Petőfi Népe, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-27 / 124. szám

1966. május 21. péntek a. oldal Szocialista iskola — korszerű iskola Az osztályfőnök felelőssége Holló Lászlóval Félegyházán Érdeklődéssel olvastam Gyóni elvtárs „Szocialista is­kola — korszerű iskola” című cikkét. Kétségtelen, hogy az is­kolareform végrehajtása során a legalapvetőbb problémánk a nevelés kérdése, tanulóink ma­gatartásbeli, erkölcsi, politikai, világnézeti tudatának formálása. — Nem könnyű feladat ez a Pe­dagógusok számára! A meglevő problémák mellett azonban el kell mondani, hogy vannak komoly eredményeink, a fejlődés ezen a területen is szá­mottevő. A pedagógusok jó ré­sze lelkiismeretesen dolgozik, erőfeszítéseket tesz a szocialista iskola nevelési célkitűzéseinek megvalósítására. Fejlődő a po­litikai, világnézeti nevelés; s különösen a munkára nevelés területén szépek az eredmények! A nevelési terv js fel­rázta pedagógusainkat, a neve­lés kérdése előtérbe került. A nevelési terv „mindenható­ságába” vetett bizalom, a neve­lés tervezhetőségének elismeré­se azonban még kevés, ha nem párosul a pedagógus, a nevelő aktív tevékenységével, ha nem tudjuk pedagógusaink zömét ki­vonni az oktatásközpontúság bűvköréből. Őszintén meg kell mondani, hogy az elért eredmé­nyek még elmaradnak fejlődé­sünk mostani szakaszának kí­vánalmaitól, messze elmaradnak a szocialista iskola nevelési cél­kitűzéseinek követelményeitől. Az oktatásközpontúságtól a ne­velésközpontúság felé még rö­vid utat tudtunk megtenni. Sajnos, nevelőink egy része még ma is inkább oktató, mint ne­velő! Hiányzik még az oktató­nevelő munka egybeforrottsága, elválaszthatatlan egysége. Az iskolai nevelés megjavítá­sa sokoldalú, szerteágazó kér­dés, melyben fontos helyet fog­lal el az osztályfőnöki munka problémája. Erről szeretnék egy­két gondolatot elmondani az alábbiakban. Befejeződtek az általános is­kolások kecskeméti városi mate­matikai és helyesírási versenyei. Az értékelések után a követ­kező eredmények születtek. Az ötödik osztályosok közül mate­matikából első. helyett szerzett Marosi Antal, (a Zrínyi Ilona Általános Iskola tanulója), a hatodikból Szabó Valéria, (2-es számú iskola), a hetedikesek kö­zül Jeszenszky József (3-as szá­ra iskola), a nyolcadikosok kö­zül pedig Szabó Éva (Zrínyi llo­Az általános iskolában a ne­velő munka hatékonysága az alsó tagozat után visszaesik: — szétesik a felső tagozatos szak­nevelők erősen differenciált ne­velési tevékenysége közben. Az osztályfőnök kötelessége lenne a differenciált ráhatások egy­ségbefoglalása, az osztályában folyó nevelési munka irányí­tása. Ezt azonban nem végez­heti el heti egy osztályfőnöki órán, de még a heti egy órás órakedvezménnyel sem lehet osztályának igazi gazdája! En­nél több időt. figyelmet igényel a nevelés az osztályfőnöktől. Feladata az osztályközösség for- málgatása, az egyéni bánásmód, tanulói egyéni problémáinak megoldása, a szülői házzal való jó kapcsolat kiépítése. És még sok egyéb lelkiismeretes pedagó­giai „aprómunkát” kell elvé­geznie! Szinte együtt kell éljen az osztályfőnök az osztályával. Külön kellene szólni az osz­tályfőnök ifjúsági mozgalomban végzett munkájáról, rajvezetői tevékenységéről, ami kiegészí­tője és szerves része is az is­kolai nevelő munkának. S puszta felsorolás is bizo­nyítja, hogy az osztályfőnöki munka mennyire felelősségiéi" jes, a nevelés ; szempontjából mennyire döntő! Minőségi meg­javítását legfontosabb teendő­ink közé kell sorolni! Alapvető feltétel a pedagó­gusok hivatástudata, kötelesség­érzete, áldozatkészsége, pedagó­giai optimizmusa, a szocializ­mus ügye iránti lelkesedése. Fontos azonban az iskolaveze­tés jó szervező, irányító munká­ja is. Az iskolavezetésen mú­lik, hogy a legrátermettebb, leg­jobb pedagógusok kerüljenek osztályfőnöki beosztásba; az is­kolavezetésen múlik, hogy az osztályfőnöki beosztás kapjon az na Általános Iskola). A helyesírási versenyben az ötödikeseknél első Gádor György (1-es számú iskola), a hatodikosoknál Maczelka JJoémi (1-es számú iskola), a hetedike­sek közül Gottlieb JSrzsébet (3-as számú iskola), a nyolcadikosok­nál pedig Krajnyák Éva (Ének- Zenei Általános és Középiskola). A versenyek első három he­lyezettje tovább jutott a megyei döntőre, amelyet a jövő hónap elején tartanak. I eddigieknél nagyobb megbecsü­lést, hatáskört a pedagógusok körében — és a szülők körében is. Az osztályfőnöki munka mi­nőségi megjavításában fontos szerepet kapjon az osztályfőnö­ki munkaközösség, mely jó tar­talmi munkájával szolgálja egy­ben a pedagógiai egység kiala­kítását is! A pedagógus pártszervezetek­nek is többet kellene foglalkoz­ni ezzel a problémával! Az is­kolák kommunista pedagógusai­nak élenjáró, példamutató osz­tályfőnöki munkája is ösztönző hatással lehet. iVem várhatunk termé­szetesen könnyű és gyors sike­reket itt még akkor sem. ha vi­lágosan látjuk a célokat és a feladatokat. A fejlődés üteme lassú lesz, de a kis eredménye­ket is meg kell becsülni, mert ezekre építve haladhatunk to­vább! Ha megyénkben csak néhány osztályfőnök felelősségérzetét, hivatástudatát sikerült feléb­reszteni, már célomat elértem! SZAMOSI FERENC, a Kiskunfélegyházi József Attila Általános Iskola igazgatója A múlt héten szombaton — a megyei úttörötalálkozó első nap­ján — nyitották meg Kecske­méten az Üttörőházban azt a kiállítást, amely bemutatja a mozgalom húszéves fejlődését, a pajtások életét, munkáját. A kiállítás gazdag anyagát eddig Vfalóban kimagasló esemény Y volt Félegyházán a város nagyra becsült és szeretett fia, a Kossuth-díjas érdemes művész, Holip László nagyobb méretű gyűjteményes kiállítása. Már az ünnepélyes megnyitáson olyan szép számmal jelent meg a mű­vészetszerető közönség java része, arninőre eddig alig volt példa ilyen magas szintű képzőművé­szeti esemény alkalmával. * rdekes és jellemző, hogy ha akár a régebbi, akár az újabb, vagy akár ha a leg­fiatalabb művésznemzedék szem­léli, tanulmányozza is ezeket a Holló-képeket, senki sem keres rajtuk és bennük semmiféle iz­must. Az igazi nagy egyéniség vonásain mindig ott lebeg az a különös, sajátos, máshoz alig hasonlítható szellem, vagy lélek, vagy szárazabb, de tisztább szó­val; lényeg amelynek a meg­jelenési formája is különleges, magánvaló. Ilyenek voltak a régebbi nagy stílusalkotók — s azok is, akik nem örökíthettek stílust, mert nem tudta őket kö­vetni senki. Ilyen volt például Tornyai János — s valószínű­leg ezek közé számíthatjuk Hol­lót is. A tvenöt évvel ezelőtt együtt róttuk-rovogattuk az ak­kor még Lacinak nevezett Hol­lóval Párizsban a Montparnasse már sok százan tekintették meg. Érdeklődéssel szemléltek az al­bumokat, fényképeket, zászló­kat, okleveleket és egyéb tár­gyakat. Képünkön a látogatók egy csoportja a holnap záró ki­állításon. legendás köveit, melyeken Ce~ zannetól Piccassóig minden kul- túmemzet minden nemzedéke hullatta lelke vérét, szelleme verítékét, művészete fölös ned­veit Most Félegyházán emle­gettük együtt a híres és hír­hedt műteremházat, a Campag­ne Premiere 9-et.. . Öreg Holló Laci fényes tiszta szeme most is felvillan — és mondja, mint­ha a múlt héten történt volna: — Szerénységem is bérelt ak­koron ott, bizonyos ideig egy magamnak való műtermet. Még ma is elönt a forró iáz. ha rá­gondolok, mikor a benziniám. pám begyulladt egy este — s a sarokban egy tízliteres benzin­tartály is volt! Lent jártam va­lamiért a földszinten, óriási sze­rencsére csak pár percig, s mi­kor felértem, hát a lámpa már begyúlva, benne egy liter jó benzin! A lélekjelenlét (ami ké­sőbbi éveimben a Tiszán több­ször is megmentett a vízbeful- ladástól) nem hagyott el; kap­tam az ágylepedőt, s a csapna! vízbe mártva, hirtelen a lámpá­ra, a lángokra vágtam. Sikerült! Így az egész Campagne Pre­miere 9, benne a sok művész és mű, s velem együtt Fujita és Modigliani is, megmenekültünk a valószínűleg egészen biztos tűzhaláltól!... Dehogy is mer­tem én erről említést tenni bár­kinek is, neked azonban, ké­sőbb. ba jól emlékszem, el­mondtam, ugye. Simonlta György | MÁJUS 28-An, \ 21.29-kor: Könyv­sátor. Irodalmi estet sugároz a tv az ünnepi könyvhét előestéjén. Az irodalmi sorozatok — Irodalmi ké­peskönyv, Mai történet, Irodalmi miniatűr, Költészet — egy-egy könyvhéti mű tv-adaptációjával üd­vözli a könyvhetet. Kivétel Sánta Ferenc „Sokan voltunk” című no­vellája. Az író „Az áruló” című re­génye jelenik meg a könyvhéten, ebből az alkalomból mutatjuk be első novelláját. A „Mai történet” Vészi Endre „Távolsági történet’? című című novelláját adaptálta tv- re. Főszerepét Ruttkai Éva játssza. Goda Gábor „Kókler”-jét Sinkovits Imre, Gádor Béla „Felmondás” c. jelenetét pedig Pongrácz Imre, Fe­jes Teri. Hlatky László. Csákányi László játssza, A verseket Béres Ilona és Nagy Attila adja elő, a megzenésített verseiket Gara György énekli. A „Két város egy folyó partján”, a magyar és a jugoszláv tv közös szórakoztató műsorának második, budapesti adására május 28-án ke­rül sor. Vendégeink lesznek Mirosz- lav Csangalovics, Radmilla Bakocse- vics, Mira Szanyina, a Predrag Iva- novics-kvartét, a magyar közremű­ködők: Házy Erzsébet, Ilosfalvy Ró­bert, Kun Zsuzsa és Dózsa Lmre, valamint az MRT Szimfonikus Ze­nekara. 28.30: „Angyal kalandjai”, | MÁJUS as-EN,| W.2S-kor Versen- gö városok. A népszerű műsortípus­nak ez lesz az ötödik adása. Ezút­tal az ország két nehézipari jelle­gű, fejlődő szocialista városa, Vár­palota és Kazincbarcika méri össze erejét a kétórás kapcsolásos hely­színi közvetítésben. E versengés tartalmában igyekszik újat nyújta­ni az eddigiekhez képest. A felada­tok zöménél a város kisebb közös­ségeinek együttes szellemi és jó szervezői munkája szükséges. Előre­láthatólag egy-egy bonyolultabb fel­adat megoldása nemcsak a" város­nak szerez értékes pontokat, de & népgazdaságnak is számottevő meg­takarítást jelenthet. A művészeti jellegű versenyszámok sem marad­nak ki a műsorból és szatirikus, önirónikus humorban sem lesz hiány. A fiatalok játékos sportver­senyei pecLg szép látványosságot igém ele. A Szovjetunió—Brazília válogatott labdarúgó-mérkőzést május 29-én a Magyar Televízió 'is közvetíti, 12.55 órai kezdettel. Ugyanezen a napon, 17.25-kor hazai bajnoki labdarúgó- mérkőzést is láthatunk a Népsta­dionból: Bp. Vasas—FTC. 19.58: Stúdió Unó. .. Revüműsor. Az Olasz Televízió sorozatban je­lentkező nyilvános műsora neves és népszerű művészek közreműködésé­vel készült. 28.40: Kék expressz. Nyerni csak egyszer lehet. .. Magyarul beszéld francia kißjátékfilm. Majdnem lemaradtam! Kenyerem javát falatozgatom, de ez ideig sosem sikerült közvetlenül elkap­nom egyetlenegy napfogyatkozást sem. Mindig közbejött valami. Gyermekkorom­ban éppen akkor hiányoztam. Midőn pely- hedzeni kezdett az orrom alja, pont ran­devú miatt feledkeztem meg az esemény­ről. Felnőtt koromban meg úgy voltam vele: ha úgy is több nap, mint kolbász, ráérek még. Elsősorban a kolbász érde­kelt. Most. azonban annyira fellelkesítettek a tudományos és nulla egész öttized fokon tudományos reklámok, hogy elhatároz­tam, kerül, amibe kerül, nincs az az isten, akinek a kedvéért elszalajtanám a május 20-i napfogyatkozást. Mert rám is hatás­sal vannak a komoly akciók. Megszívlel­tem, hogy szabadszemmel bele ne nézzek a lerobbant Napba se. mert aztán meg­nézhetem a szemem. Beszereztem 3 négy­zetméter kormozott, üveget. Azért ilyen keveset, mert előzőleg csillagász szakem­berrel konzultáltam, aki felvilágosított, milyen vastagon kenjem be az üvegtáb­lát. ha dél-nógrádi szén, illetőleg dorogi brikett kormával csinálom. Szocialista összeköttetéseim révén si­került a FÉNTSZÖV-től önköltségi áron filmlemezhez jutnom. így erről a vonalról is bebiztosítanom a sikeres megfigyelést. Gükkerom szerencsére van, így ennél csak azt kellett agyamba vésnem, hogy a szemnél levő lencsét fordítsam a Nap iránt, de még akkor se a látcsövén les- kelődjek. Mert jóllehet igaz az, hogy a holdfogyatkozással szemben a napfogyat­kozás csak látszólagos jelenség, még így is könnyedén kisüti az ember szemét. Odakészítettem tehát a fehér papírlapot, melyet majd a gukker mögé tartok, hogy azon fogjam fel a Nap Ínséges képét. Sőt tükröt is tettem a kezem ügyébe, hátha esetleg azzal akarom a falra vetíteni a természeti jelenséget. Végezetül szobánk mind a négy falába parányi lyukat fúr­tam. mert azt Is hallottam félfüllel, hogy a Nap olyan kicsire töpörödik, mint egy gombostűfej, és csak likem át lehet ész­lelni a falon. Most aztán nem menekülsz előlem! — dörzsöltem boldogan a kezem május 20-án reggel, s magamban kuncogtam, milyen magabiztosan jött fel a Nap. Pedig, ha tudná, mi vár rá a délelőtti órákban. Iz­gatottan ültem műszereim körében, s alig fértem már a bőrömben, hogy sor kerül­hessen a kormozott üveg bevetésére, mi­kor így szólt a felelős szerkesztő. — Ugorj már ki ide Kalocsára. Van ott egy érdekes esemény ... — A napfogyatkozás! — vágtam közbe tiszteletlenül és lelkesen. Hadd lássa tá­jékozottságomat. — De hiszen olvastam a szaklapokban, hogy Kecskemét is kap belőle diszpozíciót. Ellenőrzőm én azt itt­hon is, megírom róla a közvetítést — tus­ién tkedtem. Sajnos, nem erről volt szó. A napfo­gyatkozást másra osztották ki. Rohannom kellett, minden tudományos felszerelése­met hátrahagyva, Kalocsára. Hívott a kö­telesség. Már-már kezdtem sajnálni a költségeket, meg, hogy lemaradok ismét egy tünemény­ről, mikor búskomorságomból lármás gyülekezet hozsánnázása vert fel a távol­sági buszmegállónál. „Ide. ide, emberek!” — kiabálta egy nagybajuszú parasztbá­csi. és leguggolt a betonút közepén mele­gedő tócsa mellé. „Ahun a napfogyatko­zás!” — mutatott a vízre, mikor körül- guggolták vagy tízen. „Azám. arrul fogy. ni!” — integettek a dolgozók a Nagykő­rösi utca irányába. Odaloholtam. Lekucorodtam és is. az­tán úgy elnéztük minden műszaki fejlesz­tés nélkül a víztócsa teteién tükröződő napfogyatkozást, mintha televízión lát­nánk. Tóth István Tanulmányi versenyek as általános iskolákban Kiállítás a Kecskeméti Üttörőházban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents