadi Imre „A szökevény” c. novellája, Hubay Miklós feldolgozásában. Versek és dalok mind egyre intenek: „Ne feledd!” Közreműködik: Mezei Mária, Psota Irén, Benkő Gyula, Pálos György, Pécsi Sándor, Szabó Gyula, Kőműves Sándor, Koltay János, Somogyvári Rudolf. Kovács Károly, Nagy Attila, Papp Éva és Somogyi Erzsi.

MÁJUS 10-ÉN: O’ Neill „Boldogtalan hold” c. színműve a Szolnoki Szigligeti Színházból.

MÁJUS 11-ÉN, 19.26 órai kezdettel A bajnokcsapatok Európa Kupájának döntőjét közvetíti Brüsz- szelből a Magyar Televízió.

MÁJUS 12-ÉN, 29.20-kor: „lázadók és fenegyerekek”. A TV Irodalmi Klubjának harmadik adása a XX. század irodalmi irányzatai közül ezúttal az avantgarde mozgalommal foglalkozik. Az irodalom kiemelkedő képviselői közül sokan lázadóhói forradalmárrá lettek, míg mások megmaradtak a stílusforradalom mellett. Az Irodalmi Klub G. B. Shaw, Vis- nyevszkij, Osborne, Karinthy Frigyes drámai Jeleneteivel kelti életre a kapitalizmus ellen lázongó vagy fenegyerekeskedő hősöket.