Petőfi Népe, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-29 / 126. szám
Ezt láttuk a VÁSÁRON Ismétlés a tudás anyja! A könnyűipari pavilonban láttuk az idei nyár fő slágerét, a fehér-piros színösszeállítású geometrikus modellt. Tetszett-e a női látogatóknak? Ezt, gondolom valamennyien rövidesen tapasztalhatjuk. Egy elkapott beszélgetés viszont arról győz meg, bogy a racionálisan gondolkozó férfiak egyből felfedezték célszerűségét: Manapság két öreg. kopott ruhából is összekombinálhatja a legdivatosabb fazont egy ügyes feleség... I Csipkerózsika meg a többiek LEMEZEN A Budapesti Nemzetközi Vásár az idén sem „csupán” technikai újdonságok ezreit tárja a látogatók elé. Sok-sok olyan árucikket is felsorakoztat, amely otthonunkba, családunkig elkísér. Rovatunk hagyományához híven ezekről az újdonságokról szeretnénk —, ha csak szerény részletekkel is — beszámolni. A Kossuth-pavilonban a kötőszövőipar remekei fogadtak, csodálatosan szép lányka-szettekkel, női ruhákkal, pulóverekkel. De újdonságokban bővelkednek a könnyűipar többi termékei is. Itt találkoztunk a legújabb műszálas ruha- és fehérnemű anyaggal: a pólinoz- zal is. A hazai ruhaipar bemutatott ruhái a lehető legkellemesebb hatást váltják ki, nemcsak a szép és ötletes kivitelezési megoldások alapján — a színek miatt is. Viszonylag kevés a sötét színű ruha, annál inkább uralkodóak a pasztell színek és erősebb árnyalatok. A cipőiparról annyit: látszik nemcsak a divat és korszerűség —, de a célszrűség is egyre inkább kormányozza. Nemcsak tetszetős, de használatban is kényelmesnek tűnő gyermek-, női- és férficipők mintadarabjai mutatkoztak be. A másik — sokakat érdeklő iparág, a bútorgyártás legújabb termékeivel a lakberendezési pavilonban ismerkedhettünk. Örömmel fogadhatjuk néhány korábban nagy tetszést aratott bútortípus továbbfejlesztését. (Például néhány tavaly bemutatott lakószoba szekrénye gardrób felsőrésszel bővült.) A bútorok formája általában még egyszerűbb, zártabb — a kis lakások igényeihez még jobban igazodóbb, mint tavaly. Szöveg: E-né, Kép: Pásztor Zoltán A bútoripar és a tervezők nagy tetszéssel fogadott újdonsága a színes műbő'rbevonatú „kacsalábon forgó” fotel. ÍGY mondták a régiek, s ezt az igazságot az oktatógépek korszakában sem cáfolhatjuk meg. Amit egyszer hallunk, amit egyszer olvasunk, látunk, azt hamarabb elfelejtjük a hétköznapi életben is, mint azt, amivel gyakrabban találkozunk, ami ismétlődik az életünkben. A legtöbb gyereket ilyenkor, év vége táján már nehéz megfékezni. Nemcsak azért, mert itt a tavasz, hanem azért is, mert egyre gyakrabban halljuk: „Mi van a leckével?” kérdésünkre azt a választ, hogy „Nincs lecke!” A gyermek, amikor kijelenti, hogy „nincs lecke”, tulajdonképpen nem mond valótlant. Csak nem fogalmaz pontosan! Azt kellene ugyanis mondania: „nincs új lecke”. A szülőnek pedig úgy válaszolni: akkor ismételj! Mert ismétlés bizonyosan van. Az iskola azt várja ezekben a hetekben a szülőktől: ki-ki hasson oda, hogy gyermeke előtt az ismétlés fontosságához ne férjen kétség. Ismétlés nélkül az a soksok ismeretanyag, amely ebben a tanévben is összegyűlt, a gyermekfejekben összekeveredne, káosszá válna, s hamar el is párologna. Az ismétlés legfontosabb célja: a tudás, az ismeretek rendszerezése. A- NAPONTA tanult anyagot el kell helyezni az illető tárgy, tudomány nagy egészében. Meg kell keresni az összefüggést az egyes részletek között, mert a részletek csak így alkothatnak kerek egészet. Nem sokat ér az a tudás, amikor csak pl. annyit tudok a főnévről, hogy a tulajdonneveket nagy betűkkel írják. Tudnunk kell azt is, hány fajtája van a tulajdonnévnek, hogy a tulajdonneveken kívül a főnevek családjába tartoznak a köznevek is. Sőt a főnévi igenév is. S mindezek hogyan illeszkednek a névszóit még nagyobb családjába. Azt is tudnunk kell, hogy a névszók milyen helyet foglalnak el a szófajok világában. Az ismétlés feladata: rendet teremieni az ismeretek egymáshoz való viszonyában. Az ismétlés csak azoknak a gyerekeknek unalmas, akik nem fedezik fel benne az újat, a fogalmak közötti összefüggéseket, a mély emberi, logikai törvényszerűségeket, s nem jönnek rá, hogy mint minden felfedezés, ez is rendkívül izgalmas. és olykor mókás dolog. SEGlTSpNK gyermekeinknek az isijnétlésben. Ismétlés a tudás anyja! S rendkívül alkalmas arra, hogy olykor, most már felnőtt. ésszel, sok próbált tapasztalattal magunk is áldozzunk a „tudás anyjának”. K. Gy. Korszerű világítás Ez a bútordarab nem annyira küllemével, mint ötletességével lepi me« a vásárlátogatót. A hen erőnél is kisebb méretű rekamié két mozdulattal kétszemélyes fekvőhellyé varázsolható. HABART TOJÁS ZÖLDBORSÓVAL. Hozzávalók: 3 tojás, 8 dkg vaj, másfél deci tej, 20 dkg fejtett borsó, zöldpetrezselyem. A gyenge cukorborsót kevés vajon apróra vágott zöldpetrezselyemmel fedő alatt puhára pároljuk, sóval, csipetnyi cukorral ízesítjük. Külön elkészítjük a habart tojást, előmelegített tálra tesszük és a tetejére felhalmozzuk a vajban párolt borsót. Készíthetjük úgy is, hogy a megpárolt vagy megfőzött, zöldborsót belekeverjük a habart tojásba. RÁNTOTT KARFIOL. Erre a célra szép fehér karfiolt vegyünk,, -zedjük szét nagy rózsáira és sós vízben megabáljuk. Azután leszűrjük, hűtjük. majd a rózsákéi egyenként lisztbe, tojásba, moha mártjuk és forró zsírban zütjük. Forrón tálaljuk, tartár mi. tássál ízletes, laktatós eledel. EGRES LEVES. Az egrest tisztítás, mosás után vízoen felfőzzük, kicsit megsózzuk, cukorral ízesítjük. Vajból és lisztből világos rántást készítünk és ha az egres megpuhult. berántjuk. Ezután hozzáadjuk a tejfölt és még egyszer felforraljuk. CSERESZNYÉS LEBENY. Hozzávalók: 25 dkg liszt. 15 dkg vaj, egy mokkáskanál sütőpor, reszelt citromhéj, 8 dlkg porcukor, 2 tojás- sárgája, l kg kimagozott cseresznye. A lisztet a vajjal összemorzsoljuk, hozzáadjuk a sütőport, 3 dkg cukort. csipetnyi sót, a citromhéjat, két tojássárgáját, jól ösz- szegyúrjuk és tíz percig hűvös helyen pihentetjük. Ekkor kettéosztjuk a tésztát, kinyújtjuk, s egyik felét tepsibe téve félig megsütjük. Ekkor a kimagozott cseresznyét rá- 'esszük a tésztára, fahéjjal, cukor- al, morzsával meghintjük és ráhelyezzük a tészta másik felét. Kisütjük, vizes késsel szeleteljük, cukorral meghintve tálalj uk. Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy... Még forog a lemez és szól a mese, papírból kivágva ott forog a korong közepén a gonosz boszorkány, A mai kislakásba nem illenek a díszes csillárok — de ugyanakkor a világítótest fontos kiegészítője a modern bútoroknak. Hogy egyszerűség és szépség nem ellentétes — azt ezek a mai lakásokba illő sima vonalú modem, opálbúrák is bizonyítják. Ezeket a melengető, bolyhos külsejű kiscsizmákat nemcsak sokan megcsodálták — de szívesen is viselnék. Reméljük, az üzletek kirakatában is találkozunk velük, mire újra eljön a tél... i - ‘.i 'riín é. i rVi .-/J ; Ez a szép faliszőnyeg nemcsak modern mintájával, de színeivel Is — barna, sárga, zöld — felkelti a látogató figyelmét. í I HÉTFŐ: Karfiolleves, zöldborsó- ; Uii;t miki-.liivi-■!, iibo'-kasstlaia. KEDD: Sőiskaleves, karalábéi öze- Wj a W&ÍSB&V V I lék rántott sertéscomb, cseresznye. Mgfi jákWJé MlgfÉ fM lg I Jj j SZERDA: Zöldborsóleves, diós me- I« ll g f frsi/nivf télt, földieper. [rj CSÜTÖRTÖK: KaraJábélevos. habárt tojás zöldborsóval, saláta. c jrjífp PÉNTEK: Egres leves (piszke), ra- kótt krumpli uborkasaláta cseresznye. SZOMBAT: Rántott karfiol tar tármártással, cseresznye. VASÁRNAP: Zöldborsóleves, rántott csirke, petrezselymes uj- burgoonya, uborkasaláta, cseresznyés lepény. majd a bájos királykisasszony és — ha rákerül a sor — hipp- hopp ott tjsrem a délceg királyfi is. Miktfr a lemezborító szétnyílik kiemelkedik a sok tor- nyű, kacsalábon forgó várkastély, körülvéve virágzó csipkebokrokkal; megelevenedett a mese. Szebb, kedvesebb meglepetéssel nem is ajándékozhatta volna meg a kicsinyeket a Csehszlovák Supraphon lemezgyár, mint ezzel a bűbájos mesesorozattal. A csizmás kandúr, Piroska, Jancsi és Juliska, Hófehérke és Hamupipőke régi, kedves ismerősök, minden gyerek szívesen hallgatja történetüket először, és azután még sokszor, nagyon sokszor, Anyuka már nem is győzi. Most csak el kell indítani a lemezjátszót és máris helyettesíti Anyukát Tamási Eszter — akit a gyerekek jól ismernek a televízióból, hiszen ott is rendszerint ő mondja el az esti mesét. A történetet időnként zene szakítja meg. ilyenkor kell gyorsan kicserélni a szereplőket — fényes kartonra nyomtatták, szépen ki kell vágni és gondosan összeragasztani. Ez is külön szórakozás, ügyességi próba a gyerekeknek — vagy a szülőknek. — as —
