Petőfi Népe, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-06 / 106. szám

í

— — --- ,

Ve

vőankét a peremkerületben

— Sok vevőankétot vezettem már, tavaly egyébként huszonhatot rendezett a vállalat, de most valahogy izgulok egy kissé — mondja Széli István, a megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat osztályvezetője, amint a kecskeméti Voelker- telepre igyekszünk. S máris magyarázza izgalmának okát:

Nemrégen még ő is ezen a környéken lakott, sok a régi, jó ismerőse, alig várja a velük való találkozást.

Fejkendős idősebb, divatosan öltözött fiatalabb asszonyok beszélgetnek a 1125-ös számú élelmiszerbolt bejáratánál, néhá- nyan a kisgyerekük kezét fogva.

A bíró tollából:

II házastársi vagyonközösség

A LEGFELSŐBB Bíróság a családjogi viszonyok rendezése érdekében az elvi iránymutatások sorozatával nyújtott segítséget a bíróságnak az egységes ítélkezési gyakorlat kialakításához. A legutóbbi. 5. számú irányelv kiadásával — amely a házassági vagyonjogi igények rendezésével foglalkozik — teljessé vált az e kérdéssel kapcsolatos iránymutatás.

A Családjogi Törvény a házastársak teljes egyenlőségét alapul véve, tisztán és világosan rendezi a házassági életközösség tartama alatt a felek vagyoni viszonyait. Jelentős problémák merülnek fel azonban a házasság megszűnésekor. A közös vagyon és a különvagyon (ami már a házasságkötéskor is megvolt, továbbá, amit örökölt, ajándékba, vagy kitüntetésként kapott az illető) tárgyai ugyanis igen gyakran összegyűlnek, s így a megosztás sok nehézséggel jár. Ez a bírói munkában is számos problémát vetett fel. Ezért volt szükség a Legfelsőbb Bíróság iránymutatására.

A SZÖBAN FORGÓ irányelv mindenekelőtt abból indul ki, hogy a közös vagyont a házastársaknak az életközösség idején — tehát nemcsak a házasság megkötése után — végzett munkája, szorgalma, takarékossága hozza létre. Éppen ezért a közös vagyon védelmét fokozottan szem előtt kell tartani a bontópereknél. Természetesen a házastárs — az említett irányelvek értelmében — a vagyoni igények rendezése során általában kérheti a felhasznált különvagyon értékének a megtérítését. Különösen indokolt a megtérítés akkor, ha a felhasználás következtében a közös vagyonban jelentős értékgyarapodás állott elő. s ez a házasság felbontásakor még megvan. (Például a feleség telkén közösen házat építenek). A továbbiakban kimondja még az irányelv, hogy nincs helye megtérítésnek, ha a körülményekből arra lehet következtetni, hogy erről a házastárs lemondott. Ilyen szándékra utal. amikor a házastársak magasabb színvonalon élnek, mint amennyire keresetük, vagy a közös vagyon elegendő lenne. De feltételezni kell a megtérítési igényről való lemondást akkor is, ha a különvagyon fel- használása a tágabb értelemben vett háztartás céliaira történt.

EZ A FELTÉTELEZÉS igen nagy jelentőségű, mert ennek folytán háttérbe szorulnak azok a múltban gyakran tapasztalt, s a szocialista erkölcsi felfogást sértő vonások, melyek kicsinyességük és túlzott anyagiasságuk miatt az állampolgárok többségében is megütközést keltettek. Megtörtént az is ilyen perekben, hogy hosszabb együtt- élést követő házassági bontóper után egyik, vagy másik fél esetleg éppen az esküvő alkalmával közösen elfogyasztott élelmiszer-megtérítést is követelte.

A házasság fennállása alatt több esetben is előfordul az, hogy egyes jelentősebb kiadások céljára a felek hitelt vesznek igénybe, s az így keletkezett adósság kiegyenlítésére valamelyikőjük különvagyonát is felhasználják. Az 5. számú legíej- sőbb bírósági iránymutatás szerint ez lényegében ugyanolyan helyzetet teremt — jógi értelemben — mintha nem is vettek volna fel kölcsönt. Viszont a házasság úgy szakad meg, hogy sem közös, sem különvagyon nincs, akkor a hiányzó különvagyon megtérítéséről sem lehet szó. Ehhez hasonlóan nem esik megtérítési kötelezettség alá az elajándékozott, eltékozolt, vagy veszendőbe ment különvagyon sem.

AZ ÉLET azonban sokszor olyan bonyolult helyzeteket teremt, s a vagyoni tárgyaknak a házas életűén történő összekeveredése olyan sokrétű, hogy az j irányelvben lefektetett alapvető 1 szempontok merev alkalmazása j esetén talán éppen az a házas- társ kerülne hátrányosabb hely- j zetbe. amelyik az együttélés ide- | je alatt jóhiszemű, áldozatkész volt. Ilyen esetekre állapítja meg í az irányelv. hogy a va-1 gyoni igények elbírálásánál arra j kell törekedni, hogy egyik házasfél se jusson méltánytalan előnyhöz. Lehetőséget nyújt ez az elv a bíróságoknak arra, hogy az általánosabb erkölcsi felfogásnak megfelelőbb döntés érdekében eltérhessenek az említett irányelvektől.

MINDEZEN TŰL a Legfelsőbb Bíróság vonatkozó irányelve az alsófokú bíróságok részére kötelező útmutatást ad az érintett kérdések megoldásában. Az irányelv azonban nemcsak jogi szempontból bír nagy jelentőséggel, de igen komolyak társadalmi hatásai is. A házastársakat a rendelkezésükre álló anyagi eszközök gondos és célszerű felhasználására, önzetlenségre ösztönzi. A házastársak nevelésének szándékán túlmenően azonban az irányelv alapján született bírói ítéletek a társadalmi közfelfogást is olyan irányban fogják majd fejleszteni, hogy a családon belüli vagyoni viszonyokat elsősorban a család érdeke hassa át.

Dr. Dobos László,

a megyei bíróság

helyettes elnöke

PETŐFI NEPE

A Magyar Szocialista Munkáspárt Báos-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja

a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség:

Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: M-19. 25-16.

Szerkesztő bizottság 16-38 Kiadóhivatal:

Kecskemét. Szabadság tér l/a. Telefon: 17-09.

Terjeszti a Magyar Posta, Előfizetési díj 1 hőnapra 13 forint. Előfizethető:

a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. * i

—, szokta figyelmeztetni az én gyerekemet is.

Bobor Lajosné boltvezető, Gyurits Imréné eladó, s a tanulókislány a meglepetéstől szóhoz sem tudtak jutni a pult mögött. De nem is volt erre szükség. Az asszonyok megvédtek őket. Főként az üzemekben dolgozók munkáját, helyzetét köny- nyítik meg a kiszolgálók. Félreteszik a tejet, a kenyeret, hogy jusson azoknak, akik a munka után érnek a boltba. S ez nem protekció, hiszen aki kéri, mindenkinek megteszik. Legalább aláírta volna a nevét az illető a levélnek. Egyszercsak kitör az asszonyok tapsvihara- „Éljen a Tériké, azt akarjuk, maradjon továbbra is a boltban, s ne törődjön a rágalmazókkal!” Így ért véget a vevőankét. A kívánságokat — a sörhiányt kivéve —, rövid idő alatt teljesítik —, ígérte Széli István.

— Sok hasznos tapasztalatot szerzünk az ilyen beszélgetéseken — magyarázta hazafelé jövet Szabó Géza, a vállalat másik illetékese. — Ahhoz például, hogy gyorsan tudjunk segíteni, egy telefon is nagyon kellene a boltba hiszen ha elfogy a tej> vagy kenyér, nem tudjuk pótolni. Éz is gond még a Voelker- telepen — ha asszonyolk most nem is szóltak róla.

Bubor Gyula

1 színek

elvesztik élénkségüket

Napfogyatkozás lesz május 20-án

Május 20-án, pénteken derült idő esetén érdekes látványban lesz részünk. Budapestről nézve 9 óra 20 perc és 9 másodperckor a Hold a naptányér elé tolakszik, lassan végigvonul előtte és a két égitest képe csak 12 óra 1 perc 1 másodperckor válik újból szét. A napkorongot a nála kisebb holdtányér természetesen nem tudja teljesen eltakarni. A napfogyatkozás tehát nem lesz teljes, de ahhoz mindenesetre elég, hogy észrevehetően megváltoztassa a körülöttünk látható világot. Ez a kép nem hasonlít majd sem a hajnali szürkülethez, sem az alkonynak a vörös felé eltolódott színeihez. Az egész környezet egyhangúbb^ válik, a színek elvesztik élénksjégüket. A világosság is csökken: a fotósoknak négyszer akkoija megvilágítási idővel kell majd dolgozniuk, mint a Hold—NáP randevú előtt és után. S ezt a csillagászati eseményt még a hőmérséklet is megérzi majd. Az eddigi tapasztalatok alapján biztosra vehető, hogy a napfogyatkozás idején legalább néhány fokkal kevesebbet mutatnak majd a hőmérők. (MTI)

A rádiós

A Duna partján folyami átkeléshez készültek elő a műszakiak, s az egyik fa mellett a fedezékbe húzódva figyeltem rá, amint egyre hgjtogattta:

fel

j Bács-Kiskun megyei Nyomda V.

Kecskemét — Telefon: U-»

i maci; 23 06»

— Vadrózsa!... Vadrózsa! . .. Vadrózsa!... Itt Nefelejcs! Jelentkezzen, hogy hall?... Vétel..

Sokáig hívta a „Vadrózsát” mikor végre a rádió hullámain jelentkezett, s akkor hirtelen rengeteg dolga akadt Králik

Skót túristák.

Ágoston honvédnek. Parancsot vett, továbbított, jelentkezett és irányított az átkelés különböző mozzanataiban. A fiatal, alig öt hónapos katona nagyon szerényen, szinte elbújva a parancsnok mögött, fontos láncszeme volt a gyakorlat | sikerének.

A motorcsónakok, lánctalpas úszógépkocsik, pontonok már a vízen manővereztek, amikor kis időre sikerült néhány szót váltanom vele. Megtudtam, hogy ez a különben csendes fiú Lajos- mizsére való. Ősszel vonult be egyenesen a híradókhoz. A rádiót választotta, hiszen szerinte ez a legmodernebb hírközlési eszköz, s már a polgári életben is vágyott megtanulni titkait. Miről is beszélhettünk: a katonaéletről.

— Igazáffi nem panaszkodha- tom. Amióta bevonultam sokat tanultam, jól érjzem itt magam. A szabad időben társaimmal együtt járunk szórakozni az egység KISZ-klubjába vagy a városba. Parancsnokaimtól eddig még csak dicséretet kaptam ... Ne gondolja, hogy „örömkatona” vagyok — mondta mosolyogva. — A néphadsereget már a Honvédelmi Sportszövetség kiképzésein ismertem ég szerettem meg. Örülök, hogy megtanulhattam , egy szakmát, a rádiózást, amelyre a polgári életben nem letjt volna lehetőségem ... Lajosmizsén, a Vörösmarty Tszcs-ben dolgoztam, s ha leszerelek isrjiét oda megyek vissza. De már nem földművesnek, hanem villanyszerelőnek. .. S ki tudja, talán még rádiószerelő is lehetek .. .

A rádió fejhallgatójába hangosan sercegett ■ a sok elektromos kisülés, majd az éter hullámait meglovagolva a parancsnok hangja hallatszott:

— Nefelejcs!.. . Az átkelést megkezdeni!...

Nem vettük észre, míg ezt a néhány szót váltottuk, a Dunán a műszaki katonák keze- munkája nyomán felépült a pontonhíd. A rádió? kezébe kapta a nehéz készüléket, félszegen rám mosolygott — talán ezt szánta búcsúnak — s a parancsnokához lépett.

— Százados elvtárs jelentem, parancs érkezett: meg keil kezdeni az átkelést!

Az átkelés megkezdődött. A parancsnok oldalán ott lépdelt a rádiós, a szerény, fiatal katona akire fontos feladatot bíztak, az összeköttetés megtererfités4t S Králik Ágoston íjionvéd, az MHS neveltje a katonai eskühöz híven, becsületesen helytállt ezen a gyakorlaton.

Gémes Gábor

(

Hat óra, de ezúttal nincs zárás. Elvégre hol lehetne alkalmasabb helyet találni a vevő- ankétra, mint a boltban, ahová vásárolni járnak a városrész lakói?

Amikor Széli István átadja a jelenlevőknek a szót. legalább ötvenen szoronganak a kicsi, de tiszta, korszerű bolthelyiségben. Hogy vannak megelégedve a kiszolgálással. akadnak-e beszerzési nehézségek? — Ez most a téma, s már hangzanak is a tanulságos észrevételek.

— Későin, sokszor kilenc, féltíz tájban ér ide a „reggeli” kenyér. péksütemény. Előfordul, hogy nincs édesparika, asztalisó. tejkaramella.

Széli István azonnal válaszol: — Beszélünk a sütőipari vállalat illetékeseivel, megpróbálunk segíteni, bár nem könnyű, mert reggelenként 85 kecskeméti boltba kell kiszállítani a kenyeret és a pékárut. A hiánycikkek pótlásáról gondoskodunk.

Újabb kívánságok: tű, fehér, fekete és stoppolócérna kellene. Kevés a cukrászsütemény, s amikor szükséges lett volna, hiányzott a rizs.

Idős. feketeruhás néni szól közbe.

— Tudjuk, kevés volt az 50 kiló, amit a bolt kapott, de azt is, hogy akadtak, akik négy-öt családtagot, sőt még az albérlőt is elküldték rizsért. Ezért nem jutott a többieknek.

— így volt, de rie menjünk most ilyen messzire. Maradjunk a tejnél, ami gyakran hamar elfogy. Sajnos, kicsi a hely — hangzik nyomban a felvilágosítás is —, ahová elhelyezhetnénk a hűtőpultot. Cukrászsütemény viszont, ha időben leadják az előrendelést, lesz elegendő.

Baranya Sándorné kér szót aki 1950. óta tanácstag a Voel- ker-telepen.

— Gyakran előfordul, hogy sületlsn, ehetetlen a kenyér, máskor piszkos volt a konyhasó. Jeget is szeretnénk a tejfölre és több sört.

— ... Nem ígérhetünk felelőtlenül. A sört központilag oszt- j jak el. nem tudom mennyi jut ide a jövőben — magyarázza I Széli István. Majd egy levelet j vesz elő. s felolvassa az egybe- i gyülteknek.

Ahogy fogytak a levél sorai, úgy ült ki az arcokra a méltatlankodás.

— Méghogy Tériké, a boltvezető udvariatlan, durva beszédű? Hiszen pedagógus munkát is végez! — kiáltott lel szenvedélyesen egy negyven év körüli asszony. — „Kérek egy kiló kenyeret — így mondjad kisfiam”