Petőfi Népe, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-24 / 121. szám
196«. május 24, kedd & oldal Kongresszusi vállalás Tataházán: Baromfinevelés - közel a világszínvonalhoz Tavaszi szemlén az AKÖV-nél A gépkocsival együtt a sofőr is vizsgázik A korszerűség nem hivalkodó és nem is kápráztat el. Csak éppen jólesik tudomásul venni: itt, a tataházi Petőfi Tsz baromfitelepén ipari színvonalon álló „hústermelés” folyik. A T2 épület közül tíznek már salakbetonból van a padlója, s ezekben láncos önetetők hordják körül a tápot. Egy-két héten belül befejeződik a szelepes önitatók felszerelése is. A kiscsibék felett infralámpás parabolatükrök árasztják a meleget. A telepnek külön javítóműhelye van, ahol a kisebb rongálódásokat nyomban kijavítják. Korszerűsítették a szellőztetést is. nagyobb teljesítményű ventillátorokat helyeztek el a falakban. Egy kilóval kevesebb Juhász Márton telepvezetővel járkálunk az ólak között. A nemrég érkezett naposcsibéket még tálcákról etetik, de közben zörögve jár körbe a szalag. így kezdődik a szoktatás. — Tavaly négy kiló 47 deka abrakot használtunk fel egy kiló hús előállítására — tájékoztat a telepvezető. — Az idei első turnusban nevelt 54 ezer csibét pedig nemrég adtuk át a baromfifeldolgozónak. Itt már egy kilóval kevesebb takarmányt használtunk fel. A csibék átlagsúlya 1.17 kiló volt. hét dekával nagyobb a tervezettnél. A korszerűsítés tehát nagyon is kifizetődő beruházás. t Bizonyos, hogy így van. A kilónkénti tiszta haszon 8,90 forint volt legutóbb. Egész évben 216 ezer csibét nevelnek. A gondozást huszonnyolcán látják el. Három műszakban. Reflex és kék üveg Gömöri Györgyné tíz főből álló munkacsapata legutóbb, a kongresszusi verseny meghirdetése alkalmából figyelemreméltó vállalást tett. A gondozók elhatározták, hogy az általuk felnevelendő 80 ezer csibénél a kilónkénti takarmány-felhasználás nem haladja meg a 2,9 kilót. Az átlagsúiyt 1,20 kilóban határozták meg. Célul tűzték ki azt is. hogy az elhullási veszteség a két százalék alatt marad. Mindezt hogyan érhetik el? Elsősorban a fajta jó megválasztásával. Bábolnáról mindinkább a fehér Plymouth-ot és Jugoszlávia külkereskedelmi mérlegében a hús, a zöldség- gyümölcs és az egyéb agrárexport igen jelentős tényező, az agrárpolitika zökkenői az egész népgazdaságra kihatottak. EZ V OLT a helyzet, amikor tavaly a Szövetségi Szkupstina meghozta nagy jelentőségű döntéseit, amelyek a fogyasztói árak emelkedésének leküzdésére, a dinár fizetőképességének megjavítására és mindenekelőtt az egész gazdasági élet átszervezésére, reformjára vonatkoztak. Ez a kettős feladat természetesen együtt jelentkezik. A január 1-én kibocsátott új dinár nemcsak eredménye, hanem eszköze is a gazdasági élet reformjának. \ Az árak emelkedésének tendenciája tulajdonképpen 1964. őszén jelentkezett, s 1965. márciusában érte el tetőfokát. Ezért már a Szkupstina emlékezetes döntése előtt, tavaly tavasszal, „árstoppot” vezettek be. Emiatt azonban egyes cikkekből áruhiány keletkezett. Ezt hatásos intézkedésekkel sikerült leküzdeni, mint ahogy eredményre vezetett a vállalatok 'importtevékenységének, devizagazdálkodásának szabályozása is. A stabilizációval párhuzamosan elkezdődött a gazdasági reform megvalósítása Jugoszláv hibridjeit vásárolják. Ezek jól hasznosítják a takarmányt, s általában tíz hét alatt elérik a kívánt súlyt. De igen érdekes más módszerekkel is kísérleteznek. Eredményesen. Az eddigi gyakorlat az etetésnél az volt, hogy naponta háromszor járatták az abrakkal rakott szalagot. Üjabban hatszor nyolcszor is járatják s noha nincs rajta mindig takarmány, i vagy csak igen keveset raknak rá, a pavlovi feltételes reflex alapján felkeltik a szárnyasok étvágyát, s ha eljön a tényleges etetés ideje, jobb étvággyal esznek. Továbbá: az eddigi elszállítások némi súlyveszteséggel jártak, mert a csibék, az össze- fogtíosás elől menekülve, törték, taposták egymást. Üjabban berámázott kék üvegeket helyeznek az ablakokra, amely elveszi az állatok látását. Hozzáértés, anyagi ösztönzés Érdeklődöm, mi a világszínvonal a csibenevelésben. — A kilónkénti abrakfelhasználás két kiló hatvan deka — válaszol Juhász Márton. — És a Lohmann-féle baromfiak kilenc hétre elérik a másfél kiló súlyt. Remélhetőleg később nekünk is sikerül ilyen fajtát szerezni Bábolnáról. Tény, hogy Gömörinéék célkitűzése közel jár a világszínvonal eléréséhez. Az új, ötletes módszerek alkalmazása és a hozzáértő, lelkiismeretes gondozás jóvoltából teljesítik is vállalásukat. A gondozók mindegyike elvégezte a baromfitenyésztő tanfolyamot. Ahhoz, hogy valaki a telepen dolgozhassák, előbb e minimális végzettséget kell megszereznie. Négyen pedig már a hároméves szakmunkásképző tanfolyamot végzik. Jászapátiban. Most másodévesek. A cél az, hogy minél több szakmunkás dolgozzék a telepen. A részesedés közvetlenül ösztönöz az eredményesebb munkára- Szárnyasonként és havonta 55 fillért, az átadáskor kilónként 33 fillért kapnak. Az utóbbi összeg öt fillérrel növekszik, ha a kilónkénti takarmányfelhasználás nem haladja meg a három kilót. Annak idején az ólakat bontás- és hulladékanyagból készítették. viában. A reform célja, hogy a piacgazdasági elemek erősítésével minél tőkeerősebb, na- gyyobb kapacitású, export-im- portképes vállalatok jöjjenek létre. Ez a folyamat már korábban elkezdődött, az úgynevezett integráció révén, amikor egyes vállalatok, üzemek egyesültek vagy összekapcsolták te- xékenységüket. Most ez a tendencia erőteljesebb hangsúlyt kap. A GAZDASÁGI döntések további decentralizálásával a nagy vállalatokra bízzák a bővített újratermelés biztosítását is. A termelői árak felemelésével egy csapásra mintegy 400 milliárd régi dinárt kitevő állami dotációt vontak meg az alapanyaggyártástól, az energiatermeléstől és a szállítástól. Az új termelői árakat a piac- gazdálkodás, a világkereskedelem szükségletének megfelelő arányok szerint alakították ki. Alapelvük, hogy a termelés és a gazdasági élet legfőbb szabályozója az értéktörvény legyen. Minél kevesebb „átömlesz- tést” — hangoztatták zágrábi, ljubjanai, noviszádi ismerőseim. — A költség ott jelentkezzen, ahol ténylegesen felhasználják. A valóságnak megfelelő árarányok kialakítása természetesen megdrágította sok foAz idén sor kerül a rekonstrukcióra: megvastagítják a hátsó falakat, rendbe hozzák a tető- szerkezetet. Időszerű lenne az öltöző mellé fürdőt is építeni. Mert a munka jobb feltételei is a nagyüzemi termelést szolgálják. H. D. „Vizes” pad A Bajai Bútor- és Faipari Vállalat keceli telepén gyártják az úgynevezett egri vizespadot. A népszerű konyhai bútordarab- bó tavaly hatezer készült, az idén pedig már hétezret rendeltek. Képünkön Lajkó Jánosné csiszoló az utolsó simításokat végzi az egri vizespadokon. (Pásztor Zoltán felvétele.) gyasztásl cikk termelését, s nehéz helyzetbe juttatott néhány, az eddigi mesterséges árarányok miatt jól fizető vállalkozást. A lakosság várható költségtöbbletét az üzemek, munkahelyek részben előlegezték dolgozóiknak, a reform következetes végrehajtása azonban áldozatokat is követel, és főként nagymértékű takarékosságot — egyéni, vállalati, társadalmi méretekben egyaránt. Jelentős lépés volt, hogy megszüntették a termelő vállalatok forgalmi adóját. Csökkentették az eszközlekötési járulékot és kamatlábakat. A VÁLLALATI alapok kibővítésével egyidőben minden tekintetben növelték az eddig is nagyfokú vállalati önállóságot. A decentralizált beruházások hányada 50-ről 75 százalékra nőtt. A termelői forgalmi adó megszüntetésének és a többi felsorolt intézkedésnek célja az volt, hogy a beruházási politika erőteljesen meggyorsítja a vállalati integrációt — a vállalati egyesüléseket, nagyvállalatok létrejöttét —, ami a reform legfontosabb tényezője. Ezzel egyidőben csökkentették az össz-szövetségi és helyi ön- kormányzatok beruházási kereteit. A Jugoszláviából érkező hírek arról tanúskodnak, hogy az Fényesre sikárolt teherautók lénia egyenes sorban és a „vizsgadrukkot’’ cigarettával, tréfálkozással enyhítő gépkocsiveze, tők, szerelők — ez a kép fogad vasárnap kora reggel, az Autó- közlekedési Vállalat kecskeméti telepén. A „vizsgadrukk” szószeri nt értendő, hiszen a tavaszi gépjárműszemlén valóban vizsgázik a vállalat minden dolgozója. A megválaszolandó tétel így hangzik: milyen állapotban várják a járművek a nyári csúcsidőszakot, amikor — egyebek mellett új intézkedések nyomán kedvező fejlődés mutatkozik. Természetesen még sok nehézség van. Egyes gyárak, vállalatok igyekeznek alaposan felfelé „kalkulálni” az árakat, remélve, hogy a reform számlájára írhatják eddigi deficitjeiket, vagy hogy vastartalékot képezzenek a „piacgazdálkodás” várható hullámzásainak, kockázatainak fedezésére. Az árakat azóta többször is maximálták. A szövetségi árhivatal általában arra törekszik, hogy tartsa a júliusban kialakított árakat. A jugoszláv politikai, gazdasági szervek nagyfokú rugalmassággal figyelik a stabilizáció, a reformintézkedések hatását. Nem késlekednek beismerni ha tévedtek, s gyorsan reagálnak a jelentkező problémákra. EGY ORSZÁG gazdasági életének átalakítása nem oldható meg zökkenők, áldozatok, sőt átmeneti rószletkudarcok nélkül és főleg máról-holnapra nem. Jugoszlávia népében, vezetőiben megvan azonban a szükséges eltökéltség, következetesség ahhoz, hogy végül is leküzdjék a jelentkező nehézségeket és a gazdasági reform megvalósításával magasabb szintre emeljék országuk gazdasági életét. — 1 millió 200 ezer tonna mező. gazdasági terméket kell elszállítania az AKÖV-nek. Szívügyüknek tekintik... Miint az elmúlt évekbe^ is, a szolnoki testvérvállalat szakemberei végzik a szemlét,, Máté János főmérnök irányításával. A KPM Autóközlekedési Vezérigazgatóságát Benkő Sándor műszaki főelőadó képviseli. Bár még nem fejeződött be a vizsgálat, a hajnal óta szerzett tapasztalatok alapján már nyilatkozni tudnak az említett szakemberek; — Nemcsak a 300 teherautót, 60 autóbuszt és a 18 taxit vizsgáljuk meg. a gumitól a kormányműig, hanem a telep tisztaságát és a javítóműhelyek gé. peit is. Műszaki hibát eddig nem találtunk és nyugodtan kijelenthetjük, hogy a vállalat dolgozói szorgosan készültek fel az idei szezonra — mondja Máté Ján06 főmérnök. Hasonlóan vélekedik Benkő Sándor is, azzal a kiegészítéssel, hogy a gépkocsivezetők zöme részt vett a szemlén, annak ellenére, hogy erre senki sem kö-i telezte őket és természetesen fizetést sem kapnak a vasárnapi különműszakért. Lelkes érdeklődésük bizonyítja, hogy szívügyüknek tekintik a munkaeszközök megfelelő műszaki állapotát Telefon Bajáról Sohajda József igazgató érthető örömmel hallgatja az elismerő véleményt, de sietve hozzáfűzi, hogy van még javítanivaló a szezon indulásig éppen elég. Jelenleg valamivel több gépkocsi áll kisebb-nagyobb műszaki hibával a szervizműhelyekben, mint amennyi átlagosan szokott. A javítási százalék emelkedésében kétségtelenül közrejátszott a járműpark évelején végrehajtott tipizálása hiszen á viszonylag jó állapotban levő ZIL-teherautókat lényegesen öregebb kiadású Cse- pel-gépkocsikra cserélték ki az egyik társvállalattal. De ha emiatt nehezebb is a műszaki előkészítés, a járműpark átszervezése mindenképpen helyes volt, tekintve, hogy az zöldség- és gyümölcsszállitásra alkalmasabb a Csepel, mint a kisebb rakfelületű ZIL-gépkocsi. Kilenc óra tájban telefonon jelentkezik az AKÖV bajai telepe. A szemle ottani vezetője közli, hogy náluk már befejeződött a munka. Az eredmény: a gépkocsik műszaki állapota, a telep tisztasága, rendezettsége, jónak mondható. Virág a volán fölött Nehéz kiemelni azokat, akik a legtöbbet tették a szemle sikeréért, hiszen a vállalat minden dolgozója dicséretes munkát végzett. Mégis idekívánkozik befejezésül néhány név: Elsősorban Kökény Mihályé, a szervizcsoport vezetőjéé, aki az utóbbi hetekben nem egy alkalommal huszonnégy órás műszakot teljesített. Elismerést érdemel Kocsák Jenő autóbuszsofőr, aki saját maga festette be Ikaruszát társadalmi munkában. Alker János gépkocsivezető Csepeléről sem mondaná meg senki, hogy bizony már „megette a kenyere javát”, olyan ki. tűnő állapotban bocsátotta szemlére a gazdája. Apróság, de mégis sokan felfigyeltek rá hogy ennek a gépkocsinak a volánja fölött friss virág illatozott, a vizsgálat kezdetén.- B. D. N
