Petőfi Népe, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-28 / 125. szám
Z. oldal 1966. május 28, szombat A megye zöldségtermesztésének célja: 1970-re tizennyolcezer vagon áru a megnövelt területen Az önállóbb gazdálkodás útján Ä megye állami és szövetkezeti gazdaságaiban összesen 25—26 ezer holdon termesztenek különböző zöldségnövényeket. E területről évente átlag 12 ezer vagon árut adnak át a felvásárlóknak. Az új ötéves terv kezdetén indokolt a kérdés: elégedettek lehetünk-e a mostani eredményekkel, s ha nem, növelésükre milyen lehetőségek kínálkoznak; végső soron mit kell tennünk a zöld- \ ségtermesztés fejlesztésének érdekében. Erről beszélgettünk Pfenning Gyula megyei főkertésszel. — Egészében véve a megye zöldségtermesztése nem nevezhető korszerűnek — mondotta. — A művelés nagy táblákon folyik ugyan, de kisüzemi módszerekkel. Vagyis igen kevés szerves- és műtrágyát használnak a kertészkedő gazdaságok, azonkívül hiányos a .biztonságot jelentő öntözés. Csak a víz iránt leginkább igényes növényeket, paprikát, káposztát öntözik, de még ezekeit sem mindenütt. Igen elmaradott a gépesítés és a növényvédelem, az utóbbira példát is alig találni. A termékeket többnyire kézi erővel takarítják be, de a palántákat is sokfelé kézzel ültetik. Ezzel függ össze, hogy a korszerű termesztési eljárásokat legfeljebb csak elvétve alkalmazzák a gazdaságok. Például az ikersoros paradicsom igen jól gépesíthető, ám ez a módszer sem nevezhető elter- jedtnek. A korai termesztés helyzete sem megfelelő. Végeredményben tehát így álakul a közgazdasági képlet: á zöldségtermesztésben magas a ráfordítás, alacsony a terméshozam, vagyis drága a termelés. — A megnövekedett bel- és külföldi igények mindjobban sürgetik a fejlesztést. Erre vonatkozóan milyen konkrét elképzelések vannak? — Az előbbiek alapján kézenfekvő a feladat: változtatni kell a feltételeken. Tehát arra van szükség, hogy egy-egy gazdaság az adott termesztési körzetben leginkább bevált és kifizetődő négy-hat zöldségnövény termesztésével foglalkozzék. Teljes mértékben öntözött területen, maximális gépesítéssel, talajerőpótlással, növény- védelemmel. Ezenkívül nem árt, ha a betakarítás gépesítésében is keresik az új módszereket, megoldásokat. Természetesen hozzáértő és képzett szakemberekre is szükség van, főleg olyanokra, akik képesek a sok figyelmet és gondosságot igénylő kertészeti üzemág iráSzép tervek Növelik a termelékenységet A kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet párt- szervezete, KISZ-szervezete és nőtanácsa a IX. pártkongresz- szus tiszteletére versenyre hívta ki a város termelőszövetkezeteit. A versenyfelajánlások tükrözik a Vörös Csillag Termelő- szövetkezet törekvését, a gazdaságosabb termelés érdekét szolgálják. A tsz-gazdák vállalták, hogy az 1966. évi hozamtervet 5 százalékkal, árbevételi tervüket pedig 10 százalékkal túlteljesítik. A szántó- egységenkénti eredményességi mutatót 10 százalékkal emelik. Az áruértékesítést húsból és zöldségből 5 százalékkal túlteljesítik, a tervteljesítéssel kapcsolatos betervezett költségeket pedig 2 százalékkal csökkentik. A verseny eredményessége érdekében többször értékelést tartanak s tájékoztatást adnak egymásnak a verseny állásáról. nyitására. Mindezeket figyelembe véve, úgy tervezzük, hogy a zöldségtermő területet 1970-re 25 százalékkal, vagyis 30—31 ezer holdra növeljük. Ugyanakkor azonban a jelenlegi terméshozam másfélszeresét tűztük ki elérendő célul. Igen, a harmadik ötéves terv végére 18 ezer vagon zöldség- árut kell a megyének produkálnia! Mit tesznek ennek érdekében a gazdaságok, és mit tesz a tanácsi szakirányítás? — A Euna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet részéről nemrég megindult rendszeres szaktanácsadás kedvező hatását már az idén is tapasztalhatják a gazdaságok Az ottani szakemberek segítségével jövőre tíz zöldségtermesztő mintagazdaságot alakítunk ki a megyében. Mód lesz arra, hogy más gazdaságok kertészei is tanulmányozzák a jó módszereket. Ami a gépesítést illeti: egy-egy, munkagépsorral felszerelt RS—09-es traktor 40 —60 hold jó megműveléséhez elegendő. A szedéshez is mind több gép áll rendelkezésre, az idén például már kapható a babkombájn. A szedőkocsiknak A Folyamszabályoző és Kavicskotró Vállalat bajai hajójavító üzemének az épületei szinte eltörpülnek a míniumvö- rös hajótest mellett. Fennállása óta ez a legnagyobb szabású munkája a vállalatnak. A kavicskotró elevátor méretei — 60 méter hosszú és 10 méter széles — nagyjából egy tengerjáró hajóénak felelnek meg. Ha a Sugovicán kedvező lesz a vízállás, május végén vízre bocsátják a hajót és ott végzik el a gépiek, berendezések szerelését. A munka teljes befejezése 1967. május végére várható. Akkor kifuthat a Dunára az óriás elevátor, hogy másik két társával együtt, segítse a kaviccsal telt uszályok kiürítését. Óránként nem kevesebb, mint 300 köbméter kavicsot emelnek majd ki a lapátjai. A vízre bocsátás előtt még egy alapos röntgenvizsgálatnak is alávetették a hajót az elmúlt napiokban a Magyar Hajó- és Darugyár szakemberei. Hordozható ipari röntgenkészülék segítségével megvizsgálták a hajótest hegesztési varratait. a sorok közé történő beállítása mindenütt megoldható. Nagyfokú fejlesztésre van szükség a palántanevelést illetően. öt éven belül legalább 15 új köz- pionti palántanevelő megépítésére van kilátás, ebből kettő lesz a nagyobb méretű, egyenként 10 ezer négyzetméteres fedett területtel. Lehetőség lesz arra is, hogy a zöldséges területnek csaknem a fele részesüljön mesterséges csapadékban. A zöldségfélék közül különösen indokolt lesz a zöldborsó, a spienót, a zöldbab, az uborka és a paradicsom nagyfokú termesztése, mivel ezek tárolására mód lesz a most felépülő bajai hűtőházban. Természetes, hogy az áru elhelyezési lehetősége is növekszik, mindamellett nem árt, ha a nagy kertészettel rendelkező gazdaságok berendezkednek a házi feldolgozásra, savanyításra, vagy aszalásra. A termelő- szövetkezetek ezenkívül a lakosság közvetlen ellátásából is mindjobban kiveszik a részüket, piéldául már az idén is szállítanak a Balaton környékére — mondotta végül a megyei főkertész. H. E. Képünkön: Noszvay István és Gyüre István, a Magyar Hajó- és Darugyár röntgenesei a bajai üzem hegesztő brigádjával együtt értékelik a felvételeket. B. D. Immár több éves hagyomány, hogy május utolsó vasárnapján a gyermekek kerülnek a felnőttek érdeklődésének, figyelmességének középpontjába. Kecskeméten a gyermeknapi rendezvények fő eseménye a szombati tornaünnepiély lesz. A dunave- csei járás községeiben vasárnap és hétfőn rendezik a hagyományos majálisokat, kirándulásokat. amelyeket tréfás versenyek, s a nyerteseknek kijáró jutalmak, sok-sok játék fűszerez. Kiskunfélegyházán — a város Bármerre járunk szerte a megyében, sok szó esik mostanában az új gazdaságirányításról. A népgazdaság minden területén javítani akarunk eddigi gazdálkodási módszereinken, éppen ezért örvendetes és hasznos, hogy széles tömegeket foglalkoztat ez a kérdés. Az új mechanizmus természetesen a tanácsokat is érinti, hatáskörüket önállóságukat bővíti. A tanácsi gazdálkodást még az utóbbi években is a fokozott közpionti irányítás jellemezte. Ez károsan hatott a tervezésre, mert az irányító szervek nem ismerhetik úgy a fontos részleteket, mint a helyi szervek. A tanácsi költségvetésben sem lehet figyelmen kívül hagyni piéldául a technika fejlődését. A takarítástól az adminisztrációig. ma már sok mindent gépesíteni korszerűsíteni lehet és kell. Mindezek csak látszólagosan költségnövelő tényezők. a valóságban minőségváltozást hoznak, segítő eszközzé válnak az ember munkájában. Élettől elszakadt normák A jelenlegi költségvetési mechanizmusban az előírt normák elszakadtak a gyorsan változó élettől, a fejlődéstől. A mindennap« élet szükségleteit a hosszú évtizedek alatt kialakult hagyományos módon veszik figyelembe. Csak piéldaként említem az élelmezési, karbantartási, fűtési normákat. Ha valamely gazdálkodási szerv akár minimális mértékben is követni akarja a kor követelményeit csak úgy tehet ennek eleget, ha olcsóbban tud beszerezni például élelmiszert, a kedvező időjárás miatt kevesebb tüzelőt fogyaszt stb., s így a, megtakarításból átcsoportosításra nyílik lehetősége. A karbantartásokat pedig általában el is hanyagolják, leginkább azok rovására végeztek átcsoportosításokat. A kalocsai és a bajai járási, városi, s még néhány községi tanács volt az utóbbi időben az, amely nem nyugodott bele ebbe az állapotba, és a rendelkezésére álló eszközökkel korszerű gazdálkodást igyekezett megvalósítani. Ha szükség volt rá, évente több száz átcsoportosítást hajtottak végre. Ez azonban rendkívül nagy adminisztrációt igényelt a bürokratikus kötöttségek miatt. Ezért indokolt. hogy kevesebb mutatóval és költségvetési rovattal az ön- állósultabb gazdálkodás jusson érvényre a tanácsoknál is. amelyben a gondolatgazdagság, a rátermettség, a gazdálkodási érzék kap megfelelő teret. Változtatni a szemléleten A jelenlegi költségvetési rendszerben kilenc kiadási rovat, számtalan tétel és altétel van. Ez nagyon sok. Megtervezésük nagy munkát igényel, a megszabott normákat pedig az élet több iskolájában — a gyermeknapi műsor keretében úttörő- és kisdobosavatásra kerül sor, délelőtt és délután pedig rajz-, roller- és kerékpárversenyre várják a gyerekekeket a tanácsháza előtti térre. A járás községeiben — mint meg.yeszerte — szintén számos kirándulást terveznek, több helyen pedig uzsonnával, édességgel vendégelik meg a legif jabbakat a szülői munkaközösségek és a helyi nőtanácsok. nap mint nap felborítja. Sok esetben mégis a szakmai hozzáértés és a felelősségvállalás hiánya miatt a felsőbb szervek intézkedésétől várnak megoldást a helyi tanácsok. Éppen ezért a gazdasági munkát szervezők és irányítók szemléletében alapvető változásainak kell bekövetkeznie ahhoz, hogy az új gazdasági mechanizmus érvényesülhessen. Ehhez két alapvető tényezőt kell megszüntetni: a „felülről diktált” mutatókat és a „felülről adom” szemléletet. Az egyik piólusra az a jellemző, hogy a felülről diktált tervek, mutatók — beruházás, létszám, bér stb. — miatt valamirevaló kezdeményezést csak felülről kapott segítséggel lehetett megvalósítani. Még abban az esetben is így volt ez. ha nem kellett hozzá anyag, vagy pénz — de jóváhagyás az igen. A felfelé figyelés azután azt eredményezte, hogy „ügyeskedni” kezdtek a helyi szervek. A felülről kiharcolt eredményeknek — kisebb pénzügyi és egyéb támogatásnak — nagyobb becsülete lett a kelleténél. s elhanyagolták a saját Tehetőségek kihasználását. Ebből következett a másik pólus „a felülről adom” szemlélet kiterebélyesedése, hogy a felsőbb szervek néha több dologba szóltak bele. mint az szükséges lett volna. Az új gazdaságirányítási mechanizmus — azáltal hogy nagyobb önállóságot és hatáskört ad az alsóbb szerveknek — segíti feltárni a helyi erőforrásokat, a kezdeményezőkészség kibontakoztatását. Hasznos tapasztalatok Természetesen nem várunk csodát az új mechanizmustól. A helyi tanácsok apparátusának tevékenységében mindenesetre további minőségi javulásra van szükség. Ám az erre alkalmas vezetők tapasztalata, gyakorlata, szakmai ismereteinek bővülése gyorsan gyarapodó szellemi tőke. amely kibírja a nagyobb önállósággal járó próbát. A községi, városi és járási tanácsok jó része egyébként a községfejlesztésben — amely bizonyos fokig az új gazdaságirányítási mechanizmus szerinti gazdálkodás előjátékaként is tekinthető — már bebizonyította kezdeményező készségét. Ezek a tanácsi szervek figyelembe vették az élet által szabott követelményeket, igyekeztek korszerű, kultúrált körülményeket teremteni a lakossásnak. Vízművek, járdák, utak. művelődési házak, iskolák, épületek saját erőből szerte a megyében. Szemet gyönyörködtető parkokat létesítettek. s lombos fákkal ültették be, hogy lesven hol megpihenni a munkában elfáradt embereknek. Több helyen strandokat építettek, ahol felüdülhetnek a dolgozók. Az új gazdasági mechanizmus szerint a KÖFA és a tanácsi költségvetés nem választható el egymástól, összevont feladatot képez valamennyi tanács gyakorlatában. Érdekfűződik a bevételek növeléséhez, a felesleges kiadások megszüntetéséhez, a takarékoskodáshoz. Éppen ezért igen fontos, hogy az eszközök és lehetőségek önálló gazdáivá váló tanácsok jól megszervezzék az ellenőrzést, úgyhogy a gazdálkodásban a hibákat ne csak utólag, hanem már menetközben értékelhessék. Mindez pedig megvalósítható ha a költségvetés célkitűzését nek végrehajtásában a vb ve •’etői a tanácstagokkal, az állar dó bizottságok tagjaival és a lakosság széles' rétegeivel sze rosan együttműködnek. Borbély Lajos, a megyei tanács vb pénzügyi osztályának vezetője. Majálisok, kirándulások, úttörő- és kisdobosavatás a gyermeknapi programokban Röntgenezik a hajót
