Petőfi Népe, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-27 / 124. szám
1SM. Májas 37. péntek 7. oldal Páratlan a megyében TEJGÉP-SZERVIZ” — hirdeti, egyáltalán nem hivalko- dón, a Solti Állami Gazdaság központi épülete mögött meghúzódó műhelyen a tábla. Pedig méltó az érdeklődésre a mindössze jókora szobányi kiterjedésű szervizüzem, amelynek népszerű elnevezése kevesebbet mond, mint a valóság. Hiszen a tejházak gépein kívül az állattartással kapcsolatos egyéb gépeknek — önitatók- nak, -etetőknek — és berendezéseknek a javítása, illetve karbantartása is az itt dolgozók feladata. Sőt, mint megtudjuk, a tejházak technológiai és vízvezetékszerelési munkáit is ők végzik. Szakosított szervizüzem ugyan több is működik a megye állami gazdaságaiban, ezek azonban egyéb gépek, berendezések javítására hivatottak. Tej gépszervizt az országban tizennégyet találunk, tehát akad olyan megye is, amely híjával van ennek a hasznos „intézménynek”. ZÖMM EL a társgazdaságokkal kötnek éves javítási-karbantartási szerződést, a szabad kapacitás azonban lehetőséget nyújt a szövetkezeti gazdaságok megsegítésére is. Rendszeres tevékenységet mintegy tíz megyebeli tsz-nek végeznek, a velük alkalmi kapcsolatban állók száma viszont a sokszorosa ennek. — Ötödik éve már ez a szervizüzemnek — mondja Gáspár László, a fiatal vezető technikus. — Tavaly kilenc műhely-munkással csaknem egy és negyed millió forint értéket termeltünk. Az idei tervünk, bár csökkentett létszámmal dolgozunk, ezzel nagyjából azonos. A „hirtelen jött” hibák esetén is igyekszünk segíteni, legrosszabb esetben cseregép kölcsönzésével. Kétségkívül előnyösebb azonban a szerződés- kötés, hiszen az alkalmi javítások rangsorban csak a „partnerek” után következnek. AZ EGYÉB előnyök mellett az olcsóság sem elhanyagolható szempont. Az üzem önköltséges alapon javít: a felhasznált anyag és munkabér mellett 3 százalékos a haszonkulcs. A szerelők legtöbbször a helyszínen végzik el a munkát, de ha a szükség úgy hozza, a gépet beszállítják, s itt a műhelyben küszöbölik ki a hibát. — Ebben az évben újabb feladatot is kaptunk: a juhok gépi nyírásához szükséges berendezések, aggregátorok javítását, karbantartását. A pontosan vezetett műhelynyilvántartásból kitűnik, hogy tavaly 34 tejhűtőt, 70 szeparátort tettek rendbe; számos szerelési munkájuk volt, s ami talán a legnagyobb „volumen”: gondjaikra van bízva a megye állami gazdaságaiban használt összes fejőgép, amelyek darabszáma a hétszázon is felül van, s több eltérő típus is akad köztük — Hogy panaszkodjunk is, hadd említsem meg az alkatrészellátásban tapasztalható zavarokat. Elsősorban és legfőképpen a szovjet típusú fejőgép gumialkatrészei hiánycikkek. így például a DA—3—68 cikkszámú fejőgumi. Évente legalább 12 ezer darabra lenne szükség, de jó, ha a feléhez hozzájutunk. Pedig gyakori cserére szoruló alkatrész ez és hiánya a tejhigiénia rovására megy. JÓSOLNI nem akarunk, nem is tudunk. Csupán remélni szeretnénk, hogy előbb- utóbb ez a fontos kellék sem lesz „panaszos”... S egyúttal azt is, hogy a fenntartó állami gazdaságokon kívül termelőszövetkezeteink is felfigyelnék erre az üzemre, amelynek szakszerű, hasznos és kevés költséget igénylő szolgáltatásaival lehetőségük van az eddiginél jóval nagyobb mértékben' élni. — a — r Biztonságos és olcsó takarmányalap Hozzászólás az állattenyésztési vitához A megyei pártbizottság kezdeményezésére. a megyei mező- gazdasági állandó bizottság szervezésében az elmúlt évben a megye tanácsi, állami gazdasági és termelőszövetkezeti szakembereinek bevonásával elkészült a takarmánytermesztés és az erre alapozott állattenyésztés megyei távlati fejlesztési terve. A megyei pártbizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottsága többszöri előkészítő tárgyalás, széles körű vita, majd végül tanácsülés keretében hagyta jóvá kisebb módosítással ezt a tervet. Ügy gondolom, érdemes a terv teljesítésének előfeltételeivel kapcsolatban néhány gondolatot megjegyeznem, az állattenyésztési vita során. Az állatállomány növelése, az A Kalocsavidéki Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalatnál éveken keresztül nagyon elégedettek voltak Légrádi György anyagbeszerző munkájával Ezt nemegyszer dicsérettel, vagy éppen jelentősebb pénzösszeggel is kifejezték. Igazán meglepetésnek hatott, amikor a „kiváló”, munkáját .becsülettel ellátó anyagbeszerzőt több száz rendbeli csalás miatt letartóztatták. Pedig a vállalatnak ez a — hiánycikkeket könnyen beszerző — dolgozója éveken keresztül kihasználta az ellenőrzési és utalványozási rendszer hibáit, amellyel jelentős haszonra tett szert. A vállalati anyagbeszerző munkaköri kötelezettsége volt az üzem móködéséhez szükséges anyagok — ezek között a különböző nyomtatványok — beszerzése. Ezért Légrádi Györgynek a vállalat ezer forint készpénzt bocsátott rendelkezésére — nyomtatvány- beszerzés céljára —, amellyel utólagosan kellett elszámolnia. Az elszámolás tárgyát a megmaradt készpénz, valamint a vásárláskor kapott és igazolt blokkok képezték. A vállalati gyakorlat az volt, hogy a megmaradt készpénzt általában kiegészítették az időközben megvásárolt, majd elszámolt anyagok értékével. A Kalocsavidéki Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalatnál a megvásárolt anyagot a különböző raktárakba kellett leadni bevételezés céljából. A pénztári elszámolás csak a raktárvezető igazolásával ellátott „Kiváló" anyagbeszerző NfiljySZäZ hamisított blokk = ötvenezer forinttal blokkra történhetett meg. Furcsa módon a vállalat ezt a könnyen ellenőrizhető és visz- szaélésre kevesebb módot hagyó eljárást nem alkalmazta a nyomtatvány vásárlás eseteiben. A különböző nyomtatványok ugyanis raktári bevételezés nélkül (?) közvetlenül Légrádi György anyagbeszerzőtől kerültek az egyes nyomtatványt igénylő ügyintézőhöz. Hogyan történt tehát e vásárlások igazolása? A közületi blokkokat Légrádi aláíratta az ügyintézővel, majd az ellenőrző személy kézjegye után a pénztárban elszámolta a blokkot. Igaz, az ellenőrzés és a pénztárba adás közötti időben a blokkok némi „javításon” mentek keresztül. Az anyagbeszerző jól tudta: a pénztárban elszámolt blokkodat a legritkábban ellenőrzik, ezenkívül senki sem tudja megállapítani — miután raktári bevételezés nem történt — hogy mennyi nyomtatványt adott át az ügyintézőknek. Ezért aztán 1959-től 1965-ig alkalomszerűen meghamisította a közületi blokkokon az egységárakat, vagy a mennyiségeket, ezzel egyidejűleg természetesen a blokkok végösszegét is. Hét év alatt nem kevesebb mint 40? közületi blokkot hamisított, amellyel 49 891 forinttal károsította meg a vállalatot, illetve a társadalmi tulajdont! Nem szeretnénk olyan színben feltűnni, hogy Légrádi György bűnös üzelmeit mentegessük, de meg kell mondanunk: a bűncselekmény elkövetésében több dolog segítette. Az előidéző okok egyike volt, hogy a Kalocsavidéki Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalat nem alkalmazta a nyomtatványok esetében a raktári bevételezés rendszerét. Nem kevésbé hibásak az utalványozással és ellenőrzéssel megbízott személyek, akik éveken keresztül kellő körültekintés, utóellenőrzés nélkül igazolták, számolták el Légrádi György fiktív számláit. Ezeket a réseket használta ki az anyag- beszerző, s ezért tudott éveken át megbecsülést kivívni magának, miközben apródon- ként, de nagy összeggel károsította meg a nép vagyonát. A többszázszoros csalót eléri méltó büntetése, de a törvény szigorával kellene felelősségre vonni azokat is, akik lehetőséget, alkalmat teremtettek e csalások elkövetéséhez. „ Gémes Gábor állattartás állattenyésztési szintre való emelése, a hústermelés fejlesztése érdekében elsősorban a szükséges takarmányalapot kell megteremteni. Emellett meg kell vizsgálni azokat a köz- gazdasági, árpolitikai, gazdaságossági és beruházási kérdéseket is, amelyek megoldása általában az állattenyésztői munka hatékonyságának növeléséhez vezet. Jól táplálkozunk Magyarország a jól, kiadósán táplálkozó nemzetek közé sorolható. Tizenegy európai ország — Anglia, Ausztria. Belgium, Luxemburg. Csehszlovákia, Dánia. Franciaország, Hollandia, NSZK, Olaszország és végül Magyarország — közül hazánk az egy főre jutó napi kalóriafogyasztás szempontjából ötödik helyen, az összes fehérjefogyasz- tás szempontjából a negyedik, az állati eredetű fehérje fogyasztásában viszont csak a tizedik helyen áll. A juh. vad, házinyúl-, hal- és galambhúsfogyasztás nálunk viszonylag alacsony, viszont sok sertést, baromfit és szarvasmarhát fogyasztunk. 1962-ben például sertéshúsból-az eev főre jutó fogyasztás 26.2 kilogramm, marhahúsból 9.5 kilogramm, baromfiból 9,8 kilogramm volt. 1964- ben ugyanebben a sorrendben 26.5 10,5. illetve 10,9 kilogramm volt a foeyasztás. A iövőben országosan és megyénkben is számolnunk kell azzal hosy a lakosság többsége a könnyen emészthető és kevésbé zsíros húsokat igényli. Magas önköltség Megvizsgáltuk, hogy megyénk mezőgazdasági termelőszövetkezeteiben az. elmúlt évben az egyes állatfajoknál egy kilogramm hús előállításához menynyi abrakmennyiséget használtak fel. Megállapítottuk, hogy 1 kilogramm súlygyarapodáshoz a szarvasmarháknál 3.6 kilogrammot etettek fel. Ez rendkívül sok. 1 kilogramm sertéshús előállítása 5 kilogramm abrak, egy kilogramm pecsenyecsirke előállítása pedig 4,2 kilogramm koncentrált abrakfelhasználást tett szükségessé. A viszonylag alacsony tejhozam ellenére 1 kilogramm tejgyarapodáshoz felhasznált abrak mennyisége is magas. Azok a számok, amelyek a súlygyarapodáshoz szükséges ab- raktakarmánv felhasználását mutatják, rávilágítanak arra. hogy miért magas az önköltség az állattenyésztésben. Véleményünk szerint a munkaerőgaz- dálkodás, a gépesítés jobb megszervezése. a kemizálás, az észszerű. gazdaságos beruházások megvalósítása érdekében is fokozatosan egyszerűbb vetésszerkezeteket és állatállomány-ösz- szetételt. kell kialakítani a termelőszövetkezetekben. Végeredményben az állattenyésztés szakosodása nem más, mint a biztonságos és olcsó takarmányalap megteremtése. Takarmányos forgók A megye takarmánytermesztési és állattenyésztési fejlesztési tervének kidolgozása során véglegesen kialakult a három fő termelési körzet: a homokhátsági. a Duna-melléki és a bácskai. Járásaink további feladata, hogy a takarmánytermesztés és az állattényésztés hozamnövelése érdekében kialakítsák a járásokon belül az egyes alkör- zeteket, amelyek lehetővé teszik az eltérő természeti és köz- gazdasági adottságok között gazdálkodó termelőszövetkezetek számára a differenciált vezetés révén a követendő termelési irány kialakítását. Megállapíthatjuk, hogy az első lépés a gyakorlati megvalósítás során a majorok körüli takarmányos forgók kialakítása. Számos kezdeményezés van már e tekintetben. Érdemes megemlítenem a dunavecsei Virágzó Termelőszövetkezetet. ahol ezt yiár megvalósították. Indokoltnak látszik a jövőben a takarmányos forgók közvetlen agrotechnikai munkálataival az állattenyésztőket is megbízni, a főagronómus irányítása mellett nagyon sokat tehetnek az állatállomány bel- tartalmilag értékesebb, jó minőségű takarmánnyal való ellátásában. A különböző őszi takarmánykeverékek és a másodvetési lehetőségek a területegységre jutó hozamot másfél, kétszeresére növelhetik. Lehetőség van a rendszeres talajerőpótlásra, a rövidebb távolság révén olcsóbb, nagyobb mennyiségű és jobb minőségű takarmány kerül az állatok elé. A major körül megtermelt jó minőségű tömegtakarmányok a szarvasmarhatenyésztés ágazataiban eddig felhasznált abrakmennviséget a sertés- és barom fi tartás számára szabadítják, fel. Arra kell törekednünk, hogv a tehenészetekben tavasztól őszig minél nagyobb tömegben zöldta'zarmá- nvokat etessünk és lehetőleg egv kilogramm súlygyarapodáshoz szükséges abrakmennv^éget 3 kilogramm alá szorítsuk. Telepesünk 'ucernát Szükségesnek tartom felhívni a figyelmet, hogy a sertéstenyésztés és hizlalás eredményeinek javítása érdekében nagyobb mértékben szükséges a pépesí- tett zöldlucema és répafélék etetését szorgalmazni. A sertéstelepek közelében állandóan friss. üde. zöldtakarmányt biztosító lucernásokat telepítsünk. Ez a biológiai előny mellett ökonómiai előnyöket is biztosít, a felhasznált abraktakarmányok jobban értékesülnek, jobb és könnyebb az emésztés, olcsóbban juttatjuk fehérjéhez a sertést, ami egyben a kisebb ráfordítás révén jelentős önköltségcsökkentést i is eredményez. .Az állattenyésztés táplálkozási és élelmiszeripari nyersanyagellátó szerepén túlmenően, trágyatermelése révén, megyénk intenzív kertészeti és szántóföldi kultúráinak is a leghatásosabb hozamnövelő bázisa. Köztudomású, hogy a nagy ada- gú műtrágyák sem értékesülnek eléggé a kevés szerves anyaaot tartalmazó, és művelés alatt álló területünk 50 százalékát kitevő homokhátságon. Dr. Maár András. a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályvezetője Ui szörp: a Vitasprint Csütörtökön a Vörös Meteor klubban bemutatták a Vitasprint nevű szörpöt a sportszakembereknek és az egyes szakszervezetek képviselőinek. Az új szörpöt a Budapesti Orvostudományi Egyetem kórélettani intézetének két adjunktusa: dr. Frenkl Róbert és dr. Rigó Imre állította össze. A szörp alapanyaga a csipkebogyó, s ezt olyan ás-. ványi sókkal — nátriummal, ká liummal és foszforral — dúsították, amelyeket a nagyot’ erőkifejtés, illetve izzadás következtében a szervezet fokozott mértékben választ ki. Ezeken kívül többféle vitamint és — mint a leggyorsabban felszívódó szénhidrátot — mézet is tartalmaz.
