Petőfi Népe, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-05 / 105. szám

1986. május 3. csütörtök ■$. «Ida! Ismét a régi párttagokról LAPUNK március 35-i számá­ban Nem feledkeznek meg ró­luk ... címmel írás jelent meg arról, hogy a bajai járási párt­végrehajtóbizottság határozatot hozott, mely szerint felkeresik azokat a párttagokat, akik a felszabaduláskor vagy az előtt léptek be a kommunisták sorai­ba, elbeszélgetnek velük életkö­rülményeikről, helyzetükről. A cikknek élénk visszhangja volt. Azt is meg kell jegyezni, hogy az említett írásban csak a ta­pasztalatok egy részének ismer­tetésére volt mód és főként az idősebbekről esett szó. TEKINTETTEL az előbb em­lített nagy érdeklődésre, úgy gondoljuk, érdemes visszatérni a témára és más oldalról is meg­világítani a régi párttagok hely­zetét. Szükséges azt is megem­líteni. hogy a járási párt-végre­hajtóbizottság említett határoza­tának megszületésében az is közrejátszott, hogy a járásban a felszabaduláskor, valamint az ennél korábban belépett pártta­gok száma a megyeinél maga­sabb. A járásban 3200 párttag van és 600 embert érintett a vizsgálat. Ezek nagyobb része jelenleg is aktívan részt vesz a vezetésben. A községekben me­zőgazdasági üzemekben nagy te­kintélyük van. adnak a véle­ményükre. számos politikai fel­adat végrehajtásában kenik se­gítségüket. Egy részük, mint- ahogy a lap említett írása is utalt rá, már öregsége vagy be­tegsége miatt nem vesz részt a pártmunkában. Az aktív régi párttagok, pártnyugdíjasok azon­I ban életük során nyert számos i tapasztalat alapján szinte a köz- ' ség vagy az üzem „öreg bölcsei- I nek” számítanak. Jedinák János húsz éve párt­tag. A hercegszántói Lenin Ter- ■ melőszövetkezet párttitkára is- ; kólára ment, most ő helyette­síti. A termelőszövetkezetben Jedinák elvtársat tartják a leg­alkalmasabbnak erre a posztra. Ki ne hallott volna Nagybaracs- kán például Horváth Mátyásról, aki termelőszövetkezeti nyugdí­jas, pártvezetőségi tag. Minden­ben kikérik a véleményét a köz­ség vezetői. Nem hagyható ki a felsorolásból Király István sem, aki 1930. óta párttag, je­lenleg nyugdíjas. Az érsekcsa- nádi Búzakalász Termelőszövet­kezet pártvezetőségének tagja. Róla is azt mondják, hogy min­dig lehet számítani rá, ha vala­milyen jelentősebb feladat áll a község kommunistái előtt. Késmárki Antal Sükösdon. Deli j Antal és Kiss Dezső Felsőszen t- j ivánon ma is fáradhatatlanul j munkálkodik és természetszerű- ! leg nagy tekintélye van. Sorol- [hatnánk tovább a neveket. NAGY MUNKA volt 600 em­ber meglátogatása. A járási pártbizottságon most folyik a jelentések feldolgozása. Az ak­tivisták részletesen leírták a tapasztalatokat. Sokat tanultak a látogatások során. A járási pártbizottság vezetői elmondják, I hogy igyekeznek hasznosítani a j jelentések anyagát a további j pártmunkában, í K. S. Készülnek az öntözési idényre a megye gazdaságai A» mostani kényszerű vízbő­ségnél jóval gyakoribbak a Du­na—Tisza közén a száraz évsza­kok. Ezen a vidéken a kevésbé „időzítetten’’ érkező esőt még a legcsapadékosabb esztendőkben ■ is pótolni kell. Tavaly például I a csapadékbőség ellenére átla­gosan mintegy 1000—1100 üzem- í’órátt dolgoztak a megye szántó- Lföldjein. kertészeteiben az ön- | tözőgépek. A sokrétű termőkörzetekben ! évek óta fejlesztik, bővítik az ] öntözött területeket. A két fo- i lyóval határos megyében kor- 1 szerű öntözőhálózat alakult ki. ! A közös gazdaságoknak majd- : nem a felében — eddig mintegy ! 100 tsz-ben — alakították már 1 ki az öntözéses szántóföldi és i kertészeti üzemágakat. A Duna i és a Tisza mentén, valamint a nagyobb vízgyűjtő csatornák mellett az állami és a termelő- | szövetkezeti gazdaságok több ! mint 50 ezer boldnyi területe kap már mesterséges esőt, s a földekre 700 kilométer csőháló­zat viszi az élétő vizet. Az ön­tözéses gazdaságokban már meg­tartották az első üzempróbákat. Az idén tovább bővül a gaz­daságokban az öntözött terület, Elkészült a Kiskunsági öntöző­rendszer első szakasza, amely a tassi szövetkezeti gazdaságokban | két és félezer holdra juttatja el i a Duna vizét. Ennek folytatása­ként megkezdik a szalkszent- mártoni és a kunszentmiklósi szikes legelők öntözőhálózatának a kiépítését. Ebben a szakasz­ban mintegy ezer hold legelőn pótolják majd mesterségesen a csapadékot. A Bácskában a Du- navölgyi Főcsatorna vizének hasznosításával épül majd meg a hat község határát mestersé­ges esővel ellátó igali öntöző­fürt. A területet már kijelölték és talajvizsgálatok elvégzésére is sor került. A zsíros, fekete földeken az öntözést megelő­zően talajjavításra nincs is szük­ség. Kecskemét határában, ahol hiányoznak a természetes víz­források, a talaj vízigényét a szennyvízcsatornák vizének fel- használásával pótolják. Erre a .célra a termelőszövetkezetekben 856 holdat jelöltek lei. A szenny­vizet a határban létesülő 8—10 holdas mesterséges tavakba üle­pítik. s a szűrt vizet innen oszt­ják szét az öntözőhálózatba. A leülepedett trágyát rendszeresen kitermelve, a talajerő pótlására használják fel. Ezerháromszáz pedagógus építhet lakást az idén kedvezményes OTP-köicsönnel A pedagógusok szakszervezete és a Művelődésügyi Miniszté­rium által kezdeményezett la­kásépítési akció élénk érdeklő­dést váltott ki a pedagógusok körében. Gondos előkészítő mun­kával — a megyei szakszerve­zeti szervek közreműködésével — összegyűjtötték az igényeket, s ennek alapján határozták meg a megyei kereteket. Amint a pedagógusok szak- szervezetében elmondották, eb­ben az . esztendőben a pedagó­gusok kedvezményes lakásépítő akciója keretében 1*00 jelent­kező igényét tudják kielégíteni az Országos Takarékpénztár ál­tal engedélyezett kölcsönkeret­ből. örvendetes, hogy a jelentke­zők között elég nagy számban, mintegy 40 százalékos arány pan vannak pedagógus házaspárok, továbbá olyanok, akik járási székhelyüktől távoleső. kisebb községekben kívánnak letele­pedni — élve a jelentős anyagi támogatással. A keretek elosz­tásánál egyébként előnyben ré­szesítik a házaspárokat, a csa­ládfenntartó és a fiatal pedagó­gusokat. Korszerű tartást és takarmányozást O Hozzászólás az állattenyésztési vitához „Motelek” a lányoknak Árnyékban 34—35 fok meleg. Szinte perzsel a mozdulatlan le­vegő .. . Kinek ne lenne ilyen nyári élménye. S emlékszünk a 'Kiskunhalasi Állami Gazdaság tájéi központjának ifjúsági sátor­táborára is. A mintegy kétszáz diáklánynak — egy-egy turnusban — a kánikulai délutánokon, estéken nem éppen kellemes pihenés adódott a katonasátrak átforrósodott vászna alatt, Nos, Tajón mindez már a múlté lesz ezen a nyáron. Az ide­érkező lányok nem sátrakat, hanem csupaüveg homlokzatú, pom­pásan berendezett épületeket találnak itt. Nem túlzás, ha azt ál­lítjuk, hogy motelek épülnek a részükre. A falakat már felhúz­ták, jelenleg a tetőzet készül. Az utóbbihoz úgynevezett kőszi­vacsot használnak. A négy épület mindegyikében ötven lány elhelyezésére nyílik lehetőség, az öt, illetve tíz személyes szobákban. Természetesen nem hiányzik a hideg-meleg zuhanyfürdő, a kulturszoba és a kö­zös étkező sem. — Március elején kezdtük a munkát — tájékoztat Dávid Mi­hály. a gazdaság saját építőbrigádjának a vezetője. — Itt készí­tettük a betonelemeket is. Majdnem húszán dolgozunk az épít­kezésen, hogy határidőre elkészüljünk. És ha véget ér a táborozási idény? Az épületek ákkar sem áll­nak majd üresen. Munkásszállásnak rendezik be. illetve rak­tározás céljára használják fel azokat. (■Hatvani — Pásztor) ! Nagy érdeklődéssel olvastam i a Petőfi Népében nemrég meg- j jelent A takarmánytermesztés j és az állattenyésztés néhány összefüggése című írást. Szerin- [ tem nagy lehetőség van a me- 1 gyében az állattenyésztés továb­bi fejlesztésére, ehhez azonban ■ szükséges a korszerű tartási és takarmányozási eljárások minél j nagyobb mértékű alkalmazása. Cikkemben a sertéstenyésztéssel j kapcsolatosan teszek néhány észrevételt. I E fontos állattenyésztési i üzemág jövedelmezőségének alapját is — a megfelelő fajta ! mellett — a tai-tás és a takar­mányozás adja. Sajnos, e tekin- j tetben még számos tennivaló i van. mert néhány alapvető kö- 1 vetelményt sem tartanak be ' egyes gazdaságokban. A környezetváltozás hatása Mindenekelőtt zárt tenyésze­tek kialakítására kell törekedni A korszerű mezőgazdaságban a szaporítást és hizlalást célszerű egy közös telepen folytatni. Így — a könnyebb munkaszervezé­sen és irányításon túl — elke­rülhető a szállítással, illetve a környezetváltozással együtt já­ró súlyveszteség, A tapasztalat azt bizonyítja, hogy például míg hat órán belüli szállítás esetén az élősúly 2 százaléka, addig: 26— 48 órás szállításkor már 8 j százaléka megy veszendőbe. Szólnunk kell a zárt telepen történő, nagyüzemi kocatartás- j lói és malacnevelésről. A nagy­üzemi jelleget azonban koránt- j sem a tenyészkocák számának. növelése, hanem a férőhelyek korszerű volta adja meg. Elsőrendű követelmény a fiaz- i tatók építésénél, hogy bennük a folyamatos fiaztatás télen is biz­tosítható legyen. Legcélszerűbb 30 kutricás fiaztatók építése, amelyekben a kezelés egy gon­dozóval jól megoldható. Mind az új épületekben, mind pedig a meglevők téliesítésekor leg­alább plusz 8 Celsius fok hő­mérsékletet és 70 százalék rela­tív páratartalmat kell állandósí­tani. A fiaztatók terveiben ma már a fűtőkamra is helyet ka­pott. Ezenkívül — különösen tő­ién — infraiámpák használata is ajánlatos, ilyet találunk pél­dául a jánoshalmi termelőszö- vetkezetközi sertéstelepen. Al­kalmazásuk még eredményesebb malacmelegedő ládával kiegé­szítve. Harmincmillió forint Az elletőrács használatával el­sősorban az agyonnyomásból eredő károk szüntethetők meg. A kocát a rács a szoptatásban nem akadályozza, s az ellető­ráccsal ellátott fiaztatókban nincs szükség éjjeli ügyeletre sem. A rács egyébként bármely — még a téliesített szerfás — fiaztató kutricáiban is használ­ható. Jelentősége méginkább szembetűnő tudva azt, hogy or­szágosan évente több mint 30 millió forintra rúg az agvon- nyomásból származó károsodás. Nem lehet elégszer hangsú­lyozni a malacok szárazdarás önetetésének, valamint a kocák egyedi etetésének a fontossá­gát. A nedves takarmány eteté­se több munkát, nagyobb higié­niát követel, s emésztőszervi [ megbetegedéseket is eredmé­nyeivel. Újabban granulált ipa; ; lactáp gyártásával kapcsolatban is kísérletek folynak. Kétfázisú tartás Ami a sertéstartás másik ága­zatát, a korszerű nagyüzemi hiz­lalást illeti, kialakulóban van az úgynevezett kétfázisú sertéstar­tás, tehát a süldőztetés nélküli hizlalás. Ennek során a válasz­tott malacokat 25 kilogramm súlyig a kutricákban hagyjuk. Ezután kerülnek falkásítva a kétfázisú tartás irányelveinek megfelelő épületekbe. A szopta­tás ideje hatvan nap, s a ma­lacok hízóvá való átminősítése 104 napos korban történik E tartási móddal a hizlalási idő­szak 25—30 nappal megrövidül, ami a hizlalási forgó emelkedé­sén kívül abrak-megtakarítást is eredményez. Természetesen a hizlalók épí­tésénél is alkalmazkodni kell a kétfázisú tartás követelményei­hez. Ezek közül legfontosabb a falak kellő hőszigetelése, a pá­ra- és huzatmentesség. Az új hizlalók télen zárt tartásúak, napozó kifutós, kisfalkás, ’ kom­binált etetésre alkalmas épüle­tek. Meg kell állapítanunk, hogy a sertéstenyésztésben a termelő- szövetkezetek mind az előző évi, mind a tervezett szinttől elma­radtak. Számottevő a csökkenés a kocaállományban. Ugyanakkor a fialási átlag sem megfelelő egyes termelőszövetkezetekben. Igen kedvezőtlenek a íelnevelé- si mutatók. Sok termelőszövet­kezetben magas a takarmány­felhasználás, ami miatt drága a nevelés és hizlalás. Ügy gondolom talán az emlí­tett néhány észrevétellel segíte­ni tudtam egy-két módszer na­gyobb mértékű elterjesztésében. LÖRINCZ ISTVÁN ' a megyei állattenyésztési felügyelőség osztályvezetője Borverseny Kunfehértón Szerdán tartották a kis­kunhalasi járás szőlőtermelő gazdaságainak járási borverse­nyét. A hagyományos borvetél­kedőt Kunfehértón. a járási ta­nács üdülőjében rendezték meg. Ctvenféle bor közül válogat­ták ki a legjobbakat. A verse­nyen különösen a fehér borok

Next

/
Thumbnails
Contents