Petőfi Népe, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-07 / 107. szám
I S. «Mal 1966. május 1, szombat A községi tanács „téglagyára“ Miként a megyében több helyütt. Jánoshalmán is kevés a tégla. Három éve kezdődödtt ez az állapot, amikor országos intézkedés — nem gazdaságos volta miatt — leállíttatta a mészhomoktégla helybeli gyártását. A szükséglet nagyságára jellemző, hogy korábban évente 3,5 millió téglát vásároltak és használtak fel építkezéseiknél a község lakói. Most sem volna kisebb az igényük, de ennek kielégítését százszor is meggondolják, mivel csak Kiskunhalason vásárolhatnak mészhomoktéglát. s a magánfuvarosok rendkívül drágán, kétezer darabonként ezer forintért bonyolít" ják lé a szállítást. (A helybeli TÜZÉP csak a Békéc Csabán gyártott, a megszokottnál másfélszer nagyobb vöröstéglából kap bizonyos mennyiséget, de e téglával , szemben — lehet, hogy indokolatlanul meglehetős ellenszenvvel viseltetnek a já- noshalmiak.) Munkásszállást Is építettek A téglábiány megszüntetésének gondjáról beszélgettünk Csupity Istvánnal, a községi tanács vb-elnökével. Elmondotta, hogy az illetékes megyei vezetők ösztönzésére az elmúlt év végén elhatározták: szénporos tégla égettetésével a községi tanács maga oldja meg a súlyos problémát. A szándék megvalósításához több példa is akadt hiszen nem egy helyütt — Baján, Madara^ son. Sükösdön. Borotán, Kalocsán, Dunapatajon stb. — a tsz- ek már sikerrel égetik ily módon a téglát. Az azonban, hogy Jánoshalmán nincs a szénporos tégla égetéséhez szakember, növelte a nehézségeket. Végül is hogyan jártak el? A község szélén, a Gyékényes nevű határrészen egy — jelentős agyagréteggel rendelkező — hat és fél holdas parcellát jelöltek ki a munkához, s még tizenkét szobából álló munkásszállást is építtettek. Ezzel egy időben a tanács KÖFA-építő és a gazdálkodási csoportjának vezetője a kalocskj Iszkra Tsz-ben tanulmányozta a téglaégetés módját. A tanács ugyanakkor megegyezett Markó János bajai téglaégető mesterrel a munka irányítására. Miután a talajmechanikai szakvélemény megfelelőnek találta az agyagot, már csak szénporra volt szükség és munkások kellettek, hogy a kétféle matéria összekeverését elvégezzék. A télen ez is megtörtént, de a rossz idő miatt csak a múlt héten foghattak hozzá a tégla- vetéshez. Évente két millió Közvetlenül ez előtt jártunk a telepen annak vezetője, Gáspár József kíséretében. A keverék hatalmas prizmái sejtették, hogy már ebben az évben jelentős mennyiségű tégla égethető. S a telepvezető szerint öt évig is elegendő lesz az agyag ahhoz, hogy évente mintegy 2 millió téglát készítsenek. (Idei tervükben is ennyi szerepel.) Persze, ha látszatra és elmondva könnyű is a szénporos tégla égetése — valójában nagy körültekintés:! igényel. Ha nem megfelelő a szénpor és az agyag aránya, kárba vész a fáradozás. A tégla például „megbikásodik”. összeég, ha túlsók a szén. ha viszont kevés, akkor nem ég ki. Általában 1:8, 1:10 az arány, attól függően, hogy a szénnek mekkora a kalóriája, s az agyag milyen „erős”. Itt 1:Í2 az arány, s ennek helyességét a próbaégetés dönti el. Erre nemsokára sor kerül, amikor is 15—20 ezer téglát tartalmazó máglyának gyújtanak alá. Ebben egyébként lég- és széncsatomák 'keresztezik egymást, s — a belül égő tűz bizonyos fokú ’ lokalizálása, egyenletessége végett — a hatodik, vagy hetedik, esetleg a nyolcadik rétegben olyan téglát helyeznek el amelyben nincsen szén. A próbaégetés sikere esetén egyszerre már mintegy negyed- millió téglát égetnek Jánoshalmán. És a siker — még ha bizonyos technológiai módosításokat is kell elvégezni az eléréséhez — kétségtelenül bekövetkezik. Csaknem feleárou Akkor pedig ezer téglát körülbelül 600—650 forintért vásárolhatnak a jánoshalmiak. Ez az összeg magában foglalja a munkások jó keresetét, s a tanács tisztességes hasznát is. S akárhogy számolnak is a község építkezni akaró lakói, ilyen olcsón nem juthatnak téglához, mert — mint említettük — a mészhomokból gyártott kiskun- halasit a fuvarköltség méregdrágává teszi, a szénporos téglaégetést segédüzemágkénit végeztető tsz-ek pedig „abszolút haszonnal” — darabonként általában 1 forintért — igyekeznek értékesíteni terméküket. Azokban a községekben, ahol agyag található, követendő a jánoshalmi tanács bátor lépése, hiszen téglára mindenütt nagy szükség van, s köztudomású, hogy ez országos gondot jelent. A szénporos téglaégetés fellendítéséhez azonban a megyei vezetés illetékeseinek nagyobb segítséget kellene nyújtaniok. Egyebek közt úgy is, hogy köny- nyítsék meg a szénpor beszerzését. * S nagy segítséget jelentene az is, egyszersmind a fizikai erőt kímélné, a téglát olcsóbbá tenné, ha bizonyos mértékig gépesítenék a szénporos tégla készítését. Jánoshalmán például a három éve leállított téglagyár sínéinek, forgókorongjainak és Garancia a felújított mezőgazdasági gépalkatrészekre A földművelésügyi miniszter utasítást adott ki a mezőgazda- sági gépalkatrész-cseredarabok beszolgáltatási kötelezettségéről és felújításáról. A rendelkezés a gazdaságossági szempontok szem előtt tartásával előírja, hogy a következőkben az országos új alkatrészszükséglet megtervezésénél kötelesek figyelembe venni a cseredarab-beszolgáltatási kötelezettség, illetve a cseredarabok felújítása révén keletkezett készleteket. A felújító üzemeknek a felújított alkatrészek legalább 50 százalékát az AG- ROKER Vállalatnak kell átad- niok forgalmazás céljából, így a felújított alkatrészeknek az eddiginél lényegesen nagyobb szerepük lesz az alkatrészellátásban. A rendelet ennek megfelelő, hatékony intézkedéseket tartalmaz a felújított alkatrészek minőségének biztosítására. Így többek között előírja, hogy a felújításokat a kijelölt üzemeknek úgy kell elvégezniük, hogy a felújított alkatrészek megközelítsék, illetve elérjék az azonos rendeltetésű új alkatrészek üzembiztonságát, s komplettségüknek is a kereskedelemben forgalmazott új alkatrészekével azonosnak kell lennie. Űj vonása a rendeletnek, a három hónapra szóló garanciakötelezettség bevezetése. A garanciális idő alatt elromlott felújított alkatrészt a felújító üzem díjmentesen köteles kijavítani vagy kicserélni. A garanciakötelezettség csak abban az esetben nem terheli az üzemet, ha a hiba oka bizonyíthatóan az átadás után keletkezett csilléinek a használata jelentősen szolgálná a korszerűsítés célját S ha a keverékből géppel vernék a téglát — miként az országban néhány helyütt már csinálják —, több mecha- ndzálást jóformán nem is igényelne a legfontosabb építőanyag előállításának szóban levő módja. Tarján István Vegyszerrel szabályozzák a gabonák növekedését Néhány mezőgazdasági kutató intézetben és állami gazdaságban újszerű kísérletek kezdődtek a könnyebb, gyorsabb gabonabetakarítás előkészítésére. Az elmúlt napokban, a gabona szárba indulásakor egy klórkolinklo- rid nevű növekedés-szabályozó anyaggal permetezték be a kísérleti táblákat. A vegyület — Fellazított szőlőlevelek Újítás a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban külföldi tapasztalatok szerint — sajátosan hat a növényekre: generatív fejlődésüket serkenti, vegetatív fejlődésüket pedig lassítja. Ez gyakorlatilag azt eredményezi, hogy a szemtermés valamivel nagyobb lesz, a szár fjedig rövidebb, zömökebb. Főleg az utóbbinak van nagy jelentősége, mivel az intenzív búzáknak, különösen a hazai Fertődi 234-esnek a szára a termés súlya alatt gyakran annyira megdől, hogy csak kézzel lehet aratni. A klórkolinkloridos kezelés hatására alacsonyabbra, erősebbre növekvő gabonaszár le- aratás a kevesebb munkaerőt igényel majd, s az egyenes száron fejlődő kalászokból a szemveszteség is jóval kisebb lesz. A kísérleti parcellákon kívül nagyüzemi méretekben is kipróbálják az új vegyszert: az Agárdi Állami Gazdaságban egy 250 holdas búzatáblára, karbamid- mútrágyával és dikonirt gyomirtó szerrel együtt, repülőgépről szórták ki a klórkolinkloridot. A növekedés-szabályozás új kémiai módszerének szélesebb körű alkalmazásáról az idei kísérletek eredményei alapján döntenek majd. (MTI) Az újító és a gép. Próba a műhelyudvaron. Sípos Mihály kétszeres kiváló újító. Két ízben nyerte már el a kiváló műszaki dolgozó megtisztelő címet is. M úhely- vezető a Kiskunhalasi Állami Gazdaság tajói üzemrészében. Kilenc éve már, hogy idekerült, s azóta a mezőgazdasági nagyüzem köztiszteletben álló szakembere. — Megfigyeltem, hogy az eddigi szőlőpermetéző gépek mindegyikének van egy alapvető hiányossága — kezdi. — Méghozzá az, hogy permetle- vet nem, vagy csak alig juttatnak a levélek mögé, azok belső oldalára. Pedig a pero- noszpóra elsősorban ott telepszik meg, ott „kezdi ki” a növényt. — S hogyan lehet ezen segíteni? — Ügy, hogy permetezéskor fellazítjuk a leveleket. A levegő befújásával. Hát ez egyszerű! Legalábbis, mint ötlet. Ám, aki csak egy kicsit is járatos a technikában, az tudja, hogy éppen a legegyszerűbb megoldásra rájönni a legnehezebb. S hátra van még a kivitelezés. A permetezőhöz légturbinát kellett készíteni. Miből? Ezt kérdezte Sípos Mihály is. Aztán körülnézett a gépek között. S cikkor felfedezte, hogy az RS—09-es traktor szivattyúja kiválóan alkalmas erre a célra. De szükség volt még a Rapidtox—II. permetező áttételházára és ventillátorának a forgórészére is. A fontosabb alkatrészek ezzel nagyjából együtt voltak. És a műhelyben elkészítették a prototípust. Mindez az elmúlt télen történt. A gépből azóta több tucatot készítettek. Tizennyolcat a halasi, tizenötöt a Kunfehértói és tízet a Kunbajai Állami Gazdaság részére, A szerkezet UE—28-as traktorral jól elvontatható a széles sorú szőlőben, s egyszerre két sort permetezhetnek vele. Tartályában kilenc hektó oldat fér eh Megnyerte a gép a gyümölcs- kertészek tetszését is. Ügy vélik, kisebb átalakítással a gyümölcsfák védelme is tökéletesen elvégezhető lesz általa. Sípos Mihály mögött az újítások egész sora áll. Csak néhány fontosabb: borpumpa, venyigetépő, altalajműtrágyázó a szőlőben. Ezt a sort jól kiegészíti a legújabb, a légturbinás permetező. S biztos, hogy még ez sem az utolsó. H. D. Világtalálkozó lesz az idei BNV Két hét múlva nyitja meg kapuit az idei Budapesti Nemzetközi Vásár. Az idén 36 országból érkeznek kiállítók a BNV- re, s a külföldi résztvevőknek, illetve a BNV-n képviselt országoknak a száma évről évre 35— 50 között kezd állandósulni. Néhány ország kereskedelmi körei két-három évenként neveznek be a BNV-re, s közben új kiállítók is jelentkeznek. Ezúttal új kiállítók: Burma, Mongólia, Szíria, Tunézia és Spanyolország. A BNV ma már joggal nevezhető világtalálkozónak, mivel az európai országokon kívül számos afrikai, közelkeleti, sőt még távolabbi, tengerentúli országok kereskedelmi körei is képviseltetik magukat. Sok technikai újdonságot tár majd az érdeklődők elé a szovjetunió és a többi szocialista ország kiállítása. Otthont kaptak a Kiskőrösi Vegyes h isz KISZ-fiataljai KÖRÜLBELÜL két évvel ezelőtt beszélgettem a Kiskőrösi Vegyes Ktsz fiataljaival. Az iránt érdeklődtem, hogy milyen náluk a kulturális élet. Kevés eredményről tudtak számot adni, inkább arról beszéltek, hogy mi mindent csinálnának, ha lenne egy olyan helyiség a szövetkezetben, ahol próbálhatnának a színjátszók, bemutatkozhatna a zenekar, az irodalmi kör. — Jó lenne többször találkozni, teadólutánt, táncestet rendezni. Vonzóbbá válna a szervezeti élet, szívesebben jönnének hozzánk a fiatalok — kötötte csokorba az elhangzottakat az egyik fiatal. Az idei május elseje meghozta a ktsz KISZ-istáinakazt a lehetőséget, amire évek óta vártak: elkészült a szövetkezet 600 személyes étterme és a helyiséget úgy tervezték meg, hogy kulturális rendezvények céljára is használni lehessen. ELŐSZÖR el sem akartam hinni, hogy mindössze 1 millió 300 ezer forintba került a tágas, modern épület, amihez jól félszerelt konyha is tartozik. Nagy Sándor, a szövetkezet párttitkára válaszképpen megmutatta azt a amelynek a fényképei az építkezés legfontosabb eseményeit örökítik meg. És most már megértettem hogyan futotta a viszonylag szerény összegből mindenre: több mint ezer óra társadalmi munkát végeztek a szövetkezet dolgozói az építkezésen és a kezük munkáját dicsérik az ízléses berendezési tárgyak: virágtartók, fogasok is. Az önkéntes brigádokról készült fotókon örömmel fedeztem fel azokat a fiatalokat, akik két évvel ezelőtt a KISZ- szervezet otthonáról álmodoztak. NEM AKAROK tanmesét írni egy étteremépítés ürügyén* de mindenképpen kikívánkozik belőlem e megjegyzés: sajnos, nem minden fiatalról mondhatjuk el azt, amit a kiskőrösiekről. Szép számmal akadnak olyanok is, akik csak a kívánságlista előterjesztésében jeleskednek. Az éttermet rövidesen felavatja a KISZ-szervezet. Bemutatkozik a pengetős zenekar és az egyik szocialista brigád irodalmi köre. További terveik között szerepel a színjátszó csoport és az iparművészeti szakkör megp<rcrvezése, ^ B. D<
