Petőfi Népe, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-04 / 104. szám
A technikumi képesítő vizsgák utál A kihelyezett osztályok vizsgaeredményei a jobbak ÁPRILIS második felében tartották meg a szóbeli képesítő vizsgákat a Kecskeméti Kertészeti Technikum levelező tagozatán. Az ötvenkét férfi és huszonkilenc nőhallgató két helyen adott számot tudásáról: a kecskeméti központi, valamint az izsáki kihelyezett osztály növendéked — számszerint negyvennégyen — a technikum épületében, a másik kihelyezett osztály halgatói pedig, harminchétén, Kiskőrösön vizsgáztak. Érdekesen alakult a vizsgák eredménye. Mint arról Tóth József, a levelező tagozat vezető tanára beszámolt, a központi osztály — amely szinte az orKukoricával lehet* pótolni... Az élelmezésügyi miniszter — a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben — utasítást adott ki, amely intézkedik az 1966. évi kenyérgabona-felvásárlási előirányzat teljesítésében vetésterület-kiesés miatt várható lemaradások kukoricával történő pótlásáról. Az utasítás megállapítja: ajánlatos, hogy a termelőüzemek a kenyérgabona-termésben és az értékesítésben várható kiesés pótlására termeljenek az eredetileg tervezettnél több kukoricát és ezt adják át központi készletbe. A végrehajtási utasítás szerint, amennyiben egy-egy termelőszövetkezet a megkötött kenyérgabona-értékesítési szerződését azért nem tudja teljesíteni. mivel a kenyérgabona-vetése egy részét a belvíz kipusz- tította. a vízkár miatt hiányzó részt 1:1 arányban kukoricával (Illetve a szövetkezet választása szerint más szemestakarmány- nyal) teljesítheti. A kenyérgabona-kiesés mértékét és az azonos mennyiségű szemestakarmánnyal való teljesítés lehetőségeit az illetékes járási tanács és a felvásárló vállalat szakemberei a termelőszövetkezetek vezetőségével egyetértésben állapítják meg. hallgatóit — gyengébb vizsga- eredményeket mutatott fel, mint a kihelyezett osztályok, amelyeknek hallgatói még a munkák csúcsidőszakában is rendszeresen látogatták az előadásokat. A KISKÖRÖSRE kihelyezett osztály harminchét vizsgázója közül tíz végzett jeles eredménnyel, a kecskeméti negyvennégyből pedig mindössze négy. Már folynak egyébként az előkészületek az új oktatása évre is. így a levelező tagozatra is várják a hallgatók jelentkezését. AZOKBAN a központirfekvé- sű helységekben, ahol a jelentkezők száma eléri a 35—40-et, megvan a lehetőség kihelyezett osztályok alakítására is. Mezőgazdasági nagyüzemeink távlati fejlődése szempontjából is fontos, hogy a gazdaságvezetői jó előre gondoljanak a szakmai továbbképzésre. az utánpótlásra. Technikumi felvételre egyébként csak az bocsátható, aki valamely mezőgazda- sági üzem vezetőjének írásbeli nyilatkozatával igazolja. hogy tanulmányai elvégzése után részére a gazdaság a képzettségének megfelelő munkalehetősé- get biztosít. EMLÍTSÜK még meg, hogy a technikum nemegyszer az ismeretek még magasabb fokon való elsajátításához is kedvet csinál. A levelező tagozaton jelesen végzettek például csaknem kivétel nélkül a tanárképző vagy Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán folytatják tanulmányaikat. J. T. Április közepe óta szedik a korai paprikát és karalábét a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz üvegházaiban. Már az első héten kétezer karalábét és 700 csípős paprikát értékesítettek. A primőrtermesztés a palántanevelő-telep utóhasznosítása céljából történik, s nem kis bevételhez juttatja a közös gazdaságot. Á napokban kezdődik a korai paradicsom és az uborka szedése is. Felvételünkön: Révész Gizella, a telep dolgozója szüreteli a paprikát. Segítség az idős gazdáknak A dunavecsei virágzó Termelőszövetkezetben a közgyűlés úgy határozott, hogy az öregekről az eddigieknél még fokozottabban gondoskodik, még nagyobb segítséget ad a munkában már részt venni nem tudó idős gazdáknak. A termelőszövetkezet vállalta, hogy az SZTK-nak fizetendő havi járulékot megtéríti helyettük. Ugyanakkor azt is elhatározták a közgyűlésen, hogy minden nyugdíjas és járadékos tag padlására 20 mázsa csöveskukoricát szállítanak majd fel az ősszel minden ellenszolgáltatás nélkül — írja levelében Dér László, az MSZMP dunavecsei járási párt- bizottságának munkatársa. Hírt ad arról is, hogy a szabadszál- I lási Lenin Termelőszövetkezetibben nemrég öregek napját tartottak. ahol a termelőszövetkezet párttatkára és elnöke köszöntötte az idős gazdákat és tizenötezer forint segélyt osztott ki köztük. Ezenkívül au- j gusztusban minden nyugdíjas j és járadékos tagnak öt mázsa szenet rendel meg a termelőszövetkezet téli tűzrevalónak. Nagyobb mennyiségű rozsét is juttatnak részükre teljesen díjtalanul. Hasonló értesüléseink vannak a dunavecsei járás más községéből is. A hartai Béke Termelőszövetkezetben a szociális alap nagyobb részét az öregek jövedelmének pótlására szánják. Egyébként a hartai termelőszövetkezetekben minden évben egy-egy napon az öregeket ünnepük. Ilyenkor köszöntik őket és pénzösszegeket osztanak ki közöttük. A megye más közös gazdaságaiból is kaptunk olyan híreket, hogy segítik az idős tagokat. Sok helyen a még munkaképes nyugdíjas és járadékos gazdákból külön brigádokat szerveznek. Számukra könnyebb munkát jelölnek meg a közgyűléseken. Mély emberségből fakad ez a kezdeményezés hiszen közismert, hogy az idősebbek már nem tudnak versenyezni a fiatal erőkkel. Ok komótosabban dolgoznak, de munkájuk szinte minden termelőszövetkezetben nélkülözhetetlen. A csát- aljai Üj Tavasz, a bajai Micsurin Termelőszövetkezetekben nagyon sokra értékelik az öregekből alakult brigádok munkáját A bajai járásban — mint erről többször hírt adtunk — indították el az öregek napközi otthonának létesítését célzó mozgalmat. Számos községben már van ilyen intézmény és nagyobbrészt termelőszövetkezeti tagok töltik itt a nyugodt, békés. derűs öregkort. Több termelőszövetkezetben nagyobb háztáji területet adnak az idősek jövedelmének kiegészítésére, másutt a KISZ-fiatalok. vagy a szocialista brigádok vállalják a háztáji terület részbeni, vagy teljes megművelését. A társadalom tehát nem hagyja magára az idősebbeket a mezőgazdaságban sem. Közismert, hogy a múltban éppen az akkori társadalmi körülmények embertelensége miatt senki sem törődött az idős paraszt emberekkel. Az öreg szülő általában teher volt a fiataloknak, mert csak fogyasztott és már nem dolgozott. A mezőgazdaság szocialista átszervezése óta azonban a közösség nem hagyja magára azt, aki a munkában már nem tud úgy részt venni, mint az átlagember. A mezőgazdaságban megállapított nyugdíj és öregségi járulék volt az első lépés a társadalmi segítségadásban. Nyugdíjas paraszt — ez a kifejezés teljesen új dolog. Kétségtelen azonban az hogy a jelenlegi nyugdíj-, valamint öregségi járulék kevés, de az állam egyelőre csak a népgazdaság teherbírásának megfelelően tudja segíteni az idős tsz-tagokat. Ezért üdvözölhetjük örömmel a cikkben már említett kezdeményezéseket, amelyek az állam segítségét ily módon kiegészítik és jelentősen javítanak az idős termelőszövetkezeti tagok élet- körülményein. Érdemes lenne a dunavecsei példa nyomán minden termelőszövetkezetben megvitatni a lehetőségeket és a gazdaság teherbíróképességének megfelelően segítséget adni a nyugdíjas és járadékos tagoknak. K. S. Paprikaszüret az üvegházban f Ha. a pénzügyi terv még a mezőgazdasági termékek árrendezését szabályozó rendelet előtti fel vásár- I lási árakat tartalmazza, akkor a | termelőszövetkezet az árszab ál yozá- j si rendeletben meghatározott felemelt egységáron biztosíthatja termését I Ismeretes, hogy a termelőszövet- ! kezetek a vásárló vállalatnak el- I adott búza és rozs után mázsánként I 30 forint adókedvezményben része- I sülhetnek. Ha elemi károk követ- I keztében (jég, árvíz) nem tudja a | tervezett mennyiséget átadni, ettől az adókedvezménytől elesik. Ezért i az Állami Biztosító az adatfelvétel i alkalmával lehetőséget nyújt arra, I hogy a termelőszövetkezetek a búza | és rozs biztosítási egységárát má- j zsánként 30 forinttal emelhessék. | Az 1965. évben érvényben volt I csoportos állatbiztosításokat a biz- ! tosító folyamatosnak tekinti. Ilyen ! csoportos kiegészítő állatbiztosítást ! a tenyészbikákra, tehenekre, előha- ! si üszőkre, tenyészkanokra és anya- í kocákra, előhasi kocákra lehet kot- ! ni, de csak az esetben, ha a ter- ! melőszövetkezet állatállományának minősége a kiegészítő biztosításban szereplő magasabb biztosítási érték- I nek megfelel. A csoportos kiegészítő állatbiztosításban nem szereplő állatokra mint például a törzskönyvezett szarvas- marhákra és sertésekre, az import- I ból származó tenyészüszőkre, tehe- f nekre és bikákra, továbbá a törzskönyvezett, vagy törzskönyvi elő- I jegyzésbe vett lovakra és juhokra I a termelőszövetkezetek magasabb | összegben egyedi állatbiztosítást köt- ; lietnek. E. R. Talán nem Is kell indokolni, ho- \ gyan kerül egymás mellé ez a két j szó: terv és biztosítás. Leginkább a i termelőszövetkezetek vezetői, fő- könyvelői tanúsíthatják, hogy meny- ! nyíre összetartozó fogalmak ezek. j Tavaly a közös gazdaságok a károk megtérítése címén másfélszeresét kapták annak az összegnek, amit j biztosítási díjként befizetitek. A kár- j térítés adott esetben nagyon jelen- '■ tős és a legjobbkor érkező jövede- | lempótlás. segítség az elpusztult értékek h el yre állításához. A biztosítás az idei terveket is j megalapozottabbá, elérhetőbbé teszi. A körültekintő tervezést a jó gaz- I dálkodást természetesen nem pótol- ! ja, már csak azért, sem, mert a biztosítás is a termelőszövetkezetek tervére épül. Ebből számítják ki a tűz-, jég- és az állatbiztosítási díjakat, tehát az összevont vagyonbiztosítás díját. A tervtől eltérő adatot csak akkor veszi tekintetbe a biztosító, ha arról az MNB és a tanács részéről tudomásul vett jegyzőkönyv készült. Az adatfelvétel rendszere lényegében nem változott. Egy-két fontosabb módosításra azonban érdemes felfigyelni. A jégbiztosításnál például a pénzügyi tervben szereplő árakat veszik figyelembe olyképpen, hogy vagy az állami és szövetkezeti szerveknek történő értékesítési, vagy pedig a szabadpiaci árakat alkalmazzák. Ha ugyanarra a növényre felvásárlást és szabadpiaci értékesítést is terveztek, akkor a termelőszövetkezetek maguk határozzák meg, hogy melyik árat kérik alapul venni. Ilyen esetben a két ár között bármilyen egységár is meghatározható. Egy növényre csak egy árat lehet megállapítani. Terv és biztonság pen azért alakult, hogy pénzügyi eszközökkel segítse elő, a minél gyorsabb és hatásosabb áttérést a nemzetközi szocialista együttműködés magasabb formáira. A bank segítségével lehetővé vált a szocialista országok fizetéseinek sokoldalú megszervezése átváltható rubelben. a külkereskedelmi és más gazdasági műveletek nemzetközi hitelezése, a közös termelési vállalkozások nemzetközi finanszírozása. A BANK természetesen tevékenységének csak kezdeti lépéseit tehette meg — de már működésének első évében csaknem 23 milliárd rubel forgalmat bonyolított le és másfél milliárd rubel értékben folyósított nemzetközi hiteleket. Magától értetődik, hogy a a KGST-re éppen a fejlődés rendkívüli gyorsasága és bonyolultsága miatt igen nehéz feladatok hárulnak. Szüntelenül újabb és újabb problémákat kell megoldani. A legutóbbi időszak eredményei azonban jelzik, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa sikeresen lépett be működésének új, magasabb rendű, a nemzetközi termelési együttműködés által jellemzett szakaszába. most dolgozza ki a legfontosabD I ipari termékek KGST-szabvá- i nyaira vonatkozó alapelveket, i különös tekintettel a legfonto- í sabb vegyipari, gépipari és fém- 1 ipari termékekre. i Az említett. több oldalú együttműködés alapján álló : KGST-szervezeteken kívül szá- : mos olyan nemzetközi szervezet 1 működik a KGST keretében, * amely kétoldalú termelési : együttműködésen alapul. Ilyen például az immár hetedik éve 1 működő, Magyarország és Lengyelország által szervezett Hal- dex. a lengyelországi szén meddőhányók hasznosítására, vagy az 1964-ben létrehozott bolgár— magyar Intranszmas. a belső üzemi szállítást megkönnyítő gépek közös tervezésére stb. A FELSOROLT, vázlatos példák is jelzik, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának munkáját egyre inkább a termelés specializálódásának magas foka, s ettől elválaszthatatlanul a termelés nemzetközi kooperációjának előtérbe kerülése jellemzi. Éppen ez teszi különösen fontossá a mintegy két esztendővel ezelőtt létrehozott KGST-bank működését. Az európai szocialista országoknak ez a nemzetközi bankja épKtlLÖNOSKN fontos helyet foglal el a KGST nemzetközi szerveinek sorában a közös vasúti kocsipark, amely kéteszten- dős tevékenysége alatt jelentősen hozzájárult a nemzetközi vasúti teherszállítás racionalizálásához. Hogy fogalmat alkossunk ennek gazdasági jelentőségéről. elég megemlíteni, hogy körülbelül százezer vasúti kocsit bocsátottak a KGST-orszá- gok a közös kocsipark rendelkezésére, amelyek együttes szállítási kapacitása mintegy 100 millió tonna. A közös kocsipark felállítása megteremtette a feltételeket a teherkocsik üresjáratának csökkentésére, a szállítási kapacitás teljesebb kihasználására. Mindennek óriási jelentősége van a szociálisa országok gazdasági együttműködése szempontjából. Hiszen a vagonok üresjáratának egyetlen százalékos csökkentése egymillió tonnával növeli évenként a szállítható javak mennyiségét. KtlLöXLFGFS szerepet tölt be a KGST-országok nemzetközi gazdasági szervezeteinek sorában a KGST szabványügyi intézete. amelynek döntő szerep ' jut a (íosszú lejáratú, sokoldalú • gazdasági együttműködés további megszervezésében. Az intézet golására léthrehívott organizáció. Alig egyéves munka után megállapítható, hogy mindkettő igen jelentős eredményeket ért el. Az Intermetall megtette az első hatásos lépéseket a nemzetközi együttműködés új formáinak kialakítására a fémtermelésben. s a különböző fémipari termékek gyártásának ösz- szehangolásában. Közvetlen célul tűzhette ki az Eredmények alapján a fémhengerművek optimális nemzetközi programjainak kidolgozását. A maga területén hasonlóan komoly eredményeket ért el a golyóscsap- ágy-gyár nemzetközi megszervezésére alakult szervezet. Az első eredmény az volt. hogy gyorsan fokozódott a specializálódás az egyes országok között. Magyarország például a nemzetközi együttműködés erősödésével kétharmadával tudta csökkenteni az előállított típusok számát, ami a gyártási költségek gyors csökkentéséhez vezetett. Az 1963—1970-es évekre a szervezet már teljesen kidolgozott specia- lizélási ajánlásokat nyújt át az egyes KGST-tagállamoknak amelynek alapján a termelési költségek további 11—15 százalékkal csökkennek.
