Petőfi Népe, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-25 / 122. szám
Borolimpia Budapesten / Az alföldi bortermő vidékeken az elmúlt hetekben rendezték meg a megyei döntőket, legutóbb pedig a Komárom megyei és a somogyi borok vizsgáztak. Az eddigi tapasztalatok jók. Különösen a Bács-Kiskun és a Csongrád megyei borok nyertek kitűnő helyezéseket A legszebb és legjobb magyar borok szeptember 5—15. között mérkőznek a Vajdahunyad-vár- ban, a világnak szinte valamennyi bortermelő országából a budapesti borolimpiára érkező borokkal. De ott lesznek szeptember 6—18. között a Mezőgazdasági Múzeumban készülő nagyszabású borkiállításon is. Ot év alatt megkétszerezte áruforgalmát a MÉH Vállalat Míg a második ötéves terv első esztendejében 74, tavaly 136 millió forint értékű nyersanyagot adott át a Pest—Bács— Nógrád megyei MÉH Vállalat feldolgozó iparunknak. A második ötéves tervidőszakban értékesített nyersanyag összértéke meghaladta az 540 millió forintot. A vállalat bekapcsolódott a külkereskedelmi vállalatok exporttevékenységébe, jelentősen hozzájárult a nyúlbőr, üvegcserép-. juhbélexporthoz, megkezdte a nyugati exportra irányuló textilhulladék fajta és miEgy bűnügy és tanulságai Még 1964. végén történt. A Kecskeméti Szolgáltató Javító és Vegyesipari Vállalat autójavító részlegének vezetője, Cs. Tóth László levelet kapott a vállalat központjától, amelyben értesítették, hogy 1964. évben 146 459 forint felhasznált anyagot nem számláztak le, s ezért 3 napon belül készítsen igazoló jelentést. A levél és a határidő a meglepetés erejével hatott, hiszen több száz bizonylatot kellett ellenőrizni. Ennek ellenére a részleg vezetője három alkalommal a teljes összeget számlák másolataival 1965. január közepéig igazolta, s 1 kérte, ismerjék el jelentése tételeit. Telt, múlt az idő, s a jóváhagyás helyett 1965. április elején belső vizsgálatot rendeltek el az autójavító részlegnél, de most már azzal az indokkal: „Nem teljesítették a tervet”. A vizsgálat, a vállalat pénzügyi mérlegével ellentétben, megállapította: az autójavító részleg az 1964. évi tervét nyereséggel zárta. Ezek- után nyilvánvalóan az következne, hogy a vállalat vezetői, tudomásul véve a tényeket, változtattak álláspontjukon. Nem ez történt! Néhány hónap múlva a vállalat igazgatósága az autójavító részleg egyik dolgozója ellen feljelentést tett a rendőrségen, hogy nagy összegű anyagot elsikkasztott, amelyről — állításuk szerint — nemcsak tudott, de annak részese is volt a részleg vezetője. A gyanú nem bzonyuii alaposnak A rendőrség, a vállalat bejelentése alapján, megkezdte a vizsgálatot. Miután jelentős ösz- szeg elsikkasztásával gyanúsítottak több dolgozót, széles körben vizsgálták meg a vállalat bizonylatolási, ellenőrzési rendszerét: választ keresve arra, csakugyan történt-e bűncselekmény, s ha igen, kik a felelősek, s melyek voltak az előidéző okok. Nem kevesebb mint kilenc hónapig tartott a nyomozás, a bizonylatok ellenőrzése, a gyanúsítottak kihallgatása. Vé- gülis Cs. Tóth László részlegvezető a következő tartalmú határozatot kapta kézhez: „Az eljárás során felmerült gyanú nem bizonyult alaposnak, ezért a nyomozás folytatására nem kerül sor.” Eddig a különös „bűnügy” története dióhéjban. Nem érdektelen boncolgatni azonban azt is, mi volt az indítéka annak, hogy egy vezető beosztású dolgozót, a szakszervezeti bizottság titkárát közel egy éven keresztül ilyen módon akadályozták munkájában, kialakították körülötte a bizalmatlanság légkörét, meghurcolták, gyanúsították. A tények azt mutatják, hogy elsősorban nem az autójavító részlegnél, de a vállalat központjában követtek el súlyos hibákat. Zűrzavar az anyagkönyvelésben Vezessük vissza, mi okozta az autójavító részlegnél a közel 150 ezer forintos „hiányt”? A válasz egyszerűbb, mint gondolnánk. A Kecskeméti Szolgáltató Ja-i vító és Vegyesipari Vállalatnak, s így az autójavító részlegnek sem volt írásos ügyrendje. A részlegvezető az adminisztratív és a könyvelési munkát saját elképzelése szerint alakította ki — vitathatóan jól, vagy rosszul — azért, hogy a bizonylatolás valamilyen rendszer szerint történjék. Miután munkaköri leírást nem kaptak az adminisztratív dolgozók, nem volt az sem megszabva, ki állíthatja ki a számlákat, s az esetleges szabálytalanságért ki a felelős. Ez azonban csak a kisebbik hiba lett volna. Sokkal nagyobb zűrzavar uralkodott a vállalat központi anyagkönyvelésében. A ki- és visszavételezés teljesen megbízhatatlanul történt éveken keresztül, amelyre csupán egyetlen példát említünk. A 774-es számú bizonylatot (1964. II. 20) hétszer (!) könyvelték le. A könyvelők, az ellenőrzést végzők — ha egyáltalán volt ilyen — egyetlen egyszer sem kifogásolták sem alaki, sem tartalmi szempontból a bizonylatokat, sőt még arra sem fordítottak gondot, hogy ezeket az okmányokat megőrizzék. Csakis ezért fordulhatott elő hogy az 1.964. év bizonylatainak jó része elveszett (?) s azok utóellenőrzését nem lehetett elvégezni. E káosz ellenére az autójavítói részleg vezetője a számlamásolatok alapján visszaigazolta az anyagkönyvelés által kimutatott „hiányt”, de erről a részleget még a mai napig nem értesítették. Mivel magyarázható ez? A vállalatnál gyakorlat volt, hogy a belső vizsgálatok alkalmával nem hallgatták meg az érdekelt személyek védekezését, tárgyi bizonyítékaikat nem fogadták el. sőt nemegyszer olyan számlát, bizonylatot követeltek tőlük — éppen a hanyag könyvelés miatt — amelyet már korábban bemutattak. Ezek a tények enyhén szólva a vezetés rosszindulatúságát is tükrözték. Vádaskodás a vezetők között Mire alapozzuk fenti állításunkat? A vállalat dolgozói, sőt a felettes szervek is tudják: két évvel ezelőtt megromlott a kapcsolat a vállalat gazdasági vezetése. valamint a párt és a szak- szervezet vezetői között. A gazdasági vezetés, ahelyett, hogy a termelés szervezésére, növelésére. a szolgáltatás megjavítására. a vállalat belső formáinak kialakítására, az ellenőrzés megjavítására törekedett volna, személyeskedésre, vádaskodásra fecsérelte erejét. Ez természetesen a munkában is éreztette hatását: a dolgozók munkakedve csökkent, a középvezetők a szervezés, ellenőrzés helyett különböző vélt. vagy tényleges támadásra készültek fel. Mindenki valamilyen módon fedezni akarta magát, s ezzel töltötte el munkaidejének legnagyobb részét. Az alaptalan vádaskodások, gyanúsítgatások, alantas bosszúvágyba, feljelentésbe torkolltak, s a társadalmi tulajdon védelmének ürügye alatt bűnüggyé terebélyesedtek. A vállalati vezetés mindenkit mindenért gyanúsnak talált, s azonnal tolvajt, sikkasztót kiáltott mihelyt egy bizonylat — éppen a központi anyagkönyvelés, vagy az anyagcsoportvezető hibájából — alakilag, vagy tartalmilag kifogásolható volt, esetleg nem került elő. Az ügy még nincs lezárva Szocialista törvéijyeink mész szemenően óvják, védik a társadalmi tulajdont, de ezzel párhuzamosan biztosítják a törvényességet is. Nos, a bűnügy vizsgálata kapcsán a következők derültek ki: a Kecskeméti Javító Szolgáltató és Vegyesipari Vállalat vezetői a társadalmi tulajdon megóvására — az ellenőrzés elmulasztásával, a bizonylatolás elhanyagolásával — ténylegesen nem sokat tettek. Ugyanakkor a szocialista törvényésséget félrerúgva, koholt vádak alapján, hurcoltak meg embereket, felbolygatva életüket, elkeseredést, bizalmatlanságot szítva a vállalaton belül. S bár e bűnügy befejezése igazságot szolgáltatott néhány embernek, a vállalatnál még nincs minden rendben! A közeljövőben a vállalat felügyeleti szervének a jelentősebb feladatok segítése mellett az ilyen — sokáig a felszín alatt lappangó, de később súlyos gondként felmerülő — kérdésekkel való foglalkozásra is több időt kell szakítania. Ezt nemcsak a társadalmi tulajdon óvása, a vállalat gazdaságossága» termelékenysége, de a dolgozók politikai öntudatának alakítása, igazságérzete is sürgető feladatként állítja eléjük. Gémes Gábor nőség szerinti válogatását. A vállalat termelékenységi mutatója az 1960. évi egy személyre jutó 766 mázsáról 1965-ben személyenként 1963 mázsára emelkedett, a költségráfordítási hányada pedig közel 2 százalékkal csökkent. A MÉH vállalatok 1965. évi szocialista múnkaversenyében országos első lett a feltételek maximális teljesítésével, s ezért miniszteri dicséretben részesült. A dicsérő oklevelet a MÉH Tröszt vezérigazgatója adta át a vállalat , dolgozódnak ünnepség keretében. A vállalaton belül élénk munkaverseny-mozgalom tapasztalható. Csupán munkaver- seny-jutalmak címén közel 120 ezer forintot osztott ki a vállalat 1965-ben a munkaversenyekben élenjáró dolgozók között. Több dolgozó részesült Kiváló dolgozó, a Könnyűipar kiváló dolgozója kitüntetésben. A vállalat dolgozói 1966-ban is változatlan lendülettel teljesítik feladataikat. Hazánk fel- szabadulásának évfordulójára az első negyedévi értékesítési tervfeladat 3 millió forintfal való túlteljesítését tűzték ki célul, s e vállalásukat 8 millió forintra teljesítették. A lakóterületi hulladékgyűjtésben élen járnak az iskolák tanulói, az iskolai gyűjtést szervező és irányító pedagógusok akiket a vállalat 1965-ben .több százezer forint jutalomban részesített. Kiemelkedő begyűjtési eredményt értek el a Bács- Kisku.n megyei iskolák. Az 1965/66. tanévzárás alkalmából a vállalat ezért éppen Bács- Kiskun megyében. a kecskeméti városi színházban rendez június 6-án részükre .jutalomelőadást a megyei KISZ-bizottsággal és úttörőelnökséggel karöltve. Az előadáson neves fővárosi művészek lépnek fel. Kongresszusi felajánlásaikban a vállalat dolgozói az 1966. évi tervfeladatok jelentősebb túlteljesítését vállalták. Az eddigi eredményekből következtethető hogy a vállalat az 1966. első félévi tervfeladatát jóval határidő előtt teljesíti. Cikkünk nyomén Célunk: az alaposabb minőségi ellenőrzés A Petőfi Népe május 13-i számában megjelent „A hiánycikkektől — az alkatrészhiányig” című írásra válaszolva közlöm: • Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség áprilisban főként a múlt évi áruellátást vizsgálta vállalatunknál. A riportban említett áruféleségek — sajtolt lapát, kályha, dinamó stb. — elsősorban tavaly szerepeltek a hiánycikklistán. Ha mégis hiányoznak egyes üzletekből ezek a cikkek, annak oka a felületes árurendelés. Ebben az évben általában javult az áruellátás vasműszaki cikkekből részben a külföldi behozatal, másrészt a hazai ipar fokozott termelésének eredményeként. A minőségi kifogásokat illetően megjegyzem: A MEO-zúsra vonatkozó kormányrendelet értelmében a gyártó üzemek minőségi bizonyítványt kötelesek kiadni termékeikről. A cikk — az ÁKF vizsgálata alapján —, indokoltan hangsúlyozza: Még mindig gyakoriak a minőségi kifogások. s ezek csökkentése az iparon kívül a nagy- és kiskereskedelem áruátvevőinek is elsőrendű kötelessége. Ezúton ,is arra kérem kereskedelmi partnereinket: Élve törvényadta lehetőségeinkkel kötelezzük a gyártó üzemeket kifogástalan ' termékek előállítására! Megállapítja a riport szerzője: A hiánycikkek csökkentése érdekében hozott megyei párt- határozat nyomán jók a kapcsolataink a megye helyiipari vállalataival. A közös együttműködés eredményeként számos hiánycikket pótoltunk az utóbbi időben. Végezetül közlöm: A helyiipari vállalatokkal kötendő szerződések alapján megvan a lehetőség arra, hogy jövőre tovább szűkítsük a hiánycikklistát Bács-Kiskun megyében. Vitéz Sándor, főosztályvezető. Izotópok a mezőgazdaságban A modern kutató munka ma már elképzelhetetlen sugárzó izotópok nélkül. Mezőgazdasági felhasználásuk hazánkban mintegy tíz éve a Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetében kezdődött. Azóta számos helyen épült izotóplaboratórium. Képünkön: Izotópvizsgálat az intézetben. Faipari Technikum esti tagozata indul Kecskeméten A kecskeméti faipari vállalatok, üzemek szakember-szükségletének biztosítására a Köny- nyűipari Minisztérium engedélyével ez év szeptemberében megnyílik Kecskeméten a Faipari Technikum esti tagozata. A Faipari Technikumban azok a dolgozók tanulhatnak, akik műszaki (technikusi) munkakörben dolgoznak, vagy akiket a vállalat 1—2 éven belül műszaki (technikusi) munkakörben alkalmaz. Előfeltétel: az általános iskola nyolc osztályának sikeres elvégzése, valamint a faipari szakmunkás bizonyítvány. A jelentkezőknek augusztus végén felvételi vizsgát kell ten- niök. A felvételi vizsga anyagát az igazgatóság megküldi a jelentkezőknek. Helyes lenne, ha a kecskeméti üzemek, vállalatok felmérnék, kiket javasolnak az újonnan meginduló esti tagozatú középiskolába. Az üzemek oktatási felelősei jelentkezési lapokat és bővebb felvilágosítást a Dolgozók önálló Iskolájában (Kecskemét, Jókai u. 2. Piarista Gimnázium) május 28-ig. PETŐFINEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont- 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a Telefont 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V Kecskemét — Telefon: 11-85 index; 35 065
