Petőfi Népe, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-25 / 122. szám
1966. május 25. szerda 3. oldal £#y újító - az újításról Barátságos és igen szolgálat- kész ember Horváth József, a Kismotor- és Gépgyár bajai gyáregységének újítási előadója. Pillanatok alatt élhalmoz adatokkal és közben olyan lelkesen ecseteli az év első hónapjaiban bevezetett újítások hasznát, mintha a jövő havi fizetése attól függne, meg tudja-e győzni a vendéget. Kicsit meghökken, amikor — kihasználva egy lélegzetvételnyi szünetet — kijelentem, hogy mindez nagyon szép, de engem most nem a végeredmény, a forintokban is mérhető megtakarítás érdekel elsősorban, hanem azok az emberek, akiknek ez a mutatós statisztika köszönhető. Nincsenek „nagy koponyák** — Akkor beszéljen Tóth Kálmánnal, a Bánki Dönát szocialista brigád vezetőjével — ajánlja rövid gondolkodás után. „Kedvcsinálónak” még ezt is hozzáfűzi: — Eddig 87 újítást nyújtottak be a dolgozók és ezek közül húsz a Bánki Dónát brigádtól származott Jól számított az előadó, a hallottak valóban felcsigázzák az érdeklődésemet. De valami halvány gyanú is ébred bennem: talán a vállalat legjobb műszakijait tömörítették egy munkacsapatba, hogy aztán eldicsekedhessenek a „kirakatba való” elitbrigáddal? Tóth Kálmán olyan arccal hallgatja röviddel később a feltételezésemet, mint akinek nem első ízben kell választ adnia erre a kérdésre. — Bevezetőül csak ennyit — veszi át a szót —, bár a meós csoport kebelében alakult a brigádunk, szakképzettség terén nem emelkedünk lényegesen az átlag fölé. A tagság fele technikumot végzett, a többi szakmunkás. És nincsenek közöttünk „nagy koponyák”, kivételes képességű emberek sem. A magyarázat az, hogy amióta megalakítottuk a brigádot, a mindennapi feladatok becsületes elvégzésén túl is tenni akarunk valamit. — Ez így szépen hangzik, de pusztán elhatározás kérdése lenne, hogy mindenki újítóvá váljon? A tudás legjavát — Igen, elhatározás kérdése is — vágja rá azonnal Tóth Kálmán. — Mert nem mindenki nyújtja ám tudásának, szorgalmának az egészét, még azok közül az emberek közül áem, akiket itt a vállalatnál becsületes, jó munkásnak tartunk. Azonban nemcsak erről van szó. Egy ilyen brigád mint a miénk, alkalmas arra, hogy kihozza az emberekből a tudásuk legjavát. Tóth Kálmán szavait támasztja alá az a tény, hogy a brigád tagjai lényegesen kevesebb újítást produkáltak azelőtt, mielőtt megszervezték a munkacsapatot Naplójuk tanúsága szerint negyedévről negyedévre emelték a saját magukkal szemben támasztott követelményeket és egyfe több használható újítást tettek le Horváth József előadó asztalára. Az ésszerűsítések zöme — mint például az is, amelyik az olajszűrők alkatrészeinek a mosását szolgálja — közös munka eredménye. De szinte az egész brigád szakértelme benne van azokban az újításokban is, amelyek Tóth Kálmán, Izsó József, A jakabi „piros arany 9? A SZOKOTTNÁL is nagyobb az elevenség, a sürgés-forgás a jakabszállásii Népfront Tszcs monumentális — a hajdani gépállomástól „örökölt”’ — központjában. A főépület előtt az osztályozok dolgoznak; mérleggel, belföldi tálcákkal, rekeszekkel bíbelődnek... Motoron „bukósisakosok” érkeznek; a kislány-pilóta mögött ülő édesanyja hátára erősített kosárban a vidék és az idény legfőbb slái- gere pirosJik: a jakabszállásá szamóca. Az idei második átvételi nap ez. A felvásárlást a tszcs bonyolítja, a behozott földiepret az Orgovány és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezetnek adják át, s innen kerül a MÉK-hez. A szakmai együttműködésnek már több éve jól bevált ez a formája. — Tavaly 34 vagon termés átadására kötöttünk szerződést — mondja Nagy Béla, a Népfront Tszcs elnöke, amikor a kilátások felől érdeklődünk. — A belvízkár most némi óvatosságra késztetett: a legelső idei szerződésünk ennek még a felére sem szólt. Tudni kell ehhez, hogv a víz a 327 holdas telepítésnek csaknem az egyh armadán kárt tett. A mind szebben fejlődő termés, s a kedvező időjárás azonban egyre derűlátóbbá tett bennünket. Kis túlzással azt mondhatnám: jóformán naponként módosítottuk, feljebb „srófoltuk” a szerződött mennyiséget, előbb húsz, maid huszonnégy vagonra. S bízunk abban, hogv amemviben elemi csanás vagy rendkívüli hidegmeleg nem jön közbe, ezt a legutóbbi lrötésf is felülmúljuk. AZ ATVftTETJ helyen fekete táblán krétával rótt betűk adják hírül az aznapi félvásá: lási árakat. — a töW> mint 300 hold, ü tetvény termésének a 95 százalékát szerződéses kötelezettségük teljesítése fejében hozzák be a gazdák — hangzik Bán Gyula telepvezető felvilágosítása. MEGTUDJUK azt is, hogy míg az első átvételi napon csupán 120 kilogrammot, másnap már ötször ennyit vásároltak fel, A hét közepém néhány külföldi államba is elindulnak az exportvagonok, kamionok. Sőt lehet, hogy legkorszerűbb, a légi úton való szállításra is sor kerül. A tavalyi termésnek a négyötöd része ütötte meg az export mércéjét. A termelőknek ez kilónként 3—5 forint többletet jelent, a községnek pedig súlyos milliókat. A legutóbbi évben "például nem kevesebb, mint ötmillió forintot „hozott a konyhára” Jakabszállás legfőbb primőrje. Mondjuk még el, hogy a termelőszövetkezeti csoport egy hold közös telepítésű tábláján fekete fólia alatt nevelt eper már eddig is igazolta a módszerrel kapcsolatos jó tapasztalatokat. NÉHÁNY napon belül telje- serP elkészül a gépszínből átalakított tágas, higiénikus, valóban nagyüzemi jellegű árubegyűjtő csarnok. Délután 5 óra. Egyelőre még az ideiglenes átvevőhely ajtajához tolat a Kecskemétről érkezett tehergépkocsi. Pór Ferenc- né, Kiss Kálmánná. Ácsai Jó- zsefné és társaik gyakorlott kezén át ez alkalommal 220 rekesz kerül — a belföldi tarákba sorolt remekszép bogyókkal mesrakva — a platóra. Ho1- nao talán az olvasó asztalán kínálja masát, de eey-két múlva már több száz kilóm-'' rés útjára is elindul a iakáb- szállásiak „piros aranya”... Jóba Tibor Szabó László vagy Glavity András neve alatt „futnak”. — Ha valamelyikünknek a fejében motoszkál egy ötlet, akkor alig várja a legközelebbi brigádértekezletet, hogy véleményt kérhessen a többiektől. És ilyenkor önzetlenül segít, aki csak tud — mondja a brigádvezető, majd így szövi tovább a gondolatait: Példázat a jó kapusról — Természetesen idő kellett ahhoz, hogy eljussunk az önzetlen segítőkészségig. Kezdetben közöttünk is voltak nézeteltérések. Az indulásnál ez volt a jelszavunk: Megismerni, megszeretni és becsülni egymást. Ez ág., alap. A brigádnaplóban így fogalmazta meg ugyanezt a gondolatot egy jó hangulatban eltöltött közös kirándulás után a „krónikás”: „Végérvényesen megállapíthatjuk, hogy a szocialista brigád kollektív szellemének a kialakításához szükség van a munkahelyen kívüli — családias — kapcsolatra is.” — Lám, mennyi összetevője van a munkacsapat eredményeinek — gondolkozom hangosan, amíg átmásolom a füzetembe a brigádnaplóban olvasott mondatot. — Pedig még sorra sem vettük mind — neveti el magát vendéglátóm. — Szerencse is kell, mint a jó kapusnak. — Talán sohasem tudtuk volna tökéletesíteni az olajszűrőgyártás technológiáját, ha véletlenül nem zörög a zsebemben a múltkor néhány „lamella” és szórakozottan meg nem forgatok egyet a csiszolóporban. Amikor megnéztem a simára kopott alkatrészt, az eszembe villant, hogy olyan forgódobot kell tervezni, amiben csiszolópor koptatja le a lamellákról a préselés után rajtuk maradó felesleges részt, szaknyelven: sorját. A forgódob elkészült. Az újítás évente több mint százezer forint megtakarítást eredményez az üzemnek, a minőség- javulásról nem is beszélve. Tóth Kálmánnak szerencséje volt, ez kétségtelen. De — hasonlatánál maradva — csak a jó kapushoz, eredményes futballcsapathoz pártol a szerencse is. Békés Dezső Készülnek az aratásra Kiskunfélegyházán A tss-ek kijavították a gépeket, de még késnek a kombájnok Kiskunfélegyháza határában csaknem 10 ezer holdon vár aratásra a gabona. A korai kitavaszodás, a tartósan meleg májusi napok következtében a növények megelőzték a naptárt. A szakemberek számítása szerint, ha továbbra is meleg marad az idő, jó két héttel korábban kell kezdeni az aratást Készülnek-e már, és hogyan az új kenyér fogadására? Ezzel a kérdéssel kerestük fel a kiskunfélegyházi városi tanács mezőgazdasági osztályát és a termelő- szövetkezeteket. — Annyit már elmondhatunk — kezdi a beszélgetést Laczkó Gyula osztályvezető —, hogy az idén jobb feltételek mellett várjuk ezt a nagy munkát, mint tavaly. A termelőszövetkezetek saját gépeiket már kijavították; a kombájnok, aratógépek és traktorok készenlétben állnak. A raktárakat, ahol még van kenyérgabona, kiürítik, sőt a Lenin Tsz-ben már fertőtlenítettek is. Tizenegy új kombájnszérű épült a város tsz-eiben. A tavalyi normákat figyelembe véve elkészítették a díjazási rendszert. Ezt a tsz-gazdák már ismerik és egyetértenek vele. A gabona esetleges megdőlésére számítva folyik az aratópárok szervezése is. A város határában 920 holdon volt belvízkár, 667 hold kenyér- gabona kipusztult. A kiskunfélegyházi tsz-eknél hagyomány, hogy a tarló helyére a lehető legrövidebb időn belül elvetik a másodvetést. Most is felkészültek erre. A belvíz sújtotta földek kiesésének pótlására és a tarlókba kerülő másodvetéshez minden közös gazdaság beszerezte már a vetőmagot. Főként napraforgót és kölest vetnek. Naponta szól a telefon a mezőgazdasági osztályon. A gépállomásoknak az idén aratásig 19 kombájnt kell átadni 11 városi termelőszövetkezetnek. Ebből hetet már át is adtak, de a többi tizenkettőről ez ideig semmi hír. Felkerestük a Kiskunfélegyházi Gépjavító Állomást, miért nem szállítják a kombájnokat a termelőszövetkezeteknek? Bencsik Elek főmezőgazDrótfonatgyártás Keresett árucikk kerítések készítéséhez a drótfonat. A Bács- Kiskun megyei Finommechanikai Vállalat kiskunhalasi telepén az első negyedévben 600 ezer méter drótfonatot gyártottak 67 féle méretben. Az idén még hét automata, 2 univerzál és 17 kém fonógéppel növekszik az üzem gépparkja, nyolc meglevő gépet pedig korszerűsítenek, s ezzel a termelést jelentősen növelik. Képünkön Egri Dávid a drótfonattekercs-vég lekötéséi végzi. dász elmondta, hogy náluk csak 4 kombájn van javítás alatt, lő a Kecskeméti Gépjavító Állomás kezelésében van. A Kecskeméti Gépjavító Állomáson a június 20-i határidőre hivatkoztak. A Vörös Csillag Termelőszövetkezetnél is ezzel a kérdéssel fogadott bennünket Bánki Horváth Ferenc főmezőgazdász. — Egy saját kombájnunk van. A gépállomás az idén hármat ad át. Ez azonban még csak ígéret. Jó lenne, ha legalább két- három héttel az aratás megkezdése előtt átvehetnénk őket, mert ha azonnal munkába kell állítani, akkor fennáll a veszély, hogy a tarlón javíthatjuk a gépeket. Mi most is járjuk az országot pótalkatrészekért többkevesebb eredménnyel. Mi lesz ha előre nem látott hiányok aratás közben érnek bennünket? A gépállomáson minket is a június 20-a határidőben „nyugtattak” meg. A Lenin Tsz-ben Ágó József elnök elmondta, hogy a gépeket kijavították. Két gabonacséplő és egy magtisztító készen áll a kombájnszérűn. A 64 va- gonos raktár égjük 32 vagonos egysége már fertőtlenítve várja a gabonát A másik 32 vagonos részben még ugyan bent van a másodvetéshez szükséges napraforgómag, de ez helyet cserél majd a tarlóról beérkező gabonával. A tizenegy kiskunfélegyházi termelőszövetkezet jó feltételeket teremtett az aratáshoz, de a gépek állapota nem megnyugtató. Két közös gazdaság vett új kombájnt. A többi megígért arató-cséplőgép időben történő' átadása a gépállomásokra vár. Ha a gabona előbb érik — s ezzel számolni lehet — nyilvánvaló, hogy a korábban betervezett gépátadási határidőn is változtatni kell. K. J. Miért kevés... Egyre több panaszt hallunk a megye különböző termelő- szövetkezeteiből, hogy gumiabroncs-hiány miatt az MTZ, az UTOS. de más traktorok is kiesnek a munkából. Baja négy termelőszövetkezetében nyolc traktor áll hasonló okból, ami jelentősen akadályozza a kukorica ápolását. A gátéri Aranykalász Termelőszövetkezet elnöke elmondta, hogy a Váci Gumigyárba utazott el, hogy szerezzen abroncsot az erőgépeikhez. Egy MTZ-traktor ennek ellenére nem tud részt venni a termelésben, mert arra nem lehetett szerezni abroncsot. A termelőszövetkezetnek külön anyagbeszerzője van, aki állandóan járja az országot alkatrészek és gumiabroncs miatt. Sajnos, kevés eredménnyel. Toldott-foldott, rossz abroncsokkal közlekednek a gépek. Érdeklődtünk az AGRO- KER-nél is. A megyei vállala' illetékes vezetőitől megtudtuk hogy bár érkezett gumiabroncs, a szükségletnek csa1 mintegy 10 százalékát fedezi a szállítmány. Tekintettel arra. hogy a helyzet egyre rosszabbod-“ mind több gép esik ki a te- melésből, szükséges lenne. Ko~ az illetékesek intézkedjen-' minél előbb. Figyelembe ke’ venni, hogy a gépek szárnynak növekedésével egyúttal - "nmiabroncsigény is emeM-e dik. A gépek kiesése máris le- Ientős kárt okoz: a mezőgazda- sági termelésnek. . K. S.
