Petőfi Népe, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-27 / 124. szám

Ölési tartott megyei tsz-tanács Csütörtökön Dunapatajon ülést tartott a megyei termelőszövet­kezeti tanács. A megbeszélésen részt vett dr. Glied Károly, az MSZMP megyei bizottságának titkára. Oláh György, a megyei ta­nács vb-elnökhelyettese, a ter­melőszövetkezeti tanács elnöke értékelte a közös gazdaságok el­múlt évi eredményeit és utalt az idei tennivalókra. Rámuta­tott, hogy a termelőszövetkeze­tek sokat fejlődtek az elmúlt esztendőben, ezt bizonyítja az is, hogy az országos átlagnál nagyobb mértékben nőtt a me­gyében a mezőgazdasági terme­lés értéke. Rámutatott, hogy az egyik legfontosabb feladat a közgyűlések által jóváhagyott tervek megvalósítása. A vezető és irányító munkában növelni kell az elemző tevékenységet. A termelőszövetkezetek vezetői évközben kísérjék figyelemmel a gazdálkodást, a költségmuta­tókat és ennek alapján tegyék meg az intézkedéseket. A be­ruházásoknál is sokkal inkább kell törekedni a gazdaságosság­ra, a hatékonyságra. Ezt is csak állandó elemezéssel lehet biztosítani. Jelentős helyet foglal el az idei feladatok között a homoki növénytermesz­tés, takarmánytermesztés gond­jainak rendszerezése, megoldá­sa — jegyezte meg az előadó. — A szőlő- és erdőtelepítés, a homok hasznosításának csak egy részét oldotta meg. Nagyon hasznos lenne, ha a nagyobb homokterülettel rendelkező já­rások, mint a kecskeméti, kis­kunfélegyházi és kiskunhalasi, összegeznék a homokhasznosítás lehetőségeinek tapasztalatait. Szükséges szakmai tapasztalat- cseréken átadni a jól bevált agro- és zootechnikai módszere­ket. Már eddig is számos kez­deményezés született e tekintet­ben, amit érdemes általánosí­tani. Végezetül felhívta a figyelmet a szakmai továbbképzésre, ami együttjár a vezetés javulásával, korszerűsítésével. A beszámolót élénk eszmecse­re követte. Ezen számos figye­lemreméltó javaslat hangzott el. Különösen a még gyengén gaz­dálkodó termelőszövetkezetek se­gítéséről esett sok szó. Többen felvetették, hogy következete­sebben kell törekedni a gazdál­kodás színvonalának további ja­vítására, az üzemi lehetőségek kiaknázására. Ennek egyik mód­ja, hogy erősebb termelőszövet­kezetek segítsék a gyengébbe­ket; Erősödik a művelődési otthonok és a mozik kapcsolata Bács-Kiskun megyében az utóbbi hónapokban megerősö­dött a művelődési otthonok és mozik kapcsolata: a megyei mo­ziüzemi vállalat mind több községgel állapodik meg abban, hogy az elhanyagolt moziépü­letből a községi művelődési házba költöztetik a filmszínhá­zat. ’ A közeljövőben több ilyen mozit nyitnak meg. A csengődi új művelődési otthonban alkot­mányunk ünnepén avatják a község új szélesvásznú moziját. A bugaci művelődési otthon moziját június 12-én nyitják meg, a kaskantyúi ívlámpás szélesvásznú mozit július 10-én Balotaszálláson és Kéleshalmon vándormozi működött eddig, mindkét község művelődési ott­honában most gépházat építe­nek és ezentúl rendszeresen tar­tanak ott szélesvásznú filmve­títést. Az előbbi helyen július 17-én. az utóbbin pedig július 24-én nyílik meg az új mozi. Kunbaján. Nemesnádudvaron, Hartán. Kecelen és Dávodon augusztus 20-án adják át ünne­pélyes külsőségek között az új­jáépített mozikat a közönség­nek. A felsorolt mozik üzembe he­lyezésével megyénkben meg­szűnnek a normálvásznas mo­zik. Harminc helyen alkalmaz­zák már a Rohrbacher—Bara­nyai féle újítást, az ívlámpás szélesvásznú vetítést keskeny- filmről. A mozik szélesvásznúsitása terén megelőzzük az ország va­lamennyi megyéjét. A megyei helyzetről szóló be­számolóhoz tartozik még a kecskeméti Városi mozi ügy Az elöregedett épület felújítá­sára hosszas huzavona után megállapodás született, a terve­ket megrendelték a Bács-Kis­kun megyei Tervező Irodánál. A mozi üzemi vállalat az Árpád mozihoz hasonlóan szeretné rendbe hozatni a Városi mozit, amelynek felújítására mintegy kétmillió forintot szánnak. B. J. XXI. ÉVE., 134. SZ. Ara 60 fillér MC«. MÁJ. 27, PÉNTEK TJL „1 L ' Jíj, Munkaegység-jóváír ás ierr noaif>r^> «hallgatóknak az ezerórás tanfolyam A mezőgazdasági szakmunkásképzésről tanácskoztak A MEGYEI pártbizottság és a megyei tanács vb mezőgaz­dasági osztálya, a TIT, vala­mint a tömegszervezetek kép­viselői csütörtökön Kecskemé­ten, a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat székházában a felnőtt mezőgazdasági szakmun­kásképzést előkészítő tanfolya­mok helyzetéről, s ezek szerve­zésének további feladatairól tartottak megbeszélést. E tanfolyamokon az általá­nos iskola hat osztályát már elvégzett mezőgazdasági dol­gozók szerezhetnek a nyolc osz­tálynak megfelelő képesítést, s elvégzésével egyúttal jogot nyernek a tulajdonképpeni szakmunkásképző tanfolyamon való részvételre. A TAY ALYI tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a megye közös gazdaságaiban több he­lyütt a terület szétszórtsága, a kiterjedt tanyaviiág, sőt nem egyszer szűklátókörűség gátol­ta a szervezést. Hozzájárult a sikertelenséghez a tervszerű propagandamunka és a kellő tájékoztatás hiánya is. Idén a tanfolyamok célját, feladatát épp ezért szélesebb körben, ha­tékonyabban kell népszerűsí­teni, Általánosságban meg kell találni az anyagi ösztönzés célirányos módjait. A tsz-ek némelyikében például bizonyos A megye ipara a BNV-n A városligeti tó partján állította ki az OVF Vízgépészeti Vállalat futóműves víztisztító berendezését, amelyet a megye legújabb ipari üzeme, a vállalat lajosmizsei telepe gyárt. A hyd- ropur a folyók, patakok vizét tisztítja meg és teszi fogyasztásra alkalmassá. Különösen az afrikai államok érdeklődnek a termék iránt. Az ínycsiklandozó élelmiszeripari kiállításon szép számmal szerepelnek a Kecskeméti Konzervgyár termékei. Elsősorban azo­kat a zöldség- és gyümölcs-konzervfcleségeket, szárítmányokat, gyümölcsleveket küldte el a vásárra az üzem, amelyek a nyugati piacokon kelendők. A bemutatott árukból az idén 3000 vagonnal exportál a konzervgyár. mennyiségű munkaegységérté­ket is jóváírnak a szakmunkás- képző, illetve az előkészítő tan­folyamok résztvevői számára. Az új nagyüzemi technoló­gia új, korszerű szemléletet is igényel. A gazdaságirányítás új rendszere a tsz-ek közt olyan, jó értelemben vett ver­sengést eredményez, amelyből csak a szakmai tekintetben kellően megalapozottak kerül­hetnek ki győztesen. A gazdál­kodás további eredményességé­nek záloga ezért a megfelelő szakember-utánpótlás. A mező- gazdasági tudomány rohamos fejlődésével együtt feltétlenül emelni kell a szakmai színvo­nalat is. ÖRVENDETES, hogy míg ta­valy egyet sem sikerült meg­rendezni, az idei oktatási ter­vekben 21, egyenként ezer órát felölelő felnőtt szakmunkás- képző tanfolyam kapott helyet. Előkészítő tanfolyamot 17 he­lyen csaknem félezer hallgató igényel a megyében, annak el­lenére, hogy például a bajai, a kiskőrösi és a kiskunhalasi já­rásban mellőzik ezt a hasznos oktatási formát. A tanfolyamokat lebonyolító pórt- és tanácsi szervek, vala­mint a TIT mellett a társadal­mi és tömegszervezetekre a szervezés munkájában vár je­lentős feladat a politikai felvi­lágosító tevékenység, az okta­tás szerepének, hasznának is­mertetése, tudatosítása révén. A TANÁCSKOZÁS résztve­vői elhatározták, hogy a kö­zeljövőben járásonként, váro­sonként, majd a községekben is hasonló jellegű megbeszélé­seket tartanak, amelyeken még részletesebben vitatják majd meg a szakmunkásképzés meg­szervezésének, lebonyolításának legcélravezetőbb módjait. (jóba) Nagy ©főpróba előtt „s oha ilyen korán” — az utóbbi hetekben nem kevésszer írtuk le ezt a mondatot, kezdve a legkorábbi primőrök megjele­nésén, folytatva napjaink cse­megéjén, a szamócán... Most csaknem ugyanezt mondhatjuk el a kalászos termés betakarítá­sáról: idén jó két héttel koráb­ban kerül erre sor, mint a ha­gyományos Péter—Pál. Megyénk tsz-eiben mintegy 170 ezer hold kenyérgabona vá­gása a feladat. Ehhez 460 kom­bájn, 30 kévekötő-arató és száz rendrearatógép áll rendelkezés­re. Az alkatrészhiány következ­tében azonban az arató-cséplő­gépeknek a tekintélyes hányada kijavítatlan. A géppark egy ré­szének munkáját a gumiabroncs hiánya is gátolja, s mindössze az ékszíjról állapítható meg, hogy az ellátásban az elmúlt évekhez képest javulás észlelhe­tő. • Jelenleg a pillangósok ka­szálása az aratási idényt meg­előző legfőbb tennivalók egyike. Nem szabad megfeledkezni a je­lentős takarmányértéket képvi­selő útmenti füvek vágásáról sem. Ami pedig a lucernát illeti, betakarítását gazdaságainkban feltétlenül úgy időzítsék, hogy az első két kaszálás eredménye az aratás idejére már kazlakba kerüljön. Az előbbivel párhuzamos idő­szerű feladat a kártevők elleni védekezés. Az aratás—cséplést feltétlenül úgy kell megszervez­ni, hogy a növényvédelmi mun­kákkal semmiképpen ne ütköz­zék. Súlyos hiba lenne a per­metezési—porozási fordulók szá­mának csökkentése, méginkább a növényvédő traktorosoknak a betakarításhoz való átirányítá­sa. * A betakarítás közvetlen szer­vezésének egyik legfontosabb láncszeme a géppel kevésbé el­látott gazdaságokban az idejé­ben való gondoskodás a kézi aratópárokról. A tennivalók, s a rendelkezésre álló erők isme­retében még szakszerűbb, átfo­góbb intézkedést kíván a kalá­szos termés gépi vágásának a megszervezése. Amíg például az őszi árpa esetében a több mene­tes aratás szemveszteséggel jár, a búza mind hazai, mind inten­zív fajtáinál egyaránt indokolt ez a módszer, nem utolsósorban a kombájnok jobb kihasználása érdekében. Ami a cséplést illeti, az el­múlt év nagy próbatételt jelen­tett, hiszen az első „gépállomás nélküli’“ esztendő volt. Terme­lőszövetkezeteink jól vizsgáztak: a tapasztalatok, a munkák szin­te páratlanul korai befejezése a szövetkezeti nagyüzemek szer­vező készségét dicséri. Most, amikor a csépléskor mintegy százezer hold gabona elvereté- sére kerül sor, a várható jó ter­més a tavalyihoz hasonló gon­doskodást érdemel. • E gyre gyakoribb módszer szövetkezeti gazdaságainkban a levágott szemtermésnek közös szérűre való behordása. Kétség­kívül nagy körültekintést, ala­pos tűzvédelmi óvóintézkedést igénylő eljárás ez, előnyei azon­ban a munka gyorsabbá tételé­ben jelentkeznek. Nem szabad megfeledkezni emellett a kom­bájnszalma betakarításáról, s mielőbbi kazalba rakásáról sem. Idén a vizes, felázott talajok és a várható, csapadékban gazdag nyár folytán — elsősorban az őszi árpánál és a rozsnál — méginkább ki kell használni a tarlóvetés lehetőségeit. * A z említett nehézségek foko­zott gondot rónak gazdaságaink­ra. A még rendelkezésre álló idő tervszerű, jó kihasználásá­val azonban feltétlenül sikeres lesz majd az aratási csata”, a mezőgazdasági év legjelentősebb erőpróbája. J. T.

Next

/
Thumbnails
Contents