Petőfi Népe, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-24 / 121. szám

1966. május 24, kedd S. oldal Ismét tíz nyertes a megyében a gépkocsi nyereménybetétkönyvek múlt heti sorsolásán A gépkocsi-nyereménybétét- könyvek múlt héten megtartott, immár a 20. sorsolásán sem kerülte el a szerencse a megye­beli céltakarékoskodókat. Ez­úttal a bajai járásba 4, Kecske­métre 3. Kalocsára, Kiskunmaj- sára és Tiszakécskére egy-egy nyereménygépkocsi került. A kecskeméti szerencsések közül Nagy Antal, az Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat dolgozója Trabant. Kerekes Lászlóné kon­zervgyári dolgozó Skoda. Tor­mási László, a Kecskeméti Au­tójavító Ktsz szerelője ugyan­csak egy Skoda gépkocsi birto­kába jutott. • Egyébként a gépkocsi-nyere- ménybetétkönyvek sorsolásának ötéves története óta — a leg­utóbbi tízzel együtt — 76 sze­mélygépkocsi jutott a megyebeli nyereménybe túíkönyv-tulajdono- sok birtokába. Szocialista iskola — korszerű iskola &ÁCS-KISKVN AZ ÉLEIM A Magyar Távirati Iroda már beszámolt a TIT Országos Iro­dalmi választmányának szom­bati üléséről. A budapesti Kos­suth Klubban tartott megbe­szélésen több alkalommal em­legették megyénket — erről sze­retnénk most röviden beszá­molni. 1965-ben Bács-Kiskun megyé­ben tartották a legtöbb irodal­mi és nyelvi előadást az ország­ban. A városok közül pedig Kecskemét áll az élen. Itt a ma­gyal- és külföldi írókat, költőket több alkalommal népszerűsítet­ték, mint például egész Tolna vagy Nógrád megyében. Az országos választmány az idei ismeretterjesztési évad leg­sikeresebb kezdeményezésének minősítette a kecskeméti sza­badegyetemet. Ezután a Magyar Bibliofil Társaság működési szabályzatát vitatták meg a jelenlevők. Az új egyesület azokat tömöríti, akik könyvművészetileg kiemel­kedő ritkaságokat gyűjtenek. 100 Ft évi tagdíj ellenében a ta­gok számozott és dedikált illet­ményköteteket kapnak. Várha­tólag ez a nemes mozgalom me­gyénkben is érdeklődést kelt. Kiskunfélegyházán lesz az ünnepi könyvhét megyei megnyitója ,, megyei Könyvbarát Bízott- j ság hétfőn délelőtt kibővített ér- tekezleten tárgyalta az ünnepi könyvhét megyei eseményeit. Fenyvessiné Góhér Anna, a megyei könyvtár igazgatója is­mertette a könyvhét alkalmával sorra kerülő rendezvényeket. Eszerint az ünnepélyes megyei megnyitót a kiskunfélegyházi Petőfi téren rendezik május 28- án. szombaton délután 5 óra­kor. A bevezetőt dr. Dobos Fe­renc, a városi tanács vb elnöke mondja, majd Madarász László, a megyei tanács vb-elnökhelyet- tese tart ünnepi beszédet. Fel­szólal az ünnepi megnyitón Barabás Tibor Kossuth-díjas író is. Este 7 órakor a városi műve­lődési ház nagytermében irodal­mi ünnepség lesz, amelyen a vendég írók közül fellépnek: Barabás Tibor, Fehér Klára. Sós Zoltán és Zalka Miklós. A hely­beli ének- és zeneiskola növen­dékei énekszámokkal szerepel­nek. majd a Budapesti Irodalmi Színpad képviseletében Koncz Gábor és Sólyom Ildikó előadó- művészek adnak elő az ünnep­ségen megjelenő írók és költők műveiből. Kiskunfélegyházán nagy ké­szülődés folyik az ünnepi könyv­hétre: a Petőfi szobor körül va­lóságos könyvutcát építenek, amelynek pavilonjaiban a könyvhéten számos író és költő dedikálja műveit. Vasárnap, 29­én a televízió is készít filmfel­vételt a félegyházi ünnepségek­ről. A filmet a jövő hét egyik napján vetítik a televízióban. Gyóni Lajos: „Szocialista is­kola — korszerű iskola” című vitaindító cikke sok-sok gondo­latot ébreszt az olvasóban, a pedagógusban. Sok megoldatlan nevelési gond jut eszünkbe a cikk olvasása nyomán. Az egyik ilyen nevelési gond, különösen a középiskolákban: milyen módon lehetne jól hasz­nosítani azt az alapvető peda­gógiai elvet, hogy oktató-nevelő munkánk során elsősorban a di­cséret eszközét használjuk. (Természetesen szükség esetén alkalmaznunk kell a Rendtartás büntetési fokozatait is.) Ma még gyakoribb, hogy a tanulók iskolán kívüli tevékeny­ségét, a különféle versenyekbe való bekapcsolódását, az ottani jó szereplést éppen olyan termé­szetesnek tartjuk, mint a taní­tási órára való felkészülést. Va­lóban kötelességük is. de ezen a | téren elért kiváló eredményüket sokszor nem méltatjuk egy-egy dicsérő szó erejéig sem. Még ke­vésbé figyelünk az iskolai mun­ka kisebb, de a tanuló számára igen fontos eredményeire. Pedig milyen hasznosan alkalmazhat­nánk a buzdító szót. Ezt a Rend­tartás is előírja: „Minden neve- 1 lőnek törekednie kell arra, hogy dicséretével, buzdító elis­merésével fokozza a tanulók \ munkakedvét, szorgalmát, kez­deményező készségét, hibáik le­küzdésére irányuló erőfeszíté­seit.” Gondoljunk csak a ma­gunk életére, amikor kötelessé­günkön felül el végzünk egy-egy nagyobb feladatot, s elmarad az i dicséret szerepe a nevelésben elismerés, fájdalmasan érint bennünket. Mennyire jobban igényli a 14 —18 éves fiatal, hogy vegyük észre munkáját, kiemelkedő te­vékenységét. Ennek a nevelési gondnak a megoldásához kíséreltük meg-1 tenni az első lépéseket. Nevelőtestületünk olyan dicsé- j réti formákat gyűjtött össze, j amelyek véleményünk szerint a ] jó tanulókat jobb munkára, a kevésbé jókat eredményesebb tevékenységre serkentik. Tizeket a formákat egyaránt alkalmaz­zuk az iskolai és az iskolán kí­vüli munkával kapcsolatosan. A dicséreti fokozatok a kö­vetkezők (az első három foko­zatban két forma: az alacso­nyabb rangú a szóbeli, a maga­sabb az írásbeli): 1. Nevelői dicséret. 2. Osztályfőnöki dicséret az osztály előtt. 3. Igazgatói dicséret az osztály előtt. Ezen kívül csak írásbeli formában: Igazgatói dicséret az iskola ifjúsága előtt. Igazgatói dicséret az iskola ifjúsága előtt, bizonyítványba bejegyezve. 4. írásbeli nevelőtestületi di­cséret az iskola ifjúsága előtt, írásbeli nevelőtestületi dicséret az iskola ifjúsága előtt, az igaz­gató és osztályfőnök személye­sen közli a szülővel. Bizonyos, hogy ennek a kí­sérletnek alapvető hibái van­nak. Valószínűleg jobb dácsé- reti formák is alkalmazhatók. Ügy véljük, hogy kezdetnek megfelelő. Ezt bizonyítja az a tény, hogy még a IV. osztályos lányok is örömmel fogadták, ha egy-egy kimagasló eredményü­kért igazgatói, nevelőtestületi dicséretet kaptak. Azt tapasztal­tuk a tanév során, hogy neve­lési szempontból sokkal na­gyobb a jelentősége a dicséret­nek, mint ahogy azt a pedagó­giai irodalomból ismerjük. Mikor kaptak a tanulók di­cséretet? Igazgatói dicséretet ka­pott például egy-egy iskolai ver­seny győztese, a városi verse­nyek 1—3. helyezettje, a megyei verseny 1—10. helyezettje. A megyei versenyek győztesei ne­velőtestületi dicséretben része­sültek. Az idei országos latin verseny helyezettje. Molnár Edit IV/b osztályos tanulónk lett. Szüleinek külön is gratu­láltunk a szép eredményhez. A dicséreti formák rendszeres alkalmazása tehát fontos fel­adata npvelőinknek, a szocia­lista iskolához hozzátartozik, hogy a tanár a tanulóitat ne csak oktatási alanynak tekintse, hanem elsősorban embernek. Az eredményes neveléshez a bű­vös észnél több kell. Váci Mi­hály, a költő szavaival: „Mit ér a hűvös ész?! Több kell: — az érzelem!” Valóban, a hűvös ész mellé meleg szív is szükséges, hogy tanulóinkat szocialista emberré formáljuk. Fischer István a Kecskeméti Bányai , Júlia Gimnázium igazgatója Osembercsalád műanyagból Idegenforgalmi látványossággá változtatják Horvátországban a krapinai barlangot és környé­két. A krapinai barlang láto­gatói egy egész ősember csalá­dot csodálhatnak meg. A barlan­gi tűz körül néhány hónap múl­va láthatók lesznek az ősember férj, a feleség és a gyermekek — megszólalásig hű műanyag — szobor másad. A barlang kör nyékét a százezer évvel ezelőtti növényvilággal népesítik be és a barlang előtt a homo crapi- niensis-szel egyidőben élt álla tok műanyagmásait állítják fel. Hét óra. Feldübörög a meggyvörös Ikarusz motorja. Még egy ellenőrzés. A létszám teljes — állapítja meg Rozgor nyi Béláné. az IBUSZ kecske­méti kirendeltségének képvise­lője. Ö a túra vezetője, a házi­gazda. Most azonban képletes­sé válik funkciója, mert itt min­denki ..családtag”. A Kecske­méti Városi Tanács szakszerve­zeti bizottsága által szervezett kiránduló csoport tagja. Az úti­társak nemcsak munkatársak és hozzátartozók, de jó ismerősök, barátok is. hiszen nem először indul velük az autóbusz, mely­nek oldalán a tábla: Különjárat IBUSZ, Kecskemét Országjárás. Mindössze három embert kell bemutatni: Kálmán Lajosné ta­nárnőt,— aki kalauza, ismerte­tője, s mint később kiderült, szinte tudós lexikona mindan­nak. amit látni lehet, megismer­ni érdemes —. Áchim László véokocsivezetőt és az újságírót. MáV indulunk is. Irány: Gyula. Még ki sem érünk a városból, máris hangzik: ... jobbra lát­ható a Duna—Tisza közi Mező­gazdasági Kísérleti Intézet, .. Szakszerű magyarázat fejlődé­séről. jelentőségéről, tevékeny­ségéről. A figyelmet lekötő szavak után mindinkább megragadja érzékeinket a gépkocsi egyen­letes zümmögése a napsugár özöne, a fasor. Minden csupa fény. A nyárfa sokallja a fény- zúhatagot, remegve csillantja vissza leveleiről —. az akác szinte szívja magába. Meganv- nvj napsugár belevész úgy fe­hérük. A kocsi után fehér csó­va örvénylik akáesziromból. E a fénv is illattá lesz. Már itt a Tlsza-b.íd és hait­ink a ^világosító szavakat. Az­tán Tiszaueról, Tiszakíirtről. Kunszentmártonról szól az is- TnertatAa Elér lük a Köröst, maid öcwöd következik. Itt. a falu lezazáf'rt mobi­lunk eav emi^Vcr-atnyi időre A harmadik házban nevelődött Akácos út négy esztendeig József Attila. Milyen utcában vagyunk? Arany János utca. A nádtetős ház elég­gé gondozatlan. Az asszony, aki benne lakik, nyolcvankét libát nevel háztájiban. A férje tsz- tag. A libáktól az udvarra sem érdemes bemenni, pedig még kétszer ennyi lesz itt, mert azok árából készülnek új házat épí­teni ide. A kegyelet keserít el mindannyiunkat. Többet érde­melne József Attila négy esz­tendeje egy emléktáblánál. Öcsödön most még megállnak a tisztelők. Meddig? Az akácillat vidít fel, de mindjárt újra megállunk: Bé- késszentandrás. Ízelítőt kapunk a szelíd víz erejéből, bár csak a Kőrös-szakasz hajózhatóvá té­telét és az öntözést szolgálja a gátrendszer. Az Ismertető min­dent megmagyaráz, bennünket pedig az ember csodálata telít el, aki Igájába hajtja az eleme­ket. Kattannak a fényképezőgé­pek. aztán gyerünk tovább. Az utat Szarvasig már szinte csak akác szegélyezi. Balra térünk az országúiról. Itt van az Arboré­tum. Csodá lot OH ez a hatalmas füvészkert, 145 holdján a liliom­fától a mammutfenyőig, a ne­héz illatú borókától a varázs­fáig vagy ezerháromszáz nö­vényfaj és változat nem is egy példánya található. Látásával sem lehet betelni, a szakszerű magyarázat pedig feledhetetlen­né varázsolja az élményt. Az autóbuszban űjabb élmé­nyek cserélődnek, de még újabb bak tetézik. Tessedik Sámuelről hallunk, a tudós pedagógusról és a szarvasi gazdasági iskolá­ról. Maid a csárda köré tele­pült Kondoroson Rózsa Sándor­ról. és máris Békéscsabán ka­nyarog a kocsink. Sok itt a lát­nivaló. Idegenvezetőnk alig győ­zi sorolni. AcHim András em­léktáblája. a Munkácsy emlé­kek, és ereklyéit őrző múzeum gyűjteménye, a fejlődés tényei, A gyulai vár feljárata. az iparosodás számai, az ország legnagyobb szlovák temploma, az evangélikus Nagytemplom, az Élővíz-csatorna és sétánya. Visszafelé hosszabb időre meg kell majd állnunk, de Gyulán is van mit néznünk. Gyula• Várrom. Körülötte virágos, gyepes, tágas park, előt­te csónakázó tó, majd a lovar­da. melyből pompás gyógyhatá­sú meleg vizű fürdőt építettek. Természetes, hogy a bőséges, fi­nom ebéd után kiadós fürdés következik. Cseppet sem csodál­kozunk azon, hogy ennyire vonzza a kirándulókat még kül­földről is. Mindenről csak el­ragadtatással szólhatunk. Gyula ezenfelül műemlékekben gaz­dag város — halljuk az ismerte­tést, mely nélkül csak figyel­nénk, és vagy értenénk, vagy sem. így pedig már ismerősebb­nek, igazabbnak látjuk azt. ámi elénk tárul. Erkel Ferenc szü­lőhelye, Dürer Albert nagyap­jának lakóhelye. Az Erkel-szo- bor mögött a százéves cukrász­da, mellette 230 éves iskola. Romantikus hangulatú utcák és itt is. mint Eékéscsabén, rózsák, virágos parkok, kertek, árnyas, akácos utak. Élményekben gazdagon, meg­elégedetten. virágos jókedvvel indulunk vissza. A reflektor fé­nye a sötétségből akáccsokrot tár elénk hazáig. Budavári Antal

Next

/
Thumbnails
Contents