Petőfi Népe, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-31 / 127. szám
#906. májas 91. kedd 3. «(dal Az építés iparosításáréi Nyilatkozik Az 1966. évi feladatokról « minuxter Az építőipar tervezett fejlesztéséről A Központi Sajtószolgálat munkatársa felkereste dr. Tra- otmann Rezső építésügyi minisztert, s néhány kérdésben tájékoztatást kért a minisztérium tevékenységéről, terveiről. — Hogyan fejlődött a második ötéves terv éveiben a magyar építőipar? — Az MSZMP Központi Bizottságának 1960. június 29-i határozata a II. ötéves terv időszakára az építés iparosítását tűzte ki célul, s egyben meghatározta a feladat végrehajtásának feltételeit is. Az állami építőipar ezeket a feladatokat csak részben tudta teljesíteni. 1965-ben már el- i jutottunk odáig, hogy az átadott lakások egynegyedénél a víz-, gáz- és fűtésszereléshez felhasznált vezetékeket szerelésre kész állapotban, az előregyártó műhelyekben készítették él. A beton szerkezetekhez felhasznált beton több mint egy- harmadát központi betongyárak, vagy központosított betonkeverő telepek szolgáltatták.' Az elmúlt évben a földmunkák 55 százalékát, a betonkeverés 35 százalékát, a habarcskeverés 25 százalékát, az aszfaltburkolatú útpályakészítés 36 százalékát komplex gépláncok felhasználásával végezték vállalataink. Jól mutatja a fejlődést, hogy míg 1960-ban a falazás 84 százaléka kisméretű téglával történt, 1965-ben ez az arány már 36 százalékra csökkent, a nagyblokkos falszerkezetek aránya pedig 2-ről 25 százalékra nőtt! Az elért eredmények ellenére az állami építőipar elmaradt a II. ötéves terv előirányzatától; a tervezett 63,9 milliárd forint helyett a teljesítés 59,5 milliárd forint értékű volt. — Melyek az állami építőipar előtt álló legfontosabb feladatok 1966-ban? — A legfontosabb feladat ez évben is a beruházások határidőre történő megvalósítása. Az idén mintegy 250 értékhatár feletti objektumot kell befejezni, s ebből 18 a kormány által kiemelt munka. Átadjuk többek között a pécsi 400 ágyas klinikát, s befejezzük a pécsi erőmű bővítését célzó munkákat Is. Békéscsabán konzervgyárat, Baján hűtőházat, Nagylakon pozdorjaüzemet adunk át az iparnak, befejezzük továbbá Kazincbarcikán a vegyipar számára igen fontos kaprolaktánüzem építését. A múlt évihez hasonló nagyságrendben építünk lakásokat Is. Ügy gondolom, az elmondottakból is jól érzékelhető, hogy az építőipar tevékenysége közvetlenül is befolyásolja a népgazdaság valamennyi főbb ágazatainak fejlődését, a lakosság életkörülményeinek alakulását. — Hogyan készült fel ezekre a feladatokra az iparág? — Mindenekelőtt az építőipar iparosítását kell megemlítenem. Az idén már teljes kapacitással termelni fog az első magyar házépítő kombinát. Tovább növeljük az üzemben előregyártott vasbetonszerkezetek felhasználásának volumenét és arányát. Folytatjuk az építőipari vállalatok gépi eszközeinek és technikai felszereléseinek korszerűsítését. A gazdaságirányítási rendszer készülő reformjával összhangban már az idén lépéseket teszünk, hogy a vállalatok közvetlen adminisztratív irányítása helyett egyre inkább előtérbe kerüljenek a közvetett irányítási módszerek. így például az értékhatáron vagy limiten aluli munkák elvégzégi vázszerkezetek gyártásának a megszervezését. A többszintes lakóházak és középületek építésénél a korábbi elképzelésnél szűkebb teret kívánunk adni a magasházaknak és az öntött építési technológiának. A többszintes középületek építéséhez előregyártott vasbetonelemekből váz- szerkezeti rendszert fejlesztünk ki. Kiemelkedő jelentőségűnek tekintjük — bár itt csak lassú előrehaladásra számítunk — a műanyagipar és az épületgépé- 6zet-ellátó iparok termékeinek korszerűsítését. Tovább kell folytatnunk az építőipar gépesítését, fejlesztenünk a munka szervezését, és mindezekkel emelni termelékenységét. U. L. Az összefogás eredménye Az elmúlt év október 27-én cikk jelent meg a Petőfi Népében Nehéz év után címmel, amely gazdaságunk életével foglalkozott Azóta több mint fél esztendő telt el és újabb eredményekről adhatok számot. A dunaegy- házi Haladás Termelőszövetkezet pártszervezete, kommunistái mindent megtesznek a tö- megkaposolat javítására, a pár- tonkívüli tagsággal való szoros együttműködésre, a kölcsönös bizalom megteremtésére. Abban a cikkben szó volt arról, hogy az előző években a szövetkezet gyengén dolgozott, az említett cím is erre utal. Sikerült kialakítanunk azokat a módszereket, amelyek elősegítették a kölcsönös bizalom kialakítását. Ennek eredménye, hogy leraktuk az alapjait az idei tervteljesítésnek is. Az őszi és tavaszi vetésű növényeink a gondos és szakszerű agrotechnika alkalmazásának köszönhetően és a tagság felelős munkájának eredményeként szépen fejlődnek. Az állattenyésztésben is előre haladtunk. Termelőszövetkezetünk eddig 15 ezer pecsenyebaromfit adott át a felvásárló vállalatnak és máris teljesítettük első félévi szarvas- marha- és sertéshizlalási tervünket. A munka mellett arra is gondolunk, hogy az idősebbeknek, több segítséget adjunk. Ennek érdekében a pártszervezet kezdeményezésére a gazdákkal összefogva, társadalmi munkában létrehoztuk az öregek klubját. Ez a klub szinte jelképévé vált a kölcsönös bizalomnak. További törekvésünk az, hogy létrehozzuk az idősek napközi otthonát. Pártunk kongresszusára való előkészület során méginkább szeretnénk túlteljesíteni terveinket, növelni a jövedelmet. Huszár József párttitkár sere a kivitelező vállalatok tételes kijelölést nem kapnak. A vállalatok maguk döntenek, hogy a részükre tételesen kijelölt — népgazdasági szempontból különösen fontos, értékhatáron felüli — munkákon kívül milyen egyéb építési munkák elvégzésére vállalkoznak. Az építőipar erőforrásainak koncentrálását és az építési időtartam csökkentését célozza a befejezett építmények elszámolásáról ez évben kiadott rendelet is. Eszerint a vállalatok csak akkor jutnak munkájuk ellenértékéhez, ha egy-egy új építményt, illetve műszakilag elhatárolható megvalósításiszakaszt teljesen befejeznek. Részben már az említett intézkedések hatása is, hogy a korábbi években jóváhagyott mintegy 30 tervmutatóval szemben most már csak 4 tervmutatót írunk elő a vállalatok számára: az építési munkák volumenét, a lakásátadási kötelezettséget, illetve a tervévben átadandó fontosabb létesítmények felsorolását, továbbá az összes béralapot, valamint az önköltséget jelöli meg. A jóváhagyott tervmutatök körének és számának lényeges csökkenése szükségessé teszi, hogy megváltozzék a vállalati vezetés munkamódszere és a vezetési szemlélet. — Végül hallhatnánk valamit a harmadik ötéves terv építőipari előirányzatairól? — Az építés iparosításának néhány aktuális irányelvét emelném ki. Változatlanul fontos az építési programok elemzése alapján egységes tipizált szerkezeti rendszerek kialakítása. Teljes erővel folytatjuk a lakásépítés iparosítására a házgyárak építését, a házépítő kom binátok létrehozását, a nagy panelos építés elterjesztését, az egységes ipari és mezőgazdasáKét jelölt az ezer közül Május 15-én megyénkben is befejeződött a népi ülnökök jelölése. Június 30-ig tart az az időszak, amikor a területileg illetékes tanácsok üléseiken megválasztják a jelölteket, akik ezt követően bárom évig tevékenykednek majd a járásbíróságokon, vagy a megyei bíróság polgári, illetve büntető tanácsaiban. Feladatuk nem lesz köny- nyű. Nagy életismeretet, sok tapasztalatot igényel ez a munka. Éppen ezért a jelölő gyűléseken olyan embereket kellett választani, javasolni, akik min. denben megfelelnek a követelményeknek. Bács-Kiskun megyében több mint ezer ülnököt választanak meg a közeljövőben. A jelöltek közül kettőt kerestünk meg. s megkértük őket, mondják el véleményüket, terveiket a majdani bírósági munkával kapcsolatban. Segíteni akarok Kecskeméten az Állami Biztosító járási fiókjánál dolgozik Planka Józsefné, akit munkatársai ülnöknek jelöltek. A fiatalos megjelenésű, megfontolt asszony négy éve alkalmazottja a biztosítónak. Azelőtt a Kecskeméti Állami Áruházban és az ÜVEGÉRT Vállalatnál dolgozott. Két gyermeke közül a nagyobbik 13 éves. Családjáról Megvédett almafák Negyedszer permetezik a bajai Vörös Fény Tsz 37 holdas almását. A gyümölcsös az idén fordul termőre. Szép termés Ígérkezik, s ezért kiváltképp igyekszik jó munkát végezni Sántha Sándor és Kiss Imre, a két permetezőmester, továbbá a traktoros: Szimlacsek Kálmán. úgy beszél, hogy az ember önkéntelenül arra gondol: ilyennek kellene lenni minden anyának. Fáradhatatlanul dolgozik és legnagyobb öröme, ha jól tanulnak a gyerekek, szépen járnak, elégedettek. — Tudom, hogy többletmunkát jelent, mégis örülök a jelölésnek. Remélem, sok tapasztalatomat hasznosítani fogom majd a bíróságon, a népi ülnöki tisztségben. Nem tudom, milyen tanácsba — büntetőbe, vagy polgáriba — kerülök, de mindenképpen segítségére akarok lenni az embereknek. Arra törekszem, hogy a teljes igazságot derítsük ki, és azzal arányban álló ítéletet hozzunk. Ez nemcsak a bíróságnak érdeke, de azoknak is, akik problémáikkal a tárgyalóterembe, a vádlottak padjára kerülnek. Rövid beszélgetésünk meggyőz arról, hogy Planka Józsefné személyében lelkiismeretes, valóban segítő szándékú, igazságos ember kerül a kecskeméti járásbíróság egyik ülnöki székébe. Sok összefüggés van Alig akad Kiskőrösön és környékén olyan ember, aki ne ismerné Kiss Sándort, a községi tanács vb igazgatási főelőadóját. Ezt nemcsak annak köszönheti, hogy naponként - sokan megfordulnak az irodájában, hanem annak is, hogy több mint fél évszázada, pontosabban 57 éve lakik a már-már várossá fejlődő községben. Kiss Sándor állhatatosságára, munkaszeretetére jellemző, hogy 19 éves kora óta, vagyis 44 éve egyhuzom- ban a közigazgatásban dolgozik és végig ugyanazon a helyen. Nehezen lehetett volna tehát alkalmasabb embert találni arra, hogy dolgozótársait, a lakosságot képviselje az igazságszolgáltatásban. — Erősen bízom abban, hogy el tudom látni a bíróságon rám háruló feladatokat. Nemcsak azért mondom ezt, mert hosszú gyakorlat, sok tapasztalat van a hátam mögött, hanem mert az igazgatási munka és az ülnöki—bírói tevékenység között több összefüggés található. Ez természetesen, nem minden. Tisztában vagyok vele, hogyha teljes mértékben meg akarom állni a helyem a polgári, vagy büntetőtanácsban, sokat kell tanulnom. El kell sajátítani az alapvető jogi ismereteken túl egy-egy ügy kapcsán az arra vonatkozó törvényi előírásokat is. Ez valóban tiszteletre méltó törekvés, de nem lesz-e sok mindez Kiss Sándornak, aki végtére is 63 éves. Nem lesz-e kizáró ok, ha például egy ügy az igazgatási csoporttól az ő tanácsa elé kerül? — Hosszú szolgálatom után az idén nyugdíjba megyek. Tehát teljes erőmet az ülnöki munkának szentelhetem. De amíg itt leszek, addig is elkerüljük majd a „kizáró okot" úgy, hogy munkatársaim foglalkoznak az olyan ügyekkel, amelyek esetleg bíróság elé kerülhetnek. Nem egyszerű feladat a népi ülnökök jelölése. Sokmindenre tekintettel kell lenni, amikor a munkahelyen a megfelelő embert ki akarják választani. Amint látjuk, ezt jól csinálták az Állami Biztosító kecskeméti járási fiókjánál és a Kiskőrösi Községi Tanácsnál is. Gál Sándor
